Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-29-30 / 279. szám
MEGYEI KÖRKÉP Kiállítás, (ö) Gyulán, a megyei tourinform iroda kisgaléri- ájában a városban élő Varga Árpád festményeiből nyílik kiállítás december elsején 16 órakor Pillanatok a tudatalatti mezsgyéjéről — 13 címmel. A tárlatot, amely december 7-ig látható, Mocsár József újságíró nyitja meg. Fogadóóra, (ö) Dr. Tokaji Ferenc országgyűlési képviselő december elsején 16 órától fogadóórát tart Eleken, a polgár- mesteri irodában. Bemutató, (cs) Orosházán, a Petőfi művelődési központ emeleti körgalériáján szombaton 15 órakor a Reflektor Kulturális Alapítvány és a művelődési ház közös szervezésében Lukovicsné Ramasz Edit bemutató kiállítást nyit meg Benkőné Szőke Zsuzsa festményeiből. Tárlat, (n) Csuta György békési festőművész önálló kiállítását nyitotta meg november 27-én dr. Tuza Béla ügyvéd Nagykanizsán, a Képcsarnok Rt. galériájában. A művész 25 olajképét két hétig láthatja a közönség. Útlezárás, (e) Békéscsabán az Orosházi úton, a Thököly utca vonalában csatornaépítés miatt tegnap óta félpályás útlezárással találkozhatnak a közlekedők. A lezárás december 1-jén 18 óráig tart. A munkák befejezéséig jelzőtáblák biztosítják a közlekedést egy-egy sávon, amelyeket terelőbójákkal választottak el. Lehullott autótolvajok. (e) A gyulai rendőrséget tegnap reggel értesítették, hogy a Gyóni Géza utcából, az egyik ház garázsából elloptak egy Skoda gépkocsit. Délelőtt egy szolgálaton kívüli rendőr figyelt fel az eltűnt személyautóra, benne két férfivel (kormánya mögött egy 25 éves helybéli fiatalemberrel). Az autótolvajokat hamarosan elfogták a gyulai rendőrök. Beleszaladt, (e) Békéscsabán, tegnap késő délután a Baross utcában haladt a nyomda irányába egy gépkocsi, amely az Elektro- ház parkolójába kívánt kanyarodni. Eközben hátulról beleszaladt egy másik autó, melynek két utasa megsérült. A rendőrségi helyszínelés lapzártánkkor még tartott „POHÁRBÓL, GYEREKBŐL SOHA NINCS ELÉG A HÁZNÁL.” (Régi magyar mondás) A hitelfelvétel a biztos halál első jele » Jövőre válságkezelő költségvetés? Be kell látni, a Budapest—Bukarest autópálya ügye gyakorlatilag „elment”, s e kijelentés — amely a tegnapi megyegyűlésen hangzott el — lényegében azt sugallta, nem árt az ésszerűség talajáról kiindulni. A téma röviddel az ülés megkezdése után éppen azért foglalkoztatta az elöljárókat, mert a korábbi híradások megerősítették: Békés megye voltaképp egyedül maradt a kezdeményezésével. Egyesek mégis azt javasolták tegnap, hogy meg kell kísérelni a lehetetlent, hiszen az autópálya gazdaságélénkítő hatása nem vitatható. Békés megyének pedig különösen fontos lenne megkapaszkodnia akkor, amikor a mínusz négy százalékos GDP-jével — szemben az országos plusz négy százalékos átlaggal — a fejlődésbeli leszakadás fenyegeti. Több képviselő a lehetetlennel szemben inkább a lehetséges megoldást, például a 44-es főút gyorsforgalmi pályává szélesítését szorgalmazta, bár még ez a terv sem szerepel az országos területfejlesztési koncepcióban. Dr. Pelcsinszki Boleszláv alelnök a testület figyelmébe ajánlotta: olyan megoldás kell, amely nem elzárja, hanem megközelíthetővé teszi a régiót. Végül a testület azt a fel- terjesztést erősítette meg: körültekintően meg kell vizsgálni a lehetőségét, hogy a Budapest— Bukarest autópálya nyomvonala Békés megyében haladjon keresztül, és ismét szükséges nyomatékosan felhívni a figyelmet, a megyében nem halogatható tovább a gyorsforgalmi út kiépítése. Megkondult a vészharang a testület jövő évi költségvetésének koncepciója körül, amelynek „előhangjai” már az idén, vagy ha úgy tetszik, évek óta folyamatosan jelentkeztek az inflációt követni képtelen költségvetések készítése miatt. A pénzügyi bizottság elnöke, Markó István sajnálattal állapította meg, hogy először a ciklusban az idén működési hitelt vesz fel a testület, különben néhány intézményében nem tudják kifizetni a 13. havi illetményt. Javasolta, az apparátusnál is szorítani kell a kereteken. Nagy Béla, a gazdasági bizottság elnöke a ’98-as előzetes koncepció „legbeszédesebb” adatára mutatott rá: a várható bevételek és kiadások közötti eltérés egymilli- árd forint. Nem kizárt ezek után, hogy válságkezelő költségvetése lesz a megyének jövőre. A hitelfelvételt pedig a biztos halál első jeleként értékelte. Szilágyi Menyhért, a művelődési, ifjúsági és sportbizottság javaslatát tolmácsolva indítványozta, hogy szakszerű felmérés után egyenként mutassák ki az intézmények kihasználtsági fokát, másrészt vegyék sorra, hol jelentkeznek a nem kötelezően ellátandó feladatok. Nyomasztó továbbá, hogy az ágazati törvények a megyék nyakába zúdítanak egy sor új feladatot, de nem biztosítanak hozzá költségvetési forrást. Mindezek eredményeként megjelölhetik, melyik intézmény szűnjön meg, milyen feladat finanszírozását nem vállalhatják tovább. A képviselők megtárgyalták Békés megye környezet- egészségügyi akcióprogramjának első részét. A témára visz- szatérünk lapunkban. L. E. Növekvő közüzemi díjak, emelkedő adók Év vége van, így szinte nincs is mit csodálkozni azon, hogy a csabai közgyűlésről érkező hírek nagy része zsebeinket fogja érinteni a jövő évben. Igaz, a most nyilvánosságra kerülő számok csak tervezetek, amikhez egyelőre véleményeket várnak, mégis jó néhány tételben válható komoly változás. Elsőként a gépjárműadóról, amiről Békéscsabának mind ez ideig nem volt külön rendeleté, hiszen csupán az alapdíjat fizették a csabai polgárok. Igazodva a többi városhoz, ezen itt is változtatni kívánnak: az alapdíjból befizetett bevételek eddig ötven-ötven százalékban oszlottak meg a város és az állam között, az e felett bevezetett emelés már mind a város kasszájába kerül. Ezért a tervek szerint ötven százalékkal emelnék a polgárok által befizetendő adót (így 600 forintot kellene fizetni 100 kilogrammonként), ezzel a város bevételei duplájára nőnek. A rendeletet azonban december 15-ig kell megalkotnia a közgyűlésnek, ezért gyorsított érdekegyeztetés után december 11-én rendkívüli közgyűlést hívnak össze ez ügyben. Az iparűzési adónál mind az adóalapszámítás módja, mind a mértéke változott: az eddigi 1,2 százalék helyett 1,4 százalékot fizetünk majd jövőre, sőt ezzel egy időben a kedvezményezettek köre is szűkült. Ugyancsak jelentős mértékben változtak az autóbuszjegyek árai: az eddigi 56 helyett 66, a buszon váltandójegyéit pedig az eddigi 80 helyett 100 forintot fizetünk majd. Az egyvonalas bérlet 1468, az össz- vonalas 1658, a tanulóbérlet 618 forintba kerülne január elsejétől. A vízdíj a lakosság számára 102,30 forint plusz áfa, a csatornadíj 70,10 forint plusz áfára változik. Ugyancsak változtak a lakosság szemétszállítás díjai, mégpedig húsz forinttal emelkedtek. Az így befolyó összeget azonban a szolgáltatók kötelesek a szelektív hulladékgyűjtés költségeinek részbeni fedezeteként kezelni. Antal Gyöngyi Szerződés a gázár-kompenzációra (Folytatás az 1. oldalról) az alapítvány által megadott, kódolt lista alapján folyamatos az érintett számlákon a támogatás beszámítása, amit a villanyszámláján tapasztalhat az ügyfél. Á kompenzáció egyébként hátralékba nem számítható be, ily módon villanyszámla-tartozást rendezni tehát nem lehet. Ami a kintlévőséget illeti, az összeg emelkedik — talán nem olyan mértékben, mint korábban, hiszen történtek lépések. A cég nyitott minden megoldásra, ami jogilag megengedhető, beleértve indokolt esetben még részletfizetést is. S hogy ez a mostani energiaár-kompenzáció számottevő segítséget nyújt-e a rászorulóknak? A szakember szerint a támogatás — legyen bármilyen mértékű — mindig segítség. Amint a bevezetőben utaltunk rá, a gázár-kompenzációra is ösz- szegyűlt mintegy 1,1 milliárd forint. Az Energia Alapítvány rendelkezésére álló összegből — felmérés után — egyszeri támogatásban részesülhetnek a rászorulók, szintén számlajóváírással. Mikor és hogyan? — ezt kérdeztük a szegedi központban Kiss Tibortól, a Dégáz Rt. kereskedelmi és ügyfélszolgálati igazgatóhelyettesétől. A cég működési területén — Békés, Csongrád és Bács- Kiskun megyében — mintegy 360 ezer háztartást érinthet a lehetőség — tudtuk meg. Mindenekelőtt szerződésben rögzíti a részleteket az Energia Alapítvány és az energiaszolgáltató. Ez a szerződés még nem készült el — a gázszolgáltatók kialakították elképzeléseiket, és eljuttatták az alapítványnak az általuk reálisnak ítélt elképzeléseket a gázár-kompenzáció lebonyolítására. T. I. Tojás(ár)tánc: 17, 20, 23 Ft...? (Folytatás az 1. oldalról) Égy, a tojáspiacot jól ismerő szakember szerint hiány mutatkozik, azért szöktek fel az árak. A hiánynak több oka is van: először is, a kisgazdaságokban, családi házak portáján tartott tyúkok a természet rendje szerint ilyenkor, amikor kevesebb a fény, rövidek a nappalok, sokkal kevesebbet tojnak. Másrészt a nagyüzemi termelők jó exportlehetőséghez jutottak, és inkább kiszállítják az árut. Ráadásul százával veszik és viszik a határon túlra a „táskás turisták” a tojást. A megye egyik legnagyobb tojástermelő üzeme a Békéscsabai Csabatáj Szövetkezet. Barabás Béla elnök véleménye szerint kettős oka van a tojásár-emelke- désnek: részint, csökkent a termelés, illetve a felhozatal, másrészt pedig kiesik az az összességében tetemes mennyiség, ami a kistermelőktől szokott a piacra kerülni, sőt, ők is vásárlóként jelennek meg. A Csaba- tájnál most cserélik az elöregedett tojókat, ami a mintegy 150 ezres állománynak csaknem a felét érinti, a jércék pedig majd karácsony táján kezdenek tojni. Természetes, hogy a termelők most igyekeznek pótolni a korábbi veszteségeket — a takarmány, táp ugrásszerűen drágult — és emelték az árakat. A Csabatáj rendszeres szállítója a nagy üzletláncnak, a Metrónak: Szegedre, Debrecenbe, Miskolcra és Budapestre szállítanak. Ami az exportot illeti, egyetlen tojást sem adnak el saját jogon külföldre — hosszú távon a belföldi partner megtartása a céljuk és érdekük. A békéscsabai piacon egyébként a Csabatáj 18 forintért adja a tojást — ebből 12 százalék áfát fizetnek az államnak. A nagybani ár náluk 14—15 forint. A megye másik nagy „tojásgyára” a Tótkomlósi Tojástermelő Közös Vállalat. Berta Sándor igazgató is akként fogalmaz, hogy talán a tavalyi és az idei év együtt billenti valamelyest vissza a mutatókat — a tojásár ugyanis nem követte a megugrott takarmányárakat. ( Országos adat szerint a tojás árában 70 százalékot tesz ki a takarmányköltség.) Tavaly minden tojáson veszteségük volt. A nyári hónapokban 10—11 forintért (plusz áfa) adták a tojást. Novemberben kezdett emelkedni az ár, jelenleg a komlósi cég 18— 20,50 forint közötti áron adja a tojást. Havonta 3,7—3,8—4 millió tojást „termel” az állomány. Többször, többen is utaltak arra, hogy magánforgalomban nagy tételekben vásárolják és viszik ki külföldre a tojást. Ennek is utánajártunk. Érdeklődésünkre Kiss László százados, a Lökös- házi Vámhivatal parancsnoka elmondta: sem a lökösházi vasúti, sem a battonyai közúti határátkelőhelyen nem tapasztalták, hogy az eddigieknél több tojást vinnének magukkal a Romániába utazók. Mint mondotta, eddig is, és az utóbbi napokban is legfeljebb egy-egy 10 db-os, „feltöltött” tojástartót láttak néhány utas holmijai között. Ugyanez volt a véleménye Novák Mihálynak, a Gyulai Vámhivatal parancsnokának. A Vám- és Pénzügyőrség Csongrád és Békés Megyei Parancsnokságának sajtóreferense, Bunyevácz Miloje őrnagy a kérdés hallatán elnevette magát. — Azért drága a tojás, mert levágták a tyúkokat, mivelhogy drága a táp. No, meg ez az ösz- sze-vissza időjárás sem fokozza a tojókedvet. Biztos, ami biztos, tojásügyben felhívtuk aradi laptársunk főszerkesztőjét, Kiss Károlyt. Ő pillanatok alatt körbekér- dezte kolléganőit, s közölte: Aradon 900—1000 lej a tyúktojás darabja. Ez, ugye, legfeljebb 25 Ft-os darabonkénti árat jelent. Ennyiért viszont még nem nagyon érdemes átcűgölni a határon. Ménesi György —Tóth Ibolya Jön a vasárnapi! A Vasárnapi Békés Megyei Hírlap! December 7-én először! Beszélgessünk! A Hungarotel bővíti szolgáltatásait A Hungarotel, a régió távközlési szolgáltatója, új oldaláról mutatkozik be. Anyavállalata, a Hungarian Telephone and Cable Corporation (HTCC) Consulting, 1997. október 1-jétől partneri kapcsolatba lépett a Lucent Technologies Magyarország Kft.-vel és forgalmazni fogja a csúcstechnológiát képviselő Lucent alközponti berendezéseit az ország egész területén. Ezáltal a Hungarotel is belép az alközponti piacra és kínálja többek között a Lucent Technologies legújabb fejlesztésű EuroGeneris ISDN alközpontot, amely moduláris konstrukciója folytán a felhasználó igénye szerint építhető ki és bármikor bővíthető. Ezen túlmenően szolgáltatásainak nagy száma és rugalmass programozhatósága a kis és közepes méretű vállalkozások szervezeti felépítéséhez ideálisan illeszthető rendszert eredményez. Kapacitása 32 fővonali port és 96 mellékállomási port. Fővonali interfészei lehetnek: analógok, EuroISDN BRI és EuroISDN PRI trönkök. Alközponti szolgáltatások között megtalálható: konferenciahívás, hívásparkoltatás, átkapcsolás, üzenethagyás a hívott fél számára, automatikus visszahívási kérelem, automatikus ébresztés, zene tartásban, mellékcsoportok, követési útvonalak, programozható nyomógombok, eltérő csengetés külső és belső hívásoknál, telefonkönyv. A EuroGeneris telefonalközponthoz hangposta- és számlázórendszer csatlakoztatható, mely a hatékony információáramlást és a telefonköltségek optimalizálását segíti. A Hungarotel által forgalmazott termékek között szerepel a Lucent Technologies Systimax strukturált kábelezési rendszer is. Ez alkalmas egy épület vagy épületcsoport adatátviteli hálózatának kialakítására, amely összekapcsolhat hang- és adatátviteli berendezéseket, telefonközpontokat és más információfeldolgozó elemeket, amelyek a külső adatátviteli hálózatokkal tartják a kapcsolatot. A strukturált kábelezés a hagyományos kábelezéssel szemben az egységesség elvét alkalmazza. A Hungarotel szolgáltatásai változatlanul magas színvonalúak, alközponti termékeivel sokkal közelebb kerülnek a felhasználóihoz. „Teljes gőzzel előre!”
