Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-17 / 268. szám
1997. november 17., hétfő KÖRKÉP •&KÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Tojástáncos helyzetben Tempfli József nagyváradi püspök az Apor Vilmos Emlékbizottság, a Magyarok Világszövetsége és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége megyei, helyi szervezeteinek meghívására szombaton estébe hajló előadást tartott Gyulán, a Mogyoróssy könyvtár nagy olvasótermében, amely zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A téma az erdélyi, romániai magyarság esélyei, Apor Vilmos nagyváradi időszaka volt. Ez utóbbiról a püspök elmondta, Apor rövid ideig működött Váradon, s még azt sem sikerült tisztázni, hogy vajon itt vagy Innsbruckban szentelték pappá, ahol tanult. Több tény is arra mutat, hogy mégis Váradon. A román kormány 1962-ben hozott rendelkezésével az állami levéltárba vitték értékes irattárukat. Sem ezt, sem földjeiket, épületeiket, kegytárgyaikat nem kapták azóta sem vissza. Míg Magyarországon az állam nagy összegeket juttat a püspökségeknek, ők adományokból élnek, náluk ortodox államvallásban gondolkodnak. Úgy tekintik, elvett értékeiket a hívek adták össze, ők csak ügykezelői annak, így kötelesek körömszakadtáig visszakövetelni. A romániai magyarság megnyilvánulásait fontosnak ítélte, hogy lássák, nem lehet eltüntetni a történelem színpadáról. Remélik, a trianoni határok légiesednek, s csak a térképen léteznek majd. Féltő aggodalommal figyelik Magyarország sorsát, az egymástól függés kölcsönös. A protestáns egyházak, s a katolikus rendre egyeztetnek egymással és az RMDSZ-szel. Iskolaügyben a román vezetés visszatáncolni látszik, azonban talán ártana, ha az RMDSZ kiugrana a kormányból. Tudják, az erdélyi magyarságnak kell kivívnia jogait, tojástánc jellemzi helyzetüket. Sz. M. Emlékezés istentisztelettel, koszorúzással Gyűlölet és bosszú nélkül Hagyományosan istentisztelettel és koszorúzással emlékeztek a hétvégén a túlélők a hadifogságban elpusztult társaikra és a maguk szerencsés hazatérésére. A Szovjetunióban volt Magyar Politikai Rabok és Kényszer- munkások Szervezete Budapesten, a Villányi úti Szent Imre plébániatemplomban tartott közös imát. A jelenlévők felidézték, hogy a törvénytelenül elhurcoltak és elítéltek közül életben maradottak 1953, illetve 1955 novemberében térhettek haza a csaknem tízéves fogságból. A prédikáció szerint a túlélők gyűlölet és bosszúvágy nélkül gondolnak vissza az elszenvedett rabságra, és örülnek annak, amit akkor senki sem gondolhatott, hogy fél évszázad elteltével még találkozhatnak. Az istentiszteletet követően a szervezet képviselői koszorút helyeztek el a Városligeti fasorban a Derkovits Gyula Általános Iskola falán elhelyezett emléktáblánál. Ebben az épületben volt a szovjet állambiztonsági szervek budapesti központja és börtöne. A szervezet hétvégi programjával egy több hónapja tartó rendezvénysorozat zárult le. Az egykori szovjet rabok országszerte tíz emléktáblánál tartottak megemlékezést, többek között Kaposvárott, Egerben, Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn és Sopronkőhidán. Zökkenőmentes volt a népszavazás Zajos kampánycsönd - Kétszáz külföldi riporter tudósított a referendumról Az ország 3200 településén 10 582 szavazókörben tegnap reggel 6 órakor kezdődött meg a hazánk NATO-csatlakozá- sáról rendezett ügydöntő népszavazás. A referendum törvényes előírásoknak megfelelő, zavartalan lebonyolításán ösz- szesen mintegy százezer társadalmi aktivista és köztisztviselő dolgozott. A voksolás adatainak gyors és pontos továbbítását 149 városba és 20 területi központba telepített számítógépes rendszer végezte. A délelőtt még csöndes volt a népszavazás főhadiszállásán, a budapesti Duna palotában. A számítógépek monitorain azonban 8-9 órától sokasodó számsorok tudatták, hogy az ország különböző településein már kevéssel a kapunyitást követően folyamatosan gyűltek az urnákban a voksok. Az első országos helyzetkép délelőtt 11 órakor készült. Ä képernyők részadatait összeA déli órákban nyüzsgő méhkashoz hasonlított a Duna palota. Csaknem 400 újságíró — köztük mintegy 200 külföldi tudósító —, számos diplomata és határon túlról érkezett megfigyelő követte a menetrendszerűen érkező jelentéseket, a budapesti és vidéki híreket. A lengyel Tribuna, a szlovákiai Új Szó, a japán Asahi Shimbun, a német DPA és a többi külföldi orgánum képviselőit elsősorban a referendumon résztvevők száma, aránya érdekelte. — A magyar népszavazás remélhetőleg pozitív eredménye fontos jelzés lesz az integrációellenes cseh politikai erőknek, illetve a közömbös közvéleménynek — mondja a népszerű cseh tévéállomás, a TV Nova riportere, s hozzátette: úgy látja, a magyarok igen jól megszervezték a referendum lebonyolítását. A színvonalas technikai megoldásokat dicsérte szerkesztőségünknek nyilatkozva Dániel McAdams, a brit helsinki emberjogi csoport megfigyelője, aki elsősorban a választás hangulatáról és a részvételről gyűjtött információA miniszter előtt is jól vizsgázott a rendszer FOTÓ: FEB/DIÓSI gező komputer jelezte: a választásra jogosultak 18,59 százaléka már az urnák elé járult. A legfrissebbek a veszprémi, a legráérősebbek a szabolcsi választók voltak. A szokásoknak megfelelően több közéleti vezető is fölkereste a választási centrumot. Kuncze Gábor belügyminiszter Tóth Zoltánnak, a választási munkacsoport vezetőjének társaságában maga is kipró-. bálta, hogyan működik az informatikai rendszer. A számítógép pillanatok alatt adatok sorát „tálalta” a miniszternek. — Úgy látom, tévedtek, akik azt jósolták, hogy a parasztság távol marad az urnáktól, ha a földkérdés nem szerepel a szavazólapokon — nyilatkozta munkatársunknak a miniszter. — Az eddigi információk szerint ugyanis éppen az agrártelepüléseken volt már kora reggel a legnagyobb a forgalom a szavazókörökben. 7 799 059 H3 _ X3 "O ____C> 7 822 764 . X3 CNi T3 £ 7 597 128 7 820 161 2 . =J O 7 864 538 . XT CS4T3 ......Jt 4:617 931 7 894 960 1. forduló 7 959 228 2. forduló 7 873 637 8 043 430 Forrás: Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal 2 409 974 ^LBUS GfiAFIKA 1997.11.15. Egy kis választás-történelem (1989-1996) kát. Tőle azonban nem csak dicsérő szavakat hallottunk. Ő nemcsak azokat a szavazóköröket kereste föl, amelyeket a magyar szervezők ajánlottak, hanem afféle váratlan vendégként más szavazóhelyiségekben is szeretett volna tapasztalatokat gyűjteni. — Volna — mondta —, merthogy megfigyelői státusz ide-oda, több helyütt is „eltanácsoltak”. A fiaskót azért nem vette nagyon szívére, s azzal zárta nyilatkozatát: érdekes és pozitív benyomása, a magyar polgárok fontosnak tartják, hogy beleszólhatnak saját jövőjük alakulásába. Délután 3 órakor újabb részeredményekkel szolgál a választási vezérkar. A részvételi arány országosan már 35,2 százalék. Az aktivitást illetően a fővárosiak kerültek az élre, 41,2 százalékos megjelenéssel. A szabolcsiak továbbra is sereghajtók 28,67 százalékkal. A főhadiszállás II. emeletén levő úgynevezett barna terembe a választások lebonyolításáért felelős 12 tagú vezérkar tagjain kívül senki emberfiának nem volt bejárása. A „ti- zenkettek” zárt ajtók mögött, monitorokon figyelték az ország minden részéből áramló információkat: a voksolás pillanatnyi állását, a legfrissebb hírügynökségi és sajtójelentéseket, a hazai és külföldi rádióadásoknak a referendummal foglalkozó híradásait. A jelentések között több olyan is akadt, amely a kampánycsend szigorú előírásainak megsértését tudatta. A barna terem melletti fehér teremben ezért szinte folyamatosan ülésezett az Országos Választási Bizottság. A testület két központi lapot és egy hetilapot elmarasztalt azért, hogy 13-án, és 14-én közvéleménykutatási adatokat, illetve a csatlakozást elutasító cikket tett közzé.-A 17 órai összegezés szerint már a 45 százalékot meghaladta a részvételi arány. Időarányosan sok ez vagy kevés? - kérdeztük Tóth Zoltánt. — Elképzelhető, hogy már most összegyűlt a szükséges kétmilliónyi „egynemű” szavazat — hangzott a válasz. Ha ugyanis az előzetes közvéleménykutatás adataira gondolunk, a szavazóknak mintegy 70 százaléka alighanem igennel voksol a NATO-csatlako- zásra. Ilyenformán tehát máris ott lehet az urnákban a kellő számú voks... Takács-Koós A diákok egynegyede nem nótára gyújt rá, hanem cigarettára A munkahelyeken már ritkul a fust Mára dohányzásmentes napot hirdetett meg az Országos Dohányfüstmentes Egyesület (ODE). A nikotinstop indítéka: évente fejenként átlag csaknem 3 ezer cigarettát füstölünk el. A férfiak közül 26 ezren, a nők közül 8 ezren halnak meg nikotinártalmakkal összefüggő betegségek miatt. A felnőttek 36, az iskolások 24 százaléka rendszeresen dohányzik.- Remélhetően hamarosan a T. Ház elé kerül a passzív dohányzásra kárhoztatottak érdekeit szolgáló törvény - nyilatkozta lapunknak Gyenizse Erzsébet, az ODE főtitkára. Hangsúlyozta: bár az egészséges környezethez való jogot mindmáig csupán alkotmányunk rögzíti, a civil szervezetek egészségvédő mozgalma nem hatástalan. Igaz, a társadalmi vitában kiérlelt magas szintű szabályozás tervezete menet közben jócskán felpuhult, az emberek szemlélete érzékelhetően változik. Példaként említette, hogy füstmentessé vált a tévéinterjúk, sajtókonferenciák nagy része. „Nikotinja” térvesztését jelzi, hogy mind több hivatalban, intézményben különítenek el dohányzóhelyeket, így mentesítve az irodák, munkahelyek levegőjét a cigaretta- füsttől. Gyenizse szerint azonban az egészségvédők a dohány- lobbyval szemben továbbra sem tudnak hatékonyan fellépni. A cigarettagyártó cégek reklámokra fordított pénze, a különféle kezdeményezésekhez nyújtott anyagi támogatása ma még számos területen nélkülözhetetlen. Kökény Mihály népjóléti miniszter munkatársunknak ennek kapcsán elmondta: feltétlenül indokoltnak tartja, hogy a jelentős egészségkárosodást okozó termékeket gyártó cégek, miként számos külföldi országban, hazánkban is bizonyos összeggel járuljanak hozzá a gyógyítás költségeihez. Joggal elvárható továbbá az is, véli a miniszter, hogy ezek a cégek önmérsékletet tanúsítsanak reklámjaikban. Cs. Benkő Judit Szigorú agrárszemle műholdról Az Európai Unió űrszeme mindent lát Az Európai Unió mindent tudni szeretne, többek között azt is, hogy az adott pillanatban mit termesztenek földjeiken a szorgalmas parasztok, mondjuk a Brüsszeltől távoli Lettországban vagy Litvániában. Netán hazánkban? Ehhez ma már nem kell mást tenniük, mint kiértékelni valamelyik erre szakosodott mesterséges hold adatait. Az Európai Unióban már 1992 óta működik a műholdas ellenőrző rendszer, amelynek az a feladata, hogy a körmére nézzen a gazdáknak, vajon be- tartják-e azokat a kvótákat, amelyek az egyes növényfajtákra országonként korábban kimérettek. Az Unió ugyanis pontosan meghatározza, hol, miből, mennyit és mekkora területen lehet termeszteni. Az ártámogatást az esetek nagy részében azért kapják a parasztok, hogy időnként hagyják parlagon a földjeiket. Miután közeleg az idő, amikor az új kelet-európai demokráciák is csatlakozni fognak az Európai Unióhoz, érthető az ellenőrök fokozódó érdeklődése e régió iránt. A kelet-európai országok ugyanis éppen a mezőgazdaságban jelentenek érzékeny konkurenciát az Unió tagjainak. Németországban 6000 mezőgazdasági termelőüzem áll folyamatos megfigyelés alatt, és hogy nem oktalanul, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a műholdról készített felvételek tanúsága szerint a precíz német gazdák is igen hajlamosak arra. hogy a ténylegesnél nagyobb termőterületek után igényeljenek szubvenciókat. A technika mai állása mellett nemigen lehet csalni. FEB Impozáns épületet kap a vésztői otthon Vastagh Pál igazságügy-miniszter is jelen volt szombaton délután a Békés Megyei Képviselő- testület Vésztői Szakosított Szociális Otthona új épületrészének alapkőletételi ünnepségén. — A Békés Megyei Önkormányzat hosszú ideje kiemelt feladatként kezeli a szociális otthonok fejlesztését. Ennek köszönhetően az utóbbi években lényegesen jobb körülmények között élhetnek az emberek az otthonokban. Már a vésztői intézmény átvételekor (1993 — a szerk. —) lehetett látni, hogy az itteni épületek nem felelnek meg a kor szakmai feltételeinek, de a rekonstrukcióra csak most nyílt lehetőség. A 365 millió forintos beruházás az idén induló címzett támogatások közé került. Az új épületrész megvalósulásához a megyei önkormányzat 37 millió forint saját erőt biztosít — fogalmazott Varga Zoltán, a megyegyűlés elnöke. Az alapkőbe elhelyezett hengerbe az intézmény alapító okirata, az új épület építéséről szóló megyegyűlési határozat, néhány sajtótermék (köztük lapunk szombati száma) és a ma forgalomban lévő pénzérme került. A henger elhelyezése előtt dr. Vastaghné Fenyvesi Erzsébet (a miniszter felesége) felolvasta a köztársasági elnök feleségének, Göncz Arpádnénak az alkalomra írt levelét. Este pedig a vésztői Sinka István Művelődési Központban az Értelmes Élet Alapítvány javára rendezett jótékony- sági esttel zárult az otthon történetében valóban emlékezetes nap. (Magyari)
