Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-12 / 290. szám
Megkérdeztük olvasóinkat... Mit szóltak a télapós közlekedési ellenó'rzéshez? — kérdésünkre Nagy Imréné sarkadi pénztáros is válaszolt. (II. oldal) Látványos i enyészszi vili A Magyar Német Juhászkutya Klub sarkadi szervezetének tenyészszemléjén lövésközömbösségi, bátorság- és küzdó'ösztön-próbával is „tesztelték” a kutyákat. (III. oldal) VII. ÉVFOLYAM 50. SZÁM 1997. DECEMBER 12., PÉNTEK Bajban maradt a Ceres A VÁROSATYÁK NEM ADTAK 5 MILLIÓ FORINTOT Nagy érdeklődés mellett tárgyalták képviselőink szerdai rendkívüli ülésükön a Ceres Alapítvány ügyét. Az előzmények — melyről lapunkban is többször hírt adtnuk már — sokak előtt ismertek: az alapítvány kuratóriuma — finoman fogalmazva — nem éppen a legtehetségesebben gazdálkodott a rábízott, s megalakulása óta felhalmozott vagyonával, ezért költségvetési tekintetben nehéz helyzetbe került; olyany- nyira, hogy az 1998. évi gazdálkodási tervét sem tudja megvalósítani hitel vagy kölcsön nélkül. Az ügy fontosságáról Tóth Imre polgármester szólt hosszasan a napirend felvezetésében. Megpróbálta tisztázni azt a lakosság körében elterjedt szóbeszédet, miszerint az önkormányzat nem tesz konkrét lépéseket a kialakult helyzetben. Hangsúlyozta: nem az önkormányzat működteti az alapítványt, ebből következően a kurtórium dolgaiba közvetlenül nem avatkozhat bele. Közvetett lépésekkel némileg „irányíthatja” a szervezetet, ezt Rajki Tóth László titkár — a kuratóriumba a testület által delegált tag — visszahívásával meg is tette. A kérdés most az, tudja-e az ön- kormányzat 5 millió forinttal támogatni az alapítványt, hogy kilábaljon a bajból — mondta lényegre törően a polgármester. Az ügy azonban ennél jóval összetettebb, erre utaltak a képviselők által feltett kérdések is. Kiss Lajos például arról éreklődött: mi lesz akkor, ha az önkormányzat megadja a kért pénzt; az alapítvány 1998-ban tudja-e majd támogatni a rászorulókat? Miből áll egyáltalán az alapítvány 5 millió forintos vesztesége? — kérdezte Simon Lajos. Dr. Szabó László igen hasznos dolgot vetett fel akkor, amikor azt mondta: a támogatást igénybe vevő családokat kellene megkérdezni, mi a véleményük az alapítvány munkájáról. Az érdeklődők padsorában ülők közül egy nő kapott is az alkalmon, s panasfzuhatagával öntötte el a (Folytatás a II. oldalon) Erkel Tibor a MIEP jelöltje CSURKA: „BENNSZÜLÖTTEK LESZÜNK SAJAT HAZÁNKBAN Heves indulatoktól sem volt mentes a Magyar Igazság és Élet Pártjának (MIÉP) vasárnap esti, sarkadi fóruma a gimnázium tornatermében. A pártra és szónokaikra — a nem éppen szerencsés időpont ellenére is — sokan voltak kíváncsiak. Ennek ellenére jó néhány szabad hely is maradt a széksorokban. A felszólaló politikusokat többször megtapsolták a jelenlévők, főleg akkor, amikor a jelenlegi kormánykoalíció népszerűtlen intézkedései ellen szóltak. Csurka István pártelnök szerint: a magyar lakosság, mely egyre fogy és egyre pénztelenebb, 1—2 évtizeden belül — ha nem változik semmi a politikai hatalmi elitben — bennszülött lesz saját hazájában. (Folytatás a II. oldalon) Háromnapos közlekedés-ellenőrzési akció Sarkad térségében Rendőr-télapók virgáccsal, szaloncukorral és fegyverrel A szabalytalanul közlekedők savanyú cukrot és virgácsot kaptak ajándékba A Békés Megyei Rendőrfőkapitányság közbiztonsági igazgatója az elmúlt héten az egész megye területére háromnapos közlekedésellenőrzési akciót rendelt el. Hogy az akciót milyen formában oldják meg a rendőrök, azt a különböző kapitányságok közlekedési osztályaira bízták. Sarkadon közlekedési osztály híján a közrendvédelmi osztály hajtotta végre az akciót. Nem is akárhogyan, hiszen Kardos József százados, a közrendvédelmi osztály vezetője nem mindennapi ötlettel állt elő. Nevezetesen, hogy az ellenőrzésben részt vevő rendőrök, rendőr-mikulások és egyenruhás kisdiákok segítségével jutalmazzák meg a szabályosan közlekedőket, és savanyú cukrot vagy virgácsot adjanak azoknak, akik vétenek a közlekedési szabályok ellen. Csütörtökön, pénteken és szombaton két „Mikulás” (Kardos József százados és Széplaki Sándor törzsőrmester) vezetésével két csoportban ellenőriztek a sarkadi rendőrök. Az egyik csoport a Sarkad térségi falvakban állította meg a közlekedőket, míg a másik Sarkad különböző forgalmas pontjain ellenőrzött. A kép változatos volt. A legtöbben jókedvűen és megértőén vették tudomásul az aky \ ciot, de akadtak, akik ijedten magyarázták, miért nincs bekapcsolva a biztonsági övük, vagy miért felejtették otthon okmányaikat. Az egyik szaloncukrot kapó, szabályosan közlekedő hölgyet az érdekelte, hogyan kaphatná meg az ellenőrzés élén álló sudár Mikulást is. Egy másik hölgyvezető csodálkozva csapta ösz- sze a kezét: „Ki gondolta, hogy már a télapók is rendőrök!?” (Folytatás a II. oldalon) AZ ELSŐ HATÁRMENTI MEGÁLLAPODÁS Aláírták Nagyszalonta-Sarkad kistérségi Tódor Albert és Tóth Imre a dokumentumokkal FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ December 9-én nyolc óra előtt a sarkadi polgármesteri hivatal kis tanácskozótermének konferenciaasztalánál 14 Sarkad körzetébe tartozó település polgármestere foglalt helyet. Ezen a napon egy olyan eseményre készültek, amely akár történelmi jelentőségű is lehet. Nevezetesen a romániai Nagyszalonta és térsége, valamint Sarkad és térsége közötti együttműködési megállapodás aláírására. Az ünnepi aktusra a határ túloldalán került sor, Nagyszalonta városházának a dísztermében, ám az indulás előtt néhány technikai kérdést tisztázni kellett. Mindenekelőtt a ceremónia forgatókönyvének részletes ismertetését, aztán az utazásra vonatkozó információk hangzottak el, és egy végső közös aláírási szándéknyilvánításra is sor került, amit egyhangúan támogattak a jelenlévők. A polgármestereken kívül tagja volt a Nagyszalontára induló delegációnak Szilágyi Mátyás, a Külügyminisztérium munkatársa, aki a magyar—román kapcsolatok terűién tevékenykedik, és dr. Pelcsinszki Boleszláv, Békés megye közgyűlésének al- elnöke. Három éve kezdődött az a folyamat, amely elvitte Nagyszalonta és Sarkad térsége településeinek vezetőit arra az elhatározásra, hogy az amúgy éppen éledező gazdasági kapcsolatoknak jogi kereteket kellene adni. Ki kellene szélesíteni az élet egyéb területeire, így a kultúra, a sport, a turizmus és a természetvédelem is kapjon hangsúlyt. A méhkeréki határátkelő megnyitása már egy közelebbi állomása volt annak az előkészítő munkának, amelyben e két város vezető szeEGYUTTMUKODESÉT repet vállalt. Közben a két ország között létrejött alapszerződéssel összhangban a színfalak mögött megkezdődött az együttműködés szövegezése. Ennek egyik technikai érdekessége volt, hogy a román nyelvűnek és a magyarnak teljesen meg kellett egyeznie, ezért például a román nyelvűt több szakfordítónak kellett hitelesítenie. Végül is elkészült, az érintett polgármesterek képvi- selő-testületük elé vitték és ismertették. Minden település vezetése úgy gondolta, szükség van egy ilyen megállapodásra, ezért felhatalmazták polgármesterüket az aláírásra. A felsőbb szervek is bólintottak az ügyre, így már „csak” az ünnepélyes aláírás volt hátra. Ilyen előzmények után kelt útra kilenc óra előtt néhány perccel a magyar küldöttség, amelyet a határ túloldalán köszöntött Magyarország kolozsvári konzulátusának főkonzulja. A nagyszalontai polgármesteri hivatal zászlódíszben — magyar és román lobogókat lengetett a csípős decemberi szél — fogadta a delegációt, és mivel a kezdési időponthoz eléggé közel járt az idő, azonnal a díszterembe kalauzolták vendégeiket a nagyszalontaiak. Hamarosan felcsendült a román himnusz, majd a magyar elhangzása után elsőként Tódor Albert polgármester, Nagyszalonta város tanácsának vezetője köszöntötte — a protokoll szabályainak megfelelően természetesen román nyelven, amit tolmács fordított magyarra — a megjelenteket. Románia és Magyarország főkonzulját, az Arad (Folytatás a II. oldalon) FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ Sportrovatunkban a III. oldalon ezúttal közöljük a hétvégén játszott Mikulás-kupa „A” és „B” csoportjainak összesített eredményeit.
