Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-04 / 257. szám
II Családi magazin 1997. november 4., kedd SZEXPOSTA Dr. Bordás Sándor rovata „Segítség” jeligére egy fiú a következőket írja: 18 éves fiú vagyok. \ problémámra négy éve lettem figyelmes. Ugyanis a fiúkhoz vonzódom. Nem tudom, miért, de a lányok hidegen hagynak. Emiatt nagyon szomorú vagyok. Gyakran jönnek velem szemben az utcán olyan szerelmespárok, akikről sugárzik a boldogság. Ilyenkor legszívesebben világgá szaladnék. Nem tudom, de félek a férfiak szemébe nézni, úgy érzem, hogy rám van írva — homoszexuális vagyok. Van néhány barátom, akikkel néha eljárunk diszkóba vagy más szórakozóhelyekre. Itt is az a probléma, hogy ők érdeklődnek a lányok iránt —én is úgy teszek—, közben pedig a srácokat figyelem. Nem tudom, de nagyon elszomorít ez a dolog, ugyanis nagyon nagy szükségem lenne egy fiúra, akinél megértésre találnék, aki őszintén tudna szeretni, el tudna fogadni. Nagyon félek a jövőtől, az előttem álló élettől, amelytől sok jót biztosan nem várhatok. Erről a problémámról nem tud senki, nem mertem még elmondani senkinek és nem is fogom soha. Nem tudom, mit tegyek, az évek telnek. Még fiatal vagyok, de pár év múlva már egyedül maradok, nem lesz senkim, pedig nagy szükségem lenne valakire, akivel úgy élhetném az életet, mint más emberek. Eddig még semmi örömöt nem leltem semmiben, ugyanis folyton ez a dolog jár a fejemben, s evégett nagyon magányos, szomorú vagyok. Szeretnék boldog lenni, nevetve végigmenni az utcán, egyszóval, nagyon boldog lennék, ha azzá tenne valaki. Tudom, sojcan vannak, akiknek hasonló problémáik vannak, csak én még nem találkoztam ilyen fiúkkal. Kedves Fiatalúr! Az igazat megvallva, nem tudom, hogy hol tudnék Önnek segíteni, bármennyire szeretnék is. A felnőtt lakosság körülbelül 4 százaléka homoszexuális, és gondolom, hasonló problémákkal küszködnek, mint Ön. A mi társadalmunk még nem elég fejlett ahhoz, hogy az ilyen szintű másságot elfogadná, így valószínűnek tartom, hogy az ilyenfajta másság infrastruktúrája sincs kifejlődve, mint a fejlett nyugati, demokratikus társadalmakban. Fontosnak tartanám, ha felkeresne egy pszichológust, akivel megbeszélné félelmeit, vágyait, gondolatait. Társat valószínű nagyobb városok a másság iránt fogékony szórakozóhelyein talál, a kisvárosokban vagy falvakban való partnerkeresést nem tartom szerencsésnek. Átképzés a megváltozott munkaképességűeknek Teljes értékű életet élni másként ___________A VÁROSLAKÓK IS SOKAT TEHETNEK MADARAINK VÉDELMÉBEN____________ Ho gyan készítsünk madáretetőt? A téli etetőnél mindig nagy a forgalom A foglalkoztatási törvény változásaival és a rokkantnyugdíjassá minősítéssel kapcsolatosan az érintettek körében gyakori beszédtéma, mi lesz ezután a megváltozott munkaképességűekkel. Az elképzelések szerint (ez még csak terv) csak a nagyon beteg, tevékenykedni teljesen képtelen emberek mehetnek rokkantnyugdíjba, a többieket pedig maradék képességeik felhasználásával foglalkoztatni, munkára képezni kell. Sajti Máriát, a Megváltozott Munkaképességűek Békés Megyei Egyesületének vezetőségi tagját ennek kapcsán kérdeztük a tervekről, lehetőségekről. — Alapvető célunk, hogy segítséget nyújtsunk a megváltozott munkaképességű emberek teljes értékű életének alakításában a társadalomban, ezért keressük azokat a munkáltatókat, akik tagjainkat foglalkoztatni tudják. Átképzéssel és oktatással is szeretnénk elősegíteni az elhelyezkedést. Ennek érdekében vettük fel a kapcsolatot a BRMKK-val (Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ), ahol többféle szakmára készíthetik elő tagjainkat. A házibeteg-gondozói szolgálat igénybevételével (fizikoterápiás kezelés, vércukor- szint-, vérnyomásmérés), valamint rendszeres tornával és úszással a gyógyulást segítenénk elő. Továbbra is szerveznénk kirándulásokat gyógyfürdőhelyekre. Tájékoztatást nyújtanánk az igénybe vehető szociális juttatásokról. Tagjaink sorába várjuk azokat a fiatalokat is, akik bekapcsolódnának az egyesületi munkába. Legközelebbi ösz- szejövetelünket Békéscsabán, a Diáktanyán (Kinizsi u. 20.) november 5-én 14 órakor tartjuk. Dóczi Magdolna — A XX. században eluralkodó technikai gondolkodásmód és az ezzel járó mezőgazdasági kultúra drasztikusan lecsökkentette a madarak életben maradási lehetőségeit — kezdte beszélgetésünket Réthy Zsigmond ornitológus, mikor arról kérdeztük, mit tehet egy városlakó, de a természetet szerető és tisztelő ember, tél közeledtével a madarak védelmére? —A madarak számára legértékesebb, vizes területek hiányában, a megváltozott tájban kevesebb a táplálék és a fészkelőhely. A különféle madárfajok száma érezhetően egyre csökken. Az élőlények azonban, ha hagyjuk őket, hamar visszahódítják a maguk területeit. A madarak közül pedig számos faj tud alkalmazkodni az emberi körülményekhez is. Madaraink meghálálják a törődést. Sokszor nem is tudatosul bennünk, mitől érezzük jól magunkat egy helyen, pedig a madárdal, a természet hangja tette kellemessé azt. Arról nem is szólva, hogy a kertek, gyümölcsösök gondozásában hosz- szú távon a biológiai védekezésnél nincs jobb megoldás. Egy-egy madár testtömegének többszörösét képes elpusztítani naponta az ember szempontjából káros rovarokból, bogarakból. Szintén ritkán gondolnak arra a tényre, hogy a települések szervesanyag-hulladékának eltakarításában is mekkora szerepük van a madaraknak. —Mikor kezdjük el a télen itt maradó madarak etetését? — Az etetést novemberben kell elkezdeni. Talán a legfontosabb szempont, hogy folyamatosan történjen, mert a rendetlen etetéssel több kárt okozhatunk, mint hasznot. A fűtőanyag nélkül maradt kis madártestet ugyanis már egynapi koplalás is kihűtheti és megölheti. — Mivel és hol etessünk? — A cinke és a többi magevő madár szívesen fogyaszt nagy kalóriatartalmú, olajos magvakat, mint napraforgó, kender-, tök-, dinnyemagot és diót is. Jó eleség még a faggyú és a nem sózott szalonna is. A bogyókkal táplálkozó rigóféléknek adhatunk konyhai főtt zöldséghulladékot — krumplit, répát — és hálásak a szárított bodzabogyóért is. Sokan etetnek morzsával, ami azért nem a legmegfelelőbb madártáplálék, mert nedves időben a morzsa megsavanyodhat és így bélhurutot okozva a madár pusztulása a vég. Az elesé- get lehetőleg esőtől, hótól védett helyre tegyük. Legegyszerűbb megoldás az ablakpárkány használata, de készíthetünk vagy vásárolhatunk madáretetőket is. — Megtelepíthetők-e kertjeinkben a madarak? — Igen, de ehhez a megfelelő tápláléknyújtáson kívül a fészkelőhelyet is biztosítani kell számukra. A mesterséges fészekodúk az odúlakó madarak által készített természetes odúk utánzatai. Készülhetnek fatörzsből, deszkából, eternitből is. Az odú és a röplyuk nagyságánál vegyük figyelembe, hogy milyen madarat szeretnénk megtelepíteni. A kész odút őszszel, de legkésőbb kora tavasz- szal helyezzük ki, függeszthetjük faágra vagy házunk falára is. Mindenképpen figyeljünk arra, hogy a röpnyílás az uralkodó széliránynak háttal, kelet vagy dél felé nézzen, és az odú függőleges helyzetű legyen. A költések befejeztével mindig tisztítsuk ki az odút. Távolítsuk el a fészket és rovarirtó porral vagy folyadékkal védekezzünk a paraziták ellen. A víz közelsége nélkül egy madár sem telepíthető meg. Madáritatónak leginkább megfelelnek a földbe sülyesztett, fokozatosan mélyülő beton vagy műanyag medencék. Persze ezek hiányában más, kisebb edények is elhelyezhetők. A vizet természetesen cserélni kell bennük. S nem árt tudnunk, hogy ha a madarakat kertünk lakóivá szeretnénk tenni, akkor védelmükről is gondoskodnunk kell. Ezt a védelmet számukra a sűrű bokrok jelentik. Telepítsünk lombhullatókat és tűlevelűeket vegyesen, zsidómeggyet, borókát, tuját, tűztövist, bodzát, borbolyát vagy vadszőlőt. Megfelelő metszéssel a fészkelést is elősegíthetjük. Mindazoknak pedig, akik a témáról még többet szeretnének megtudni, ajánlom Schmidt Egon Gyakorlati madárvédelem című munkáját. Kívánjuk teljék öröme mindenkinek kis barátaink, a madarak védelmében. Általuk közelebb kerülhetünk az elvesztett, természet adta harmóniához.. Kovács Ildikó Megpróbáljuk szemléltetni, hogyan fogjunk a fészekodú készítéséhez Nevelés A GYERMEKLÉLEK FORMÁLÁSA A NEVELÉSI TANÁCSADÓK FELADATA IS A nevelési tanácsadó szolgálatok éppen 25 éves múltra tekinthetnek vissza. Sokáig az egyetlen működő, viszonylag jól szervezett mentálhigiénés hálózat volt hazánkban, amely a 3—18 éves korosztály számára jött létre. E széles életkori szakaszból adódóan a családon kívül kapcsolatban áll minden típusú oktatási intézménnyel, gyermekvédelmi hatóságokkal, egészségügyi intézményekkel és egyéb segítő- és mentálhigiénés szolgálatokkal. Hangsúlyozottan nem végez hatósági feladatokat. A pedagógiai szakszolgálat része, amelynek szolgáltatásaira minden gyermek és szülő térítésmentesen jogosult. Az önkormányzatoknak alapfeladatuk, hogy az oktatási törvényben is meghatározott feladatokat valamilyen formában biztosítsák az adott településen élők számára. A problémák sokrétűsége miatt az itt dolgozó szakemberek: a pszichológus, gyógypedagógus, óvónő, esetleg pszichiáter és logopédus teamben, egymással kölcsönösen együttműködve dolgozik. Ez indokolt is, mert a nevelési tanácsadókban a legkülönbözőbb jellegű és súlyosságú problémák jelennek meg, a lelkileg egészséges gyerek iskolai kudarcaitól a már pszichés vagy szomatikus tünetekben megnyilvánuló személyiségzavarokig. Ezek mellett sok helyen a tehetséggondozásban is részt vállalnak, a képességvizsgálatok végzése és fejlesztési lehetőségek kidolgozása révén. A sokféle tünetegyüttes kezelése komplex módszereket igényel. Ez a tevékenység nem a köznapi értelemben vett konkrét utasítások és tanácsok „osztogatását” jelenti, hiszen a „kívülről” jövő javaslat semmit sem ér, ha nem találkozik az érintettek igényeivel, érzelmeivel és elfogadásával. A kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés a szülővel és a gyermek számára elfogadó és biztonságot nyújtó légkör az, amely a pozitív irányú változásokat elősegíti. Ennek eléréséhez esetenként elegendő 1—1 konzultáció, máskor hosszabb-rövidebb terápiás jellegű foglalkozások és/vagy pedagógiai korrekciók is szükségesek. Az átmeneti viselkedészavarokat többnyire a környezeti változások idézik elő, s ezek viszonylag rövidebb idő alatt ren- dezhetőek. Ilyenek: óvoda-iskola váltás, iskolakezdés, lakóhelyváltoztatás, válás, haláleset, baleset, testvérszületés, iskolai konfliktus. Természetesen ezek a történések nem minden gyereknél okoznak zavart. A gyermekek egy részét oktatási-nevelési intézmények javasolják a nevelési tanácsadóba. Ezek közül a leggyakoribb problémák: a szobatisztaság zavarai, beszédfejlődési zavarok, mozgáskoordinációs nehézségek, bizonytalan lateralitás, emésztőrendszeri és alvási zavarok, agresszivitás, hipermotilitás, indulatkitörések, magányosság, gátlásosság, mutiz- mus (halló némaság), dadogás, értelmi elmaradottság. Alsó tagozatos gyerekeknél a kör bővül a tanulási nehézségekkel, koncentrációs problémákkal, iskolafóbiával, pavor nocturus (éjszakai felri- adás) jelenségével, valamint lopás, csavargás és hazudozás magatartási problémákkal. A serdülőkor kezdetén gyakoribbá válnak a teljesítménnyel kapcsolatos problémák: lámpaláz, hanyatlás, bukás. Magatartási zavarok közül gyakoribbá válik az agresszió, a deviáns magatartás. Később szélsőséges hangulati állapotok, öngyilkossági kísérletek, szexuális zavarok, önértékelési problémák, kapcsolatteremtési nehézségek, esetleg droghasználat miatt jelentkezhetnek az intézményben. Az önként jelentkezők száma évről évre nő. Gyakran az iskolai panaszok miatt jelentkezik a szülő vagy a gyermek, ha aggasztó jeleket észlel. A tünetek mögött változás és bonyolult összefüggésű ok-okozati kapcsolatok állhatnak. Az információkat a szakember megfigyelés, kikérdezés, a tesztvizsgálatok adataiból nyeri. A valódi probléma gyakran rejtett, és a segítő szakember részéről azt igényli, hogy az képes legyen „hallani a szavak mögött”. A tanulási zavarok okainak feltárása után többnyire pedagógiai jellegű célzott fejlesztő foglalkozásokra van szükség. A nevelési tanácsadók ezek megelőzése érdekében már iskolakezdés előtt „szűrővizsgálatokat” végeznek, és szükség esetén egyéni vagy csoportos fejlesztést javasolnak. Áz alkalmazott eljárások kiválasztását meghatározza a probléma jellege, a gyermek személyisége, a pszichológus szakképzettsége, a család együttműködési készsége. A gyerekeink problémája sosem független a hozzátartozó felnőttekétől. Azáltal is tudunk segíteni, ha a szülő nyíltabban mer szembenézni saját problémájával. Szabó Anna pszichológus, nevelési tanácsadó vezető'
