Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-08 / 286. szám
<** «a» as <* h Hogyan küzdhetjük le a stresszt? A betegségek ijesztő hányada - 70 százaléka - stresszre vezethető vissza. Az európaiak 56 százaléka rendszeresen úgy érzi: majdnem szétpattannak az idegei. Nem csoda, hiszen az ember szervezetét tetőtől talpig befonják az idegpályák. Parancsokat közvetítenek az izmoknak, és feszült helyzetben riadót fújnak. Ilyenkor adrenalin és kortizon nevű hormon válik ki és kerül a vérbe, ami a pulzusszámot megnöveli, ugyanakkor pedig a gyomor- és bélműködést megszakítja. A test stresszhelyzetben kész a támadásra és a menekülésre. Mivel azonban erre ritkán van lehetőség, a feszültség megmarad. A cigaretta, az alkohol, a tabletták, az édesség a közhiedelemmel szemben szintén nem megfelelő stresszcsökkentő szer. Mit tehet az, akit felizgattak? Járjon naponta rendszeresen fél órát. Az aerobic és a tartós gyaloglás nyugtat. Ne hagyja, hogy az események hajszolják. Időnként kapcsoljon ki és ne törődjön a távolabbi gondokkal. Fürdéskor és zuhanyzáskor masszírozza meg magát frottír kesztyűvel vagy szivaccsal. Ez stresszoldó. Fürdővizébe is tehet baldriánt, fenyőhabfürdőt, levendulát vagy citromfüvet. A stresszt ellensúlyozza a sok B6-vitamin, C- vitamin, a kálcium, magnézium és a vas. Fogyasszon sok borsót, babot, lencsét, paprikát, gombát, szelídgesztenyét, diót, epret, ribizlit, málnát, banánt, sajtot és teljes kiőrlésű gabonát. Vajon stresszhelyzetben él-e ön? Gondolja át a következő kérdéseket és válaszoljon igennel vagy nemmel! A végén számolja össze az igen válaszokat! 1. Gyakran mondják ismerősei, hogy túl sokat vállal és rosszul néz ki? Igen/Nem 2. Rendszeresen fáj a feje? Igen/Nem 3. Hetente többször fáradtnak érzi magát, mint akit semmi sem tud felrázni? Igen/Nem 4. Az utóbbi időben gyakran megfázik vagy általában betegesebb? Igen/Nem 5. Gyakoriak a gyomor- vagy a hátfájdalmai? Igen/Nem 6. Különösen délután 14 és 17 óra között fáradt? Igen/Nem 7. Havonta többször nem tud aludni? Igen/Nem 8. Egyre jobban esik a cigaretta vagy az alkohol? Igen/Nem 9. Időszűke miatt ritkábban találkozik mostanában barátaival, mint korábban? Igen/Nem 10. Úgy érzi, embertársai most sokkal hamarabb felidegesítik, mint korábban? Igen/Nem 11. Leginkább azt szeretné, ha nyugton hagynák? Igen/Nem *12. Nem tudja, mihez kezdjen, ha egyszer tényleg ráér? Igen/Nem 13. Úgy érzi, embertársaival sokkal kevesebb közlendője van, mint korábban? Igen/Nem 14. Gyakran a szexhez sincs kedve? Igen/Nem 15. Hajlamos arra, hogy kiabáljon környezete tagjaival, noha nincs nagy baj? Igen/Nem 16. Gyakran reagál cinikusan vagy kétkedőén mások tetteire? Igen/Nem 17. Gyakran ideges lesz, ha várakoznia kell? Igen/Nem 18. Este észrevette-e hogy nehezen tud kikapcsolni? Igen/Nem 19. Vannak koncentrációs problémái? Igen/Nem 20. Nagyon gyakran és különös ok miatt változik hangulata? Igen/Nem 21. Gyakran kell személyes ügyekben eljárnia? Igen/Nem 22. Sokat dolgozik anélkül, hogy úgy érezné, megy is általa valamire? Igen/Nem 23. Közönyösssé vált olyan dolgokkal szemben, amelyek korábban lelkesítették? Igen/Nem Tesztértékelés 8 igen válaszig. Ön stresszhelyzetét tekintve a kevésbé veszélyeztetettek közé tartozik. Egy kevés stressz egészséges, mert újabb tettekre sarkallja az embert. 14 igen válaszig. Önre egyértelműen hatással van a hétköznapok stressze, mind érzelmi, mind pedig szakmai téren. Ez persze még nem jelenti azt, hogy ez ártalmas az egészségre. Figyelje önmagát folyamatosan, s ha úgy érzi, túlzott feszültségben él, nem árt, ha szakemberhez fordul. Ettől függetlenül tanuljon meg lazítani! 15 igen válasz fölött. Ön nagyon kimerült. Ha ez fokozódna, mindenképpen keressen fel pszichológust vagy pszichiátert! A legjobb persze az lenne, ha saját maga - környezete segítségével - oldani tudná magában ezt a hajsza miatt kialakult feszültséget. Trezor. Karácsonyi Ajándékkal Trezor Értékjegy A Trezor Értékjegy egyedülálló megtakarítási form?, mert: • fix kamatozású, • Országos Betétbiztosítási Alap által garantált, • választható az ismétlődő lekötés, • 9 féle futamidőt ajánl, • rugalmasan választható címlet, • futamidő lejárta előtti visszaváltás esetén:- a felvett összegre is kamatot fizet- a benmaradt összeg a lekötéskori kamattal tovább kamatozik. • 5 éve sikeresen a piacon Tehát megbízható, rugalmas, sőt AJÁNDÉKOZHATÓ Q^ereskedebni és Q^útdbank Wh TELEFON-BANK: 3-000-000 .ÉLETMÓD Az idős kor nem feltétlenül jelenti majd a szegénység korát Ma kell gondoskodni a békés A világ számos táján rájöttek már, méghozzá mindenütt a saját kárukon: az államilag igazgatott kötelező nyugdíjpénztárak - miként a hasonló elven működő betegbiztosítók is - hatalmas bürokratikus szervezetet tartanak fenn és el. Nem gazdálkodnak racionálisan a rájuk bízott hatalmas összegekkel, s előbb-utóbb mindannyian a költségvetés mindig szűkmarkú adományaira szorulnak. A végeredmény mindenütt ugyanaz: harminc-negyven ledolgozott év és rendületlen járulékbefizetés után a nyugdíjak összege mellbevágóan alacsony lesz. A munkával eltöltött aktív évek után dolgozhatunk tovább, hogy megszokott életszínvonalunknak legalább egy töredékét megőrizhessük. Ennek a súlyos gondnak a fokozatos megoldását tűzte ki célul az a néhány hónapja megszavazott törvény, amely megnyitotta az utat a magánnyugdíjpénztárak megalakulásához. A törvény kimondja: a jövőben nem az állam lesz kötelezően fizetendő nyugdíjjárulékunk egyedüli kezelője, bár szerepét bizonyos mértékig megőrzi a jövőben is. Az új rendszer több pillérre helyezi jövendő nyugellátmányunk kifizetésének terhét, mint ahogy nekünk is több helyre kell, illetve lehet utalnunk előtakarékoskodásunk súlyos forintjait. Ami a jövőben is kötelezően fizetendő nyugdíjjárulékot illeti, a jövő év közepétől bevezetendő változás elsősorban a fiatalokat érinti. Azok, akik 1998. június 30-a után állnak nyugdíjba, járulékuk egy részét már kötelezően egy általuk választott magánnyugdíjalapba fizetik. Mindazok pedig, akik eddig a határnapig nem töltik be 42. életévüket és még aktív dolgozók, szabadon választhatnak, hogy maradnak-e az állami nyugellátmány rendszerén belül, vagy kombinálják azt valamelyik új nyugdíjpénztár szolgáltatásainak igénybevételével. A szakemberek számításai egybevágnak a józan meggondolás által diktált laikus véleménnyel. Minél fiatalabb az ember, s minél magasabb a nyugdíjig hátralévő években várható keresete, annál inkább megéri csatlakoznia valamelyik magán- pénztárhoz, s a lehető legmagasabb kamatra befizetnie ily módon tőkésített járulékát. Az aktív dolgozók korábbi állami nyugdíjjogosultsága ezzel a lépéssel természetesen nem vész el: korábban már teljesített járulékfizetésük alapján számolják majd szolgálati éveiket, s az így kapott összeghez adódik a magán- pénztár által fizetendő összeg. Az új nyugdíjtörvény kihirdetése után számos magánnyugdíjpénztár alakult meg az országban, s természetesen mindepvik a saiát szolgáltatásait tartja a legtöbbre. A mi felelősségünk azonban, hogy amennyiben belépünk, melyiket választjuk közülük. E z mindenképpen bizalmi kérdés: el kell döntenünk, melyikről tudjuk elképzelni, hogy hosszú évekig-évtizedekig jól és sikeresen gazdálkodik majd a pénzünkkel. Hosszú távon természetesen az a pénztár lesz a legstabilabb, amelynek a legtöbben tagjaivá és tagdíj- fizetőivé válunk. Ezt most még nagyon nehéz előre megjósolni. Akinek még hosszú évei vannak hátra a nyugdíjig, az mai döntésével kisebb kockázatot vállal, mert a törvény megengedi, hogy 2000. december 31-éie gondolkozzunk, sőt. korábbi döntésünket is minden hátrányos következmény nélkül felülvizsgálhatjuk eddig az időpontig. Mindenképpen érdemes megfontoltan döntenünk, amikor végre van esélyünk a saját időskori anyagi sorsunk kézbevételére. Igaz, a döntés kockázattal jár. Amit némi számolással, szakemberek véleményének kikérésével jelentősen csökkenthetünk. Az új nyugdíjrendszer, hogy fői ne boruljon, három lábon áll. A kötelező állami és a „kötelező-szabadon választott” mellett a harmadik pillért valóban szabadon választhatjuk magunknak. Három éve léteznek már Magyarországon az önkéntes kölcsönös nvuedíiDénztárak, ameholnapról lyek az államilag garantált, de ösz- szegében sokszor túl alacsony nyugdíjak kiegészítésére vállalkoznak. A főképpen bankok és biztosító- társaságok által alapított önsegélyező pénztárak, bár non-profit intézmények, működésük mégsem mentes az üzleti kockázattól. Igaz, ez a rizikó nem magasabb a magánbankok és biztosítók üzleti tevékenységének kockázatánál, ráadásul az állam adókedvezményekkel is támogatja a tagok befizetéseit. A jelenleg működő 275 önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnak összesen 530 ezer tagja van, akik az utóbbi három évben csaknem 30 milliárd forintot fizettek be. A szigorú befektetési szabályozásnak és a szoros állami felügyeletnek is köszönhetően ez a tőke a többi befektetési formánál gyorsabban és mindenekelőtt biztosabban gyarapszik. A számos pénztár természetesen egymással is verseng a leendő tagok kegyeiért, s ezért nemcsak megfontoltan fektetik be a pénzt, hanem folyamatosan azon igyekeznek, hogy saját pénztáruk működési költségeit is minél alacsonyabbra szorítsák. Ily módon is növelhető legyen az általuk garantált tőkehozam. A szabadon választott kiegészítő nyugdíjpénztárak működését nemcsak az állam támogatja, jelenleg többnyire csak adócsökkentéssel, hanem számos munkáltató is jelentősen hozzájárul dolgozóinak befizetéséhez. Ha ezekről a hasábokról jó tanács adható: ahol ez a gyakorlat, vétek lenne elszalasztani a kedvező lehetőséget öreg napjaink megkönnyítésére. Hogy ha nem is három, de legalább két lábon állhassunk, s kihúzhassuk magunkat nyugdíjas korunkban is. Tardos János
