Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-06 / 259. szám
1997. november 6., csütörtök NEMI ERŐSZAK 5 Mit tegyen a nő, és mit ne... Hogy ne erőszakolják meg Mielőtt bárki kétségbeesne, és a nemi erőszaktól való félelmében azt fontolgatná, hogy inkább ki sem teszi a lábát az utcára, nem árt leszögezni: nem ^feltétlenül szükséges, hogy egy nő élete során bármikor is egy szexuális bűncselekmény áldozatává váljon. A szakemberek szerint a veszély nem túl nagy, és még ezt is lehet csökkenteni, ha a hölgyek betartanak néhány elővigyázatossági szabályt. Alapvető például, hogy csak ismerősöknek engedje meg, hogy hazavigyék — ha ilyen nem akad, akkor inkább fogjon egy taxit — és kérje meg kísérőjét, hogy várja meg, míg beér a lakásba. Akár így, akár egyedül közelít otthonához, a kulcsát tartsa készenlétben, hogy ne a kihalt, esetleg sötét lépcsőházban kelljen keresgélnie. Idegenekkel ne menjen el, óvatosan ismerkedjen. Ha otthon van, az ajtót mindig zárja be, és ha ismeretlen csenget, ne nyissa ki. Hasznos lehet ilyen szituációban a biztonsági lánc, ami csak résnyire engedi kinyílni az ajtót. Veszélyes „üzem” az utazás is, gyakori, hogy a stopos erőszak áldozatává válik. Éppen ezért ne stopoljon, különösen ne egyedül, éjszaka és kihalt környéken. Ha mindenképpen egy autós segítségére van szüksége, véletlenül se üljön be például négy férfi közé egyedüli nőnek. Biztonságosabb, ha nő is van az utasok között, de még jobb, ha egy család veszi fel. Ha teheti, jegyezze meg az autó típusát, színét, rendszámát, a vezető külsejét. Ez ugyan nem nyújt védelmet az erőszak ellen, de később megkönnyíti a tettes elfogását, és ezzel másokat menthet meg a borzalomtól. Ha telefonon hívják, zaklatják, ismeretlennek sose áruljon el magáról lényeges információt — például azt, hogy egyedül van otthon. Tegye le azonnal a kagylót, és kérje a postától a vonal fi- gyeltetését, egy-egy időszakra való kikapcsolását, ismétlődő zaklatás esetén a szám megváltoztatását. Húzza az időt, beszélgessen! De mit tegyen a nő, ha elővigyázatossága ellenére mégis szorult helyzetbe kerül? Ha úgy érzi, hogy követik, ne kísérletezzen amatőr megoldásokkal. Inkább kérjen segítséget — menjen be egy vendéglőbe, vagy más forgalmas helyre. Ha erre nincs lehetősége, akkor se adja meg magát a sorsnak. Minden körülmények között próbáljon menekülni, ha bárki is lehet a közelben, akkor kiabáljon, ahogy csak a torkán kifér. Még akkor se adja fel, ha a helyzet kilátástalannak tűnik. Bár valószínűleg nehéz lesz, próbáljon meg beszélgetni a támadóval. Ha nem is tudja szándékától eltéríteni, az időhúzás esetleg a segítség megérkezését jelentheti. Figyelje meg alaposan támadóját, hogy később pontos személyleírást adhasson róla a rendőröknek, de véletlenül se hozza tudomására, hogy később esetleg felismerné, vagy hogy fel fogja jelenteni. (Az elkövetők többsége aberrált, aki tisztában van tettének szörnyűségével és a rá váró büntetéssel. Éppen ezért a leleplezéstől való félelmükben a legszörnyűbb tettekre is képesek lehetnek!) Nagyon fontos, hogy bármilyen szexuális bűncselekményt azonnal jelentsen a rendőrségen, mégpedig a forró fürdő és az átöltözés előtt, hiszen utóbbiakkal értékes nyomokat semmisíthet meg. Ne felejtse el, hogy az elhallgatott bűncselekményekkel lehetőséget ad támadójának, hogy másokon újra erőszakot követhessen el! Hagyd magad, előbb szabadulsz? Védekezzen-e a megtámadott nő, és ha igen, mivel? Erre vonatkozóan nem lehet egyértelmű tanácsot adni, hiszen minden eset más. A támadótól függ, hogy a rúgkapáló, foggal-körömmel védekező nő javít vagy ront-e a helyzetén. Lehet, hogy a meneküléshez már az is elegendő, ha sikítani kezd, és fellármázza a környéket, de az is lehet, hogy az ellenállással agressziót vált ki a támadóból. Nem árt tudni, hogy bár a nők egy részében él a „Hagyd magad, előbb szabadulsz!” elv, az erőszaktevő méltó büntetésének kiszabását nem segíti, ha kiderül, hogy a „megtámadott” hölgy egy enyhe arcullegyintés után hanyatt dobta magát, és engedett az „erőszaknak”. Ha a hölgy nem bízik a torka erejében, tarthat magánál akusztikus riasztóberendezést. Ez a kis szerkezet egy gombnyomásra erős szirénahangot ad ki, ami fellármázhatja a környéket. Erdőben nyilván semmi hatása nincsen, ugyanakkor a készüléknek nagyon hangosnak és műszakilag megbízhatónak kell lennie. Bár a könnygázspray-k szabadban általában kevésbé hatásosak, bizonyos esetekben segítséget jelenthetnek. Nagyobb a hatékonyságuk az elektromos sokkolóknak, ezeket azonban csupasz bőrfelülethez kell érinteni, használatuk tehát nagy lélekjelenlétet követel a megrémült nőtől. Nem szabad elfelejteni, hogy a két utóbbi eszköz a közbiztonságra veszélyes anyagok, eszközök közé tartozik, melyeket elvileg senki sem hordhatna magánál (30 ezer forintig terjedő bírság szabható ki értük). Ajánlani tehát nem lehet őket, ugyanakkor arról sincs tudomásunk, hogy a rendőrjárőr egy éjszaka hazafelé tartó magányos nőt megbírságolt volna, csak mert gázsprayt talált nála... —Mészáros— Megerőszakolt nők, és... Védtelen férfiak? Rögtön az elején le szeretném szögezni, nem kívánom védelmembe venni azokat a minősíthetetlen férfitársaimat, akik a józan észt, a jóérzést és minden mást, ami az emberi kapcsolatokban fontos, sutba vágnak, ha elönti őket a gerjedelem. Az ősközösségben talán még „társadalmilag” is elfogadott volt, hogy a vonakodó hajadont egy kőbaltával kényszerítsen jobb belátásra és szexuális engedelmességre a vágytól lihegő hím, napjainkban azonban e téren a legkisebb erőszak is —jogosan és nagyon helyesen — büntetendő cselekménynek számít. De éppen azért, mert az erőszakos közösülés bűntettét a törvény más bűncselekményekhez képest komoly szabadság- vesztéssel bünteti, nem árt, ha a szebbik nem tagjai komolyan veszik ezt a vádat, és mielőtt a rendőrségre rohannának elgondolkodnak azon, volt-e, és ha igen, mekkora részük abban, hogy a dolgok az erőszakig fajultak. Időről időre akadnak ugyanis olyan nők, akik a törvény adta védettséggel visszaélnek. Volt már olyan eset, amikor a szebbik nem kevésbé tiszteletre méltó tagjai, indokolatlanul — kényelmi szempontból, otthoni alibi miatt, vagy egyenesen bosszúból — kiáltottak erőszakot, és juttatták rács mögé az egyébként nem igazán elvetemült teremtés koronáit. Három, egyébként becsületes családapa például egy vidéki városban árvízvédelmi munkán vett részt, amikor az egyik este a sors összehozta őket egy több városból kiutasított prostituálttal. (Akkoriban még létezett az üzletszerű kéjelgés, mint bűn- cselekmény.) Megegyeztek a tarifában, és amúgy kapatosán — mind a négyen ittak — neki- kezdtek a dolognak. Némi játékos erőszakra valóban sor került, ez azonban akár az előjátékhoz is tartozhatott volna. Talán a prosti is így gondolta volna, ha az urak másnap reggél nem felejtenek el fizetni. így azonban az utcanő a rendőrségre szaladt, és nemi erőszakért feljelentette három kliensét. Bár a vizsgálat tisztázta, hogy mi történt, a családapákra erőszakos közösülés miatt fejenként hat év börtönt szabott ki a bíróság. Egy másik alkalommal két otthonról elszökött bakfis magatartása vált érdekessé. A nővérek közül ugyanis az idősebbik végignézte, amint húgát egyetlen(!) fiú megerőszakolja, nem lépett közbe, még csak segítséget sem hívott. Az erőszak után a két lány nem hazament, nem a rendőrségre futott, hanem a legközelebbi diszkóba sietett. Másnap a lányok újra találkoztak az erőszaktevővel és a nővér, hogy húga táskáját visz- szaszerezze, önként elment a fiú lakására, ahol az „természetesen” őt is megerőszakolta. Tény, hogy a gaztettet a fiú követte el, és azért bűnhődnie is kell, a lányok felelőtlensége nélkül azonban hiába is próbálkozott volna... Előfordult az is, hogy egy tizenkét éves kislány bemesélte a rendőröknek, hogy egy „csúnya bácsi” bement a szobájába és megerőszakolta. A nyomozók letartóztatták a megvádolt személyt, mire a kislány bevallotta: csak a pomófilmek mintájára kitalált történetet adott elő, mert kíváncsi volt arra, hogyan dolgoznak a rendőrök. A híradás arról nem szól, hogy szabadon bocsátása után kért-e kártérítést az a köztiszteletben álló férfi, akit egy gyerek felelőtlen vádaskodása sodort kínos helyzetbe. Végül még egy utolsó történet, amely annyira fantasztikus, hogy akár a képzelet szüleménye is lehetne. Egy fiatal nő lényének hatását próbálgatta a lépcsőházban lakó, szimpatikus, nős férfin. Egy ideig beérte kacér pillantásokkal, ám amikor egyszer két emelet között kettesben a liftben rekedtek, heves támadásba kezdett. A férfi egy ideig ellenállt, aztán engedett a kellemes ostromnak. Ahogy ilyenkor lenni szokott, a lift a legrosszabb pillanatban indult meg újra, és a felmentő sereg enyhén zilált állapotban találta az alkalmi párt. A „jólnevelt” ifjú hölgy pedig, hogy védje erényét, torkaszakadtából sikoltozni kezdett: Segítség, megerőszakolt! —MEG— Amiről eddig nem beszéltünk... Nyilatkozik az ügyész Mindannyiunk előtt ismert a történelmi korok kegyetlensége, néhol embertelen szokásvilága. A meghódított népek leigázásához nemcsak vagyonuk, állataik, földjeik elrablása, elkobzása tartozott hozzá, hanem asszonyaik megbecste- lenítése és gyermekeik megrontása is. A középkori hűbéres „első éjszakához való joga” szinte törvényesítette a nőkkel szemben alkalmazott erőszakot. A nemi erőszak „ősi bűn”, amíg világ a világ, amíg nők és férfiak élnek a földön, mindig volt, van és sajnos lesz is. Bármilyen mértékű a büntetés, újra meg újra felbukkannak áldozatok és tettesek egyaránt. Hogyan védekezik ez ellen a társadalom? Jog- államiságunkból eredően a törvény szigorával sújt le az elkövetőkre. Dr. Matlcovics Attilával, a Győr Városi Ügyészség ügyészével beszélgettünk e kérdéskörben. — Melyek a nők sérelmére leggyakrabban elkövetett bűncselekmények? — A nők sérelmére a nemi erkölcs elleni bűncselekményeket követik el tipikusan. Ezek száma az utóbbi időben, a többi erőszakos cselekménnyel együtt emelkedést mutat. Véleményem szerint közel másfélszeres lehet a növekedés a tavalyi évhez képest. Két kategóriát emel ki a büntetőjog: az erőszakos nemi közösülést és a szemérem elleni erőszakot tekinti a legsúlyosabbnak az esetek közül. Alapvető különbség, hogy jogi szempontból, ha a nemi szervek összeérnek, már erőszakos közösülésről beszélünk, míg minden más súlyosan szeméremsértő cselekmény, ami a nemi vágy felkeltésére, kielégítésére irányul, fajtalanságnak nevezendő és a másik kategóriába sorolható. — Milyen büntetés szabható ki az elkövetőre? — Nagyon súlyos a büntetési tétel. Alapesetben mindkét bűncselekménynél kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető a tettes. Ebből kifolyólag fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, egyrészt ezért van előzetes letartóztatásban a gyanúsított, másrészt szabadlábon esetleg befolyásolná a sértettet vallomása megtételében. A kiszabható büntetési tételek nagyjából — ha más bűncselekményhez hasonlítom — a rabláséhoz hasonlóak és további minősítő körülmények, például többek általi elkövetés miatt, akár 10 évet is kiszabhat a bíróság az elkövetőkre. A társadalom véleménye lesújtó az elkövetőkkel szemben, ezt bizonyítja a magas büntetési tétel is. — Mi a szerepe az ügyésznek? — Az ügyész szempontjából rendkívül körülményesek az esetek, mert a bűncselekmények e kategóriájában nem nagyon fordul elő beismerő vallomás. Nehéz a bizonyítás, nincsenek szemtanúk, a sértett szavahihetőségére lehet alapozni, ezt kell vizsgálni. A jog a sértettre bízza, kívánja-e az elkövető felkutatását, megbüntetését. Fontos a helyszín, szinte beszél a megtörtént tényekről, a fű állapota, személyes tárgyak elvesztése, illetve megtalálása mind a mi munkánkat segíti. Nélkülözhetetlen azon tanúk vallomása, akik be tudnak számolni a sértett aktuális lelkiállapotáról. Nagy jelentőségük van az elkövetés idején viselt ruhadaraboknak, azon lévő szálmaradványoknak (döntő bizonyíték lehet az ügyben). Sokan elkövetik azt a hibát, hogy gyorsan kimossák az elkövetés idején viselt ruhát, holott számunkra fontos nyomokat tartalmaznak e tárgyak. Döntő bizonyíték lehet az orvosi látlelet vagy nőgyógyászati vizsgálat. — Léteznek-e különösen veszélyeztetett nők? — Az utóbbi időben aggasztóan elszaporodott a női sértetti körön belül a gyermeklányok sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszakos bűncselekmények száma, illetve a cselekvő- képtelen (értelmi fogyatékos) személyek elleni esetek is növekedést mutatnak. Gyakori az úgynevezett diszkóbaleset, amikor fiatal lányok éjszakai szórakozóhelyről egyedül mennek haza és útközben éri őket támadás. Ebben gyakran szerepet játszik az alkohol, mindkét fél részéről. Gyakori az olyan körülmény, amely szinte vonzza a bajt. — Létezhet-e valamiféle megelőzés? — Százszázalékos semmiféleképpen, hiszen a nőknek nem tilthatjuk meg, hogy nők, hogy vonzóak legyenek. De érdemes elkerülni azon szituációkat, amikor esetleg „baj” történhet. Célszerű sötétedéskor kísérettel sétálni, még hétvégén is. Veszélyes lehet a stopolás, ne szánjanak be idegen vagy „alig” ismerősök autójába. Nézzék meg, ki vár még a liftre, ha gyanús, inkább várjanak, vagy változtassanak útirányt. A gyermeklányok szüleinek nagyobb gondot kell fordítaniuk gyermekük ilyen irányú felvilágosítására, óvják meg őket fiatalságuk, tapasztalatlanságuk esetleges következményeitől. A Cselekvőképtelen személyek gondozóinak is több figyelmet kell szentelniük e kérdésnek, észre kell venni a jelzéseket, s nem elfutni a tények elől. Ha esetleg megtörtént az erőszak és a sértett eltökélte, hogy megindítja az eljárást a tettes ellen, akkor azonnal forduljon a rendőrséghez, mondjon el mindent és tartson ki az eljárás során is. Természetes, hogy kellemetlenek a kérdések, de ne vegye zaklatásnak a többszöri el- ismételtetést sem, hisz a dolgokat nevesíteni kell, minderre a bizonyítás érdekében van szükség, hogy a tettes megkapja büntetését és más nőket ne veszélyeztessen tovább. Varga Marianna „Megértette, hogy türelmesnek kell lennie hozzám, hogy vissza tudjak térni a régi kerékvágásba, nemcsak a szexben, hanem az élet minden területén”
