Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-16 / 293. szám
1997. december 16., kedd HAZAI TÜKÖR áBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Képek a múltról és a jelenről Színes fotóalbum készült Orosházáról Templomainak égbe szökő tornyaival, a gyopárosi tavakon fészket rakott hattyúcsalád életképével, a XXI. századot hirdető üveggyár csupa üveg épületével, a gimnázium napsárga falaival és ahogyan a madarak látják, fentről, a magasból is gyönyörű ez a város! Es aki mindezt láttatja az orosháziakkal, Várkonyi Zoltán békéscsabai fotóművész. A nyáron ő kapott megbízást a helyi önkormányzattól, hogy készítsen színes fotóalbumot a városról. A könyvpremiert tegnap délután tartották a Petőfi Művelődési Központban, ahol a kötetbe gyűjtött képek nagyításaiból kiállítás nyílt, az albumot pedig Fetser János polgármester mutatta be az érdeklődőknek. Mint mondta, az élet kikényszerítette ezt a kiadványt, hiszen ha vendégek jönnek, ha mi megyünk látogatóba, ez a könyv reprezentálja múltunkat (régmúltat idéző archív fotók is kerültek az albumba), árulkodik jelenünkről. Az ember' hajlamos a szép mellett elmenni — állapította meg a képek láttán az egyik nézelődő. Lehet — de aki átlapozza a közel 200 fotót, talán felfedezi Orosházának azokat az értékeit, szépségeit is, amik mellett a mindennapok rohanásaiban észrevétlenül megy el. Csete Ilona A xéniások a szövetségben Noha független szervezetként tartotta meg közgyűlését a hétvégén a Magyar Úttörők Szövetsége, a Xénia Láz Egyesülettel kötött szövetsége mégis politikai vihart kavart. Schmuck Andor, a Xénia-tanács elnöke az együttműködésről nyilatkozva elmondta: az egyesület már novemberben kérte és nyerte el felvételét az úttörőszövetségbe, ám - a szabályzat szerint - a xéniás gyerekek, azaz a szervezet klubhálózatának tagjai január végéig dönthetik el, hogy személy szerint is belépnek-e a szövetségbe. A két szervezet tagságában eddig is volt átfedés, a 80 ezer xéniás egyötöde úttörő. Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője a Xénia Láz Egyesület és az úttörőszövetség egyesülése kapcsán felemelte szavát az ellen, hogy kiskorú gyermekeket használjanak fel politikai célokra. Ellenezte, hogy a gyerekeket fogyasztóvá, reklámhordozóvá neveljék, és hogy az önmagukat gyermek- szervezetnek nevező egyesületek „újgazdag marketingszakemberei” a gyerekek zsebében kotorásszanak.- Független társadalmi szervezet vagyunk, amely nem kötődik pártokhoz - hangsúlyozta Rácz Péter az úttörőszövetség ügyvezető elnöke lapunknak nyilatkozva, majd emlékeztetett rá, hogy nemrégiben levélben fordultak a jelentősebb politikai szervezetekhez, tőlük kérve segítséget, együttműködést a gyermekek érdekében. Csupán egyetlen választ kaptak, az MSZP-től. FEB Nagyobb szerepet követel magának a kamara Fontos a fokozatosság Tegnap tisztújító közgyűlést tartott a legtöbb hazai kisvállalkozót tömörítő, 150 ezer tagot számláló kamara. A Magyar Kézműves Kamara országos tisztújító közgyűlése Károlyi Miklóst, a Vállalkozók Országos Szövetsége főtitkárát választotta meg elnökéül. A jelenlévők szavazatai alapján az új alelnökök: Módos István, Hunyadi Sándor és Juhász József. A közgyűlés megválasztotta az ellenőrző, valamint az etikai bizottságot is. Károlyi Miklós a közgyűlést követően elmondta: a kamarák egyik fő feladatának a gazdasági fejlődés előmozdítását tekinti. Véleménye szerint a kamarák működése nyomán keletkező költségvetési megtakarítást is a gazdaság élénkítésére lehetne fordítani. Az új elnök véleménye szerint a kamaráknak részt kell venniük a gazdaságot érintő jogszabályok előkészítésében és kidolgozásában. Ebben a tanácsadói munkában a kamarák mellett jelentős szerep vár az érdek-képviseleti és civil szervezetek szakértőire is. A főképpen mikro- és kisvállalkozói körből álló kézműves kamara tagjai számára fontos, hogy az európai integráció ne törjön előkészületlenül a magyar gazdaságra, hanem fokozatosan valósuljon meg - emelte ki Károlyi. Az év utolsó-plenáris ülésén elhúzták a képviselők nótáját Törvény a betegek jogairól Ebben az évben utoljára gyűltek össze tegnap a képviselők a Parlamentben. A főképpen zárószavazásokból, kérdésekből, és interpellációkból álló rövid munkanap végén a nótájukat is elhúzták: a kupolacsarnokban a 100 tagú cigányzenekar muzsikált búcsúzásképpen. Az országgyűlés megalkotta a fogyasztóvédelemről, a társasházról, a közhasznú (nonprofit) szervezetekről és az egészségügyről szóló új törvényeket, elfogadta a társadalombiztosítás jövő évi költségvetését, valamint számos más törvényt módosított. A társasházi törvény március 1-jén lép hatályba. Közös tulajdonú önálló ingatlanrész eladásáról szóló döntéshez ezentúl elegendő lesz a közgyűlés kétharmados többségű igenlő szavazata. A közösség szerveit, azok hatáskörét, jogait és kötelességeit, a közös költség viselésének szabályait az alapító okirat mellett szervezeti-működési szabályzat is tartalmazhatja. Ezt kétharmados szavazattöbbséggel lehet elfogadni, illetve módosítani. A lakónyilvántartást központilag nem írja elő a törvény, de a társasházi közgyűlés kötelezheti arra a tulajdonosokat, hogy jelentsék be a közös képviselőnek, hányán és személy szerint kik laknak a lakásban. Aki a közös költséget legalább fél éve nem fizeti, annak a tulajdonát a közgyűlés jelzáloggal terhelheti meg a hátralék megfizetésének biztosítékául. Az alapító okirat módosítása jövőre még illetékmentes lesz. Az egészségügyi törvény kimondja többek között, hogy minden betegnek joga van a megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és megkülönböztetés nélküli egészségügyi ellátáshoz. Az ellátás során tiszteletben kell tartani a beteg emberi méltóságát és teljes körűen tájékoztatni kell őt állapotáról és a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról. A betegeket betegjogi képviselők segítik jogaik érvényesítésében. S. A. A szlovákok ragaszkodnak a nagymarosi erőműhöz Egyik megoldás sem az igazi A szlovákok még tanulmányozzák a Magyarország által a Bős alatti folyószakaszra ajánlott megoldásokat, bár azokat nem tartják azonos értékűnek a nagymarosi vízi erőmüvei. Ezt Peter Baco, a bősi tárgyalásokon részt vevő szlovák delegáció vezetője közölte az újságírókkal a tegnap BudapesÚjabb forduló volt Budapesten ten megtartott találkozót követő tájékoztatón. Mint elmondta: amennyiben a magyarok által a legFOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY utóbbi tanácskozáson előterjesztett megoldások bármelyikét valósítanák meg, az jelentős anyagi veszteséget okozna Szlovákiának az áramtermelés elmaradása miatt. Ezt a veszteséget a magyaroknak kellene finanszírozniuk, amelyet nyilván nem vállalnának. A szlovákok szerint - mint ezt Peter Baco ismételten kifejtette - ma is a nagymarosi vízi erőmű felépítése a jó megoldás, és hogy ezt a magyar fél miért utasítja el, arra a mai napig nem kaptak elég érvet tárgyaló partnereiktől. Nemcsók János, a magyar delegáció vezetője elmondta: a hétfői tárgyaláson megvitatták, miként lehetne a dunaki- liti duzzasztóművet üzembe helyezni. Tisztázták azt is, hogy ki mit ért a nullszaldós elszámoláson. Még 10-15 év kell a jóléti rendszerig Egészségügyi reform = minőségi kritériumok és költségelemzés Mintegy 30-35 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy az egészségügyi dolgozók megkaphassák az érdekképviseleteik által kért 16 százalékos béremelést, ám Kovács Pál szerint a jövő évi költségvetésben erre nincs fedezet. Az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat elnöke tegnap, a Nyugdíjasok Országos Képviselete által szervezett budapesti fórumon egyebek mellett elmondta: az egészségügyi rendszert oly módon kell átalakítani, hogy finanszírozása minőségi kritériumokra és költségelemzésre épüljön. Tájékoztatása szerint a jövő héten befejeződik az önkormányzat által indított, a minőségi követelmények teljesülését elemző háziorvosi praxisanalízis. Elkészült az a rendszer is. amely új költségelszámolást vezetne be, egyelőre csak referenciajelleggel. Az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat elnöke bejelentette, hogy januártól havonta összesítik az előző hónap járulékbevételeit, az apparátusra fordított kiadásokat és más költségeket. Kovács Pál megítélése szerint mintegy 10-15 évre lesz szükség ahhoz, hogy stabil jóléti rendszer alakuljon ki Magyarországon. Az idősek helyzetét elemezve részletesen szólt egyebek mellett a nyugdíjasokat érintő szociális kirekesztődés jelenségéről, az otthoni ápolás megoldásának szükségességéről és a szociális bérlakásépítés problémaköréről. Hibás törvényjavaslat. Alkotmányellenes a népszavazásról szóló törvényjavaslat azon rendelkezése, amely szerint ugyanabban a kérdésben két éven belül nem tartható népszavazás - mondta ki hétfőn meghozott határozatában az Alkotmánybíróság. Egynapos MTA-közgyűlés. A doktori oklevelek átadásával megkezdődött hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia 161. közgyűlése. Az egynapos ülésen Glatz Ferenc elnök az Akadémia előtt álló, az európai integrációval is összefüggésben lévő feladatokról beszélt. Morvái képviselő marad. Az Országgyűlés mentelmi bizottsága visszavonta azt a határozati javaslatát, amely Morvái Ferenc képviselői megbízatásának megszüntetését indítványozta a parlamentnek. Beiktatták Kovács Árpádot. Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke tegnap beiktatta tisztségébe az Állami Számvevőszék új elnökét, Kovács Árpádot. Halálaláírások. Tóth Tamás, Sárszentmihály polgármestere öt híján 3000 újabb, a halálbüntetés visszaállítását kezdeményező aláírást nyújtott át hétfőn Gál Zoltán házelnök titkárának. A polgármester korábban több mint 100 ezer aláírást adott át az Országgyűlésnek, ennek egy részét azonban az Országos Választási Bizottság nem minősítette hitelesnek. Feszültséget oldott? Hétfőn a Fővárosi Bíróságon folytatódott Lascsik Attila meghallgatása. Az ÁPV Rt. volt vezér- igazgatója szerint számukra nem a Tocsik Márta munkájából adódó megtakarítás volt a lényeg, hanem az önkormányzatok és az ÁPV Rt. között kialakult feszültségek gyors megoldása, mielőtt politikai támadások érték volna a privatizációs szervezetet. Papp Lajos kilépett. Az ismert szívsebész tegnap kilépett a Metész sztrájkbizottságából, mert tudomása szerint a szervezet párttá kíván alakulni. Ez utóbbi értesülést Kosa Gyula, a Metész elnöke cáfolta. Egynapos késés. A számító- gépes rendszer meghibásodása miatt nem jelent meg a Napi Magyarország című új napilap első, hétfőre tervezett száma. Kalóz szoftverek. Ha bűne bebizonyosodik, akár öt évig terjedő börtönbüntetéssel is sújtható az a budapesti, Báthori utcai számítógépes vállalkozás, amelyet két éven belül másodszor kapott illegális programok árusításán a BSA, az úgynevezett szoftverrendőrség. Elelmiszercsomagok elesetteknek A Vöröskereszt felhívása karácsonyi pénzbeli adakozásra A hagyományos mindenki karácsonyfájának felállítása, szentesti ünnepségek, ajándékosztás, ingyenkonyhák, szociális vásárok, nappali melegedők, teaakciók szerepelnek országszerte a Magyar Vöröskereszt ünnep előtti programjaiban. A szervezet országos központjában elmondták: a Vöröskereszt a napokban felhívással fordult az állampolgárokhoz, hogy pénzbeli támogatással járuljanak hozzá a szervezet karácsonyi segítőakcióihoz, téli segélyprogramjához. Az adományokat az MKB 10300002- 20329725-71483285 csekkszámlaszámon lehet feladni. Országszerte azt tapasztalják a helyi vöröskeresztes szervezetekben, hogy mind többek számára jelent gondot a legalapvetőbb szükségletek kielégítése, a mindennapi kenyér, a meleg ruha, a tüzelő előteremtése. Éppen ezért minden megyében számba vették a legrá- szorultabbakat és igyekeznek rajtuk segíteni. Többfelé nyitnak meg a napokban átmeneti szállást, népkonyhát. Egerben például ebben a hónapban a 300 adag étel helyett 600 adag kiosztását tervezik. Szükség szerint szolgál majd Tatabányán is a konyha. A jótékonysági ajándékozási akciók a legtöbb helyen a héten kezdődnek. Egyes településeken - például Komlón - a pártok házában ugyan, de a Vöröskereszt képviselői adják át a rászorulóknak az élelmiszercsö- magot. Sok helyen még javában tartanak az adventi gyűjtések az egyedül élő, vagy a kórházakban fekvő idős emberek számára. A nagycsaládosokra mindenütt gondolnak a vöröskeresztesek, több településen közvetlenül az ünnep előtt látogatják meg őket valamilyen hasznos ajándékkal. Számos városban, községben a gyerekek állnak a gondoskodás középpontjában. Néhol már hagyomány, hogy a kicsik segítségével díszítik fel a mindenki karácsonyfáját a település főterén. Kigyúlnak az ünnepi gyertyák a hajléktalanszállókban, és az idősek otthonaiban, klubjaiban is. (der) A megoldást a kisebbségek politikai szerveződése jelenthetné Kibicek a pártok partijában? Régi adóssága a törvényhozásnak, hogy nincs intézményesen biztosított parlamenti képviselete a kisebbségeknek. A „törlesztés” időpontja azonban közelebb került: a Ház megkezdte annak a törvényjavaslatnak a tárgyalását, amely - meghatározott feltételekhez kötve - 13 képviselői helyet biztosítana a kisebbségi önkormányzatok jelöltjeinek. A tervezet máris heves vitát váltott ki. A honatyák egy része úgy véli, hogy a kisebbségi képviselők - csupán „ki- bicei” lennének a törvény- hozásnak, mert jogállásuk a független képviselőkéhez hasonló. Mások szerint a párterőviszonyok alapján szerveződött parlamentben „idegen testet” jelentenek, hiszen nem politikai hovatartozásuk révén jutnak mandátumhoz. Dr. Navracsics Tibor, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának politológusa osztja az aggodalmakat:- A jelenlegi egykamarás rendszertől valóban eléggé idegen ez a megoldás - mondja. - S ez akkor is tény, ha úgynevezett mulasztásos alkotmánysértést kell orvosolni. Ami a külföldi példákat illeti: Szlovéniában és Horvátországban vannak a magyar kisebbségnek képviselői, igaz, esetükben kétkamarás parlamentről van szó. Európa sok országában pedig a kisebbségek párttá fejlődtek. Elvben tehát megoldást jelenthetne nálunk is a kisebbségek pártosodása, de a gyakorlatban erre semmi esély nincs. Ehhez regionális összetartozás is kellene, de hazánkban a kisebbségek területileg rendkívül szétszórtan élnek. Ilyen helyzetben talán nem is a mandátum a megoldás kulcsa. Inkább az, hogy a kisebbségeket érintő kérdések megoldásába kellene bevonni őket. A célnak inkább megfelelne, ha a kisebbségi önkormányzatok létrehoznának egy parlament mellett működő konzultációs bizottságot, amellyel adott kérdésekben köteles lenne a t. Ház előzetesen tárgyalni. (szalóky)
