Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-07 / 260. szám
älMLJPMEGYEI KÖRKÉP 1997. november 7., péntek © A íettdntefelt kedvezményes eiöfizétéai dijait betíotdi kézbesítés esetére étvenyeaek Szemétyes adatat! csak arra bas/natjok. boßy aföfizetéses megrendelését tetfßsitsbk akcióinkra. kiadsényamkra fjgyeimét felbiyjuk. klewenak ea címérték lettias/néiaséf addig «I időpontig tekintjük folyamatosnak, amíg Ón le veiben nem ken adatainak fötfóaét nyifvaotar tusunkból Megkérdeztük olvasóinkat Mi jut eszébe november 7-éről? Ifj. Juhos János, 19 éves, békési fényképésztanuló: — Igazából nem nagyon emlékszem rá, általános iskolában keveset, gimnáziumban egyáltalán nem foglakoztunk vele, ugyanis nem volt tananyag a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Azt hiszem, hogy az én korosztályomat nem nagyon érdekli ennek a kérdésnek a jelentősége. Halványan képem van a moszkvai katonai parádékról. Arra viszont határozottan emlékszem, hogy november hetedikén nem kellett iskolába mennünk. Szántó László, 26 éves, békési áramdíj-beszedő: — Valamikor ünnep volt, ünnepeltünk az iskolában és a munkahelyen. Ilyenkor a cégek jó vacsorákat rendeztek, s olykor egy kis pénzjutalmat is kaptunk. Más világ volt... Nem hiányzik, van helyette más fizetett ünnepünk. Szerintem erről a napról mindenkinek más-más a véleménye, ezt mindenkinek magának kell megítélnie, hogy hiányzik-e neki, vagy sem november hetediké. Farkas István, 29 éves, békési hentes: — Nagy szocialista ünnep volt november hetediké, annak idején úttörőként kiöltözve kötelező volt elmenni a koszorúzásokra, iskolai ünnepélyekre. Mindezek ellenére örültünk annak, hogy nem volt azon a napon tanítás. De más emlékeim is vannak: ’89—91 között voltam katona, pontosan akkor, amikor a munkásőrséget leszerelték, s ’90. november hetedikén készültségben voltunk, s mintha feszültebb lett volna akkor a hangulat, senkit sem engedtek haza. Tóth Attila 55 éves, békési szakgyógyszerész: — Az elmúlt rendszerben fizetett, piros betűs ünnep volt, a párttitkároknak pénzjutalommal. Utólag értékelve viszont a világ becsapásának tartom az októberi forradalmat, az embereknek ígért dolgok jó része nem teljesült. Bebizonyosodott, hogy a monolit állam életképtelen, s szerintem ez a nap negatív jelentőségű. —sz— FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Kitüntették dr. Micheller Magdolna tanárnőt Szabadság és jólét, egyenlő demokrácia? A Körösi Csorna Sándor Főiskola tanára, tudományos szak- referense dr. Micheller Magdolna. Évek óta oktat Békéscsabán, nemrégiben azonban korábbi munkásságáért Szegeden kapott a Hazáért Érdemkeresztet Bűn- hődés bűntelenül című könyvéért (szerzőtársa Fejér Dénes, a kiadó a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége). Kettőszáz- hatvan olyan ember életét kutatták, akik valamilyen szerepet játszottak 1956-ban, közülük ketten hosszú időn át békéscsabainak mondhatták magukat: Fekete Pál és dr. Futó István. A tanárnőt tudományos tevékenységéről, kutatásairól, publikációiról faggattuk, — Már a rendszerváltás időszakában izgatott, hogyan élték meg az emberek a történelemnek ezt a közeli időszakát. Az emberek általában nem forradalmat, rendszerváltást akarnak csinálni, nem bűnhődni, hanem élni akarnak, lehetőleg boldogan. Hogyan lehet számon kérni, nyomon követni, hogy mi történik velük, ha az életüket megkavarja a történelem, fellendíti őket vagy éppen sárba tiporja?! — Hogyan kezdtek a nagy kérdés, a kötet feldolgozásához, miként szervezték meg a kutatómunkát? — 1993-ban felkértek arra a Csongrád megyei POFOSZ-tól, hogy keressük meg a korábbi politikai üldözötteket, mintegy 400 embert. Dolgozzuk fel az életútjukat, visszaemlékezéseiket, dokumentumaikat, s szervezzük kötetté. Tagja vagyok a Szegedi Akadémiai Bizottságnak, amelynek egyik munkabizottsága a történelem és a személyiség viszonyát kutatja. Az ő segítségükkel és szegedi, békéscsabai tanárokkal, tanítványokkal kerestük fel kérdezőbiztosként a jelölteket. Kitöltöttek egy kérdőívet és hozzájárulásukat adták a publikációhoz. A feleségek közül sokan féltek, intették a párjukat: „papa, ne mondj semmit, eddig is ráfizettél az őszinteségedre.” Készítettünk mélyinterjúkat ezekkel az emberekkel, történeti dokumentumok születtek valós személyekkel, címekkel, nehéz sorsok sokaságával. A rendelkezésünkre álló névsor Csongrád megyeieké volt, de kiderült hogy közülük sokan más vidékekhez kötődtek, mint például a Békéscsabán oroszt tanító Fekete Pál. Négy kemény év alatt jött össze a kötet mintegy 20 tanár és 50 tanítvány közreműködésével. Fejér Dénes az idén Göncz Árpádtól kapott aranyplakettet, amilyet azok az újságírók, kutatók kaptak, akik 1956 szellemében dolgoztak, próbálták az akkori valóságot megőrizni a történelemnek. — 1956 őriz-e az Ön számára emlékeket? — Méghozzá családiakat, a bátyám ott volt az eseményeknél Budapesten egyetemistaként, hallgatta Nagy Imrét. Én 11 éves voltam, Mindenszentek napja volt, a bátyám sokat késve bár, de egészségesen hazaérkezett Dombóvárra, ahol éltünk. Nehéz volt történelem- tanárként is besorolni azt a korszakot. A minősítés attól függött, kinek a véleményét tük- röztettük, milyen pártét, eszmeiségét, mi volt a hivatalos álláspont. A történelem nem abból áll össze, hogy ez a kommunisták, a parasztok, a papok véleménye, hanem a vélemények összessége. Jelenlegi tudásom szerint azt tudom tanítani, ha megkérdezik, miért mentek az egyetemisták az utcára? Mert egy emberibb, emberarcú világot akartak. Milyen társadalom az, amelyik nem emberarcú? Jól él-e, szabadnak érzi-e magát? Ezt akarja az egyetemi tanár és a falun élő asszony egyaránt. Az anyaggyűjtés során jött egy szentesi paraszt bácsi, kidolgozott kemény kézzel, levett kalappal, hogy elmesélje az életét. Örült, hogy még ő mondhatta el a történetét. — Sokat beszélünk 56-ról, vajon letisztult már az igazság? — Mindenki Csak egy szeletét érzékelte, részigazságokat ismert. Mindaddig, amíg ez még jelenkor, a szereplők élnek, a kettéosztott barikád másik oldalán állók mesélnek, teljes letisztulásról nem szólhatunk. Később egy párt volt és tagjainak többsége jót akart, lehet, hogy naivul, de ilyen volt a hatalom jellege. Napjaink kérdése: vagy szabadság van, vagy jólét? A szegedi Bibó István írja, az a polgár, aki nem fél. A tanítványaimnak úgy magyarázom, vagy annyi pénzük legyen, hogy abból jól és szabadon éljenek, vagy annyi tudásuk, hogy azt pénzre tudják váltani és így éljenek jól. Ez utóbbit kellene elérnie a társadalomnak, az értelmiségnek. „E könyv anyaga 260 politikai indokból büntetett, meghurcolt magyar állampolgár személyi meghatározója, adatai, körülményei, emlékei, gondolatai. Adatok, információk, amelyek mögött életek szenvedése, megaláztatása, kínja húzódik meg... Mégis írunk, mégis beszélünk, emlékezünk róluk. Azért, hogy lassítsuk a felejtést.” így ír a Bűnhődés bűntelenül szerkesztője, Fejér Dénes a kötet bevezetőjében. Bővítése még lehet- séges-e könyvnek... Bede Zsóka Dr. Micheller Magdolna, aki tanítványaival a családok történelmét is kutatja FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Bergendy-est, másképpen Gyulára látogat november 14- én a Bergendy szalonzenekar. A szervezők, a BZORG stúdió, Bagyinszki Zoltán és Lengyel Géza nem csak koncertet terveznek, rendezvényükkel új műfajt szeretnének teremteni a megyében és a kezdeményezést tovább folytatni. A program 17.30 órakor kezdődik az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban sajtótájékoztatóval, közönségtalálkozóval, kiállítással és rockbörzével, ahol lemezeket, kazettákat lehet cserélni. Az érdeklődőket termékbemutatókkal és díjmentes ételitalkóstolóval várják. A háromszor 45 perces koncert 19 órakor kezdődik, az utolsó 45 percben tánc lesz. Mint Bagyinszki Zoltán lapunknak elmondta, maguk is kíváncsian várják, a megye nosztalgiazenét kedvelő közönsége partner lesz-e kezdeményezésükben. Nem olcsó a rendezvény, de minőséget szeretnének nyújtani a 30—50 éves korosztálynak. A vendéglátással kiegészülő esthez még keresnek támogatókat. Sz. M. A nyitott könyvtári hetek programjaként gyönyörködhettünk a közelmúltban a mezőkovácsházi zeneiskola szintetizátor csoportja előadásában, amelyet popritmusban a „Gyere el hozzám!” saját szerzeményű és kiadású I. kottafüzet alapján mutattak be a tanulók. A kiadványt Kulcsár Sándor, a zeneiskola tanára állította össze 10 megzenésített gyermekvers, illetve a saját dalai válogatásával. A kottafüzet a közelmúltban jelent meg a székesfehérvári Gorsium Bt. kiadásában, amelyet Fehér József országos szintetizátor szakértő lektorált és megvásárolható a zeneboltokban. A füzet segítséget jelent az énektanároknak, zenekedvelőknek a különböző rendezvények (tavaszi, őszi dalok, anyá knapi vers...) műsorszámainak színesítéséhez, amely a szóló énekek mellett előadható szintetizátoron, zongorán és gitáron. Az első kötetben saját ötlet alapján ma élő költők, így Váncsa Zoltán, Bodor Miklós, Zsadányi Lajos és Hetényi György versei, valamint Kulcsár Sándor saját szövegei szólalnak meg dallamokban. Tervük további kottafüzetek, zenei összeállítások készítése és kiadása. H. M. Gyermekversek popritmusban
