Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-12 / 290. szám

Megkérdeztük olvasóinkat... Mit szóltak a télapós közlekedési ellenó'rzéshez? — kérdésünkre Nagy Imréné sarkadi pénztáros is válaszolt. (II. oldal) Látványos i enyészszi vili A Magyar Német Juhászkutya Klub sarkadi szervezetének tenyészszemléjén lövésközömbösségi, bátorság- és küzdó'ösztön-próbával is „tesztelték” a kutyákat. (III. oldal) VII. ÉVFOLYAM 50. SZÁM 1997. DECEMBER 12., PÉNTEK Bajban maradt a Ceres A VÁROSATYÁK NEM ADTAK 5 MILLIÓ FORINTOT Nagy érdeklődés mellett tár­gyalták képviselőink szerdai rendkívüli ülésükön a Ceres Alapítvány ügyét. Az előzmé­nyek — melyről lapunkban is többször hírt adtnuk már — so­kak előtt ismertek: az alapít­vány kuratóriuma — finoman fogalmazva — nem éppen a legtehetségesebben gazdálko­dott a rábízott, s megalakulása óta felhalmozott vagyonával, ezért költségvetési tekintetben nehéz helyzetbe került; olyany- nyira, hogy az 1998. évi gazdál­kodási tervét sem tudja megva­lósítani hitel vagy kölcsön nél­kül. Az ügy fontosságáról Tóth Imre polgármester szólt hossza­san a napirend felvezetésében. Megpróbálta tisztázni azt a la­kosság körében elterjedt szóbe­szédet, miszerint az önkor­mányzat nem tesz konkrét lépé­seket a kialakult helyzetben. Hangsúlyozta: nem az önkor­mányzat működteti az alapít­ványt, ebből következően a kurtórium dolgaiba közvetlenül nem avatkozhat bele. Közvetett lépésekkel némileg „irányít­hatja” a szervezetet, ezt Rajki Tóth László titkár — a kuratóri­umba a testület által delegált tag — visszahívásával meg is tette. A kérdés most az, tudja-e az ön- kormányzat 5 millió forinttal tá­mogatni az alapítványt, hogy kilábaljon a bajból — mondta lényegre törően a polgármester. Az ügy azonban ennél jóval összetettebb, erre utaltak a kép­viselők által feltett kérdések is. Kiss Lajos például arról éreklődött: mi lesz akkor, ha az önkormányzat megadja a kért pénzt; az alapítvány 1998-ban tudja-e majd támogatni a rászo­rulókat? Miből áll egyáltalán az alapítvány 5 millió forintos vesztesége? — kérdezte Simon Lajos. Dr. Szabó László igen hasznos dolgot vetett fel akkor, amikor azt mondta: a támogatást igénybe vevő családokat kellene megkérdezni, mi a véleményük az alapítvány munkájáról. Az ér­deklődők padsorában ülők közül egy nő kapott is az alkalmon, s panasfzuhatagával öntötte el a (Folytatás a II. oldalon) Erkel Tibor a MIEP jelöltje CSURKA: „BENNSZÜLÖTTEK LESZÜNK SAJAT HAZÁNKBAN Heves indulatoktól sem volt mentes a Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) vasárnap esti, sarkadi fóruma a gimnázium tornatermében. A pártra és szónokaikra — a nem éppen sze­rencsés időpont ellenére is — sokan voltak kíváncsiak. Ennek ellenére jó néhány szabad hely is maradt a széksorokban. A fel­szólaló politikusokat többször megtapsolták a jelenlévők, főleg akkor, amikor a jelenlegi kormánykoalíció népszerűtlen intéz­kedései ellen szóltak. Csurka István pártelnök szerint: a magyar lakosság, mely egyre fogy és egyre pénztelenebb, 1—2 évtizeden belül — ha nem változik semmi a politikai hatalmi elitben — bennszülött lesz saját hazájában. (Folytatás a II. oldalon) Háromnapos közlekedés-ellenőrzési akció Sarkad térségében Rendőr-télapók virgáccsal, szaloncukorral és fegyverrel A szabalytalanul közlekedők savanyú cukrot és virgácsot kaptak ajándékba A Békés Megyei Rendőr­főkapitányság közbiztonsági igazgatója az elmúlt héten az egész megye területére há­romnapos közlekedés­ellenőrzési akciót rendelt el. Hogy az akciót milyen formá­ban oldják meg a rendőrök, azt a különböző kapitánysá­gok közlekedési osztályaira bízták. Sarkadon közlekedési osz­tály híján a közrendvédelmi osztály hajtotta végre az akci­ót. Nem is akárhogyan, hiszen Kardos József százados, a közrendvédelmi osztály veze­tője nem mindennapi ötlettel állt elő. Nevezetesen, hogy az ellenőrzésben részt vevő rendőrök, rendőr-mikulások és egyenruhás kisdiákok se­gítségével jutalmazzák meg a szabályosan közlekedőket, és savanyú cukrot vagy virgá­csot adjanak azoknak, akik vétenek a közlekedési szabá­lyok ellen. Csütörtökön, pén­teken és szombaton két „Mikulás” (Kardos József százados és Széplaki Sándor törzsőrmester) vezetésével két csoportban ellenőriztek a sarkadi rendőrök. Az egyik csoport a Sarkad térségi fal­vakban állította meg a közlekedőket, míg a másik Sarkad különböző forgalmas pontjain ellenőrzött. A kép változatos volt. A leg­többen jókedvűen és meg­értőén vették tudomásul az ak­y \ ciot, de akadtak, akik ijedten magyarázták, miért nincs be­kapcsolva a biztonsági övük, vagy miért felejtették otthon okmányaikat. Az egyik szalon­cukrot kapó, szabályosan közlekedő hölgyet az érdekel­te, hogyan kaphatná meg az ellenőrzés élén álló sudár Mi­kulást is. Egy másik hölgy­vezető csodálkozva csapta ösz- sze a kezét: „Ki gondolta, hogy már a télapók is rendőrök!?” (Folytatás a II. oldalon) AZ ELSŐ HATÁRMENTI MEGÁLLAPODÁS Aláírták Nagyszalonta-Sarkad kistérségi Tódor Albert és Tóth Imre a dokumentumokkal FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ December 9-én nyolc óra előtt a sarkadi polgármesteri hivatal kis tanácskozótermének konferen­ciaasztalánál 14 Sarkad körzeté­be tartozó település polgármeste­re foglalt helyet. Ezen a napon egy olyan eseményre készültek, amely akár történelmi jelentősé­gű is lehet. Nevezetesen a romá­niai Nagyszalonta és térsége, va­lamint Sarkad és térsége közötti együttműködési megállapodás aláírására. Az ünnepi aktusra a határ túloldalán került sor, Nagy­szalonta városházának a díszter­mében, ám az indulás előtt né­hány technikai kérdést tisztázni kellett. Mindenekelőtt a ceremó­nia forgatókönyvének részletes ismertetését, aztán az utazásra vonatkozó információk hangzot­tak el, és egy végső közös aláírá­si szándéknyilvánításra is sor ke­rült, amit egyhangúan támogattak a jelenlévők. A polgármestereken kívül tagja volt a Nagyszalontára induló delegációnak Szilágyi Má­tyás, a Külügyminisztérium mun­katársa, aki a magyar—román kapcsolatok terűién tevékenyke­dik, és dr. Pelcsinszki Boleszláv, Békés megye közgyűlésének al- elnöke. Három éve kezdődött az a fo­lyamat, amely elvitte Nagysza­lonta és Sarkad térsége települé­seinek vezetőit arra az elhatáro­zásra, hogy az amúgy éppen éle­dező gazdasági kapcsolatoknak jogi kereteket kellene adni. Ki kellene szélesíteni az élet egyéb területeire, így a kultúra, a sport, a turizmus és a természetvéde­lem is kapjon hangsúlyt. A méh­keréki határátkelő megnyitása már egy közelebbi állomása volt annak az előkészítő munkának, amelyben e két város vezető sze­EGYUTTMUKODESÉT repet vállalt. Közben a két ország között létrejött alapszerződéssel összhangban a színfalak mögött megkezdődött az együttműködés szövegezése. Ennek egyik tech­nikai érdekessége volt, hogy a román nyelvűnek és a magyar­nak teljesen meg kellett egyez­nie, ezért például a román nyel­vűt több szakfordítónak kellett hitelesítenie. Végül is elkészült, az érintett polgármesterek képvi- selő-testületük elé vitték és is­mertették. Minden település ve­zetése úgy gondolta, szükség van egy ilyen megállapodásra, ezért felhatalmazták polgármesterüket az aláírásra. A felsőbb szervek is bólintottak az ügyre, így már „csak” az ünnepélyes aláírás volt hátra. Ilyen előzmények után kelt útra kilenc óra előtt néhány perccel a magyar küldöttség, amelyet a határ túloldalán kö­szöntött Magyarország kolozs­vári konzulátusának főkonzulja. A nagyszalontai polgármesteri hivatal zászlódíszben — ma­gyar és román lobogókat lenge­tett a csípős decemberi szél — fogadta a delegációt, és mivel a kezdési időponthoz eléggé kö­zel járt az idő, azonnal a díszterembe kalauzolták vendé­geiket a nagyszalontaiak. Ha­marosan felcsendült a román himnusz, majd a magyar el­hangzása után elsőként Tódor Albert polgármester, Nagysza­lonta város tanácsának vezetője köszöntötte — a protokoll sza­bályainak megfelelően termé­szetesen román nyelven, amit tolmács fordított magyarra — a megjelenteket. Románia és Ma­gyarország főkonzulját, az Arad (Folytatás a II. oldalon) FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ Sportrovatunkban a III. oldalon ezúttal közöljük a hétvégén játszott Mikulás-kupa „A” és „B” csoportjainak összesített eredményeit.

Next

/
Thumbnails
Contents