Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-27 / 277. szám

1997. november 27., csütörtök Európa-krónika • 9 _______________Tenkei képeslap: „Lassan megszámláltatunk a kezünk ujjain”_______________ Me ntőszolgálat örökös bevetettségben Verőfényes késő őszi péntek délután. Hatal­mas NATO-kamion gördül be a tenkei refor­mátus szeretetotthon udvarára. Két kemény­kötésű holland srác vezeti. Egy aggregátort hoztak ajándékba az itteni testvéreknek. A monstrum a boszniai harcteret is megjárta. Itt a Fekete-Körös mentén már csak a békét szol­gálja. Kalauzomtól, Wágner Szabó Jánostól megtudom: — A kamiont Gerds, a jónevű hol­land építész hozatta. Ő mindig küld valami ra­kományt. A kúriának is beillő otthon tornya alatt hoz­zám csapódik egy öregúr. Berke Karcsi bácsi. A háború poklait megjárt, nyakas kálvinista magyar. — Lehetünk itt errefelé mintegy nyolcez­ren. Magyarok. Itt Délkelet-Biharban. Lassan megszámláltatunk a két kezünk ujjain. Sze­rencsére nincs időnk lamentálni. Mi itt mentő- szolgálat vagyunk, örökös bevetettségben. Vendéglátóim, Katinka asszony és Sándor nagytiszteletű úr, tormás nyúl mellett várnak a parókián. — Miért itt építtettétek, Katinka, ezt a pan­ziónak is beillő otthont? — Tudod, van, aki egy garast sem ad a ké- regetőnek, más a kenyerét osztja vele. A ke­resztyén ember nem kerülheti meg a kérdést. A lehetőség mellé ott a parancs: „Nyisd meg a kezed!” Ilyen kézmegnyitási szándék a mi öreg otthonunk. Nagyobb felelősségvállalást jelent, mint az ala­mizsnaosztás. Huszonegy ember ellátása nem kis feladat. Különösen itt, Romániában. A pékség mellett cipészműhelyt, orvosi rendelőt is működtetnek. Az udvar hátsó fe­lében egész géppark. Jókora földeken gaz­dálkodnak. * Este hatkor megjön Gerds, az építész és csa­ládja. Irány a félköríves „kék szalon”, a gyü­lekezeti terem. Gyerekek, felnőttek is gyüle­keznek. Jó félszázan. Gerds mindent tudó. Fejből, kotta nélkül játszik minden zsoltárt. Csodálatos kép: itthoni magyarok, erdélyiék s a hollandok együtt énekelünk. Tiszta most itt minden, akár a harangok szava. A zsoltárest végén még sokáig beszélge­tünk kinn János barátommal az udvaron. Kü­lönös itt még az éj színe is. Leple alatt az ott­honban Tünde és Piroska vigyázza az öregek álmát. Alig huszonévesen profi ápoló. A Kö­rös felett Nagyvárad felől apró tüzeket rak­nak a csillagok. Óhatatlanul fülembe cseng az este hallott 139. zsoltár ötödik verse: „Nem lehet a mi magyarságunkból semerre kilépni. Elöl és hátul körülzártál engem, fe­lettem tartod a kezed. Körülzártál, Isten, min­ket a mi nyelvünkkel, tájszólásainkkal is.” Apránként elkezd pillézni a hó. Mint kedvesem arca a szívemre, ereszkedik az idő. Holnap lesz Ady 120. születésnapja. De ez már egy másik, váradi történet. Szenes János A tenkei református templom. Előtér­ben a felújítás alatt álló múzeumépület ___________AZ OSZTRÁKOK SZOMORÚAN KONSTATÁLTÁK: ,,Tl ELŐBB LESZTEK A NATO-BAN”___________ A CSATLAKOZÁSSAL A NYUGAT RÉSZÉVÉ VÁLUNK Most lenne érdemes leülni beszélgetni dr. Simonyi Andrással, Magyarország NATO-nagykövetével. Amikor november 11-én Békés megyében járt, volt bátorsága jósolni, és úgy gondolta, a honi választók 56 százaléka megy el szavazni, s ennek 75 száza­léka mond igent a NATO-csatlakozásra. Nos, a tipp optimista és pesszimista volt egyszerre, hiszen a részvétel nem érte el az 50, az „igen” aránya pedig meghaladta a 85 százalékot. Mon­dott mást is a megnyerőén közvetlen és közlékeny diplomata, például azt, hogy a háromhetes kampányidőszak éppen elég a népszavazás sikeréhez. Nem a szerénytelenség mondat­ta Simonyi Andrással, mégis ér­dekes volt az a gondolat, amit meggyőződéssel vall régóta, s melyet nem sokkal a népszava­zás előtt Habsburg Ottó is ugyanígy kimondott: NATO- tagság nélkül nincs uniós csat­lakozás. A NATO-nagykövet másik élménye sem tanulság nélküli. Amikor véget ért a madridi konferencia, Simonyi András vezető osztrák diploma­tákkal találkozott, akik szomo­rúan konstatálták: „Nektek si­került, előbb lesztek a NATO- ban, mint Ausztria”. A lényeg, hogy a semleges országok jól tudják, ott lenne a helyük a szervezetben, már csak azért is, mert a semlegesség fenntartása sokkal drágább egy országban. A nagykövet a legideálisabb beszélgetőpartnere az újság­íróknak. A békéscsabai fórumot azzal kezdte, minden, amit el­mond, leírható. A program vé­gén kérdéseinkre is válaszolt.-—Nagykövet úr, mit jelent az egy országnak, hogy a NATO a nemzetközi terrorizmus fékje, hogyan valósítja meg a szerve­zet ezt a feladatot? — Először is tisztáznunk kell, hogy Magyarország olyan szervezethez csatlakozik, amelyben nagyobb lehetőség nyílik az együttműködésre olyan kérdésekben, mint a nem­zetközi terrorizmus visszaszorí­tása. Persze, a NATO önmagá­ban nem vértez fel a terroriz­mus elleni védelemmel, de meglehetősen széles eszköztár­ral rendelkezik a megelőzéshez, a jelenség megfékezéséhez. — A NATO-csatlakozás mi­ként váltható aprópénzre itt, Magyarország és az észak-at­lanti szervezet keleti határvidé­kén? — Alapvető jelentőségű a Ugyanazt vallotta, mint Habsburg Ottó: „NATO nélkül nincs uniós csatlakozás ” fotó: lehoczky Péter NATO-nak a gazdaságra kifej­tett közvetlen hatása. A csatla­kozás után az egész ország a nyugat részévé válik, s ebből profitál Békés megye is. Egyéb­ként pedig a NATÖ-tól ne kér­jenek olyat számon, amely nem tartozik rá, például azt, hogy könnyebb lesz az emberek min­dennapi élete Békésben. Tény viszont, hogy a tagság jobb fel­tételeket teremt a gazdasági nö­vekedéshez. * * * A NATO-bővítéssel kapcsolat­ban nem árt tudni, hogy a szer­vezet ezzel a kérdéssel legköze­lebb 1999-ben foglalkozik. Hi­vatalos körökben változatlanul megerősítették, hogy különösen fontosnak tartják a tárgyaláso­kat Romániával és Szlovákiá­val. Számítani lehet tehát arra, hogy ez a két ország szerepel a második körben. Magyarország érdeke, hogy a bővítés folyta­tódjon, s a folyamatban északi és keleti szomszédunk esélyei erősödjenek. L. E. Nemzetközi közúti áruszállítás jUkTTh A forgalomban szállított Behozatal I Kivitel ' Tranzit (Előző év azonos időszaka = 100,0) Időszak Magyarországon (1991-1997. MII. negyedév) MÁR MOST BEVEZETHETNÉK AZ EURÓT A VATIKÁNBAN A Szentszék is közeledik Milyen hatással lesz a Szent­szék gazdálkodására, ha Olaszországban bevezetik az Unió közös pénzét, az eurót? — kérdezik az egyházi állam gazdasági szakértői. A Róma részét képező önálló városállamnak saját költségvetése van, pénzneme azonban egy csaknem száz­húsz éves egyezmény értel­mében megegyezik Olaszor­szágéval. Ám Vatikánnak jo^ gában áll külön pénzérmét ki­bocsátani, amivel ünnepi al­kalmakkor, például pápai év­fordulókon szokott is élni. Ezeknek az ötszáz lírásoknak az összértéke azonban — át­számítva — nem haladja meg a 45 millió forintot. A miniállam egyébként pél­dás gazdálkodást folytat. Bár 1970 és 1992 között minden évet deficittel zártak, ez a fo­lyamat megfordult. Tervek szerint 1998-ban is meghalad­ják a bevételek a kiadásokat, és az infláció messze a Maastrichtban előírt három százalék alatt van, adósságot a Vatikán nem halmozott fel, a munkanélküliség pedig is­meretlen. A pénzügyekkel foglalkozó bíborosok árgus szemekkel fi­gyelik, sikerül-e teljesítenie Olaszországnak az euro beve­zetéséhez szükséges előírá­sokat. Amikor felvetődött, hogy az átmenetileg ked­vezőtlen gazdasági helyzet mi­att Róma esetleg halasztást kér, még az is szóba került, hogy a budapesti Margit-sziget felével egyenlő területen előbb lenne törvényes fizetőeszköz az Unió közös pénze, mint a Vatikán határain kívül. Ám ennek most már egyre kisebb az esélye. T. A. Mit szól hozzá? AZ ÖNKORMÁNYZATOK FELKÉSZÜLTEK Mellékletünk egy-egy alkalommal meghatározott témában szó­laltat meg megyénkben szakembereket, akik az európai csatlako­zás előnyeiről, a felkészülés feladatairól beszélnek. Sorozatunk­ban most három település polgármestere szól, s elemzi a helyi ön- kormányzatok helyzetét, lehetőségeit, s az egységes Európa felé vezető lépéseket. Összeállításunk szereplői: Nagy Béla medgyesegyházi, Pap János békéscsabai és dr. Demeter László szarvasi pol­gármester. Ők a leginkább érettek — Magyaror­szágon az ön- kormányzati szféra — ke­reteit, szabá­lyozását, EU- konformitását tekintve — leginkább érett a csatlakozás­ra, hiszen 1990-ben uniós modellek felhasználásával építették fel a működését. Meggyőződésem, hogy az önkormányzatiság a magyar demokrácia sikertörténete — fogalmaz Nagy Béla. A polgármester a települé­si önkormányzat lehetőségeit nagymértékben attól teszi függővé, hogy milyenek a he­lyi szereplők adottságai. Medgyesegyházán a jövede­lem döntő hányada a mező- gazdaságból származik. A felkészülés időszakában min­den alkalmat fel kell használ­ni a nagyközségben élők tájé­koztatására, hogy megtudják, mi vár rájuk az Unióban. Ösztönözni kell a helybélie­ket olyan szervezetek és mű­ködési rendszerek irányába, amelyek az Európai Unióban találhatók, ilyen például a szövetkezés. Csak ily’ módon kerülhetnek be a közösség gazdasági vérkeringésébe, s juthatnak európai pénzügyi támogatásokhoz. Medgyes- egyháza egyébként jó úton halad, megszervezték a diny- nyetermesztők beszerzési és értékesítési szövetkezetét, amelynek ma már térségi ha­tásai is mutatkoznak. A me­zőgazdasági szereplőknek nem lesz könnyű megtanulni­uk, hogy az Unióban kvóták vannak. Célszerű már most ösztönözni őket, hogy fordul­janak az Unión kívüli piacok felé. Nem titok, a magyar ter­mékek részben könnyebben helyezhetők majd el az Unió piacán, mások viszont egyál­talán nem vihetők be. Nagy előrelépésre számít a polgármester a környezetvé­delem terén — az uniós nor­máknak e körben is meg kell felelnünk —, Dél-Békésben különösen a szennyvízelveze­tésre, a vízkészlet-védelemre érdemes figyelni. Fel kell ké­szülni arra is, hogy az uniós tagság a határmenti régiók helyzetét átmenetileg megne­hezíti. A schengeni egyez­mény értelmében kőkemé­nyen határok védik majd ke­leten is az uniót. Nagy Béla véleménye sze­rint a hazai önkormányzatiság megfelel az európai modell­nek, a szakmai felkészültség, a technikai felszereltség alap­ján képesek leszünk az uniós szintű működésre. Fiatal csapat készül Békéscsaba testvérvárosai révén közelről megismerked­hetett az uniós csatlakozás nehézségei­vel, előnyei­vel. Mit érdemes tőlük tanul­ni? Erről kérdeztük Pap János polgármestert: — Talán a legfontosabb tennivalónak érzem olyan fia­tal szakemberek képzését, összegyűjtését, akik több nyelven beszélnek, egy-egy konkrét programot képesek leírni, kidolgozni, végigcsi­nálni. Erre nagy szükség lesz a következő években, ezért a fiataloknak már most erre kellene felkészülniük. Az uniós csatlakozással szerin­tem olyan pénzek kerülhetnek a térségbe, amelyeket még felfogni sem tudunk. Csak a strukturális alapból a GDP 4 százalékának megfelelő ös­szeg juthat a fejletlen régiók­nak. A mezőgazdaságban olyan feladatok finanszírozá­sára lesz szükség, amelyek még egyáltalán nincsenek az országban. Ezeknek a pén­zeknek a megszerzéséhez meg kell tanulnunk pályáza­tokat írni, a megkapott össze­gek elköltését szakszerűen kell dokumentálni. A másik fontos feladat, hogy az ágaza­tok helyett meg kell tanul­nunk régióban gondolkodni. Ennek még csak csírái van­nak jelen, amit mindenkép­pen az integrációs kabinet hi­bájának tartok. Az önkor­mányzatok érdekeinek képvi­seletére pedig országos ön- kormányzati szövetséget kell létrehozni. A másik fontos kör a civil szervezetek köre, amelyek közül sokan komoly tapasztalatokkal rendelkez­nek, csak még a munkájuk nincs összehangolva. Békés­csabán, itt a városházán már most alakul egy olyan fiatal csapat, akik ezekre a felada­tokra készülnek fel. Tartozni valahová Az Európai Unióról,. a NATO-ról, a „tartozni vala­hová” gondo­latról kérdez­tük dr. Deme-. tér Lászlót, Szarvas város polgármeste­rét. —- Könnyű is, meg nehéz is erre felelni. Könnyen el le­hetne intézni azzal a válasz­szák hogy az erősebbhez, na­gyobbhoz, gazdagabbhoz csatlakozni vagy tartozni jó dolog, mert ebből előnyök származnak: megvéd, gazda­gít. Ám a válasz sokkal bo­nyolultabb. Ma már klasszi­kus értelemben vett függet­lenség, illetve semlegesség nem létezik. Sem Európában, sem a világon, sehol sem — mondotta dr. Demeter László, aki úgy látja, ma már egyet­len állam vagy nemzet sem független. A határokat átlépő multinacionális gazdasági­pénzügyi csoportok, a nem­zetközi gazdasági, politikai, katonai szerződések mind függőséget jelentenek. — De az államok és nemzetek füg­genek az értékektől is — folytatta —, úgymint demok­ráciától, piacgazdaságtól, szolidaritástól, humanizmus­tól, a környezet védelmétől. Túl kis ország, túl kis nemzet vagyunk ahhoz, hogy a világ hozzánk igazodjon. Nekünk kell alkalmazkodni a világ nagyobbik feléhez, de úgy, hogy nemzeti értékeinket és érdekeinket, magyarságunkat ne adjuk fel. És akkor min­denki jól járt, mi az Európai Unióval és a NATO-val — ők meg velünk. Lehet, hogy ezek a gondolatok sokak számára idealisztikusak, de szerintem nincs más lehetőségünk — nyilatkozta dr. Demeter Lász­ló. Antal Gyöngyi—Csath Róza—László Erzsébet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents