Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-22 / 298. szám

Gyula város szülöttére emlékezünk Pálffy Albert 1848. március 19-től a pesti forradalmi ifjúság lapjának felelős szerkesztője volt. (5. oldal) Békéscsabán maradt a kupa A Viharsarok Kupa úszóviadalon Szentesi Szabolcs szerepelt a hazaiak közül a legjobban. (8. oldal) 1997. DECEMBER 22., HÉTFŐ ÁRA: 39 FORINT LII. ÉVFOLYAM 298. SZÁM NE ÁLLJON SORBA — mi házhoz szállítjuk Keresse kézbesítőnket vagy hívja a (66) 453-710-es telelonszámot. HÍREK Ünnepi eltáv. (gh) Az Orosházi Határőr Igazgatóság az év végi ünnepekre fele-fele arányban engedélyez eltávozást a sorozott állománynak. Csak azok a sorkatonák nem hagy­hatják el a laktanyákat, akik fe­nyítésüket töltik. Az első eltá­vozás december 23-án 15 órától december 28-án 22 óráig tart. Ebben az időszakban első­sorban a családosokat engedik haza a karácsonyi ünnepekre. A második eltávozás december 30-án 15 órakor kezdődik, a szolgálati helyekre 1998. január 4-én 22 óráig kell visszatérniük a sorhatárőröknek. Németgyula ünnepe, (ö) A Kisebbségek napja német­gyulai megemlékezését tartot­ták a napokban Gyulán, az Er­kel Ferenc Zeneiskolában. Köszöntőt Szabó Árpád alpol­gármester mondott, majd Bagyinszki Zoltán, a Gyulai Német Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke szólt ter­veikről. Az ünnepi műsor után az önkormányzat oklevelekkel ismerte el azok munkáját, akik sokat tettek a gyulai német ki­sebbségért. Ajándékokat kap­tak 19-en, a Gyula Rádió, a Gyulai Hírlap és a Németvárosi Óvoda anyagi támogatásban ré­szesült. Elismerés. Indul az InterCity című riportjával első díjat nyert a MÁV Rt. idei or­szágos sajtópályázatán munka­társunk, Fábián István. A felére sem elég. (gh) A dombegyházi önkormányzat 526 ezer 700 Ft gyermekvédel­mi támogatást fizetett ki a jogo­sult családoknak november hó­napban. A központi költség- vetésből novemberre és decem­berre összesen 486 ezer 20 Ft-ot kapott a nagyközség. A tetemes különbözetet az állami kiegé­szítés megérkeztéig az önkor­mányzat kénytelen „meg­előlegezni”. Szombaton a megyeházára is ellátogatott loan Petru Cordos (balról) Románia nemrég ki­nevezett magyarországi nagykövete. A diplomata Varga Zoltánnal, (jobbról) a megyei közgyűlés elnökével együtt érkezett meg az Országos Román Önkormányzat Kisebbségek Napja alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésre FOTÓ: LEHOCZKY Péter Békésbe látogatott az új román nagykövet Első ízben adták át „A Magyarországi Románokért” kitüntetést A parlamenti pártok korábbi egyeztetésein kiderült: a kisebb­ségek országgyűlési képviselethez juttatását illetően nincs hatpárti konszenzus. A probléma megoldása érdekében a kor­mánypártok úgy döntöttek, eltekintenek a teljes egyetértéstől. — Az MSZP, valamint az SZDSZ támogatja, de reméljük az MDNP és a Fidesz is támo­gatni fogja azt a módosító ja­vaslatot, melynek elfogadásá­val a jövő év májusában tartan­dó országgyűlési képviselő-vá­lasztásokra megoldódik a ki­sebbségek törvényhozásban va­ló részvétele — jelentette be Gellért Kis Gábor, az Ország- gyűlés Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának el­nöke szombaton Gyulán, a Ma­gyarországi Románok Orszá­gos Önkormányzatának a Ki­sebbségek Napja alkalmából rendezett ünnepi közgyűlésen. — Nagyon fontos, hogy a magyar politikai erők, előítélet mentesen és elfogultság nélkül dolgozzanak, a konjunktúra nem gátolhatja meg a nemzeti kisebbségeket jogaik érvénye­sítésében. Ez ugyanis lappangó, feldolgozatlan feszültségeket szülne, ami soha nem tett jót egyetlen nemzetnek, egyetlen országnak sem — hangoztatta Gellért Kis Gábor. Az ünnepi közgyűlést meg­nyitó Budai János, az Országos Román Önkormányzat elnöke a hagyományok és a román önazonosságtudat megőrzésére szólította fel az egybegyűlteket. A rendezvényen részt vevő loan Petru Cordos, Románia magyarországi nagykövete a román kormány legmesszeme­nőbb támogatásáról biztosította a hazai románság képviselőit. Az ünnepségen idén először ad­ták az Országos Román Önkor­mányzat által alapított „A Ma­gyarországi Románokért” ki­tüntetést. Életművéért részesült az elismerésben Lucia Borza nyugalmazott pedagógus-tan­könyvszerző, a tankönyvkiadó és az országos román hetilap nyugalmazott szerkesztője. Lu­cia Borza elsőként tett alapít­ványt a tehetséges hazai román diákok oktatásáért, s a szomba­ton kapott díjat is az alapítvány­nak adta. Kitüntetésben része­sült még az alapításának ötven éves évfordulóját idén ünneplő méhkeréki Nyisztor György Hagyományőrző Együttes és Grósz György, a békéscsabai Román Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke is. Az ünnepsé­gen a gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium diákjai kétnyelvű műsorral kedveskedtek, a nagy­követnek Lebenszky Attila pol­gármester adta át Gyula kulcsát, ezzel is jelezve, hogy a hazai románság fellegváraként emle­getett fürdőváros mindig nyitottt kapukkal várja a román diplomatát. Both Imre A közbiztonsági igazgató elutasítja, hogy romaellenesség lenne a faluban Félelem Gádoros felett? Az idei nyáron többször is fel­röppentek hírek a gádorosi közállapotokról, melyek azt sejttették, hogy az ott élő' pol­gárok félelme már-már két­ségbeeséssé mélyült. Kijárási tilalom, statárium kell ide! — fogalmazták meg néhányan —, és azonnal ki kell költöz­tetni a romákat a faluból. így szólt egy-két helyi közéleti ember programja. A történtekről és a település közbiztonságáról beszélgettünk a napokban Abrahám Béla ezre­dessel, a Békés Megyei Rend­őr-főkapitányság közbiztonsági igazgatójával. — Úgy vélem, Gádoroson semmivel sem rosszabb a közbiz­tonság, mint a hasonló létszámú és adottságú településeken — kezdte válaszát Ábrahám Béla. — E megállapítással egyébként a te­lepülés polgármestere is egyetért. Jelenleg 3 fős körzeti megbízotti csoport teljesít szolgálatot a falu­ban. A lehetőségek függvényében az orosházi rendőrkapitányságról és a főkapitányságról rendszere­sen vezényelünk erősítésket Gá­dorosra. Nemrégiben alakult újra a helyi polgárőr-csoport, és kmb- sekkel kialakított régi, hagyomá­nyos együttműködést felevenítve erősíti a közbiztonságot. —Az erőszakkal történő kite­lepítést, statáriumot, kijárási ti­lalmat sürgetőket mi motiválja? — Azt a romaellenességet, amit néhány újságcikk szított, csak elutasítani tudom. Tény, hogy él néhány család Gádoro­son, melynek tagjai az együtt­élési normákat semmibe veszik, megélhetésüket bűncselekmé­nyek elkövetéséből fedezik. Az is igaz, hogy az emberek egy ré­sze a sérelmükre elkövetett, tu­lajdon elleni szabálysértések, vagyon elleni bűncselekmé­nyek miatt nem tesz feljelen­tést. Nem vállalják a hosszú el­járási procedúrát, és félnek az elkövetőktől. — Mit lehet tenni azért, hogy az emberek nyugalomban élje­nek a településen? — Azt javaslom mindenki­nek, hogy ha valamilyen sére­lem éri, tegyen feljelentést. A körzeti megbízottak mellett minden nap bűnügyi ügyeletet is tartunk éppen azért, hogy a bejelentésekre lehetőleg azon­nal tudjunk reagálni. A faluban minden éjszaka két gépkocsizó járőr teljesít szolgálatot. Úgy gondolom, a rendőrség a maga eszközeivel mindent megtesz annak érdekében, hogy javuljon az ott élők biztonságérzete. (Folytatás a 3. oldalon) Templomszentelés Kamuion Az ezerszáz lelkes, négy­ötödrészt a reformátussághoz kötődő Kamuton szombaton fölszentelték a Békés megyei falu első kálvinista templomát, amelyet egy családi ház átalakí­tásával mintegy kétmillió forint fölhasználásával hoztak létre. A falu katolikus kisebbségének ta­vaszi kápolnaavatását követően került most sor a másik feleke­zet templomépítésének sikerén fölbuzdult reformátusok gyüle­kezeti házának az ünnepélyes átadására. A békési egyházközséghez tartozó kamuti szórványgyüle­kezet kis templomában ötvenen fémek el; az új viharsarki refor­mátus istenháza az egyházme­gye, a békési anyagyülekezet, a helybéli hívek s a kamuti ön- kormányzat összefogásával ké­szülhetett el. Eddig az iskolá­ban, vagy a művelődési házban tartottak istentiszteletet a kamutiak, ezentúl megfelelő körülmények közt élhetnek kö­zösségben lelki életet a falu re­formátusai. Hűtött műtők Elképzelem, egy forró nyári műtéti napon mit élnek (éltek) át évtizedek óta az orosházi or­vosok — a betegekről ne is be­széljünk! Volt ott és akkor min­denkinek elege és melege! De vége a homloktöröl- getős, verejtékcseppes kor­szaknak! Az orosházi kórház­nak néhány napja az Ország- gyűlés megszavazta azt a forráskiegészítő összeget, ami­re már annyira várt mindenki. (Információink szerint nem akármilyen lobbizást folytatott az ügy sikere érdekében aki élt és mozgott.) A karácsonyi ajándékba kapott milliók — szám szerint 90 — természete­sen a legjobb helyre kerülnek: klímaberendezéssel látják el a műtőket és elvégzik az orvosi gázrendszer rekonstrukcióját. cs. i. Páraelszívó a termékismertetőhöz A rádió Világóra című műso­rában Horn Gyula tegnap — elsősorban külpolitikai szem­pontból — a fordulat évének nevezte 1997-et. A miniszter- elnök szerint beértek azok az erőfeszítések, amelyeket ha­zánk a NATO- és az európai uniós csatlakozás érdekében tett. A kormányfő keleti szomszédunkról is optimiz­mussal szólott: véleménye szerint a mostani román kor­mány valódi reformokra tö­rekszik, és javítani kíván a ki­sebbségek, így a magyarok helyzetén is. Mindezt az aranyvasárnapi forgatagban, vásárlás közben hallottam egy bekapcsolva ha­gyott magnós rádióból. Már­kás készülék volt, kiváló hangminőséggel. Elődeiért jó tíz évvel ezelőtt még át kellett kelnünk a Lajtán. Akkoriban annyira odaszoktunk, hogy az élelmesebb kereskedők ma­gyarul tudó eladókat is alkal­maztak a kedvünkért. A „Beszélünk magyarul!” felirat igazi vevőcsalogatónak bizo­nyult, elősegítve a „sógorok” gyors megtollasodását. Ideha­za aztán — magyar nyelvű használati utasítás hiányában — kínlódhattunk az össze­szereléssel, az üzembe helye­zéssel. Később már a helyünk­be hozták a hőn áhított termé­keket, a tudnivalókat azonban az EU-tagállamokban hivata­los nyelveken mellékelték. Most viszont azt mondja Horn miniszterelnök, hogy beértek az erőfeszítések. Ezt hallva kérem az olasz gyárt­mányú konyhai páraelszívó kezelési útmutatóját az eladó­tól. Mit ad isten, az unióhoz tartozó államok nyelvén kívül csehül, lengyelül és magyarul is olvasható. (No, meg oroszul és arabul, de ez egy másik tör­ténet.) Magamban elismerően nyugtázom az EU-csatlako- zásunkról mondottakat. Köz­ben azonban eszembe jut, amit az aradi Jelenben olvas­tam: „az importból származó termékek román nyelvű ismertető, illetve használati utasítás nélkül való forgalma­zása szigorúan tilos!” Nagyon helyes! De mit tegyen az, aki nem bírja ilyen szinten az ál­lamnyelvet? A válasz: men­jen... az EU-ba. Ménesi György |- Aixheb -| JCdkmu karámnyl iinmpiM kwánunk! Jó(ij)ár Réteslapok, 300 g 125 Ft Lapockasonka, kg 999 Ft Coca-Cola, Fanta, Sprite visszavált, fogófüllel 2x2 liter 339 Ft + ü. Kőbányai világos „lovas”, 0,5 I 59 Ft + ü. Dreher Lager és Pils, 0,5 I 79 Ft + ü. St. Hubertus, 0,5 1 569 Ft 3Ctdaek inti ár ló in U ! rDeeemher 24-én (merdán) 6-12 ómig. tartunk nyitna. ^Derember 25-26-án (karárinny) zárna. ''Oeeenther 27-én (iznmhatnn) 6-13 óráig tartunk nyitna! ...ahal oáiárolnil I

Next

/
Thumbnails
Contents