Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-19 / 270. szám

1997. november 19., szerda HAZAI TÜKÖR Nagy Frigyes: a vegyes agrárszerkezetet pártolom Ha tetszik, ha nem, tudomásul kell vermünk, hogy az egészség­ügy többe kerül, mint amit az utóbbi évek költségvetései tartal­maztak — mondta a parlament­ben Lukovics Éva (SZDSZ), aki a társadalombiztosítás jövő évi költségvetésének vitájában szó­lalt fel. — Ahhoz, hogy az egész­ségügy biztonságosan, de leg­alább a mai szinten működni tud­jon, több pénz kell, és másfajta finanszírozási rendszerre van szükség. A következő időszak legfontosabb feladatának a kép­viselő asszony az egészségügy finanszírozásának átalakítását tartja, de most nem lát olyan mo­dellt, aminek a kedvéért érdemes lenne az egészségügy jól-rosszul működő rendszerét fenekestül felforgatni. Folytat-e vizsgálatot az APEH az Orosházi Új Elet Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetnél? — kérdezte a pénzügyminisztertől Pancza István kisgazda képvise­lő. Tudomása szerint ugyanis a keverőüzemet eddig háromszor adták el néhány napos különb­séggel, először 42 millióért, má­sodjára 250 millióért, harmadjára 1 milliárd 490 millióért, de vala­mennyi adásvétel meghiúsult, a tulajdonos még mindig az Új Élet Mgtsz. A kérdező úgy vélte, hogy a pénzügyi manőver kizá­rólag számszaki, könyveléstech­nikai célt szolgál. Akar László államtitkár az adótitokra hivat­kozva nem adott konkrét választ, de bejelentette, hogy a kérdést közérdekű bejelentésként kezeli, s e bejelentés alapján az adóható­ság vizsgálatot folytat. Pallag László (FKGP) azt kér­dezte a földművelésügyi minisz­tertől, hogy egyetért-e a magyar mezőgazdaság tulajdonjogi szer­kezetének a bankárcsoportok tö­rekvései szerinti átalakulásával. Az utóbbi időben ugyanis jelen­tős nagyságú mezőgazdasági te­rületek olyan bankárcsoportok tulajdonába vagy használatába kerültek, amelyek befektetési céllal vásárolnak fel földterülete­ket. Egyes becslések szerint a bankár-agrárérdekeltségek már közel 15 ezer hektárnyi bérelt te­rületen termelnek. Jelenleg fo­lyamatban van az agrárcégek holdingba szervezése. A bankár­tulajdonosok véleménye szerint Magyarországon csakis a nagy­üzemi mezőgazdaságnak van jö­vője. Ez a törekvés a Kisgazda- párt szerint ellentétes a családi, kis- és középgazdaságokra épülő magyar mezőgazdaság hagyo­mányaival. Nagy Frigyes mi­niszter azt válaszolta, hogy mindkét típusú gazdaságra nagy szükség van Magyarországon, az egyik igen jelentős szerepet ját­szik a lakosság ellátásában, bizo­nyos térségek foglalkoztatásá­ban, a másikra pedig azért, hogy biztosítsa a nagy tömegű terme­lést, az export-árualapot. Ezért ő személyesen a vegyes agrárrend­szert pártolja. Simonffy Ágnes • • Otkilós Semtex-fogás Egy kisvárost is levegőbe repített volna Határ menti fegyverkeres­kedelem nyomára bukkan­tak a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szer­vezett bűnözés elleni osztá­lyának nyomozói. Dávid Gyula alezredes, a me­gyei főkapitányság bűnügyi igazgatója elmondta: titkos- szolgálati módszerekkel kap­tak hírt arról, hogy bizonyos magyar személyek Szlová­kiából fegyvert és robbanó­anyagot akarnak vásárolni. A szlovák rendőrség szer­vezett bűnözés elleni szolgá­latával közösen végrehajtott akció során egy meg nem ne­vezett helyen öt kiló Semtex robbanóanyagot — ami egy kisváros felrobbantásához is elegendő —, elektromos gyúj­tószerkezeteket, Kalasnyikov géppisztolyokat és Parabel- lum pisztolyokat találtak. Az ügy kapcsán a szlovák rend­őrség egy nagyobb bűnözői csoport és további robbanó­anyagok, valamint fegyverek nyomára bukkant. Molnár László, a Mechani­kai Művek szakértője munka­társunknak elmondta: a Sem­tex korábban főleg repülőgép- robbantások kapcsán vált hír­hedté, nehéz ugyanis a ha­gyományos ellenőrző szerke­zetekkel felfedezni. Gyurma­szerű anyag, amelynek külö­nös sajátossága irtózatos rob­banóereje, és az, hogy mínusz 40-től plusz 50 fokig műkö­dőképes marad. (d. g.) Tudják-e az exportőrök? Előnyös vasúti gabonaszállítás Romániába A magyar gabonatöbblet exportálását is segítheti az a szál­lítási megállapodás, amelyet a hét végén kötött Sipos István, a MÁV Rt. vezérigazgatója Temesváron a román vasút el­nökével, Virgil Leancuval. A szerződés szerint Kürtös ha­tárállomás és Constanta kikötője között a jövő év március 31-éig a vasúton történő gabonaszállítás lényegében ugyannnyiba kerül majd — vagyis tonnánként 18 dollárba — mint a Murakeresztúr—Rijeka, illeve Koper adriai kikö­tőig történő szakaszon. Ezzel lehetővé válik, hogy ha­vonta 70—100 ezer tonnával nőjön a külföldi piacokra a kukorica- és a búzaszállítás mennyisége. Az egyezmény értelméban Románia csaknem 600 speciális gabonaszállító vagonnal segíti hazánkat, to­vábbá 800 vasúti kocsit bocsát rendelkezésre cukorrépa­szállításhoz. Megkérdeztük a békéscsa­bai vasútállomáson, vajon tudnak-e erről a lehetőségről a térség gabonaexportőrei, to­vábbá, ha mondjuk ma meg­rendelnek náluk egy 1000 ton­nás szállítást, milyen gyorsan tudják teljesíteni. Első próbál­kozásunk nem volt túl biztató, mert a fuvarozásszervező cso­portnál úgy vélik, nem hiva­tottak ilyen kérdésre válaszol­ni. Kerényi Károly a MÁV Szegedi Területi Igazgatósá­gán viszont annál készsé­gesebb volt. — Eddig 554 speciális va­gont kaptunk Romániától, de hozzáteszem, a magyar szállí­tókapacitás 80 százalékát a kocsihiány miatt egyébként is külföldről béreljük. Hogy a kedvezményt mely szállítók vehetik igénybe, azt kizárólag a Gabonatanács dönti el bizo­nyos mérlegelések alapján. Úgy vélem — legalábbis az eddigi tapasztalatok ezt jelzik —, hogy Békésből inkább Lengyelországba történő vas­úti szállításra van igény, de ez nem azt jelenti, hogy Kürtös felé ne segítenénk az exportő­röket. A vasútikocsi-igénylést azonban, ahogy mondtam, a Gabonatanács koordinálja, s az igényeket mi körülbelül egyhetes átfutással tudjuk tel­jesíteni. Gyanítom, hogy ezt nem minden szállító tudja, ezért örülök is az érdeklődésnek. Az természetesen csak segíti a megrendelések teljesítését, ha Békéscsabán is tudnak arról, hogy valamelyik cég vagy vállalkozó Constantába sze­retne búzát vagy kukoricát el­vitetni. Hogy lesznek-e ilyenek és hogy van-e mit eladni, arra né­mileg következtethetünk ab­ból is, amit Bellér Zoltántól, a megyei földművelésügyi hiva­tal munkatársától megtudtunk. Búzából 545 ezer, kukoricából 755 ezer tonna termett Békés­ben, amelynek 25—30 száza­léka „fölösleg”, azaz eddig nem talált vevőre. Csak érde­kességként: a nemzeti termés 18 százalékát termelték meg ebben a térségben. Mindebből az is követke­zik, hogy várhatóan a békés­csabai vasútállomáson is ér­deklődnek majd az exportőrök és szállítók, hogy vagonba rakhassák az eladnivaló gabo­nát. Egy ilyen friss intézke­désről nem feltételezhető, hogy másnaptól minden precí­zen működik, ám reméljük: egyetlen megrendelő sem for­dít hátat csalódottan, amikor szeretné kihasználni a MÁV által kínált, az eddigi szállítási árhoz viszonyítva körülbelül húszszázalékos kedvezményt. Fábián István Néha még a politikusok is csinálnak valami jót Mindenki fürdik a sikerben A november 16-ai NATO-népszavazást mindegyik politikai erő a saját sikereként értékelte. A parlamenti pártok a győze­lem miatt, a parlamenten kívüliek pedig a 14 százaléknál is több „nem” szavazatból vontak le messzemenő következteté­seket a jövő évi választásokra vonatkozóan. Schlett István politológus óvatosabban fogalmaz a politikusoknál.- Mire lehet következtetni a népszavazás eredményéből?- Az szinte bizonyos, hogy a jelenleg is a Parlamentben lévő pártok ülnek a következő választás után is a képviselői padsorokban - kezdi az ELTE Állam- és Jogtudományi Ka­rának egyetemi tanára. - Hogy mely párt, mekkora tőkét tud kovácsolni a NATO-népsza- vazásból, arra nem lehet fele­lősségteljes választ adni. Ám az valószínű, hogy a kor­mánypártok többet tudnak majd fürödni a sikerben, mint az ellenzék. A koalíciós part­nerek közül is főként az MSZP könyvelheti el a sikert, már csak azért is, mert az ügy a miniszterelnöknek, a külügyi és a honvédelmi tárca tulajdo­nosának terem babérokat.- Mi a legfontosabb üzenete a voksolás kimenetelének? — Belpolitikai szempontból az, hogy a sokat szidott pártok mégiscsak félre tudták tenni egymás iránti érzelmeiket egy fontosabb cél megvalósulása érdekében, s szavazóikat sike­rült mozgósítaniuk. Tehát a re­ferendum már csak ebből a szempontból is egyértelmű si­kerként könyvelhető el, tet­szik, nem tetszik, minden csat­lakozást támogató politikai erő számára. S ez ki fog tartani a választásokig, hiszen fél év alatt semmi új momentum nem derül ki a NATO-csatla- kozás mibenlétéről. Ez -egyál­talán nem baj. Néha még a po­litikusok is csinálnak valami jót, s ezt nem kellene megkér­dőjelezni. (szalóky) Környezetvédelmi adu. Eu­rópai csatlakozási tárgyalásaink során aduként használhatjuk fel az ország aránylag kedvező környezetvédelmi állapotát - jelentette ki egy gödöllői ta­nácskozáson Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi miniszter. A ha­zai állapotok felmérését, a tár­gyalási stratégia elkészítését a Magyar Tudományos Akadé­miára bízták, s erre a feladatra a kormány 700 millió forintot utalt át az MTA-nak. Szociális Charta. Várhatóan még ebben a választási ciklus­ban sor kerül az Európai Szoci­ális Chartához való csatlakozás parlamenti ratifikációjára - kö­zölte Kakuszi István, a népjó­léti tárca helyettes államtitkára az Érdekegyeztető Tanács Szo­ciálpolitikai Bizottságának keddi ülésén résztvevőkkel. Visszavonultak. Miután a kormánnyal folytatott bértár­gyalásaik eredményre vezettek, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szö­vetségének tagszervezetei le­mondanak arról, hogy szomba­ton megtartsák az általuk beje­lentett országos tiltakozó meg­mozdulást. Erről a szervezet el­nökségének keddi ülésén hatá­roztak az érintettek. Döntés után. Az ORTT pa­naszbizottsága a médiatörvény több pontjának szeptemberi megsértése miatt tegnap elma­rasztalta a Magyar Televízió Família Kft. című műsorát. A dokumentum szerint jogsza­bályt sértettek a műsor készítői, amikor a törvény szerint nem szponzorálható műsorhoz fo­gadtak el támogatást a honvé­delmi és a külügyi tárcától. Emlékezés Kovács Imrére. Kedden tudományos ülésen emlékezett meg Kovács Imre író-politikus emigrálásának 50. évfordulójáról a Magyar Politi­katudományi Társaság és a Ko­vács Imre Társaság. Az ülésen elhangzott: a Nemzeti Paraszt­párt legendás vezetője minden helyzetben erélyesen fellépett a jobb- és baloldali politikai szél­sőségek ellen. Karpotlasijegy tulajdonosok, figyelem! November 20-tól ELMÚ Rt. részvényjegyzés Az ÁPV Rt. november 20-tól elsősorban a hazai és a külföldi alanyi kárpótoltak számára kínálja eladásra - kárpótlási jegy ellenében - a Budapesti Elektromos Művek Rt.-ben (ELMŰ Rt.) levő részvényeit. A csütörtökön kezdődő nyilvános for­galomba hozatal során az ÁPV Rt. összesen 193.961 darab, egyenként 10 ezer forint névértékű, névre szóló és az ELMŰ Rt. alaptőkéjének 3,19 százalékát megtestesítő törzsrészvényt kínál fel. Az ELMŰ részvényigényeket az OTP Bank 190 kijelölt fiókjában személyesen vagy meghatalmazott út­ján lehet igényelni. A december 4-ig tartó, de túljegyzés esetén november 24-e után lezárható jegyzési időszak alatt minden 10 ezer forint összcímlet értékű kárpótlási jegyért 1 darab 10 ezer forint névértékű törzsrészvény igényel­hető. Az alanyi jogon kárpótolt hazai és külföldi magánszemélyek mellett a pre­ferált körbe tartoznak az önkormányza­tok, a mezőgazdasági szövetkezetek és a Kárpótlási Jegy Hasznosító Társaságok. Az egyes előnyt élvező csoportok részére az allokáció során a részvénycsomag bizonyos százalékát elkülönítették. Amennyiben azonban az egyes befektetői csoportok nem ad­nak le a számukra elkülönített csomag­ra elegendő számú érvényes igénylést, lehetőség van a megmaradó részvények más csoportokhoz való allokálására. Fontos, hogy a részvényt csak személyesen vagy meghatalmazott út­ján lehet igényeim. Az alanyi jogon kárpótolt belföldi magánszemélyek meghatalmazottjai legfeljebb 3 alanyi jogosultat képviselhetnek. Az igénylők vagy a meghatalmazottak az OTP fiókokban a személyazonosság iga­zolása után kapják meg a részvény igénylési ívet, amelyet helyben kell kitölteni, e közben ellenőrzik az alanyi jogosultságot igazoló dokumentumo­kat. Az alanyi jogon kárpótolt magánszemélyeknek a kárpótlási je­gyeket a jegyzéskor nem kell leadniuk, viszont a kárpótlási jegy átadás-átvételi bizonylatról egy másolati példányt igen. A többi preferált befektetői csoportnak kárpótlási jegyeiket a jegy­zéskor le kell adniuk. Érdemes még tudni, hogy az érintettek biztonságát is szolgáló értesítő, allokációs levél kiküldéséért díjat számolnak fel, a jegy­zéskor a helyszínen a 400 forintot is be kell fizetni. Nyilatkozni kell arról is, ha valaki az ELMŰ-részvényeket kézhez kéri, illetve ha azokat letétbe kívánja he­lyezni. A fizikai átvételkor nincs kiszállítási díj, a letéü őrzésért azonban letéú díjat kell fizetni és ennek mértéke jegyzési helyenként változó. Az alanyi jogon kárpótolt külföldi magánszemélyt képviselheti gyer­meke, testvére, rokona, a rokonsági fok megjelölésével. A meghatalmazott csak magyar állampolgár, vagy Ma­gyarországon bejegyzett jogi személy lehet. Az alanyi jogon kárpótolt külföldiek meghatalmazottjai legfeljebb öt meghatalmazó nevében járhatnak el. Ez nem vonatkozik a Gyűjtő Társaságokra, amelyek a Határon Túli Magyarok Hivatala ajánlásával végzik tevékenységüket. Az elszámolásra a preferált befektetői körben 1997. de­cember 18. és 23. között, az allokációs előnnyel nem rendelkező, nem preferált jegyzői kör számára pedig 1998. január 12-16. között kerül sor. Az elszámolás elmulasztása jogvesztő, vagyis a határidő után érkezők nem tarthatnak igényt a számukra allokált részvé­nyekre. (PR) Csak ió oldala van álló A legforgatottabb szakmai telefonkönyv 90 000 példányszámú megjelenés Békés megyében ' Ingyen jut el valamennyi telefon-előfizetőhöz Üzletági besorolás három nyelven Alfabetikus cégmutató j| Egyedülálló hirdetési lehetőségek JÉH- * . V Hirdetesszervezes: 1997. szeptember 15-től év végéig. Cím: Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. 2040 Budaörs, Baross u. 89. Telefon: (23) 504-999 Fax: (23) 504-989 US ..

Next

/
Thumbnails
Contents