Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-19 / 296. szám

Változások a Démásznál Igehirdető Kedd óta biztos: a Démász Rt. megyénkben néhány kirendeltségének a bezárását tervezi. Köztük van a sarkadi is. (II. oldal) „Szeretet nélkül a legszebb szó is hidegen cseng. Szeretet nélkül a legnagyszerűbb tettek is negatív reakciót váltanak ki”— írja Kalmár János lelkipásztor Szeretetról vagy szeretetból című írásában lapunk II. oldalán. Luca napján egyedülálló, magányos és — természetesen — társra vágyó embereket vártak a Bartók művelődési központ Szívkereső programjára. (III. oldal) VII. ÉVFOLYAM 51. SZÁM 1997. DECEMBER 19., PÉNTEK A KÖVETKEZŐ LAPSZÁM DUPLA ÉS ÜNNEPI! Kedves Olvasóink! Ebben az évben 1997. december 24-én, szerdán jele­nik meg legközelebb és — idén — utoljára a Sarkad Város. Természe­tesen Önök nem esnek el egyetlen lapszámtól sem, hiszen december 24- én dupla terjedelemben megjelent lapot találnak majd postaládáikban. Ezért a december 24-két követő héten, január 2-án, pénteken ne várják lapunkat, 1998-ban január 9-én jelenünk meg első alkalommal. Az ünnepek miatt lapzártánk időpontja is változott, aki az ünnepi Sarkad Városban cikket vagy egyéb közleményt szeretne megjelentet­ni, kérjük, hogy december 22-én délelőtt 10 óráig jutassa el szerkesztő­ségünkbe, a Bartók Béla Művelődési Központba. Megértésüket köszönjük! Sikeres vállalkozói találkozó Nagyszalontán Kézzelfogható együttműködések A Békés Megyéért Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány sarkadi alirodájának munkatársai sarkadi és Sarkad környéki vál­lalkozóknak szerveztek az el­múlt héten csütörtökön találko­zót a romániai Nagyszalontán. Nemes Jánosné alirodavezető lapunknak elmondta: nem első alkalommal vállalkoztak erre, több sikeres hasonló rendez­vényt tudhatnák már maguk mögött. Nem egy alkalommal látogattak nagyszalontai vállal­kozók Sarkadra, hogy a közvet­len ismerkedésből üzleti kap­csolatok is szülessenek. Az iro­davezető szerint van igény az ilyen rendezvényekre, példája lehet ennek számos vállalkozói együttműködés. Az elmúlt heti nagyszalontai találkozót Tódor Albert helyi polgármester is megtisztelte je­lenlétével, s látta el tulajdon­képpen a tolmács szerepét a magyar és a román üzletembe­rek között. Elsőként Csík Sán­dor, a Békés Megyéért Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója üdvözölte a jelenlévőket. Nagy örömmel szólt a találkozóról, melynek távlati üzleti lehetőségei szinte beláthatatlanok. Hosszasan be­szélt a magyarországi vállalko­zók és cégek lehetőségeiről, s megpróbálta összehasonlítani — román—magyar viszonylat­ban — azt a gazdasági fejlő­dést, mely mind a két országban elindult a ’90-es évektől. Mind­ezt gyakorlati példákkal érzé­keltette, és hangsúlyozta: fontos mind a két országnak, hogy megtalálja a közös érdekeit, er­re jó lehetőség van Sarkad és Nagyszalonta között; mindeb­ben a folyamatban a vállalko­zóknak kell felvállalniuk az út­törőszerepet. Nemes Jánosné arról beszélt, hogy milyen lehe­tőségeik lennének a nagysza­lontai vállalkozóknak, ha a sarkadi vállalkozási aliroda mintájára létrehoznának egy olyan szervezetet, amely a helyi vállalkozókat tudná segíteni pá­lyázati információkkal és jogi kérdésekben. A megbeszélés végén a vál­lalkozók is bemutatkoztak, el­mondták, ki mivel foglalkozik, s milyen lehetőséget látna a konkrét, gyakorlati együttmű­ködésre. A találkozó sikerét az is bizonyítja, hogy többen po­tenciális partnerre leltek a ha­tár két oldalán egyaránt. Mocsár József Ösztönözni kell a cigányok továbbtanulását Kisebbségek napja: „számos nehézséggel küzdöttünk” Az ünnepségen a legidősebbeket megajándékozták FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ Ahogy Tóth Imre polgármester is fogalmazott: valóban jó, hogy Magyarországon lehető­ségük van arra a határainkon belül élő nemzetiségieknek, hogy magukat ünnepeljék az év vége fele közeledve, hiszen a parlament döntése értelmében: december 18-a a kisebbségek napja hazánkban. Sajnos, egyes országokban a mai napig nincs ilyen lehetősége sok kisebbség­ben élő népnek. Városunkban a cigányság ün­nepelte az említett napot decem­ber 17-én délelőtt a polgármes­teri hivatal tanácskozótermében, ahol Horváth Zoltán, a Sarkadi Cigány Kisebbségi Önkormány­zat elnöke köszöntötte elsőként a jelenlévőket. Ezután Kovács Lajos, a kisebbségi önkormány­zat képviselője mondott ünnepi beszédet, melyben példás önkri­tikával elevenítette fel az első­ként felállt kisebbségi önkor­mányzat munkáját: „Számos kezdeti nehézséggel küzdöt­tünk, nem tudtuk tulajdonkép­pen azt sem, hogy pontosan mi a feladatunk, emiatt korán célt té­vesztettünk, mivel azt hittük, ugyanolyan döntési jogokkal rendelkezünk, mint a városi ön- kormányzat. A cigányság között tapasztalható széthúzás sem tett jót nekünk, ezért is jutottunk el odáig, hogy ezerkilencszázki­lencvenöt végén új önkormány­zatot kellett felállítani. Azóta — a hivatalnak köszönhetően — sokat tanultunk arról, hogy is kell végezni a munkánkat, s mi a tényleges feladatunk” — mondta a képviselő.. Hangsúlyosan szólt a cigány­kultúra újraélesztéséről, ápolá­sáról; ebben sok segítséget kap­nak az 1. számú általános isko­lától, valamint a Szalontai úti óvodától, ahova a sarkadi (Folytatás a II. oldalon) A KÁBELTÉVÉ IS TÉMA Testületi ülés Városunk képviselő-testülete december 23-án délután 1 órá­tól tartja soron következő ülé­sét a városháza tanácskozóter­mében. A képviselőket 10 na­pirendi pont és számos beje­lentés megtárgyalása várja. Szó lesz többek között: a ká­beltévé működtetésére létre­hozandó részvénytársaság ala­pításáról; az első lakáshoz ju­tók támogatásáról; a közmun­katanácshoz benyújtandó pá­lyázatokról; a jövő évi víz- és csatornadíjak megállapításá­ról. Városatyáink meghallgat­ják a Démász sarkadi irodájá­nak tájékoztatóját a város köz- világításával kapcsolatban, valamint az óvodáink tevé­kenységéről szóló beszámolót. Emellett néhány rendeletmó­dosítás is vár majd a képvise­lőkre. Adventi (szomorú) sorok Karácsony előtti hangulatot élünk, ádventet, várakozunk és reménykedünk. Reményke­dünk, hogy egyszer majd jóra fordulnak mindig jórafordulni vágyott, de sosem rendeződő soraink, advent van, az embe­rek készülnek a karácsonyra, persze ezt is ,,mindenki más­ként csinálja", van, akinek szíve telik meg az ünnepek előtti hangulattal, a Megváltó születésének ünnepe öltözteti alázatba lelkét már jó előre, mert tudjuk, hogy az öröm ak­kor igazi, ha előre készülünk rá, tudjuk ezt már Saint- Exupery óta, aztán vannak, akik szintén készülnek a kará­csonyra, még ha kicsit más­ként is, mondjuk úgy, hogy áruházakból áruházakba ro­hangálnak, a megajándékozni kívántak listáját szorongatják markukban, sokszor anélkül, hogy ajándékozni akarnának, csak a szokás, a kényszer, pe­dig ajándékot is egyszerűen csak adni kell, ez már csak olyan dolog, szerencsére azért a legtöbben szívvel ad­nak, legalábbis ezt olvastam valahol egy felmérésben, és ez jó dolog, az ember vagy adjon szívvel, vagy sehogy. Sajnos egyre többen vannak, akik nem adnak, na nem azért, mert nem akarnak, ha­nem azért, mert nem tudnak miből adni, manapság már a kutyák is megtanultak kukáz­ni, ez nem vicc, sajnos, éppen ma láttam a lépcsőházból ki- jövet. Hát igen, viccnek dur­va lenne, ahogy mondani szokták. Szegény nyugdíja­sok, a fizetett guberálók és kéregetők mellett immár az ember hűséges társa is elle­nünk fordult, kutya világ ez, tényleg; kinek jut eszébe ma megállni az utcán azért, hogy segítsen valakinek, mindegy hogy mit, csak a jószándék vezesse, az, hogy segíteni akar, egyre kevesebb időt fordítunk emberi kapcsolata­ink ápolására, az ismerkedés­re, rohanunk, s még csak megszólítani sem merjük egy­mást, idegenek vagyunk egy­másnak, civilizált modern emberi maszkunk vajon mi­lyen arcot takar, megismer­jük még önmagunkat egyálta­lán, tudjuk-e kik vagyunk és honnan jöttünk; s közben vál­tozik a világ, mindennapi megfelelések szövevényében elárulunk családot és hazát, XXI. századi istenktől várjuk a csodát, adventi álmokat csak a templomi pók sző már, amikor újabb üres padsoro­kat foglal el hálójával a templomokban, s a kikészített énekes könyvek fedelén a por énekli Balassa istenes verseit, s az Úrra lassan csak a szél nyitja rá a Bibliát, várakozás és remény, kint és bent, ,,hiszem ha látom"-vég, vala­ki ugye kinyitja még az aj­tót...? (Vénás—Mocsár) ___________A PADLÁSON LAPULT A TOLVAJ_______________ A FÜRDŐSZOBAI ABLAKOT NYOMTA BE O. I.-né délután 3^1 óra között lépte át sarkadi házának kapuját, s ahogy mindig is tenni szokta, a bejárati ajtó felé vette útját. Be­nyitni az ajtón azonban — ezút­tal — már nem mert, észrevette, hogy illetéktelen járt nála. Gyorsan hátat fordított az ajtó­nak, s szapora léptekkel indult a kapu irányába, hogy értesítse a helyi rendőrséget. A rend őrei a bejelentésre hamar a helyszínre vonultak, majd behatoltak az épületbe. A lakásban nyilvánva­lóan látható volt, hogy valaki járt ott; idegen kéz által össze­csomagolt ruhákat, élelmiszert, készpénzt és ékszereket találtak. Úgy tűnt, hogy O. I.-né meg­zavarta a betörőt, akinek nem volt ideje elvinni a szajrét. Az épület bejárása során aztán ha­mar kiderült, hogy a behatoló­nak nem sikerült kereket olda­nia időben, a tettes, B. S. román állampolgár a padláson lapult. A rendőrök előállították B. S.-t, aki bevallotta tettét, elmondta: a fürdőszobai ablakon keresztül hatolt be a házba. Mivel az „árut” nem sikerült meglovasí- tania, így lopás kísérlete miatt folytattak le ellene gyorsított el­járást, s kiutasították Magyaror­szágról. (—ár) ÜNNEPI HIVATALI MUNKAREND A polgármesteri hivatal december 19-én, pénteken szerdai (7.30—16 óráig), másnap, december 20-án pedig pénteki (7.30—12 óráig) munkarendben vár­ja ügyfeleit. December 22-én, hétfőn (13—16 óráig) és 23-án kedden (7.30—12 óráig) a megszokott ügyfélfogadási időben állnak a lakosság szol­gálatára. December 24-én munkaszüneti nap lesz. December 29-én, kedden és 30-án, szerdán a megszokott ügyfélfogadási időben várják a lakosságot, a hónap utolsó napján, december 31-én pénteki ügyfélfogadási idő lesz. M. J.

Next

/
Thumbnails
Contents