Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-13-14 / 291. szám
1997. december 14.. vasárnap tiÍDCU Fejlődő fürdő, (r) Mintegy 28 millió forintos beruházásba kezdett a gyomaendrődi ön- kormányzat az idei strandszezon után a Liget-fürdőben. Jövő tavaszra befejeződik az úszómedence, a gyógymedence és a pancsoló felújítása. A jövőben további tízmillió forintos ráfordítással fedetté kell tenni az úszómedencét, vagy fejleszteni a téli épület medencéjét. Régi képek, (i) Okányban az önkormányzat azt tervezi, hogy újraépíti a templom melletti, egykori ártézi kutat. Ám a jelentős kutatómunkák ellenére sem sikerült olyan hiteles fényképet találni, amely segítené a tervező és a majdani kivitelező munkáját. Ezért a szervezők most felhívással fordulnak a közvéleményhez, akinek van felvétele a kútról, az bocsássa az önkormányzat rendelkezésre. Halálos baleset, (c) Szarvason, az Orosházi úton csúszott meg egy Toyota Hiace kisteherautóval L. Gy. kon- dorosi lakos. Fának ütközött, és a baleset következtében életét vesztette. Utasai közül ketten súlyosan, egy személy pedig könnyebben sérült meg. Megcsúsztak, (c) Rövid időn belül két baleset is történt szinte ugyanazon a helyen, Szarvason, a Szentesi út egyik kanyarjában. Először egy kerékpárja mellett álló idős hölgyet ütött el egy gépkocsi, és a 70 éves asszonyt súlyos sérülésekkel kellett kórházba szállítani. Ezt követően szintén egy személyautó csúszott meg a kanyarban, letért az úttestről, és felborult az árokban. A gépkocsi vezetője nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Jazz és népzene, (ö) A Gyulai Várszínház kamaratermében helyi együttesek zenélnek: a jazzt játszó Aquarell együttes új cd-jét mutatja be ma 20 órakor, majd a Téglás zenekar játszik. Tréning, (a) A Körös Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség szervezésében háromnapos jogérvényesítési tréninget tartanak ezekben a napokban Gyulán, a felügyelőségen. A résztvevők a környezetvédelemhez kapcsolódó különböző szakterületekről érkeztek: a vízügyi igazgatóságtól, a növényvédelmi állomásról, a polgármesteri hivatalokból és egyéb gazdasági szervezetektől. Jogtalan névhasználó Orosházán Makula Győző az idén májusban 10 társával közösen megalakította az FKgP orosházi II. számú alapszervezetét. A párt országos és megyei főtitkárát is értesítette erről, ám a kezdeményezőt felszólították, fejezze be a szervezkedést, mert egy 1995-ös fegyelmi bizottsági határozat értelmében őt kizárták a párt tagjainak a sorából. A felszólítás ellenére egy hirdetési újságban tagtoborzó felhívás jelent meg, miközben a párt nevével fémjelzett bélyegző is elkészült. Az FKgP bírósághoz fordult, az Orosházi Városi Bíróságon a héten hirdettek ítéletet: a felperes keresete alapos, mert az alperest, Makula Győzőt 1995 májusában kizárták a pártból, tehát jogtalanul tüntette fel magát a párt tagjaként. (Csete) Turbékolás csak munka után Az állomány negyven százaléka odavész útközben Nem Irigylem a postagalambokat. Hiába okosabbak — ha szebbek nem is — társaiknál, akik tollászkodva turbékolhatnak a galambdúcban, nekik csak a munka jut. Repülniük kell, gyorsan, kitartóan, remekül tájékozódva. Az elvárások nagyok, kit érdekel sirámuk, a mobiltelefonok, radarok zavaró hatása, a ragadozómadarak étkezési szokásai, az időjárás kellemetlenségei. Ők nem díszpéldányok, átlagos szárnyasok, de hozzájuk galamblelkűbb is gazdájuk, tehát később kerülnek terítékre, mondjuk levesként. A ma is folytatódó galamb- és kisállat-kiállításon, a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola tornacsarnokában „horgunkra akadt” egy gyulai postagalambász, Japort Mátyás. Vele beszélgettünk arról, hogy mostanában menynyire leterheltek madarai. — A postagalambok feladata mára nagy változáson ment keresztül, hiszen az üzenetek közvetítése háttérbe szorult — kezdte. — A postagalambászat azonban megmaradt hobbinak, sportnak, és a szárnyasok a röpteljesítményben versengenek. — Ha jól tudom, a postagalambok is csak születési helyükre, olyan környékre tudnak visszajutni, melyet ismernek. — Valóban „kacsa”, hogy a gyűrűjükbe tett címre az üzenetet bárhová kézbesítik. A galambok életkorától, edzettségi állapotától is függ, hogy milyen távolságról képesek hazatalálni. A rutinos példányok viszont ezer kilométeres messzeségből is megjönnek 12 óra alatt. — Ha közben nem éri őket valami váratlan esemény. — Több ilyen befolyásoló tényező is van, az időjárástól a tájékozódásuk megzavarásáig, a ragadozókig. Átlagosan 40 százalékos a veszteség. — A kívülálló számára ismeretlen, hogy egy-egy versenyük miként zajlik. — A galambokat összegyűj- ük, és azonosító gyűrűvel ellátva viszik az indulási helyre. Innen szárnynak eresztik őket, mi pedig várjuk minél előbbi megérkezésüket. Az otthoni speciális blokkolások, és ezek összevetése után születik meg az eredmény. Aztán természetesen megadjuk nekik a turbékolás lehetőségét. Nyemcsok László Biztonság a Körösök völgyében A ,,nyertes” szám a hárommilliárd így legyen szerencsénk! Igaz is, venni kellene egy lottót: 13-a, ráadásul Luca napja — hátha az öt számot is sikerülne úgy eltalálni, mint azt a hárommllllárdot! A telitalálat persze inkább csak tréfa, a hárommilliárd viszont nem vicc — a vízzel nem is lehet viccelni, gondoljunk csak 1995. decemberére. Merthogy éppen a tavalyelőtti körösi árvízzel függ össze a szóban forgó tekintélyes ösz- szeg. Különböző helyekről szerzett információk alapján lapunk akkor így összegezte a helyzetet: „számításaink szerint a Körösök völgyében 350 ezer ember biztonságát 3 milliárd forintból lehetne megteremteni.” S lássunk csodát: az eltelt két esztendő alatt összejött a pénz — a kormánnyal sikerült elfogadtatni egy soron kívüli árvízvédelmi programot — az árvizi károkat helyreállították, emellett megvalósultak, vagy befejezés előtt állnak a megelőzéshez szakmailag szükségesnek ítélt vízügyi beruházások. — Ha most kasszát csinálunk, akkor kiderül, közelében járunk annak a háromm- milliárd forintnak, ami akkor, 1996. elején csak merész álomnak tűnt — summázta a tényeket dr. Goda Péter, a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője tegnap, amikor a közelgő árvizi évforduló apropóján arról kérdeztük, mit tett a vízügy két év alatt a Körösök völgyében élők biztonságáért. — Ha ne adj’ isten, megismétlődne az 1995. decemberi ár, akkor már sokkal nagyobb biztonsággal, azaz kisebb kockázattal lehetne levezetni. Tóth Ibolya Hétfőn feltárják a tényeket? A hallgatók a főigazgató felmentését követelik Szarvason a hét híre kétségkívül a DATE szarvasi főiskolai karán hétfőn kirobbant, a főigazgató lemondását követelő diáksztrájk volt. Az események folytatásaként a szarvasi főiskolán december 15-én 11 órakor ül össze a tényfeltáró bizottság, hogy kivizsgálja a diákok panaszbeadványában leírtakat. A további részletekről szombat délután Kiss-Kőrösi Lórántot, a Hallgatói Önkormányzat (HŐK) alelnökét kérdeztük: — A tényfeltáró bizottságban dr. Csizmadia Zoltán, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektorhelyettese elnököl majd. A bizottság munkájában három hallgató — köztük jómagam és a HŐK elnöke — is részt vesz. Kérni fogjuk továbbá, hogy tanácskozási joggal a HŐK Országos Szövetségének egyik jogásza is jelen lehessen — tudtuk meg az alel- nöktől. A hallgatók a főiskolán megoldásra váró problémákat hatpontos anyagban foglalták össze, amely nem más, mint az főigazgató ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány részletezése. Az abban leírtakat tanúvallomásokkal és írásos bizonyítékokkal kívánják alátámasztani. Az al- elnök úgy nyilatkozott, amennyiben a hétfői bizottsági ülés nem hozza meg a várt eredményt — azaz a főigazgató felmentését —, úgy a bizalmatlansági indítvány részletezését haladéktalanul továbbítják a művelődési minisztériumba és kérik a legfelsőbb szintű kivizsgálást. Cs. R. Halálos baleset, (c) Szarvason, az Orosházi úton csúszott meg egy Toyota Hiace kisteherautóval L. Gy. kondorosi lakos. Fának ütközött, és a baleset következtében életét vesztette. Utasai közül ketten súlyosan, egy személy pedig könnyebben sérült. FOTÓ: SUCH TAMÁS A barguzini csont Petőfié! Egy gramm csontból kiderülne az igazság Amikor közöltem Antall Józseffel, hogy az amerikaiak szerint Petőfi csontjait találtuk meg Barguzinban, azt mondta: „nézd Pista, itt vannak még az oroszok, s a munkásöröknél fegyver van”. Megértettem. Kosáry meg a szemembe vágta: tudja, hogy ez Petőfi, de a dolog nem aktuális. Mindezt dr. Kiszely István antropológus, a barguzini kutatás vezetője jelentette ki lapunk munkatársának Újkígyóson, ahol a professzor az Ipolyi Arnold Népfőiskolán tartott előadást. Bombaként robbant a hír 1989-ben, hogy egy maroknyi magyar a szibériai Barguzinban megtalálta Petőfi Sándor csontjait. A hivatalos tudományos körök cáfoltak és kitartottak a segesvári verzió mellett. — Minden kromoszóma vizsgálat egyértelműen kimutatta, Petőfi földi maradványait találtuk meg — mondta az elismert szaktekintély, aki már több európai uralkodó csontvázát azonosította. — Hol tart most a Petőfi- ügy? — Az akkori Szovjetunióból az Egyesült Államokba csempészett csontvázon végzett vizsgálatok kilencvenöt százalékos biztonsággal megállapították, hogy Petőfit csontjait ástuk ki. Ahhoz, hogy végleg el tudjuk dönteni, az övé-e a lelet, közös DNS-vizsgálatot kellene elvégezni a barguzini csontvázon és egy Petőfi-csa- ládtagén. 1990-ben kértük Petőfi anyjának exhumálását, aki a Kerepesi úti temetőben nyugszik. A Magyar Tudományos Akadémia ehhez nem járult hozzá, ezért Demszky főpolgármester is nemet mondott. Kosáry Domokos, az akadémia akkori elnöke presztízs kérdést csinált a dologból, ugyanis azt az álláspontot képviselte, hogy 1849- ben nem vittek hadifoglyokat Oroszországba. Egy gramm csontanyag, egy kisujj legkisebb perce elegendő lenne Petőfi anyjának földi maradványaiból annak eldöntéséhez, nagy költőnk csontjait találtuk-e meg Barguzinban. Az amerikaiak hat nap alatt elvégeznék a vizsgálatot. Én vállalom az igazságot, akkor is ha a csontváz nem Petőfié, úgy tűnik mások viszont nem tudják vállalni ennek ellenkezőjét. (kovács) Minden azzal kezdődött, hogy a finn Joulupukki elrepült. A világ egyik vezető télapója mély eszmecserét folytatott Nagykarácsonyban magyar kollégáival a gyermekek ajándékigényeiről, majd a télapó-továbbképzés és a puttonybontás után hazaszállt. Elvitte a hét „édes ízét” is, hétfőn már sok helyen vissza kellett szállni a földre. Persze, a „reptetési” szándék ekkor sem hiányzott, főként Szarvason, a DATE főiskolai karán. Több száz hallgató sztrájkolt azért, hogy távozzon a főigazgató. Megmozdulásuknak ugyan már azon melegében volt eredménye — visszahelyezték állásába a kollégiumigazgatót —, de a főigazgató elmozdítására tett kísérlet (még?) nem járt sikerrel. A Debreceni Agrár- tudományi Egyetem rektora mindenesetre válaszolt a tiltakozó szarvasi főiskolások panaszbeadványára, és ,,Ég és föld között, repülj velem!” tényfeltáró bizottság létrehozását, alapos kivizsgálást ígért. A hallgatóknak talán ez most a legfontosabb, de egy sokkal szomorúbb repülési ügyben is kivizsgálás kezdődött a hét elején. Az oroszországi Irkutszkban egy ötemeletes, 48 lakásos épületre zuhant egy katonai szállítógép. Csaknem hetvenen veszítették életüket a romok alatt. A tragikus eseményről szóló híreket hamarjában háttérbe szorította egy másik oroszországi eset. 59 éves nyugdíjas kerített hatalmába egy Moszkvába tartó gépet, fedélzetén 142 utassal. A géprabló 10 millió dollárt követelt, illetve szabad elvonulást Svájcba. A reptéren aztán tényleg „nyugdíjazták”, sőt ki is vonták a forgalomból a fenyegető férfiút a kommandósok. Itthon sem volt repülésmentes a hét, ugyanis Horn Gyula nyilatkozata adott szárnyakat a 65 év feletti nyugdíjasoknak. A miniszterelnök arról beszélt, hogy az év gyérebb forgalmú öt hónapjában ingyen repülhetnek a MALÉV járatain. A rosszmájúak szerint a kormányfő ezzel kívánta magasba emelni a nyugdíjasok életszínvonalát. Az élelmes nagymamáknak, nagypapáknak több se kellett, megostromolták a jegyirodákat. Volt, aki rokonlátogatóba indult volna, más csak néhány finom falatot akart magához venni a gépen, és sétálni egy jót, például Bangkokban. Aztán kiderült: szárnyaszegett próbálkozások ezek. A MALÉV ugyanis azt vállalta, hogy öt hónapban a légi társaság által egyedül üzemeltetett európai járatokon a 65 éven felülieknek kedvezményt ad. Tehát az igazság valahol ég és föld között van. Több kiemelkedő magyar is hazarepült szerdán, hogy átvegye a Magyarság Hírnevéért díjat. Az első alkalommal odaítélt elismerést 14 személyiségnek adták át. A december 10-ei időpontot nem hasraütéssel döntötték el, ugyanis 1937-ben ezen a napon vette át kitüntetését Szent- Györgyi Albert, az első magyar No- bel-díjas. A díjazottak névsorát böngészve azért elgondolkoztató: több, mint felük nem itthon él, és különböző okokból munkásságuk döntő részét sem itt fejtették ki. A tegnapi Luca-napon szűkebb pátriánk sem maradt „szárnyalás nélkül”. No, nem a boszorkányok seprűs közlekedésére, hanem a csabai galambkiállításra gondoltam. A galamboknak is csak egyet kívánhatok a mai folytatásra: további kellemes tur- békolást! Nyemcsok László
