Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-19 / 270. szám
a 1997. november 19., szerda MEGYEI KÖRKÉP ffij UP Békéscsabai tapasztalatok egy újdonsült jogállam hatóságának eljárásáról Az a törvény, hogy nincs törvény? Látszólag gyulai ügyről szól ez a beszélgetés. Pedig „tetőtől talpig” a békéscsabai polgármesteri hivatal egy építési üggyel kapcsolatos hatósági eljárásátjárja körül — törvényességi szempontból. Kiindulási pontként szerettük volna megtekinteni a békéscsabaiak által 1995. augusztus 30-án kiadott határozatot megalapozó engedélyezési tervdokumentációt. Mint korábban, most sem jártunk sikerrel... — A gyulai katolikus gimnázium fellebbezése miatt az összes irat a megyei közigazgatási hivatalnál van — mondta dr. Simon Mihály békéscsabai jegyző. — Kiadtuk a gyulai önkormányzatnak az Erkel gimnázium építésére a fennmaradási engedélyt, mert új szak- hatósági engedélyeket szereztek be, s módosították a rendezési tervüket. Ez ellen fellebbeztek, s kizárási okot jelentettek be a békéscsabai polgármesteri hivatallal szemben. — Úgy tudjuk, a rendezési terv szerinti telekalakítás máig sem valósult meg. — Az Erkel épülete egy centimétert sem ment odébb. Az igaz, hogy építési engedély nélküli, akarom mondani a kiadott építési engedélytől eltérő építést folytattak. Igen, nem építési, hanem eleve fennmaradási engedélyt kellett volna kiadnunk. Végül fennmaradási engedélyt adtam, bár változatlanul fennáll, hogy a fölújított épület és a módosult telekhatár között nincs meg az előírt hatméteres távolság. — Említette a szakhatóságokat. Feladata-e az engedélyező hatóságnak az eljárás teljes folyamatában annak vizsgálata, hogy a szakhatóságoknál fennáll- e valamilyen kizárási ok? — Nem. Ez az egyes szakhatóságok feladata. — Fia egy önkormányzat saját intézménye szakhatóságként jár el az önkormányzat ügyében, az intézmény vezetőjének kinevezési és leváltási jogát a képviselő-testület, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja, a szakhatóság ügyintézőjének közeli hozzátartozója a polgármesteri hivatalban gyakorlatilag vezetői munkakörben dolgozik, a szakhatósági jogot gyakorló intézmény az éves költségvetésén túl az elmúlt néhány hónapban tíz-húszmilliós támogatást kapott a képviselő-testülettől, akkor ott beje- lentendő-e a kizárási ok? — ...a gyulai önkormányzati tűzoltóparancsnokságra gondol? Mi nem vizsgáltuk ezt a kérdést. Nekik kellett volna mérlegelniük. De ha ellenem jelentettek volna be kizárási okot a döntés előtt, akkor is általam eldönthetőnek találtam volna az ügyet. Elkészült egy beruházás. —Ez azért nem túl jól hangzó „szlogen". Az sem mellékes, milyen körülmények között. — A mai építéshatósági eljárásban ez minden szankció nélkül „benne van”. Január elsejétől újra bevezetik az építésrendészeti bírságot. Az volt a döntő, hogy vészesen közeledett a tanév kezdete. — Jogállamokban az egyik alapvető eljárási szabály, hogy a hozott döntéseket csak akkor lehet végrehajtani, ha azok már jogerőre emelkedtek. Gyulán az önök fennmaradási engedélyének kiadását követő napokban, határozatuk jogerőre emelkedése nélkül használatba vették, „belakták” az épületet. E határozat fellebbezés miatt máig sem emelkedett jogerőre. Önök az ilyesmit szó nélkül tudomásul veszik? Nem feladatuk mindkét ügyfél jogainak érvényre juttatása? Nem kell kikényszeríteniük a törvény érvényesülését? — Mit kényszerítsek ki? Hogy ne induljon meg a tanév az Erkelben? Én soha nem fogok ilyen felelősséget vállalni. — Akkor se, ha — mondjuk úgy -— „arcul köpték” a törvényességet? — Gyula város felelőssége, hogy egy nem jogerős határozatot végrehajt. — Mégis, milyen felelősség- revonást kockáztatnak vele? — Jelen esetben semmilyet. Rengeteg hiba történt ebben az ügyben, de egyszer csak véget kell verni az egésznek. — Nézzük meg, hogy az önök polgármesteri hivatalában miként érvényesültek az államigazgatási eljárásról szóló törvény — az eljárás minden mozzanatában érvényesítendő — alapelvei! Az egyik: a közigazgatási szervnek kötelessége az eljárás során következetesen érvényre juttatni a törvényességet. Ezt önök miként biztosították az 1995. augusztus harmincadika óta tartó eljárási szakaszban? —A jogalkalmazás természetes következménye: ha az elsőfokú szerv nem törvényesen jár el — nem szándékosan —, akkor másodfokon például megsemmisíthetik a határozatát. Az 1995-ös határozatunkat módosító 1997-es építési engedélyünket meg is semmisítették. — De az 1995-ös, egyetlen napon kérelmezett, kiadott és jogerőre emelt határozatuk alapján az egyház soha nem gyakorolhatta fellebbezési jogát, mert önök törvénysértő módon nem küldték meg számukra azt. — Megnéztük a tényeket, amikor az idén másodfokon megsemmisítették az 1995. augusztus harmincadikai határozatunkat. Megállapítottuk: ami épült közben, az nem felel meg az 1995-ös engedélyünkben foglaltaknak, mert más épült. Ezért fordítottunk a dolgokon: már megvalósult beruházásnál építési engedély nem adható, ezért másodszorra fennmaradási engedélyt adtunk. — Akkor hát ebben az ügyben önök következetesen érvényt szereztek a törvénynek? — Véleményem szerint igen. — Egy másik alapelv szerint a közigazgatási szerveknek elő kell mozdítaniuk a jogok érvényesülését és a kötelességek teljesítését, az állam- polgári fegyelem szilárdítását. — Ez egy alapelv. Kérdés, ennek érvényre juttatásához milyen eszköztár áll a rendelkezésünkre. Amióta az építésrendészeti bírságot eltörölték, semmilyen. ^ —Véleménye szerint az önök által végzett eljárás következtében kialakult helyzet szilárdítja az állampolgári fegyelmet? Azaz egy 300 milliós önkormányzati beruházásnál szabad nem teljesíteni a törvények előírásait, egy lakóházépítésnél viszont be kell tartani? — Teljesen jogszerű eljárás az, ha a hatóság egy szabálytalan építést legalizál egy fennmaradási engedéllyel. Ez semmilyen alapelvvel nem ütközik. —Én az önök eljárásának teljesfolyamatáról beszélek. — A folyamat végtelenül hosszú, elég kesze-kusza, nagyon sok szándék változott. — Az egyház jogának érvényesítése nem azt jelentené, hogy ne történhessen rovására jogszerűtlen használatbavétel? Vagy a gyulai önkormányzat jogszerűen vette használatba az Erkel épületét? — Személyesen döntöttem, hogy ez a határozat így szülessen meg. Ez a határozat valóban nem jogerős. — Akkor miért nem szereznek érvényt a törvénynek? Vagy nézzünk inkább egy másik alapelvet? Eszerint az eljárásban az ügyfelek teljes egyenlőséget élveznek, s ügyüket minden megkülönböztetés és részrehajlás nélkül kell elintézni. — Ha ellenérdekű felek vannak, a döntés általában nem az ellenérdekű fél szája íze szerint történik. —Itt eljárási szabályokról van szó, azok többnyire nem méltányossági kategóriák, hanem törvényességi garanciák. Az önök eljárásának sok olyan mozzanata van, amely akkor is törvénysértő volna, ha boldog lenne tőle az egyház. — Én azt nem mondtam, hogy Gyula városa törvényesen járt el. Mert Gyula belekezdett egy építkezésbe. kapott egy építési engedélyt, s függetlenül, hogy az jogerőre emelkedett-e, tény, hogy nem aszerint a terv szerinti épület megvalósításába kezdett. Éz a helyzet nem jogszerű. —Az említett előzmények után nem állt fenn annak eshetősége, hogy a tanév megkezdése előtti napokban meghozott határozat jogerőre emelkedését a gyulai polgármesteri hivatal eleve nem várja be? — Magam hívtam fel őket a tavaszi határozatunk megsemmisítése után arra, hogy milyen hiányokat kell pótolniuk, s emlékeztettem őket, hogy a tanévkezdésig rövid az idő. Abban biztos voltam, ha megkapják a fennmaradási engedélyt, megkezdik a tanítást. — Ez sem volt részrehajlás a határozat meghozatalakor? — Nem, egyszerűen pontot kellett tenni az ügy végére. — Vont-e felelősségre valakit a békéscsabai polgármesteri hivatalban elkövetett szabálytalanságokért? — Nem, és nem is szándékozom. A tévedés, a rossz jogszabály-alkalmazás nem feltétlenül jár felelősségrevonással. Arra való a jogorvoslat, hogy kiküszöböljék a hibákat. — Egy mindenféle szakemberrel rendelkező önkormányzat beruházóként szabálytalanságok sorozatát követheti el? — Úgy véli, hogy a békéscsabai polgármesteri hivatal részre- hajlóan járt el? Együttműködés természetesen volt. Éz egy folyamatban lévő ügy. Az egy másik kérdés, hogy nem jogerős határozatot nem lehet végrehajtani. Ezzel együtt Gyula a tanévet megnyitotta, a gimnáziumépületet használatba vette — nem jogerős engedély alapján. — Akkor lassan az lesz a törvény, hogy nem számít a törvény? — Az építéshatósági előírásokra lassanként mindenki fittyet hány, minden komoly jogkövetkezmény nélkül. Nincs a kezünkben hatékony eszköz. Nem kívántam magamra vállalni a felelősséget, hogy egy elpuskázott telekalakítás következménye az legyen... Megtaláltam ehhez a megfelelő jogi indokokat, melyek vagy helytállóak, vagy nem. Kiss A. János A cél szentesíti az eszközt — avagy „Legyen veled az erő”? (Felvételünkön dr. Simon Mihály, Békéscsaba jegyzője, aki a város tűzoltóinak májusi ünnepségén vehette át e dísztőrt) FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Betegeket fogadnak a traumatológián Az orosházi kórház CT- laboratóriumának helyiségeit a közelmúltban ünnepélyes keretek között adták át. Ahhoz, hogy az épületrészt felszereljék a legmodernebb gépparkkal és a működtetéshez szükséges szakembereket is biztosítsák, a „Humán szolgáltatási szerződés” bizonyult járható útnak. A készülék megvásárlásához szükséges 110-130 millió forinttal a kórház nem rendelkezik; a meglévő szakembergárda képzése az egyetlen lehetséges és járható út — tudták meg a képviselő-testület tagjai a legutóbbi ülésükön, ahol az intézmény igazgatója tájékoztatta a megjelenteket a pályáztatás jelenlegi állásáról. A kórházi szék hétfői ülésén dr. Gervain Mihály a 130 ezer lakos egészségéről gondoskodó kórház ellátási területén működő önkormányzatok vezetőinek adott tájékoztatásában szólt a rekonstrukció folyamatáról, arról, hogy a napokban megkezdte működését a traumatológiai osztály is, ahol — az országban szinte egyedülálló módon — egy helyiségben szinte minden vizsgálatot el tudnak végezni. A személyi feltételekről szólva a kistérség polgármesterei azt is megtudták, hogy az intézményben a dolgozói létszámot szeretnék növelni (szükség van szak- asszisztensekre, belső ellenőrökre, minőségbiztosítókra, műtősökre stb.), a fiatalok képzését a kórház anyagilag is támogatja. cs. i. A gádorosi adózókról Gádoros képviselő-testülete 1995-ben döntött a magánszemélyek kommunális adójának bevezetéséről. Mértéke évente 960 forint. Bevallásra egyébként 1 ezer 693 építmény és 29 telek került. Ebből a költségvetésbe 1 millió forint bevételt terveztek (az adóhatósági összesítés alapján viszont 1 millió 646 ezer forint az előírás). Október 31-éig 1 millió 489 ezer forintot fizettek be a gádorosiak. A gépjárművek száma a településen 580 darab, a hivatalosan előírt fizetendő adó ebből 2 millió 980 ezer forint. Októberig 2 millió 489 ezer forintot fizettek be a gépkocsik tulajdonosai — ennek az összegnek az 50 százaléka az önkormányzatot illeti. Sajnos sok autó van a faluban bejelentés nélkül, több esetben pedig kilátástalannak tűnik (bármely adónemnél) a hátralék behajtása — tudtuk meg a gádorosi képviselő-testület keddi ülésén. (cs) Lesz-e kábeltévé Körösladányban? Körösladányban Botyánszki Pál helyi vállalkozót — aki Budapesten már öt éve működtet kábeltelevízió-hálózatot — bízta meg az ön- kormányzat azzal, hogy mérje fel Ladányban a kábeltelevíziós rendszer kiépítésének lehetőségét. Október végéig 280-an jelezték, hogy igényt tartanának a szolgáltatásra. A vállalkozó iduláskor legalább 350 belterületi lakásbekötésre számított. A 280 igény ennél lényegesen kevesebb, ráadásul e lakások területi megoszlása nagyon szétszórt. Ezért ilyen lehetőség mellett a teljes kábel- hálózat kiépítése nem megvalósítható. A legutóbbi falugyűlésen a vállalkozó lehetőséget kapott arra, hogy a lakosságot közvetlenül tájékoztassa a témában. Az esetleges újabb kábeltévé-igénylők a helyi Asztalos Miklós Művelődési Házban jelentkezhetnek. A végleges döntés pedig a november 25-ei képviselő-testületi ülésen születik majd meg. • M. B. p Prakticomp. Nincs ellene a másolásnak A Prakticomp Számítástechnikai Kft. és a Békés Megyei Hírlap 1997. október 15-e és november 19-e között közös játékra hívja a számítástechnika és az Internet iránt érdeklődő olvasókat. 6 héten keresztül, szerdai napokon megjelentetünk a Prakticomp Számítástechnikai Kft. tevékenységével kapcsolatosan 2-2 kérdést. A kérdések megválaszolásához segítséget kaphatnak az október 14-e és november 18-a között megjelenő Békés Megyei Hírlap lapszámaiból, az Internet ügyfélszolgálati irodájától [Békéscsaba, Kinizsi u. 4—6., tel.: (66) 454-831] és a Prakticomp Kft.-től [Gyula, Városház út 23., telefon: (66) 463-181], A játékban bárki részt vehet, aki a hetente megjelenő játékszelvényt helyesen kitöltve, s levelezőlapra ragasztva a megjelenést követő hét hétfőjéig beküldi az alábbi címre: Internet ügyfélszolgálati iroda, 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 4—6. Egy játékos több, a Békés Megyei Hírlapból kivágott játékszelvénnyel is játszhat! A részletes leírást a nyereményekről lapunk október 15-ei számában találhatja meg. Az ötödik forduló nyertese: 3. Sz. Ált. Isk., Orosháza, Vörösmarty u. 4.. 1 db 3 hónapos DIAL-UP Internet-használatot és 3000 Ft értékű hónt a Prakticomp árukészletéből. JATEKSZLLVENY /. kérdés: Melyik cég gyártotta elsőként a világon az első fénymásolót, faxot és lézernyomtatót? Válasz: ________________________________________________________________ 2 . kérdés: Soroljon fel legalább három céget, cégcsoportot, akik a Xerox termékek legnagyobb felhasználói! \ Válasz:____________________________________________________________________ ! i Név: ______________________________ Cím:' _______________________________________ i T elefonszám:______ •_________ Iskola: _____________________________________ i j Osztály: ___________________________ Tanár neve:_________________________________ j i ______________________________________________________________________________________i yr Prakticomp
