Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-04 / 257. szám

^ 1997. november 4., kedd MEGYEI KÖRKÉP dll ) Matávnet a ványai könyvtárban A szeghalmi régió könyvtárai közül elsőként a dévaványai kap­csolódott rá az Internet-háló­zatra. A Matáv Rt. Szegedi Szol­gáltató Központjának Békés me­gyei képviselete nemrég egész napos bemutatót tartott a ványai könyvtárban a Matávnet szolgál­tatásairól. A bemutató nagyon sok érdeklődőt vonzott, akik a jövőben is használhatják a szol­gáltatást. A Matávnet bekötése a könyvtárba ugyanis nem egy napra szólt, hanem ott a szolgál­tatás továbbra is megmaradt. Valánszkiné Tóth Erzsébet könyvtárvezető elmondta: a Matávnetet ezekben a napokban főleg a könyvtár dolgozói hasz­nálják. November 3-tól viszont — térítés ellenében — bárki igénybe veheti a ványai könyvtár legújabb és legmodernebb szol­gáltatását. M. B. Ezüstlakodalom a Tűzmadárnál Kazettát és CD-t adtak ki a születésnapra Huszonöt év — a legszebb le­génykor, ugyanez az idő házas­életből sem semmi, de egy ze­nekar életében mondhatjuk, hogy ritkaság. A békéscsabai Tűzmadár együttes huszonöt évvel ezelőtt beatzenekarként indult el a könnyűzenei életben. A csapat akkor négy tagból állt, mára hárman állnak a színpadon: Jámbor Ferenc — basszusgitá­ros, Ladányi László — gitáros és beszélgetőpartnerünk, Szalai István billentyűs. A frontembert az elmúlt hu­szonöt év szépségeiről és ne­hézségeiről kérdeztük. — Mi változott az eltelt ne­gyed évszázad alatt? — Elszaladt az idő — sóhaj­tott Szalai István. — Huszonkét éven keresztül dobossal léptünk színpadra, ez idő alatt négy do­bost „fogyasztott el” a csapat. Ma már gépdobbal szolgáltat­juk a ritmust, ami megalkuvás számunkra, de nem tudunk egyebet tenni. Vozár Mihály és Mogyoróssy György 10-10 évet húzott le velünk, Székely Lajos egy évig, Szamosi Viktor két évig „bírta a gyűrődést”. — Mesélne a hőskorról egy keveset... — Szívesen. Kezdetben fesz­tiválokra jártunk, több Ki mit tud? vetélkedőn is indultunk, ahol eredményesen szerepel­tünk, de nem hiányoztunk a me­gyei és országos beatfesztivá- lokról sem. Tizenöt évig a megyei műve­lődési központ társastánc-cso­portját kísértük, táncvizsgákon, fellépéseken zenéltünk. Szóra­koztatva szórakozunk, vagy szórakozva szórakoztatunk, hát kell ennél több? — tárta szét a karjait Szalai István. Örömmel tapasztaltuk, hogy az utóbbi időben ismét divatba jött a dallamos zene és a nosz­talgiahullám is erősödött. A 25. születésnapunkra kiadott CD- re, valamint kazettára négy sa­ját dalt is rácsempésztünk, melynek fogadtatása fergeteges volt — tette hozzá a Tűzmadár frontembere. Pénteken este a Békéscsaba- erzsébethelyi Tégla Közösségi Házban Tűzmadár-esten ünne­pelt a zenekar és a közönség. A művelődési központ társastánc­csoportja ropta a táncot, de a nagy sikerű rendezvényen közre­működött Simó Katalin magyar- nóta-énekes és Pribojszki Má­tyás is, aki szájharmonikájával bűvölte el a zenekarral együtt ün­neplő közönséget. — Both — Örömmel tapasztaltuk, hogy az utóbbi időben ismét divatba jött a dallamos zene és a nosztalgiahullám is erősödött Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha biztosítás, akkor ÁB. ,Szabó Jánosné vagyok, az AB üzletkötője’ Cégem, a mindenki által jól ismert, szilárd pénzügyi háttérrel rendelkező biztosító azt váija tőlem, hogy tudásom legjavát adjam, amikor biztosítási-befek­tetési tanácsokkal segítem Önöket dön­téseikben. Szeretem a munkám, mert hiszek ben­ne. Az AB élet-, nyugdíj-, lakás- és gépjárműbiztosításai valóban korszerű­ek, testreszabottak, ezért valódi bizton­ságot jelentenek az ügyfeleknek. Jó érzés közreműködni az emberek biz­tonsága, megalapozott és nyugodt jövő­je megteremtésében. Befektetés a biztonságba. Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Köszönöm a segítséget! 1990 óta állok kapcsolatban a Békéscsabai Családsegítővel. Egészségi állapotom a mélypontján volt. Nem volt biztosítva a meg­élhetésem, a gyógyszerellátásom. 1980-tól rokkantnak minősítet­tek. A családsegítőben dolgozókról sugárzik a szeretet és a segíte­ni akarás. A bánatom mellett öröm is ért, s ebben a családsegítős Mikó Pé­ter segített. Elmondtam neki, hogy van egy bátyám, akit 38 éve nem láttam, s csak annyit tudtam, hogy utoljára Dunaújvárosban látták. Mikó Péter azt ígérte, hogy bárhol is legyen, megtalálja. Tartotta a szavát. Szeptember 13-án megölelhettük egymást. Családostól jött el hozzánk. Lelkileg, testileg felkészítettek erre a találkozóra, amit ezúton is köszönök a doktornőnek és a családsegítő munkatársai­nak. Jólesik tudni, hogy a durva, nemtörődöm emberek mellett létez­nek jók és segítőkészek is. Kiszely Béláné, Békéscsaba Repülőtér és ipari park Mostanában egyre többet hallani a repülőtér átalakításáról és a helyére tervezett ipari parkról. Ezzel kapcsolatban felmerült egy­két kérdés, amit ezúton szeretnék feltenni, hogy a szakmailag kevés­bé tájékozottak is tisztában legyenek az ezzel kapcsolatos problé­mákkal. Miért állítják be úgy, hogy építenek és nem rombolnak? Végül is csak az A pályát akarják fölszántani, ami a repülőtér munkaterüle­tének 60—70 százaléka, s itt folyik a repülőüzemek 80—90 százalé­ka. Miből szerzik meg a szükséges összeget? Pár éve a gyulai ön- kormányzat kérésére egy angol cég elvégzett egy felmérést. A kis­gépes közforgalmú repülőterek minimum követelményeit alapul vé­ve, 3 milliárd(!) forintos költséget számoltak ki. Akkori árakon. Mi­lyen gépeket akarnak fogadni? A kisgépes forgalomnak, akár 30 személyes, kéthajtóműves utasgépeknek bőven elég a mostani fel­szállópálya. Az ennél nagyobb gépek nem csak nagyméretű beton­pályát, de a mostaninál sokkal komolyabb műszerezettséget igé­nyelnek. A műszeres leszállóberendezések árait megint csak sok számjeggyel kell leírni, és akkor az üzemeltetésükről még nem is beszéltünk. A repülőtér most is alkalmas nemzetközi forgalomra, tehát ez sem indokolja ezt a csillagászati beruházást. A motoros gépeknek még csak jó a beton, a vitorlázók többsége viszont nem üzemelhet betonpályáról. Márpedig a klubban sokkal komolyabb vitorlázó re­pülés folyik, mint motoros. Az ejtőernyőzésben sem igazán szeren­csés a beton, ez különösen a kiképzésben lévőkre igaz. Van-e valaki, aki ezt a tervet a repülőtér tevékenységébe beil­leszti? Ez a repbiztonsági előírások miatt nem lehetőség, hanem kö­telező. A klubnál senkit sem tudok, akit ilyen feladattal bíztak vol­na meg. Egy adott méretű betonpálya meghatározott méretű füves kény­szerleszállót igényel, ezt hová akarják tenni? A megadott oldalbe- siklási szöget szabadon kell hagyni, és a repülőtér körzetében csak meghatározott magasságú épületek lehetnek. Ezt figyelembe veszik az építési tervek? Mit építenek, földszintes, egyemeletes manufaktú­rákat? Evekkel ezelőtt a repülőtér üzemeltetését három város közösen akarta vállalni a repülőklubbal, Békéscsaba, Gyula, Orosháza. A másik két város mit tud, amit mi nem, hogy kiszálltak a tervbeli? Egyáltalán, tényleg olyan gazdag ez a város, ez a megye, hogy több milliárdos nem termelő beruházást tud finanszírozni? Közben isko­lákat, óvodákat zárnak be, pedig túlélésükhöz ennek az összegnek a töredéke is elég lenne? Miből gondolják, hogy egy ipari park csőstül vonzza majd az ér­deklődőket? Lásd: Csaba-Center, pedig a kereskedelemben vi­szonylag kisebb befektetéssel, viszonylag rövid idő alatt nyereséget lehet termelni. És akkor több jelentkező lenne az iparra, ahol sok­kal nagyobb összegekkel, sokkal hosszabb távra kell tervezni? A székesfehérvári ipari park már létezik, jóval komolyabb háttérrel, és mégsem teljes a kihasználtsága. Azt állítják, hogy a mostanival egyenlő vagy jobb színvonalú re­pülőtér lesz, de ez nyilvánvalóan nem igaz. A reptér területe jóval kisebb lesz, a lehetőségei beszűkülnek, a repülésbiztonságot pedig komolyan veszélyezteti az új létesítmény. A munka és a pénz manapság nagy szó. Olyan nagy, hogy bár­mit el lehet vele takarni. A mézesmadzagot már elhúzták... R. Gy., Békéscsaba

Next

/
Thumbnails
Contents