Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-09 / 287. szám
1997. december 9., kedd HAZAI TÜKÖR Több a vadász, mint az állatvédő? Az MDNP parlamenti felügyeletet javasol a bó'si tárgyalások fölött A t. Házban jóval több honatya hódol a vadászat, horgászat szenvedélyének, mint ahánynak szívügye az állatokkal való kíméletes bánásmód. Az ironikus megjegyzés az állatvédelmi törvény tegnapi parlamenti tárgyalása során hangzott el. Több képviselő azt is szóvá tette, hogy a tiltó rendszabályoknak az önkormányzatoknak kell majd érvényt szerezniük, de ehhez a törvény nem biztosítja a szükséges eszközöket. A képviselők kiegészítették a keddi napirendet az Állami Számvevőszék elnökének megválasztásával. A fontos poszt betöltéséhez a képviselők kétharmadának, azaz legalább 254 támogatónak az igen szavazata szükséges. Napirend előtt Kovács László külügyminiszter tájékoztatást adott a taposóaknák betiltásával foglalkozó ottawai konferencián történtekről. Emlékeztetett arra, hogy hazánkban már a nemzetközi egyezmény aláírása előtt törvény született az aknák felszedéséről és megsemmisítéséről. Bejelentette: a jövő év tavaszán Magyarország regionális jellegű konferenciát rendez ebben a témában, hogy elősegítse minél több ország csatlakozását e humánus egyezményhez. Barsiné Pataky Etelka bejelentette: Bős-Nagymaros ügyében a Néppárt javasolja, hogy a politikai célokat országgyűlési határozat rögzítsé, s a magyar tárgyalódelegáció munkáját folyamatos parlamenti felügyelet kísérje. Az MDNP Dunakiliti üzembe állítását, Dunacsúny üzemen kívül helyezését és 10-12 évre úgynevezett sarkantyús víz- szintemelést javasol. Azt követően lehetne visszatérni az alsó szakasz nyitva hagyott kérdéseire. Kovács Kálmán vízügyi államtitkár közölte: a kormány örömmel fogad minden észszerű javaslatot, azt is meg fogja vizsgálni. (simonfTy) Aase-díjasok. Az idei Aase-díjat (képünkön balról jobbra) Tándor Lajos, Barta Mária, Rajna Mária és Dobák Lajos kapta. A Gobbi Hilda által az „emlékezetes percek, pillanatok főszereplőinek”, az epizodistáknak létrehozott elismerést Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter nyújtotta át tegnap a kultuszminisztériumban. fotó: feb/kovács Erzsébet Elfogták a miskolci templomtűz gyanúsítottját Készült a cselekedetére Elfogták a miskolci Deszkatemplom felgyújtásával gyanúsított személyt, aki már régóta készült „valami különleges tett” elkövetésére. A 28 éves férfi december 1-jé- től gyűjtötte a gyúlékony oldószereket, ugyanis akkor határozta el, hogy a lakásához közel eső, fából épült műemléktemplomot fogja felgyújtani. Kijelölte a napot is, a december 3-ról 4-re virradó éjszakát. A tegnapi, Borsod-Abaúj- Zemplén megyei rendőrségi sajtótájékoztatón elmondták: a gyanúsított az összegyűlt anyagot a kerítésen átmászva, az épület falához vitte, majd éjjel negyed 3-kor meggyújtotta. Ezt követően a miskolci Tiszai pályaudvarra ment, és Budapestre utazott egy barátjához. Este tért vissza lakóhelyére. A nyomozás során kiderült, hogy sem barátjának, sem a családjának nem beszélt a tettéről. A férfit szombat délelőtt vette őrizetbe a rendőrség, egy miskolci állampolgár bejelentése nyomán. Neki különben ma adják át a nyomravezetőnek felajánlott félmillió forintot. Mint a tájékoztatón elhangzott: tárgyi bizonyítékok és tanúvallomások is a rendőrség rendelkezésére állnak, amelyek - a beismerésen túl - egyértelműen a gyanúsítottra vallanak. A tettest elmeszakértői vizsgálatnak is alávetik. Legvégül: állj, vagy lövök! Szigorú előírások szabályozzák a rendőr fegyverhasználatát Míg a bűnöző gondolkodás nélkül lelőheti az útjában álló rendőrt, addig a feladatát teljesítő egyenruhásnak tucatnyi bekezdést kell felidéznie a vonatkozó törvényből, mielőtt meghúzza a ravaszt. Olykor van rá idő, mint pár napja egy budapesti utcán, máskor pedig nincs, azonnal kell cselekedni. A szigorú feltételekhez kötött rendőri fegyverhasználatról Majoros Zoltán alezredes, az ORFK közrendvédelmi főosztályvezető-helyettese elmondta: a körülmények valamelyest megváltoztathatják a lövést megelőző teendők sorrendjét, de a rendőr sohasem dönthet kizárólag a saját belátása szerint. Előzetes figyelmeztetés nélkül például gyakorlatilag nem húzhatja meg a ravaszt. A legveszélyesebb kényszerítőeszköz alkalmazására jogos önvédelem, illetve végszükség esetén az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására kerülhet sor. A jogszabály tételesen is felsorolja a kritikus helyzeteket. Fegyvert ránthat a rendőr például terrorcselekmények, lőfegyverrel, robbanószerrel való visszaélés megakadályozására. Akkor is lőhet, ha azzal repülőgép-eltérítést, nagyon fontos létesítmény elleni fegyveres támadást, vagy veszélyes bűnöző szökését akadályozza meg. Előveheti a pisztolyt akkor is, ha a másik fél felszólításra sem teszi le a fegyvert, illetve ha a saját testi épsége, élete forog kockán. Megelőző intézkedésként a rendőrnek fel kell szólítania a bűnözőt a megadásra. Ha ez süket fülekre talál, következhet néhány kényszerítő eszköz: bilincs, bot, elektromos sokkoló, netán szolgálati kutya. Autóval menekülők elfogására az útzárat is szokták használni. Ha mindez eredménytelen, jöhet a határozott „lőni fogok!” figyelmeztetés. Ha minderre nincs idő, mérlegelés után át lehet ugomi néhány lépcsőfokot, de az úgynevezett célzott lövést általában a figyelmeztetésnek és a levegőbe lövésnek meg kell előznie. Karra vagy lábra szabad célozni, néha azonban a bűnöző közelében lévő tárgyra vagy állatra leadott lövés is eredményes. — Minden fegyverhasználatot parancsnoki vizsgálat és az ügyészségi nyomozóhivatal értesítése követ, még akkor is, ha a golyó nem talált el senkit. Csak az összes körülmény mérlegelése után állapítható meg, hogy jogos volt-e a lövés vagy sem. A jogszerűtlenül eljáró rendőrre nagyon szigorú büntetés, akár többéves börtön is várhat — mondta az alezredes. Takács Mariann Hírek röviden Összeült a Koalíciós Egyeztető Tanács Tegnap délután a kormányfő irodájában összeült a Koalíciós Egyeztető Tanács. A kormánypártok vezetőinek tanácskozására a szocialisták tettek javaslatot a Bőssel kapcsolatos koalíciós vita kirobbanása után. Az egyeztetésen az MSZP-t Hóm Gyula miniszterelnök-pártelnök, Gál Zoltán házelnök és Szekeres Imre frakció- vezető, az SZDSZ-t Kuncze Gábor belügyminiszter-pártelnök, Magyar Bálint kultuszminiszter, ügyvivő és Szent-Iványi István frakcióvezető képviselte. Együttműködési megállapodások A MÁV számítástechnikai rendszerének igénybevételével a vámosok január 1-jétől nemcsak a ki- és beléptetéseknél, hanem az országhatáron belül is nyomon követhetik az adózás szempontjából különösen fontos termékek útját. A többi között ezt is lehetővé teszik azok a megállapodások, amelyeket tegnap írtak alá a Határőrség, a rendőrség, a vámhatóság és a vasút képviselői. / / Kovács Árpád kerül az ASZ élére? A Magyar Szocialista Párt Kovács Áipádot, az ÁPV Rt. igazgatóságának elnökét támogatja az Állami Számvevőszék elnökét jelölő bizottságban. Erre tegnap adott felhatalmazást bizottsági delegáltjainak az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja. Támogatta Kovács Árpád jelölését az Országgyűlés illetékes bizottsága is. Szabó János a kisgazdák új képviselője Szabó János, az FKGP fővárosi frakciójának vezetője, a párt korábbi főpolgármester-jelöltje, az FKGP választási irodájának jogi főigazgatója foglalja el a múlt héten elhunyt Rótt Nándor ország- gyűlési képviselői helyét. Erről döntött tegnap a Kisgazdapárt országos vezetősége. Folytatódott a Tocsik-per Liszkai Péternek, az ÁPV Rt. volt vezető jogtanácsosának meghallgatásával tegnap folytatódott Tocsik Márta és nyolc társa büntetőügyének elsőfokú tárgyalása a Fővárosi Bíróságon. Liszkai egyebek közt kijelentette: a Tocsik Mártával megkötött újabb szerződés aláírásakor nem tekintették kizáró oknak, hogy az elsőrendű vádlott jogi és pénzügyi tanácsadóként tevékenykedett az ÁPV Rt.-vel ellenérdekű feleknél, bizonyos önkormányzatoknál. Új műholdra költöző tévé Előreláthatólag február végén lövik fel a Hot Bird 4 jelű műholdat, amely várhatóan március végétől a Duna Televízió műsorát is továbbítja majd. Azok a televíziónézők, akik számára jelenleg elérhető az ugyancsak műholdas sugárzású MTV2 adása, automatikusan vehetik majd a Duna Tv programját is. A Budapest—Bukarest autópálya nem érinti Békés megyét Nem okozott meglepetést sem a magyaroknak, sem a románoknak, amikor december 3—5-e között Kolozsváron a két ország közlekedési tárcája képviselőinek tanácskozásán végleg eldőlt: a Budapest—Bukarest autópálya nyomvonala a szomszéd államban a Bukarest— Pitesti—Nagyszeben—Arad—Nagylak, hazánkban pedig a Nagylak—Szeged—Budapest útvonal, az 5-ös út felhasználásával. A döntésről Bállá Béla, a Békés Me- gyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság igazgatója — aki szintén részt vett a kolozsvári megbeszélésen — számolt be újságírók előtt tegnap, a Közlekedéstudományi Egyesület e havi sajtótájékoztatóján. Vita azért nem bontakozott ki a téma kapcsán — folytatta az igazgató —, mert az európai 4- es korridor megfelel a romániai útfejlesztési elképzeléseknek, illetve Magyarországon a szaktárca tízéves programjának. Mindezekből következik, hogy a nyomvonal nem halad át Békés megyén. A magyar delegáció javasolta a tárgyaláson, hogy az aláírandó nyilatkozatban másik útvonalat is jelöljenek meg, ez Királyhágón keresztül vezetne, és Biharkeresz- tesnél lépné át a határt. A romániai delegáció ennek az összekötő pályának az indítványát elvetette. Hosszas egyeztetés -után az a megállapodás született, hogy mindkét ország célja további autópálya-kapcsolatok kialakítása, így a romániai hosszú távú tervekben az említett elképzelés is szerepelhet. A Budapest—Bukarest autópálya elkészítésének pontos dátuma nem ismert. Romániában 350—360 kilométeres szakaszt kell építeni, a magyar fél a 2007-ig tartó tízéves fejlesztési tervében szerepelteti a beruházást Szegedig. A Nagylakig vezető 50—60 kilométeres szakasz később épül meg. A sajtótájékoztatón részletesen ismertették a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997-es belügyminisztériumi rendelet lakosságot érintő, fontosabb rendelkezéseit. A témára a napokban visszatérünk. L. E. Politikai bombák, rémségek a médiában A régió, három szomszédos megye oktatási, lelki egészségvédelemmel foglalkozó szakemberei, önkormányzati segítői tanácskoztak a hét végén Szegeden, a városháza dísztermében a Mentálhigiénés Programiroda Dél-Alföldi Régiójának szervezésében. A rendezvény célja a mentálhigiénés világnap folytatásaként a tapasztalatok megbeszélése volt. A téma: az oktatás és a média a mentálhigiénében, a mentálhigiéné az oktatásban és a médiában. A megyei mentálhigiénés programiroda szervezésében megyénkből is indultak résztvevők a tudományos programra, ahol az oktatási szekcióban Komjáthy Nóra, a békéscsabai belvárosi általános iskola tanár- mentálhigiénikusa, e sorok írója pedig a médiaszekcióban tartott korreferátumot. A konferencia tekintélyes előadói sorában tanulhattak a résztvevők Réz András filmesztétától, Pankucsi Márta oktatási minisztériumi államtitkártól, Csepeli Györgytől, az ELTE tanszékvezető tanárától és Benkő Zsuzsannától, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanárától. Réz András jellemzően könnyed, szórakoztató stílusában alapvetően pozitív jövőlátással szólt társadalmi átalakulásunk gyorsaságáról. A tempó sajnos káros melléktermékeket is hordoz a lelki egészségvédelem és a sajtó kapcsolatában. Elsősorban a közéleti médiákban, a televízióban jelentkező „szennyáradatról”, akciófilmekről, káros hatásairól, a választás időnkénti lehetetlenségéről beszélt. „Szerencsére ott a gomb a televízión, kikapcsolható, ez jelenthet ilyenkor megkönnyebbülést, ha valaki eddig a felismerésig eljut.” Csepeli György a sajtónyelv értelmezéséről, a média „nevelhetőségéről” beszélt. A múlt rendszerben mindenki tudta, hogy a sorok, a filmképek mögé nézve kell értelmezni a társadalomkritikát, ahonnan kikacsint az újságíró. Manapság viszont semmiféle kód nincs a megértés segítésére. A televízió lassacskán debilizálódik, népszerűségre törekvésével elképzelhetetlenül alacsony szint alá száll. Az érzelmek felkeltésében a tudatalattira épít és az elfojtott, torz vágyakat (pedofília, gyilkosság, a normálistól eltérő) a törvényesség, hétköznapiság szintjére emeli. Meglebegteti nézőinek egy elképzelt Amerika vízióját, holott a valóságban a hétköznapi amerikai ember nem a Burger Kings és Mac Donald’s világában él. Demokráciát tanuló médiavilágunkra a zajos hallgatás a jellemző, mindenről szó van és valójában semmi lényegesről, felpumpált politikai botrányok, rémségek tartják izgalomban a nézőket, hallgatókat. A hétköznapi poltikai döntések iránt lassanként elfásulnak az emberek. A közvélemény a civil szervezetekben különböző hatékonysággal nyilvánulhat meg. Jellemző viszont, hogy a Magyar Televízióban a mai napig sem szabályozza közszolgáltató szabályzat a működést. Benkő Zsuzsanna előadásában kinyilvánította, hogy nem a média által beteggé lett emberek gyógyítása a mentálhigiéné feladata. Nagy előrelépést jelent, hogy a nappali tagozatos felső- oktatásba az egészségtudományok oktatását beiktatták, ez segítheti a fiatalok mentálhigiénés nevelését. Az oktatási szekció elnöke Varga István, a főiskola főigazgató-helyettese, a médiaszekcióé pedig Gellérffy László, a szegedi körzeti televízió szerkesztője volt. Bede Zsóka
