Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-24-26 / 300. szám
MÚLTIDÉZŐ 1997. december 24-26., szerda-péntek ✓ Irta: Jókai Mór A koronázás napjai A Mátyás-templomban koronázták magyar királlyá és királynévá Ferenc Józsefet és Erzsébetet. Az uralkodópárt Szűz Mária előtt ábrázolja az egyik freskó. kötő: boros István Nem csupán legenda, hanem történelem A fenséges asszony természet adta szépségét önerejével és kitartásával is fejlesztette, megőrizte Most uralkodó dicső királyunk koronázása napján már reggel öt órakor talpon volt az egész város, s reggel hét órakor a díszfogatok sokasága s a pompába öltözött lovagok mind együtt voltak a királyi vár udvarán. A bandériumok s a közönség lelkesült éljenzése üdvözölte a királyt. Utána jött a királyné ugyanabban a koronás üveghintóban, melyben felséges elődje járult a koronázás elé. A hintót nyolc fehér ló vonta lassú lépésben. A királynén fehér selyemruha volt, csipkékkel és gyémántokkal díszítve s a fején brilliantoktól ragyogó korona. Utána hat pej lótól vont hintón a főudvar- mestemő és az-után a császári és királyi főherczeg és főherczegnő — s a palotahölgyek. A menetet a magyar test- őrség másik csapata zárta be. Az egész menet a budai plébániatemplom elé vonult, ahol a lépcsőzetnél a püspöki kar fogadta a királyt. Maga a koronázási szertartás egy óráig tartott. Az esztergomi herczeg- prímás kente föl a király homlokát a szentelt chrysmával, majd a nádort helyettesítő miniszterelnökkel, gr. Andrássy Gyulával együtt helyezé fejére Szent István koronáját, övezé dereka körül az ország pallosát, s csatolta vállára az első királyné által hímezett, szent alakokkal gazdag királyi palástot. Ez alatt Liszt Ferencz koronázási miséjét zengette templomi chorus. Mikor a megkoronázott király az oltár zsámolyáról föl- emelkedett, a magyar miniszterelnök hármas „éljen” kiáltással Udvözlé a fölkent uralkodót, mit a templom százszorosán zengett vissza; de az éljen kihatott az utczára s aztán végig zúgott az egész városon. E szertartás után a királyné, kinek vállát érinté a korona, és fenséges gyermekei visszatértek a várpalotába: a megkoronázott király pedig az ország nagyjaival, a testőrség által kísérve, gyalog, a Szent János, vagy mai szokásos nevén, helyőrségi templomig vonult; az utcza nemzeti színű posztóval volt bevonva. A magyar pénzügy- miniszter lóháton ülve, két zacskóból arany és ezüst koronázási emlékpénzeket szórt a sokaság közé, mely a díszmenet elvonulta után. hagyományos szokás szerint, neki esett a szőnyegül szolgált posztónak s azt késekkel feldarabolta emlékül. A plébánia-téren lépcsőzetes emelvény volt felállítva s drága szőnyegekkel beterítve: ennek a két oldalán foglalt helyet az országgyűlés mindkét háza. A király az emelvényhez érve, könnyedén leszökött lováról s szilárd lépésekkel haladt fel az emelvényre. Előtte a főlovászmester haladt az ország pallosával s a püspök az apostoli kereszttel. Utána az érsekek, a miniszterek s a testőrök kapitánya. A püspökök s a főnemesek lóháton ülve fogták körül az emelvényt. S itt az Isten szabad ege alatt, arczczal napkeletnek fordulva, jobbját három felemelt újjával az égre tartva, baljában a feszületet szívéhez szorítva, mondá el a király a herczegprimás előmon- dása után a hitlevélre letett esküt, melyben magát az ország alkotmányának megtartására kötelezi. Az egész közönség fedetlen fővel, mély csendben hallgatta az esküt. Az eskütétel után a miniszterelnök jelt adott az üdvdiadalra, melyet túl nem bírt harsogni sem a sortüzelés, sem a dobok pörgése, és a Gellért-hegy ágyúi is csak emelni bírtak. Ezen esemény emlékére nevezzük az egykori plébánia-tért „Eskü-tér”-nek. Az eskü letétele után az apostoli király ismét leszállt az emelvényről, felült a lovára, s a díszmenet az előbbi rendben vonult a koronázási domb felé. Ide érve, a király gyors vágtatással fölnyargalt a koronázási dombra. A fehér paripa, mintha maga is tudná, milyen magasztos tény eszközéül volt kiszemelve, fenn a dombon folyvást két lábára ágaskodva toporzékolt. A király (első lovász az országban) bizton ülve a nyeregben, fordítá a paripáját a világ négy sarka felé, megtéve a négy hagyományos vágást Szent István pallosával, annak jeléül, hogy ezt az országot bármely oldalról fenyegető ellenség ellen is meg fogja védelmezni. Ez volt a befejezése a korszakot alkotó alkotmányos nemzeti ünnepély hivatalos alakjának. Következett rá a fomnasze- rinti királyi ebéd a budai várban. melyben az ételeket csak felhordták és kivitték. Ez is a programba tartozik s ez fejezi be az ünnepélyt. A pesti Városligetben pedig megtartották a hagyományos néplakomát, az ökörsütést és borosztogatást. (Jókai Mór helyszíni beszámolóját az 1867-es eredeti helyesírás szerint közöltük. Forrás: Sisi Baráti Kör, Erzsébet-füzetek) Vasárnap-gyermek vagyok. Nap szülötte: Trónom arany sugarával kötötte. Koronám tíindökletéből fonta össze. S van fénye száz-szám, laknám mind közötte. Felnőttként így vélekedett Sisi a napról, amelyen világ- rajött. A kalendárium 1837. december 24-ét mutatott, amikor Münchenben megszületett Elisabeth Amália Eugenia Wittelsbach. Ennek éppen 160 esztendeje. Az idei év más évfordulók miatt is jelentős a királyné emlékét ápoló jeles napok között. 140 éve járt először hazánkban, és 130 esztendeje, 1867. június 8-án a Mátyástemplomban Magyarország királynéjává koronázták. A magyar történelemben az az egyedülálló megtiszteltetés érte, hogy a királlyal egy napon és egy helyen — nem az addigi szokásoknak megfelelően néhány nappal később a királynék városában, Veszprémben — érintették vállához a szent koronát. Történt mindez 18 évvel az aradi vértanúk kivégzése után. Mi változott ez alatt a csaknem két évtized alatt? Ki gondolta akkor, hogy az 1848-as szabadságharcot és forradalmat leverő Ferenc Józsefet uralkodónak kijáró tisztelettel fogadják a rebellis magyarok. A kulcsszó: Erzsébet. A szépségéről híres császárné élete egyetlen politikai vállalkozásaként sürgette a kiegyezést. Nyíltan és határozottan, szinte ultimátumszerűén közölte felséges férjével: „Ha a birodalomban rosszul mennek a dolgok, azt nagyon sajnálom. de ha Magyarországon történik mindez, akkor abba én belehalok.” És bár Ferenc József tudta, hogy a magyarokkal jobb lenne egyezséget kötni, mégis sokáig húzódozott a megbékélés gondolatától. Az „angyali Sisi” — ahogy leveleiben nevezte a császárnét — érzelmileg telített győzködésére igent mondott. ÜNNEPI HÍREK Nyngdíjaskariksony. (r) Jövőre ünnepli magalakulása 15. évfordulóját a Gyomaendrődi 2. Számú Nyugdíjas Klub. A klub 180 fős tagsága a művelődési központban tegnap este tartotta hagyományos karácsonyi évbúcsúztató ünnepségét. A klub Icával. kaláccsal és házisüteménnyel kedveskedett a vendégeknek, akik nagy tapssal jutalmazták az énekkar hangulatos műsorát. Az ünneplés mellett a '97-es év értékelésére is jutott idő. Idén is szerveztek közös kirándulásokat, és kapcsolatot tartottak a vésztői és a füzesgyarmati nyugdíjas társ- kubbal. Ebben az esztendőben » foglalkozásaikon összesen közel hatezer nyugdíjas vett részt Karácsonyi blues, (j) December 26-án az Ifiház Casi- nóban karácsonyi hangversenyt ad a békéscsaba Blues Fools zenekar. Mint Pribojszki Mátyás zenekarvezető elmondta, a 21 órakor kezdődő koncert ingyenes. azaz nem kell belépőt váltaniuk az érdeklődőknek. Hangverseny, (cs) Csorvá- son a Fúvószenekarért és Majorette Csoportért Alapítv ány december 26-án 19 órakor karácsonyi hangversenyt rendez a tornacsarnokban. A Csorvási Ifjúsági Fúvószenekar és a majotette-cso- port mellen az utánpótláskorú táncosok is fellépnek a műsorban. Megtörtént a kiegyezés, a koronázás, és a királyi pár a magyar nemzet ajándékaként megkapta az Erzsébet által már korábban kiszemelt Grassalkovich-kastélyt. Gödöllőn hódolhattak a nemes urak királynéjuk szépsége előtt, aki nem csak lovagló képességét tökéletesítette, hanem magyar nyelvtudását is... Nem csoda ha rajongtak érte. Már életében legendák fűződtek személyéhez. Sokan szeretik, tisztelik ma is. Dr. Katona Tamás történész szerint: ..Erzsébet volt az, aki előkészítette a kiegyezéshez vezető utat. Azét a kiegyezését. amely Magyarországot Európába vezette. Tehát amikor Erzsébet királynéról beszélünk. az nem csupán legenda. hanem történelem.” Ferenczy Europress Erzsébet szobra Gyulán Gyulán 1904-ben avatták fel Felek Gyula carrarai márványból készült Erzsébet királyné mellszobrát. A leleplezés alkalmából a római katolikus templomban ünnepi szentmisét tartottak. A szobor 1932-ben került a Maróti térre, ahonnan 1952-ben eltávolították és a múzeumban helyezték el. A hatvanas években a szeszfőzde cefréshordói között találta meg dr. Dankó Imre. a múzeum akkori igazgatója. Utódja, dr. Czeglédi Imre szerkesztőségünk javaslatára a sérült szobrot adományokból, közpénzekből restaurálta és most a kastélypark árnyas fái között látható. Gyula város a Sisi Baráti Kör pártoló tagjai sorába tartozik. KI HALLOTT MAR ILYET? OLCSÓBBHOZ SZOKVA — Nem kapható esetleg ez a gyógyszer kannás változatban is? Sajnos, mindenki. A nyugdíjasok anyagi gondjairól szóló fanyar viccek ma még nagy on időszerűek. Tegyen róla. hogy elavuljanak! Lépjen be még most. fiatalon a Pannónia Magán- nyugdíjpénztáiba és szerezzen magának jobb nyugdíjat - egy fillér többletfizetés nélkül. Insvenes telefonszámunkon elérhet bennünket 06 80 28 28 28 PANNÓNIA NYUGDÍJPÉNZTÁR /ti* PtNZfAK i * Áldott emlékezetű királyné Volt Magyarországnak egy áldott emlékezetű királynéja, Erzsébet, ki életében védő angyala volt ez országnak, a magyar nemzetnek: holta után védő szentje lett, akit a magyar nemzet megünnepel, akihez imádkozik, akinek emlékét érez- és márványszoborban megörökíti az utókor számára. Élete szeretet, szenvedés és önfeláldozás volt. halála martyr-halál: a történelem mint rémtettet írta fel azt ércztábláira. Dr. Jókai Mór
