Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-16 / 293. szám
© ^ 1997. december 16., kedd MEGYEI KÖRKÉP 7 'Sen 5 REKES MEGYEI HÍRLAP Az év adakozói A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) és a Soros Alapítvány 1995-ben díjat alapított ,,Az év adakozásban élenjáró gazdasági szervezete” néven. Az idei év díjazottjai: Shell Hungary Rt. és Koczka Ferenc karmester (utóbbi az egyéni kategóriában). Ami az előzményt illeti, az év folyamán közzétett nyílt felhívásra bárki benyújthatta jelölését — bármelyik kategóriára. Közel száz jelölés érkezett, ezek alapján ítélte oda a díjakat a NIOK kuratóriuma. A Shell Hungary Rt. 1992. évi megalakulása óta olyan következetes adományozási politikát folytat, mely Magyarországon még igen ritka. A Royal Dutch/Shell csoport tagjaként a vállalat részt vesz a helyi közösségek értékteremtő munkájában és az igényekre reagálva, néhány fontos kezdeményezés anyagi biztonságát folyamatosan is megteremti. Legnagyobb közösségi programja az Életpálya Alapítvány támogatása, melynek fő célja a pályakezdő és munkanélküli fiatalok körében a vállalkozási forma népszerűsítése. Az ifjúsági kezdeményezések támogatásán kívül az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a szociálpolitika és a környezetvédelem területén is tudatos adományozási tevékenységet folytat. Példaértékű a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Magyar Nemzeti Galériával és a Peter Corny Alapítvánnyal kialakított tartós együttműködése. F. I. Asbóth Albert százados december 15-én küldött jelentést Battonyai nemzetőrök — 417-en a lajstromban Miután gyó'zött az 1848-as forradalom, a 12 pontban megfogalmazott kiáltvány követelései közül elsőként a Nemzetőrségjött létre. A helytartótanács március 17-ei határozatában, valamint Batthyány Lajos miniszterelnök március 22- ei felhívásában sürgeti a megyék vezetőit, hogy a „...városokban és a népesebb helyeken a rend és a béke fenntartása érdekében állandó választmányt kell létrehozni, mely képes olyan őrsereg megszervezésére, amivel fenntartható a személy- és vagyonhátorság”. Battonya lakossága is lelkesedéssel vette hírét a forradalom győzelmének, támogatásáról biztosítva a miniszterelnök felhívását azáltal, hogy a járási választmány szervező tevékenységét elősegítve, mielőbb megalakuljon a városi nemzetőrség. Hervay István főszolgabíró, Sántha Sándor, Csanád m. másodalispánja és Glatz Antal, a battonyai járás országgyűlési képviselője, mint a választmány tagjai, május 29-én a városház előtti téren összesereg- lett népgyűlés résztvevői előtt ismertették a helytartótanács felhívását, a XXII. te. rendelkezéseit, mely a nemzetőrsereg szervezését szabályozza. Ezen a napon 417 battonyai személy határozott úgy, hogy belép a nemzetőrség soraiba. Miután lajstromba vételük megtörtént, megválasztották elöljáróikat. Az első század parancsnoka Asbóth Albert hadnagy, a második század parancsnoka pedig Hám György hadnagy lett, aki jegyzői állását adta fel, cserébe a nemes megbízatásért. Miközben fegyveres kiképzésről is gondoskodás történik, a lakosok által önként felajánlott fegyverekkel gyakoroltatják az őrsereg tagjait megválasztott parancsnokaik. A törvény értelmében a nemzetőr csak községének határain belül tartozik szolgálni. Amennyiben a közcsend és a béke valamely községben nem állítható helyre, akkor más községbeli nemzetőrség is felhasználható. Néhány napig semmi sem zavarta a kiképzést és a helyi szolgálatot, amíg hír nem érkezett a nemzetőrség táborba szólításáról. Ennek kiváltó oka az 1848. júniusi délvidéki szerb megmozdulás volt. Békés, Csanád és Csongrád megye nemzetőreit a Versec környéki táborba kérik Torontál megye elöljárói: „...siessenek segedelmünkre, míg késő nem lesz, ha mi a határon legyőzetünk, a Tisza és Maros partjáig az ellenséget mi sem gátolja”. Valamennyi megye eleget tett a felszólításnak és a makói gyülekezőhelyre irányította nélkülözhető nemzetőreit. A battonyai asszonyok által készített zászló feliratán ez áll: „Éljen a független felelős minisztérium”. E zászló alatt érkezett rendeltetési helyére június 17-én századával Asbóth Albert. Habár felszerelésük hiányos volt, de mégis nagy lelkesedéssel vállalták a küldetést. Ettől az időponttól kezdve, nem minden akadálytól mentesen, három- és négyhetenkénti váltásokban a battonyai nemzetőrök teljesítették vállalt kötelezettségeiket, mindig ott, ahova a parancs szólított. Ott voltak augusztus 10-én Péterréve felszabadításánál, más alkalommal a Makó és Pécska marosi átkelőit őrzik. November közepétől Nagyszentmiklós és Óbecse térségében fordulnak meg. Asbóth Albert százados Ó-Aradról december 15-én küldött jelentést Csanád megye Nemzet Őr Parancsnokságának, hogy „a 12. századból eltávozott 40 személy és ezen kívül hibádznak még ugyanezen századból 60 nemzet őrök”. Vagyis századának csak felével rendelkezett. Majd’ 150 éve annak, hogy a battonyai nemzetőrök vállalták a nemzet védelmében való részvételt, róluk emlékezünk meg e néhány sorral. Városunkban megalakult az 1848/49-es honvédek emlékbizottsága, mely feladatául tűzte ki, hogy 150 év után méltó emléket állít a szabadságharcban részt vett nemzetőröknek és honvédeknek, ezúton is kérve a lakosok anyagi és erkölcsi támogatását. Silló József A cél: 800 ezer hektár betelepítése az országban Erdősítési program munkanélküliek foglalkoztatására Az elmúlt évek jelentős változást hoztak Magyarország erdőva- gyonának tulajdonlásában, természeti és gazdasági értékeinek megítélésében. Különösen a Nemzett Agrárprogram vitái során került előtérbe az erdő, mint a megélhetés forrása, mint jövedelemteremtő vagyon és mint nemzeti természeti erőforrás. Keresve az állatni szerepvállalás feladatait, az alternatív földhasznosítás keretében stratégiai célként fogalmazódik meg mintegy 800 ezer ha földterület erdővel való betelepítésének a lehetősége, ezzel az ország erdősültségének 18%-ról 25—26%-ra való növelése. Ez egy olyan kiemelkedő környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi jelentőséggel bíró kérdés, amely az elkövetkezendő évtizedekben komoly lehetőségeket kínál a mindenkori kormányoknak a foglalkoztatási feszültségek csökkentésére is. A Magyar Köztársaság kormánya a vidéki népesség foglalkoztatásának elősegítése és az ország termőföldvagyonának hasznosítása, továbbá a környezet állapotának javítása érdekében — az európai integrációs törekvéseinkkel, illetve nemzetközi erdőgazdálkodási kötelezettség-vállalásainkkal összhangban — nagyszabású erdősítési programot indít. Az országképet is formáló, nemzedékeken átívelő, gazdasági hasznot, környezetvédelmet, környezet-egészségügyi és közjót egyaránt megtestesítő program megvalósítása 1997. év őszén megkezdődött a legnagyobb munkanélküliségű megyékben. A központi program egyidejűleg szolgál foglalkoztatási, agrár- politikai vidékfejlesztési, környezetvédelmi és környezet-egészségügyi célokat; lehetőséget ad az állami támogatási fonnák és a magánerőforrások, illetve a külföldi támogatások és befektetések egyesítésére; kapcsolatot teremt az állami vagyonkezelés, a magánerdő-tulajdonosok és a szakmai csoportok között; piac- orientált, ugyanakkor környezet-, természet- és tájvédelmi, népegészségügyi, szociális és jóléti célokat is szolgál; az agrártermelésben nem hasznosítható területek bevonásával a birtokszerkezet fejlesztését, valamint a racionális földhasznosítást segíti. A program már 1997 őszén megkezdődött, melyet a következő években egy nagyobb arányú felfutás követhet. Az erdősítési munkák magukba foglalják az új erdők telepítését, erdőfelújítások pótlását, talajelőkészítését, ápolását, nyesését, elegyarány- szabályozó tisztítását, a normatív támogatások ellenőrzésének igazgatási költségeit. 1997-ben a munkanélküliek foglalkoztatása nagyobb mértékben az erdősítések ápolásában valósulhatott meg a munkák gyorsabb előkészíthe- tősége miatt, a kijelölt legnagyobb munkanélküliséggel rendelkező megyékben működő integrátorok területén. A program folytatása 1998. évben már kiterjed az ország egész területére. Aki ugyanis jövő év januárjában is előfizetője lapunknak, ajándékba kapja tőlünk. A Kalendárium kitekintést ad a világra, Magyarországra, jó társ egészségének megőrzéséhez és napi tennivalóinak végzéséhez, útitárs szűkebb hazája, szülőföldje vagy lakhelye bebarangolásához. A Békés Megyei Hírlap előfizethető a kézbesítőknél, ügynökségvezetőknél vagy megrendelhető a Népújság Kft.-nél (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), illetve a (66) 453-710-es telefonon. BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP - A TÁJÉKOZOTT EMBI ajándékba Budapest Bank. Idejével is jól gazdálkodunk Budapest Bank Rt feKÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A ^vWesz tagJU Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: dr. Tóth Miklós ügyvezető igazgató. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66) 450-450; sportrovat: 451-114; Szerkesztőségi telefax: (66) 441- 020. Kiadói telefax: (66) 450-198; Hirdetésvezető: Nánási János. Telefon: (66) 446-552, fax: (66) 441-311; Terjesztésvezető: Körtvélyesi Csaba. Telefon/fax (66) 453-710. Az előllzetők részére terjeszti a Népújság Kft. az ügynökségein keresztül. Árusításban terjeszti a „DÉLHÍR” Rt. Békés megyei üzeme, Békéscsaba Szabadság tér 1—3. Telefon (66) 443-106 és egyéb terjesztő szervek. Előfizethető a kiadónál (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.), valamint a területi ügynökségeknél és a kiadó kézbesítőinél közvetlenül, postautalványon és átutalással. Előfizetési díj egy hónapra 745 Ft, negyedévre 2235 Ft, egy évre 8940 Ft. Készül: a COFINEC Hungary Rt. Kner Nyomda, Békéscsaba, Baross út 9—21. Nyomdaigazgató: Péter István. HU ISSN 12151068