Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-15 / 292. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1997. december 15., hétfő Megkérdeztük battonyai olvasóinkat Mi a véleményük az intézményösszevonásról? Pásztor Ágnes 22 éves vállalkozó: — Makóról kerültem Batto- nyára. Szerintem a város fogalmába beletartozik a kulturális élet sokszínűsége is. Ez pedig csak gazdag intézményi háttérrel képzelhető el. Intézmények hiányában a fiatalok nem tudnak magukkal mit kezdeni, a bűnözés felé sodródnak. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy egy általános művelődési központ létrehozásával elejét lehet venni a további leépülésnek. A költségvetés egyensúlyát más módszerekkel kellene megteremteni! Bakó Mihály né, 29 éves főállású anya: — A román iskolában végeztem, jelenleg két gyermekem jár ide. Ha addig nem szüntetik meg, a harmadikat is ebbe járatom. Miért? Szerintem itt jobban megtanulják felmenőik anyanyelvét, mint idegen nyelvként a magyar iskolában. Különben is: ott csak külön erőfeszítések árán sajátíthatnák el a hagyományos román táncokat és énekeket. Azt hiszem, ezzel a döntéssel a képviselő-testület — burkolt formában — fölgyorsítja az asszimilációt. Roczkó Zsuzsanna, 40 éves előadóművész: — Rossz ötletnek tartom! Más települések tapasztalatai bizonyítják, hogy az ámk-ban az intézmények elvesztik szakmai önállóságukat, a tag- intézmények között az anyagiakért folyó harc következtében állandósul a feszültség. Megszűnik a magyar és a nemzetiségi hagyományok ápolásának lehetősége, nem tudjuk hol megtartani a nagy közösségi ünnepeket, a nemzetiségi tábort, a koncerteket és a kiállításokat. Kinek jó ez? Nenádov Marianna 21 éves varrónő: — Úgy hallottam, a művelődési házat is összevonják a többi intézménnyel, ráadásul el is költöztetik jelenlegi helyéről, állítólag a mozi épületébe vagy a volt Korona szálló emeletére. Ez képtelenség! A kultúra mindig a battonyaiak művelődését és az itteni emberek hagyományőrzését szolgálta. Kimondottan ebből a célból építették elődeink. Békén kellene hagyni! M. Gy. A SZERZŐ FELVÉTELEI 1---------I-------, «..L 'hA'iZ. . , ■-----------m Az OTP Magánnyugdíjpénztár mellett meggyőző érvek szólnak: • magas taglétszám, • alacsony működési költségek, • telefonos ügyfélszolgálat, ahol mindig tájékozódhat egyéni számlájáról, • az OTP Bank illetve Garancia Biztosító mintegy SOO fiókból álló hálózata, • az OTP Értékpapír Rt. befektetési tapasztalata, melyet az eddig elért magas hozamok hitelesítenek, • a biztonság, amit a nagy és stabil OTP Bank garantál. Ezért jelenti Önnek az OTP Magánnyugdíjpénztár a biztos jövőt. Azt, hogy majd egyszer, nyugdíjasként, gondtalanul élvez heti a szabadságot, megújult energiával, aktívan pihenve. Mert örök fiatalságot nem adhatunk, de fiatalos öregséget igen. Hogy az ember nem lehet örökké fiatal? Igaz. De csak részben. A magas kor ugyanis nem feltétlenül egyenlő az öregséggel. Még akkor sem, ha az évek múlását, a nyugdíj közeledtét mindenkinek tudomásul kell vennie. Annak is, aki nem lép be a vegyes nyugdíjrendszerbe, és annak is, aki belép Ez utóbbiak azonban hamarosan új érzéssel fognak megismerkedni: azzal az érzéssel, amit az öngondoskodás jelent. Hiszen az általuk fizetett nyugdíjjárulék a megérdemelt pihenés éveiben visszatér saját zsebükbe. Addig pedig egy hozzáértő helyen gyarapodik. De ennek a hozzáértő helynek a kiválasztása szintén része a felelős öngondoskodásnak. M 1 m Ötvenötmilliós „csepp” az oktatási tenger dúsítására Januárban kapják meg a támogatást A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerint 1997. május 12-én megalakult Békés Megyei Közoktatási Közalapítvány hat témacsoportban írt ki pályázatot 1997. október 4-én. Ezek a következők voltak: középfokú kollégiumok fejlesztése, nemzetiségi, etnikai oktatás, hátrányos helyzetű és tehetséges tanulók előrehaladásának segítése, idegennyelv-oktatás, művészeti nevelés, pedagógiai szakszolgálat támogatása 55 millió forintos kerettel. — A pályázatra több mint 170 pályázó 180 millió forint összértékű igényt nyújtott be — tájékoztatott dr. Kertész János, az alapítvány kuratóriumának titkára. — A közalapítvány kuratóriuma hosszas szakmai mérlegelés után döntött 60 pályázó mellett. A döntésnél alapvetően a Békés Megyei Önkormányzat és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata képvise- lő-testületei által közösen elfogadott, 2003-ig érvényes Békés megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervben megfogalmazott célokat vették figyelembe, ami visszatükröződött a pályázati kiírásokban is. — A nehéz döntésnél milyen szempontokat vettek figyelembe? — Nem véletlenül került első helyre a középfokú kollégiumok eszközfejlesztése, hiszen többségük a ma elvárható igényeknek már nem felel meg. Elnyűtt bútorok között még a szívét, lelkét kitevő pedagógus munkája sem tudja megteremteni azt az otthonos légkört, ami a hatékony nevelőmunka alapvető feltétele. A kollégiumokat fenntartó önkormányzatok anyagi helyzete sajnos nem teszi lehetővé a folyamatos fejlesztést, ezért az alapítvány kuratóriuma úgy vélte, hogy a pályázat segítségével a legégetőbb hiányokat pótolja és reméli, hogy ezzel hasznos folyamatot indít el. — Megyénkben több nemzetiség él és az etnikai nevelőmunka a jövő alapozója lehet. — A nemzetiségi, etnikai nevelő-oktató munka sajátosságai miatt az átlagosnál több odafigyelést, sajátos eszközöket és természetesen több pénzt igényel. Az identitástudat erősítése, a ma már családi körben alig beszélt nemzetiségi nyelv megőrzése, illetve iskolai megtanulása, a kultúra fejlesztése a megyei közoktatási tervvel összhangban a közalapítvány kuratóriuma által is fontos, támogatandó feladat. — Az általános elszegényedés érzékenyen érinti az oktatást, hogyan boldogulhatnak a tehetséges, ámde rossz szociális helyzetű diákok? — A hátrányos helyzetű és tehetséges tanulók esetében a pályázat szerény lehetőséget biztosít elsősorban eszközbeszerzésre, tartósan kikölcsönözhető drága könyvekre és a tehetség kibontakoztatására. A kuratórium meggyőződése, hogy az esélyegyenlőség megteremtésével sok elkallódó tehetséget lehet megmenteni, a hátrányos helyzet visszahúzó hatását kompenzálni. A kuratórium a hátrányos helyzet mérlegelésénél tekintettel volt azokra a helyekre is, ahol évtizedek óta nem tudtak fejleszteni, korszerű eszközökre beruházni. — Büszkeségeink közé tartoznak a tehetséggondozó, művészeti nevelő iskolák is, őket segíti az alapítvány? — A művészeti nevelés támogatásával elsősorban a fontos körzeti feladatokat vállaló művészeti alap- és középfokú iskolák tárgyi fejlesztését tűzte ki célként a kuratórium. A támogatás segítségével új hangszerek és egyéb fontos eszközök kerülnek a nyertes iskolákhoz, segítve az országosan is elismert munkát. —- Nem könnyű a pedagógusoknak lépést tartaniuk az oktatási, nevelési elvárásokkal. Arról nem is beszélve, hogy a gyermeki képességek igen különbözőek és senkiről sem mondhatunk le. — A pedagógiai szakszolgálat jelenlegi színvonalának emelése, a ma még jelentős hiányok pótlása a megyei fejlesztési tervben is kiemelkedő szerepet kapott. A fogyatékos gyermekek oktatásához szükséges speciális feltételek megteremtéséhez kívánt a kuratórium segítséget nyújtani. Összességében elmondható, hogy a pályázati úton felosztott több mint 55 millió forint, bár csepp a tengerben, mégis a pályázaton nyertesek számára jelentős segítség, hogy nevelő-oktató munkájukat a szűkebb közösségük nagyobb megelégedésére végezhessék. A pályázati elbírálás határideje december 4-e volt. A nyertes pályázókról készült lista a Békés megyei képviselő-testület közlönyében jelenik meg, de valamennyi pályázó levélben értesült a kuratórium döntéséről. A nyertesek a szerződés aláírása után várhatóan 1998 januárjában kapják meg a nekik odaítélt támogatást. B. Zs. A szociális ellátásban dolgozók érdekképviseletéről Békés és Csongrád megye szociális intézeteinek vezetői és szak- szervezeti titkárai részvételével Nagyszénáson, a szociális otthonban tartotta nemrég kihelyezett országos elnökségi ülését a szociális területen dolgozók szakszervezete. A vendéglátó módszertani intézet működését, fejlesztési programját bemutató dr. Baja Jánosné igazgató után Kónya Gusztávné, az SZTDSZ országos elnöke fejezte ki köszönetét a megjelentek nagy létszáma láttán, mivel a térségben eddig nem működött a szakszervezet. Csak az elmúlt fél év során csatlakozott az ágazati szak- szervezethez a két megye tizenöt intézete, és a jó szervező munkának köszönhetően további otthonok készülnek belépni a jövő év tavaszán megtartandó közalkalmazotti tanácstagi választások előtt. Ez azért jelentős, mert a szociális szféra és az abban dolgozók érdekképviseletét mára már csak egy ágazati szakszervezet képes hatékonyan ellátni. Hiába állami költségvetésből működnek a szociális intézetek, de a fenntartó önkormányzatokon keresztül. Az önkormányzatok többsége viszont eladósodott, hitelekből gazdálkodik. így nemcsak a működési költségeket faragták le, hanem a béreket is. A szociális szférában dolgozó köz- alkalmazottaké a legkisebb jövedelem: a tavaly elfogadott 17,5 százalékos béremelésből csak 10—13 százalék valósult meg. A cél a versenyszférát közelítő, majd az azzal megegyező százalékos béremelés, emellett a tagok teljes körű érdekképviselete. Ehhez az szükséges, hogy az egész országban működjenek alapszervezetek, hogy minél több kitartó, agilis ember vállaljon részt a munkában, csak így lehetséges, hogy a nagyobb tömegeket képviselő egészségügyi, pedagógus és más ágazati szakszervezetek mellett a szociális területen dolgozók is hatékony érdekképviseletet hozhassanak létre. J. K.