Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-05 / 258. szám
a 1997. november 5., szerda OLVASÓI LEVELEKBŐL CM Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Bay Zoltánná válaszlevele a gyulavári iskolának Kedves Igazgatónő! Szeretném előrebocsátani, hogy egy óriási félreértés adott okot aggodalmukra (az iskolában úgy vélték, az özvegy tőlük is meg akarja vonni Bay Zoltán nevének használatát — a szerk.). Nagyon sajnálom, mert részemről történt a nagy hiba. Igaz, hallottam, hogy Gyulavári Gyula városával egyesült, de igazában nem rögződött még a tudatomban. Ötven évvel ezelőtt voltam ott férjemmel először, ő mutatta meg, meséit a faluról, amint utcáin sétáltunk. Ez él emlékemben és ezt így akarom őrizni. Nekem ez maradandó, kedves emlékem. Nem tudok megválni tőle. (Gyula nekem egy más várost, más világot jelent.) A baj ebből adódott, hogy félig képzeletvilágban élek. Kérem, vegyék a negatív kijelentésemet meg nem történtnek, mert nem érinti iskolájukat, nem azzal a szándékkal történt. Őszintén és mélyen sajnálom, hogy egypercnyi kellemetlen érzést is keltettek szavaim. Ezért most kimondhatatlanul hálás vagyok levelükért. Nagyon örvendek iskolájuk fejlődésének, amire a levél utal. Még megvan a fényképem, amit 73 körül készítettem az intézményről. A vakolat omladozott, az ablakrámák festékhiányban szenvedtek—szívfacsaró látvány volt. 1996 őszén lehetett, amikor utoljára meglátogattam az iskolát—Márki-Zay Lajos volt oly szíves és elvitt oda. Találkoztam egy pár kedves tanárral, láttam a gyerekeket szaladgálni az udvaron. A csinos iroda, az udvar, a barátságos légkör kellemesen meglepett. Nagyon tetszett minden. Amint most látom céljukat a szellemi előrehaladásban is, biztosra veszem, hogy Bay Zoltán nagyon büszke volna rá. Szép és boldog gyermekkora volt Gyulaváriban és az ottani iskolában 10 éves koráig, amikor az édesapja halála után a család Debrecenbe költözött. Egyszer egy alkalmi beszédében emlékezett meg gyermekkoráról, gyulavári éveiről. Kedves, nem mindennapi visszaemlékezés egy nagyon szeretett szülőfalura. Kicseng belőle az a három pillér, ami Bay Zoltánt és cselekedeteit egész életén át jellemezte. Büszke volt Gyulavárira ugyanúgy, mint most a gyulaváriak büszkék őrá. Szép és nemes kapcsolata ez a múltnak a jövővel. Áldást, szerencsét kívánva szorgalmas munkájukhoz: szeretettel köszöntőm Gógné Kiss Ibolya igazgatónőt, az iskola igazgatóját és külön-külön minden egyes tagját. Bay Zoltánné, Chevy Chase, USA Sérült fiatalok találkozója Pusztaföldváron 1997. október 29-én Pusztaföldváron, a Bartók Béla Művelődési Házban került sor a sérült fiatalok legújabb megyei szintű találkozójára. A „ Szűre ti bulinak” keresztelt rendezvény első részében irodalmi műsort láthattak, hallhattak a résztvevők. A találkozó második felében pedig a magyarbánhegyesi Repriz zenekar szórakoztatta a közönséget nagyszerű műsorával. Közben a szervezők és segítőik gondoskodtak a megvendégelésről, szendviccsel, süteménnyel, szőlővel és üdítővel kínálták a vendégeket. E jó hangulatú rendezvény biztosította a fiatalok számára a sorstársaikkal való találkozás örömén túl a kellemes kikapcsolódást, szórakozást, s remélhetőleg hosszú időre szóló, maradandó élményt nyújtott. Ezúton mondunk köszönetét a Békéscsabai Egészségügyi Gyermekotthon és Rehabilitációs Központ vezetőinek, a helyi önkormányzat és intézményei vezetőinek, a munkatársaknak, minden segítőnek, minden támogatónak, az önkéntes adományozóknak, hogy hozzájárultak e rendezvény sikeres megtartásához, lebonyolításához. Németh Árpádné és Szabó Tímea, a Sérült Fiatalok Klubjának vezetői, Pusztaföldvár Mi Európában vagyunk!... Mélyen megalázó a magyar nép számára, hogy a Göncz—Horn—Kovács—Kuncze-féle hatalom hétrét görnyedve alázatoskodik a nyugat-európai politikusoknak, mondván, hogy Magyarország bekerüljön Európába. Ezért mindent fel is áldoznak a nyugat oltárán, ami a magyar népé volt... Holott a nyugat is jól tudja, hogy Magyarország nélkül sohasem volna Európa az, ami most. Az Európára törő törökök, tatárok elleni harc során több, mint 10 millió embert veszítettünk el. Anglia, Franciaország és Magyarország a XV. században lélekszámban egyenlő volt. Ma ellenben, mikor Anglia lakossága 45 millió, Franciaországnak pedig 40 millió, ugyanakkor az egész földkerekség magyarjainak a száma alig 13 millió. S ennek oka az, hogy Magyarország 400 éven át vérzett Európáért, a civilizációért és kultúráért. A török hatalom ellen Magyarország területén, magyar vérrel és magyar áldozatokkal vívott harcok hosszú évszázadokra meghatározták a magyarság sorsát. Európának éppen e döntő korszakában, amikor az európai gondolkodás előtt a tudománynak, a kutatásnak, a filozófiának új világai tárulnak fel, amikor a középkor társadalmi szervezetét felváltotta az individualista polgárság új rendje, mikor felfedezések és technikai újítások kitágították az emberiség látókörét, gazdasági lehetőségeit: Magyarország harcolt és vérzett, hogy Európa haladhasson. Ezek a hősi harcok tragikus bélyeget nyomtak a magyar sorsra. A magyarság Európáért, Európa érdekében vívta harcát: annak a civilizációnak érdekében, amellyel minden joggal egynek tudta magát! De 1956-ban is csak ,.elnézte” Európa Magyarország újbóli láncra verését, nem tett ellene „semmit” stb... Ezek után kérdezem én, ki tartozik kinek, s milyen magyar az, aki hasra esik idegen érdekeknek, annak az Európának, amely Magyarország nélkül nem élvezhetné a jóléti társadalmainak minden előnyét?! Botyánszki György, az SZDP országos alelnöke Halálbüntetés? Nem! A társadalmak (egyik) nagy dilemmája a halálbüntetés ügye. Hazánkban is olykor-olykor felvetődik visszaállításának követelése azért, mert a bűnözés valóságos mibenléte a közvélemény elől többnyire „elrejtett”. A bűnözésnek természeti és társadalmi okai vannak. Természeti alapját az ember származása, eredete, míg társadalmi szükségszerűségét az osztálytársadalmak léte „biztosítják”. Mivel az ember a természet része, törzsfejlődésének és evolúciójának bélyegeit is magában hordja. Ezt tanúsítja viselkedése, magatartása, amit tulajdonságai határoznak meg. De mi határozza meg az ember tulajdonságait? A termetet, a szemszínt, a zenei, nyelvi, matematikai készségeinket, a kiváló sportbeli teljesítményeinket stb.? Na és mi határozza meg a bűnözői hajlamot, készséget, sajátságot, jelleget? (Hogy témánknál maradjunk.) Részben a gének, jóval nagyobb részben társadalmi környezetünk. A gén az ivarsejtekben adódik át az egymást követő nemzedékeknek. A bűnözői tulajdonság kialakulásához (is) ősi, már ősidők óta meglevő örökletes feltételek, mint génbe fejtett biokémiai információk megléte és a társadalmi környezet manifesztáló hatása együttesen szükséges. Félreértés ne essék; nem arról van szó, hogy a bűnözésnek lenne külön génje vagy géncsoportja. Hiszen feltenni sem lehet olyan kérdést, mert annyira értelmetlen, hogy van-e a bűnnek, a bűnözésnek génje? Nem erről van szó! A bűnözés, mint társadalmi jelenség vagy társadalmi állapot, tehát maga a bűnözői magatartás nem egyéb, mint gén irányította hajlam, készség, jelleg, sajátság, amelyekből azután az olyan- társadalmi környezet, melyben a magántulajdon hatásának eredményeként vagyoni, anyagi, gazdasági és egyéb helyzetüket tekintve egyenlőtlen és egymással ellentétes érdekű rétegek, csoportok, osztályok osztálytársadalma alakul ki (jön létre); szükségszerűen manifesztál bűnözői tulajdonságokat. A lehető legáltalánosabban és legtömörebben tehát azt mondhatjuk: a bűnözés = gén által befolyásolt tulajdonsáé + osztálvtársadalom. Ez a meghatározás a bűnözés objektív tartalmát jelenti általában. Konkrétan pedig azt jelenti, hogy a bűnözéssel — lopás, csalás, gyilkosság, az emberölés kegyetlen, legkegyetlenebb formái stb. — az emberiségnek együtt kell élnie, akár alkalmaz halálbüntetést, akár nem. Bölcsen mérlegel tehát a jog akkor, ha belátja: a halálbüntetés, mint ember alkotta jogintézmény nem lehet eredményes semmiféle bűnözés megakadályozásában, mert a természeti és társadalmi-gazdasági törvények hatalma mellett az ember alkotta jogintézmény hatalma eltörpül. Végül is, hogy ki, miként válik bűnözővé, miért és mikor „tér le az egyenes útról”, a már említett és már egyéb feltételek hatóokain túl, az egyén tudatát befolyásoló nevelésnek a jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Dr. Nagy László, Orosháza 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. Telefon: (66) 447-344 (pénztári órák: hétfőtől-péntekig 08-13 óráig) Szolgáltatásaink: Állampapír-forgalmazás (Magyar Államkötvény, Kamatozó Kincstárjegy, Diszkont Kincstárjegy) • Másodpiaci forgalmazás (vétel, eladás) • Újrabefektetési lehetőség • Ingyenes értékpapírszámla • Vételkor és eladáskor átutalás folyószámláról folyószámlára Magyar Államkincstár Békés Megyei Fiók Magyarországi .Ford márkakereskedők Mások előtt vezet. vrww.ford.hu Bővebb információért érdeklődjön a Ford márkakereskedőknél
