Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-03 / 282. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. december 3., szerda G Megkérdeztük olvasóinkat Az elmúlt év számokban Milyen módon kellene autópályadíjat fizetni? Kopp Szilárd, 33 éves köröstar- csai ügyvezető: — Cégünk kocsijai sokat járnak külföldre, főként nyu­gatra. Nekem szimpatikus az osztrák szisztéma: náluk van napi jegy, valamint heti, havi és éves bérlet matricás formá­ban, s mindez reális áron. Ausztriában az egész ország területén, valamennyi autópá­lyán, egész éven át annyiért közlekedhetünk, mint ameny- nyiért kétszer, háromszor az M5-ön felmegyünk Pestre. Szerintem a matricás megoldás lenne a megfelelő. Bodó Ferenc, 54 éves, csárda­szállási műszakvezető: — Az autópályadíj egy részét az útalapból csoportosítanám át, amit az üzemanyagköltségekbe beépítettek, s amúgy is kifizette­tik velünk. Anyagilag nem ter­helném tovább az autósokat. Én keveset járok autópályán, de egy biztos: irreálisak a díjak. Szerin­tem, ha mérsékelnék a pályadíja­kat, nagyobb lenne rajtuk a for­galom. Egyébként a rendszere­sen autópályán közlekedőknek az éves bérlet és a matrica beve­zetését ésszerűnek. tartanám, persze elfogadható áron. Nagy Tibor, 44 éves, a Garan­cia Biztosító Rt. Békés megyei igazgatója: — Magam részéről minden­képpen a matricás megoldás mellett döntenék. Amennyiben hazánkat is átszelnék az autópá­lyák, akkor az illetékesek fi­gyelmébe a svájci modellt aján­lanám: ott mindenki számára kötelező az autópályadíj befize­tése, a határon a külföldi autós addig nem léphet az országba, ameddig az éves díjat ki nem fi­zette, s az ezt igazoló matricát jól láthatóan a kocsi szélvédőjé­re fel nem ragasztotta. Frauhammer László, 28 éves, győri üzletkötő: — Minden héten kétszer közlekedek autópályán. Igazá­ból nem is tudom, hogy a mat­ricás vagy a fizetőkapuk jelen­tik-e a jobb megoldást? Nem szeretek várakozni, nekem tényleg pénzt jelent az idő, s bizony nem szívesen töltöm az időt a kapuknál díjfizetéskor. Úgy gondolom, hogy jobb lett volna állami kézben hagyni az autópályákat, az útalap egy ré­sze bőven fedezné a pályahasz­nálati díjakat. —sz— FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Fenyődísz, gránátalma A megközelíthetetlen panzió Hogyan lehet ma pár millió forin­tot keresni egy teljesen megköze­líthetetlen, tán nem is létező alföl­di tanya megvásárlásával? A re­cept létezik, persze az is igaz, hogy a történet szereplői ma már a rendőrség vendégszeretetét él­vezik, nem a (soha meg nem épült) panziójuk kényelmét. Az ötlet a gyulai L. R.-től szár­mazik, aki vett egy romos tanyát Tiszakécske külterületén azzal a szándékkal, hogy külföldi vendé­geknek panziót, pihenőhelyet építsen. A terv nagyon szépen si­került, lett volna ott minden, ami kell. A kivitelezéssel megbízott egy eleki céget. Mégpedig egy olyan eleki céget, amely még so­ha semmilyen építési tevékenysé­get nem folytatott. Az „épít­kezés” szép rendben haladt, ta­valy márciustól május végéig gyűltek a számlák mintegy hat­millió forint értékben. L. R. a számlákat lekönyvelte, havonta felvette az összeg áfáját, egészen addig, amíg az APEH nem kérte be vizsgálatra az anyagait, és egy szorgos adóellenőr el nem indult megnézni az épülő panziót. A több kilométeres földút után végül is a homokban ragadt autó­ból kiszállva, hosszas gyaloglás után találták meg a helyet, ahol persze nem épült semmi. Ezzel egy időben derült fény ar­ra is, hogy ugyanez a cég Kecs­kemétről mintegy negyvenmillió forint értékben „vásárolt” gépjár­mű-alkatrészeket, amelyeknek szintén visszaigényelte az áfáját Ezért az ötletéért viszont már a Kecskeméti Rendőrkapitányság nyomozói tartóztatták le őket. A két gyanúsított, L. R. és K. Cs. el­len csalás és magánokirathamisítás ügyében folyik eljárás. A. Gy. Csongrád és Békés megye vám- és pénzügyőrei a november 24-étől november 30-áig tartó héten 21 esetben derítettek fel szabálysér­tést, illetve vétséget összesen 2 millió 669 ezer Ft értékben. A sza­bálysértési eljárások során 160 karton cigarettát, 1 ezer 97 db műsoros CD-lemezt és 380 db kü­lönféle karácsonyfadíszt foglaltak le a határátkelőhelyeken. Rösz- kén egy déligyümölcsöt szállító török kamionban — az okmányo­kon feltüntetett mennyiségen felül — 508 kartonban több mint 3 tonna gránátalmát találtak a vá­mosok. (gh) A napokban került ki a nyomdából az 1996. évi Békés megyei Statisztika Év­könyv, az 1957 óta megjelenő kiadványsorozat legfrissebb tagja. Az évkönyv 24 fejezetben, több mint 300 oldalon, szemléletes térképekkel s grafikonok­kal tűzdelve mutatja be megyénk előző évre jellemző legfontosabb társadal­mi-gazdasági adatait. Első fejezetéből megismerhetők a legfontosabb országos adatok (pél­dául a munkaerőmérleg, a bruttó hazai termék, a termelés, az árak, a jövedelem-fogyasztás alakulása), a második fejezetből pontos képet kaphatunk Békés megye országon belüli helyzetéről. E fejezet koráb­bi évektől eltérő újdonsága az ada­tok régiónkénti közlése, így a me­gye helyzete, ellátottsága szűkebb környezetén, a dél-alföldi térségen belül is vizsgálható. A kiadvány harmadik fejezete hagyományosan hosszú idősoro­kat tartalmaz, amiből az utóbbi 16 év folyamatai követhetők nyo­mon. Megtudhatjuk belőle, hogy 1996 végén — a kedvezőtlen né­pesedési folyamatok és a vándor­lási veszteség együttes hatására— 38 ezer fővel kevesebb volt a me­gye lakónépessége, mint 1970- ben. Az adatok szemléletesen mu­tatják a lakásépítések ütemének jelentős lassulását, a bölcsődei fé­rőhelyek 90-es években bekövet­kezett drasztikus csökkenését, a termelőágazatok létszámának és teljesítményének folyamatos visz- szaesését, a bűncselekmények számának növekedését. Az évkönyv további fejezetei részletesebben mutatják be a me­gye népességének, foglalkozta­tottságának, lakáshelyzetének, tár­sadalombiztosítási és szociális el­látásának, egészségügyi, oktatási, kulturális és igazságszolgáltatási helyzetének fontosabb adatait. Megismerkedhet az olvasó a la­kosság jövedelmének és fogyasz­tásának szerkezetével, a balesetek, a közúti közlekedési balesetek, a tűzesetek, valamint az öngyilkos­ságok adataival. A megye gazdasági helyzetét, teljesítményét az ágazatonkénti fejezetek mutatják be. Az évkönyv külön fejezetet szán a kistérségek fontosabb adatainak bemutatására, amiből láthatóak a köztük lévő nagyságrendi és fejlett­ségbeli különbségek. A kiadvány ebben az évben egy külön fejezettel is bővült, bemutatja az 19%. április 1-jén végrehajtott mikrocenzus (kis- népszámlálás, amely a népesség és a lakásállomány 2 százalékára terjedt ki) főbb eredményeit. Ismeretes, hogy a KSH 10 évenként végez tel­jes körű népszámlálást A legutóbbi 1990-ben volt, s azóta jelentős gaz­dasági-társadalmi változások követ­keztek be, amelyek nyomon követ­hetők a jelenlegi összeírás adatai alapján. A fejezet a mikrocenzus Békés megyére vonatkozó legfon­tosabb népességi, foglalkoztatottsá­gi, háztartási, családi és lakásadatait, mutatóit tartalmazza, illetve hason­lítja össze az 1980. és az 1990. évi teljes körű népszámlálás mutatóival. A korábbi évek hagyományai­hoz híven az 1996. évi megyei év­könyv is tartalmazza a települé­senkénti legfontosabb adatokat és az ellátottságot tükröző mutatókat. A fejezet a községek adatait né­pességnagyság szerinti csoporto­sításban is bemutatja, a városok­nak pedig külön táblákat szentel, kimondottan a városokra jellemző adatok közlésével. Az évkönyv a KSH Békés Me­gyei Igazgatóságán megvásárol­ható vagy postai úton megrendel­hető. A szép kivitelezésű, igényes megjelenésű kiadvány minden fe­jezetét grafikonok teszik szemlé­letessé. István Tibomé igazgatóhelyettes, KSH Békés Megyei Igazgatósága A battonyai Balta-kereszt története Heszler József természetföld­rajzi tanulmánya szerint a mai Battonya az Alföld peremén rakódott, Maros által megha­tározott törmelékkúpon jött létre. Nem aszfalt simaságú terület, a kis formák rendkívül változatosak. Az elhagyott fo­lyómederben feltöltött mélye­dések, laposok tarkítják a fel­színt. Szembetűnő, hogy köz- igazgatási területünkön hal­mok is megtalálhatók. Ezek közül említésre méltóak észa­kon a' Cigányka-halom és Sánka-halom, a település kö­zepén a Livius-halom, a déli részén pedig a Szionda- halom. Az úgynevezett Cikó- halom Mezőhegyessel hatá­ros. Történeti felfogás szerint ezek a képződmények lénye­gében kun-halmok voltak. Ezt a hipotézist támasztják alá, hogy tetejükről messze el le­hetett látni. (Hogy mit rejt mélyük, azt csak egy részlete­sebb ásatás tudná kideríteni. Mindenesetre tény, hogy a környékünkön is léteznek ilyen képződmények.) Bennünket most részlete­sebben a Szionda-halom, illetőleg annak tetején a Bal­ta-kereszt érint. Annál is in­kább, mert azon kevés iroda­lomtörténeti emlékhelyek kö­zé tartozik, melyek a vissza­emlékezések tanulsága szerint József Attila battonyai tartóz­kodásának emlékét őrzik. Az 1920-as évek tájékán a helyi fiatal értelmiségiek kedvelt kirándulóhelye volt, állítólag itt keletkezhettek a „Lázadó Krisztus” című vers sorai is. A visszaemlékezők (Bánhegyi István, Szabados János Ele­mér, Babits Frigyes, Babits Zsolt) József Attila makói is­kolatársai voltak. A DMKE internátusbán az ugyancsak battonyai Kiss Károly szoba­társa és egyik felügyelője volt a fiatal költőnek, aki szintén alátámasztotta még életében, hogy battonyai hittanvizsgája idején József Attila szívesen járt ide, s édesapja, id. Kiss Károly battonyai tanító laká­sában lakott. (Az egykori úgynevezett „Boros iskola” falán ma emléktábla őrzi Jó­zsef Attila itt-tartózkodásának emlékét.) Érdekes, hogy a visszaemlékezők következe­tesen „Pléh-Krisztus” címet emlegetnek, ilyen című verset azonban a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárában nem találtam. Valószínűsíthető, hogy a „Lázadó Krisztus” egyik korai változatáról van szó. De hát miért is nevezik a Szionda-halmon elhelyezkedő Balta-keresztet így? Nemrég munkatársaimmal a szegedi levéltárban járva bukkantam egy iratra, mely 1849 júliusá­ból származik. Ebben az irat­ban Balta Manó orvos folya­modik a Makón székelő Csa- nád megye közigazgatási bi­zottságához, hogy a Bat- tonyán éppen megüresedő seborvosi állást nyerje el. Ér­demes ennek a kérvénynek szövegét szó szerint idézni: „Tisztelt Bizottmány! Megürülvén a battonyai seb­orvosi állomás, annak betölté­sére határoztatott, tekintve azon bizalmat mellyel a battonyai kerület erántam vi­seltetik, kívánságának megfe­lelni akarok, mellynél fogva bátor vagyok alázatosan kérni a Tisztelt Bizottmányt, mél- tóztatna engemet a Battonyai kerületbe által tenni. Én ösmérem a Battonyai járást, mely orvost egy napig sem nélkülözheti, de különösen je­lenleg, ahol az egészségügy már mutatkozni kezd és töb­ben áldozatul is estek, ellen­ben a Nagylaki járásban az or­vos hetekig tétlenségre vár, és ezen fontos körülményt tekin­tetbe véve, esedezem alázato­san a Tisztelt Bizottmány előtt, méltóztatná a battonyai kerületet azon aggodalomból, melyben jelenleg van kiszaba­dítani és ezen bizottmányi ülésről orvost kinevezni. Tisztelt Bizottmánynak aláza­tos szolgája, Dr. Balta Manó Nagylaki orvosa.” Hogy a kérés meghallgatás­ra talált, azt bizonyítja dr. Szabados József 1891-ben írott kitűnő Battonya-törté- nete is, aki a település egyik híres orvosaként megemlíti Balta Manót is. így került hát Battonyára ez a nagy hírű se­bészorvos, aki kegyeleti okokból korán elhunyt fia em­lékére a battonyai Szionda- halmon fia, Balta Emánuel tiszteletére a battonyai Balta­keresztet állíttatta. Ez az emlékhely a Batto- nyától Arad felé vezető úton, körülbelül öt kilométerre Battonya közigazgatási hatá­rától, ma is létezik. S a battonyai római katolikus egyház gondoskodik is ennek a keresztnek az állandó rend­ben tartásáról. Ezt a gondola­tot látszik alátámasztani, hogy Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök (egyébként szintén battonyai születésű) kérte az elmúlt hetekben en­nek a kegyeleti helynek állan­dó rendben tartását. Battonyát ma már zömmel római katoli­kusok lakják, megítélésem szerint nagyon jól teszik, ha ezt az egyébként az Alföldön szokványos emlékhelyet rendszeresen gondozzák. Ez nem csupán vallási köteles­ség, hanem irodalomtörténeti is. Dr. Takács László • • lA mi ajándékunk Önöknekl mjr / m m m f Karácsonyi akció az Elektroházban! 119 999 Ft SONY Stamina kamera 42 999 Ft lilELEKTROHÁZ December 23-áig az alábbi ünnepi nyitva tartással várjuk vásárlóinkat: Békéscsaba, Baross u. 10., hétfőtől vasárnapig 9—18 óráig. Békés, Széchenyi tér 9., hétfőtől péntekig 9—17 óráig, szombaton és vasárnap 9—13 óráig. Gyula, Városház u. 12., hétfőtől vasárnapig 9—18 óráig. Mezőberény, Kossuth tér 2., hétfőtől péntekig 8—18 óráig, szombaton és vasárnap 8—13 óráig. Orosháza, Kossuth u. 4., hétfőtől péntekig 9—18 óráig, szombaton és vasárnap 9—13 óráig. December 24-étől hétköznap 9—18 óráig, szombaton 9—13 óráig várjuk vásárlóinkat! 51 cm-es televízió

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents