Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-24-26 / 300. szám
A betlehemi fény... A békéscsabai polgárok az idén először a betlehemi lángról gyújthatták meg a szétosztott gyertyákat. (3. oldal) Karácsonyi magazin melléklet 13—28. oldal Nem csupán legenda... Először 140 éve járt hazánkban, és 130 esztendeje a Mátyás-templomban koronázták királynévá Erzsébetet. (5. oldal) 1997. DECEMBER 24-26., SZERDA-PÉNTEK ÁRA: 39 FORINT LII. ÉVFOLYAM 300. SZÁM A fenyő illata és a szeretet hatalma Hangulatok, ízek, illatok. A Jézuska-várás izgalmai gyerekfejjel, a nagymama senki máséval össze nem hasonlítható bejglije, a fenyőillat bársonyos csábítása. Ülünk az ünnepi asztalnál vagy állunk a feldíszített karácsonyfa körül, de egyúttal ott vagyunk a múltban és a jövőben is. Felidézzük azok emlékét, akik már nem ünnepelhetnek velünk, és féltő szempillantást vetünk azokra, akik előttünk cseperednek, eszmélnek rá a világra, és szeretnénk, ha nagyon boldog életük lenne. Egy pillanatig csak csend van, békesség és nyugalom, a szeretet hatalma mindent legyőzött. Ott és akkor nem számít, hogy kinek kuncognak csak krajcárok a zsebében, és kinek degeszre tömött a pénztárcája. A karácsony varázsa ugyanis elsősorban nem a külsőségekben, hanem a belsőnkben, a lelkűnkben rejlik. Valóság és illúzió keveredik a csillagszóró és a gyertya fényében, meghittség lengi be a szobát, és az angyalok simogatnak bennünket. Rájövünk, hogy sokkal szebb a világ, mint amilyennek hisszük, érezzük a hétköznapokon. Mert tartozunk valakikhez, és hozzánk is kötődnek. Adhatunk és kaphatunk, de az ajándék csak akkor jelent igazán örömet, ha a szívünkből is hozzáteszünk egy darabkát. Emlékszem, nagyobb gyerekként, amikor rádöbbentem, hogy a Jézuska időben „leadja” az ajándékokat a szülőknek, már jóval karácsony előtt felforgattam a lakást. Próbáltam utánajárni, hogy mit érdemeltem ki. Az óvatlan pillanatokat kihasználva szekrényekben, ágyneműtartókban kutakodtam. Előforduló hogy rábukkantam az ajándékra, de nem árultam el felfedezésemet. Aztán azonban a fenyőfánál állva lebuktam, mert nem tudtam kellőképpen meglepődni. Később jöttem csak rá, hogy a meglepetés is hozzátartozik ehhez az ünnephez, illetve nem az számít, mit kaptam, hanem hogy gondoltak rám. Ilyenkor, karácsony táján együttérzőbbek vagyunk azokkal szemben, akiknek nincs kivel tölteni az ünnepet, vagy nincs hova hazamenniük. Akik nem kapnak ajándékot, és nincs is kinek adniuk. Az is szívfájdító, ha a szegénységben „eltűnik” az ünnep. Mert van, akinek fenyőfára sem telik, nemhogy ajándékokra. Ugyanakkor felemelő, hogy idén is egyre többen próbáltak tenni azért, hogy a szegények és a magányosak is érezzenek valamit a karácsony ízéből, hangulatából. „Ezt a legszentebb ünnepet csak azok tudják igazán értékelni, akiket körülvesznek a szeretteik. Én valamit elronthattam, mert a gyermekeim rám se néznek, az unokáimat is csak akkor látom, ha egyszer-egyszer elszöknek hozzám otthonról. Mit ér így a karácsony?” — nyilatkozza egy szomorú női hang a rádióban. „Karácsonykor együtt a család, legalább húszán üljük körbe az asztalt. Ilyenkor mindig elérzékenyülök, és érzem a család összetartását, erejét. Mert számomra a család a legfontosabb és a legszorosabb kötelék” — mondja mindjárt utána egy szinte azonos korú asszony. Emberi sorsok, érzelmi töltésekkel. Bízom abban — fordulhat bármerre is a világ —, az utóbbiak vannak jóval többen. Azok, akik várják a karácsonyt, és számukra ez a legszentebb, legmeghittebb ünnep. Örülnek egymásnak, az ajándékozásnak, a fenyőfa illatának, a bejgli ízének és a gyertya fényének. Hogy mire elég ez a három nap, ha utána úgyis beleveszünk a rohanós hétköznapokba? Éppen arra, hogy erőt gyűjtsünk és tartalékoljunk azokra a napokra, amikor kevesebb öröm ér bennünket, amikor hiányzik a megértés és a meghittség az életünkből. Amikor elmegyünk egymás mellett, magukkal ragadnak a napi gondok, kevesebb idő jut a családra, a gyerekekre. Most azonban ne ez járjon a fejünkben, mert kopogtat a Jézuska az ajtóinkon. Kívánom, hogy minél több otthonba kapjon bebocsátást, és találja a szeretet hatalmát. Boldog karácsonyt! Nyemcsok László