Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-15-16 / 267. szám
Csupán cukorporhintés folyt? A Az Agrana eladja a Sarkadi és a MezőJÉ hegyesi Cukorgyárakat. Vajon mi lesz a cukorfeldolgozók sorsa? (5. oldal) Jü. Tisztességesen ott vannak... A megyegyűlésbeli elnökségéről lemondott dr. Simon Imre most az Ag- rimill Rt. ügyvezető elnöke. (6. oldal) 1997. NOVEMBER 15-16., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 39 FORINT LII. ÉVFOLYAM 267. SZÁM OPEL -0- KŐRÖS AUTÓCENTRUM Astra áron Vectrát kaphat! Részletek a márkakereskedésben! 5600 BÉKÉSCSABA Szarvasi út 66. Tel.: 66/451-855, Fax: 66/441-287 gorenje Fogalom aháztartásbanl Gorenje márkakereskedés •a garanciális javítás egyéb háztartási gépek árusítása és szervizelése MS«? HÁmmíicip-mviiís-ijiin. Gyula, Béke sgt. 9—11. § Telefon: (66) 361-233. g HÍREK Mise felvételről, (ö) A Gyula Tévé az ORTT-től kapott szóbeli engedély alapján tervezte, hogy ma 10 órakor boldog Apor Vilmos tiszteletére tartandó püspöki szentmisét élőben közvetíti. Az írásos engedély azonban nem étkezett meg. így a misét felvételről láthatják majd a nézők, aznap este 18 órától és másnap, november 16-án 9 órától. Hangverseny, (m) November 17-én, hétfőn 19 óra 30- kor a Liszt Ferenc Kamarazene- kar hangversenyezik a békéscsabai Jókai Színházban. A zenekar Bach-, Händel-, Vivaldi-, Corel- li-műveket ad elő. Hegedűn közreműködik Rolla János művészeti vezető és Kostyál Kálmán. Görgényi-kiáJlítás. (ö) Görgényi Tamás festőművész kiállítását nyitja meg november 17-én, hétfőn 15 órakor Gyulán, a Tourinform iroda kisgazdájában (Kossuth u. 7.) dr. Pocsay Gábor. Közreműködik a Körösi Csorna Sándor Főiskola kamarakórusa, vezényel Szák Kocsis Péter. A tárlat november 30-ig látható. KESZ-előadás. (y) A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége békéscsabai csoportjának rendezésében, november 17-én, hétfőn 19 órától a belvárosi plébánia kultúrtermében Csete György Kossuth-díjas építész tart előadást, „Fel barátim, drága Jézus zászlója alatt!” címmel. Az újságárusoknál mától kapható: A Békés Megyei Hírlap kalendáriuma Megjelent a Békés Megyei Hírlap kalendáriuma, egész évre olvasnivalót kínálva a családnak. Mától kapható az újságárusoknál. A 256 oldalas kötetet 280 forintos áron vásárolhatják meg az érdeklődők, de azok, akik januárra is előfizetőink lesznek, a szerkesztőség és a kiadó karácsonyi ajándékaként kapják meg. íme, kínálatunk a tartalom- jegyzék alapján. Naptár; nevek és védőszentek; a világ 1997- ben; a sport világa; divat ’97; forradalom és szabadságharc Magyarországon — 150 évvel ezelőtt; Sisi, a szép magyar királyné; anekdoták a magyar múltból; jeles napok, népszokások; népi megfigyelések és tapasztalások; lakodalmi szokások; horgászrovat; a nők világa; szülők egymás között; horoszkóp — mit üzennek a csillagok; amiről és akikről 1997- ben beszéltek; a Vészhelyzet sztárjai; Dallas — egy sorozat vége; sztár-rigolyák; hat oldal humor; pikáns locsolóversek; krimi; teszt — hűséges-e a társam; mese; játék gyerekeknek; rejtvény felnőtteknek; receptek; fűszerek; borok és ételek; illemtan az asztalnál; hiedelmek az egészségünkkel és a táplálkozással kapcsolatban. (Folytatás a 3. oldalon) Tanulni a piacgazdaság logikáját A húsipari szakszervezet újraválasztotta elnökét A 90 éves Húsipari Dolgozók Szakszervezete tegnap kezdte meg IV., kétnapos kongreszusát első ízben vidéken, Gyulán, a nagy hagyományú húsiparral rendelkező városban. A városháza dísztermében a HDSZ küldöttei mellett ott voltak a hazai társszakszervezetek, az osztrák, a lengyel, a dán, a svéd partnerszervezetek képviselői, dr. Sándor László, az MSZOSZ, dr. Orosz Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnökei, a minisztériumok munkatársai. Az összefogás, szolidaritás, erő — gondolat jegyében Kapuvári József, a HDSZ elnöke és Németh György alelnök emlékeztek meg a szervezet évfordulójáról. 1936-ban elérték, hogy legyen ágazati minimálbér, ez most még nem sikerült. A húsipari munkások egy táborba tömörülésének felismerése ma is időt álló — fejtették ki. Kapuvári József az eltelt négy évről szóló beszámolójában szólt a nagyfokú gazdasági visszaesésről, a húsipart 5 ezres létszámcsökkenés érte, 1993 végén hét nagy cég, exporképes vállalat állt csőd- vagy felszámolási eljárás alatt. A HDSZ 1993-as béreket bemutató listáján még 24 cég szerepelt, együttesen 20 ezer munkahelyet jelentve. Ekkor fejeződött be az állami cégek átalakítása gazdasági társasággá. Az iparban ekkor a legkisebb bruttó vállalati átlagbér 14 ezer forintnál alig több volt, a legnagyobb a 36 ezret haladta meg. Ma a szakszervezethez tartozó vállalkozások száma már csak 18, tovább csökken a létszám és a munkahely. Adataik szerint ma a legkisebb bruttó bér 41 ezer, a legnagyobb 67 ezer forint. Pozitívum, hogy csökkent a cégek között meglévő nagy bérkülönbség a privatizációval együtt. Egyetértenek a svéd szakszervezetek álláspontjával: amely cég nem tud a versenytársaihoz hasonló keresetet biztosítani, essen ki, mert rontja a többiek gazdasági pozícióját is. Ez év őszére a húsiparban lezárult a privatizáció. Új folyamat, hogy csökken a tulajdonosok száma, a húsipari tőke koncentrálódik, ami újabb kihívás a szakszervezetnek, mert a szakosodás további munkahelyeket fenyeget. Szervezeti nyomással, esetenként sztrájk kilátásba helyezésével sikerült a béreket évről évre emeltetni. A négy év alatt három cégnél alakult ki sztrájkhelyzet, készültség. Szekszárdon nem tudták a sztrájkot elkerülni, ekkor „debütált” a sztrájkalap is. Meg kellett tanulni a piacgazdaság logikáját, hogyan működik a tőke és az úgynevezett jogállam. A szakszervezetek összefogása elengedhetetlen — mondta. A beszámolót követő elnöki sajtótájékoztatón Kapuvári József bejelentette, egyetértve a nagy szakszervezetekkel a kongresszusnak 20 százalékos béremelést ajánlanak elfogadásra és továbbítanak a munkáltatóknak. Az első nap tisztújítással fejeződött be. Szőke Margit Egy órán át a Feszty-körképpel. (e) Árpád vezér szobrát leemelik a millenniumi obeliszk tetejéről, s a restaurálása után fedett helyen állítják fel. Helyét az alkotás kemény mészkőből újrafaragott mása foglalja el tavasszal. (Cikkünk a 6. oldalon) archív felvétel Összefogás Elek kultúrházáért Elek művelődési háza 1923— 24-ben épült, Reibel plébános kezdeményezésére. Reibel Mihály nevéhez fűződik egyébként az Újtelep betelepítése, az imaház építése, a ma zárdaként emlegetett gazdasági leányiskola, a Szívgárda, a Rózsafüzér Társulat neve. A róla 1993-ban elnevezett művelődési házat eredetileg ismeretteijesztési előadások, gazdasági tanfolyamok szervezésére szánta, de később a település sok nemzetiségű voltára tekintettel a nemzetiségi kultúra egyik fő helyszíne lett — tudtuk meg Topa Sándométól, a művelődési ház mai vezetőjétől. — Az épület legutóbbi felújítása a hatvanas években zajlott, mára pedig már tarthatatlanná vált a helyzet. Önkormányzati támogatásból, közadakozásból ugyan megindult a nagyterem átépítése. A házban működő nemzetiségi, hagyományőrző csoportok, a különböző klubok, egyesületek is egyre lehetetlenebb körülmények között vannak, több közülük fel is oszlott. Ha a ház újra működhetne, biztos vagyok benne, hogy újra indulhatna az élet Eleken is. Nánási Mihály volt az egyik kezdeményezője annak az alapítványnak, ami a ház újjáépítését, megmentését tűzte ki célul, és amelynek a számlájára folyamatosan érkeznek pénzek Többek között a polgármester és a képviselők is felajánlották egy- egy havi tiszteletdíjukat, szombaton pedig jótékonysági bitit szerveznek, melynek teljes bevételét erre a célra fordítják. A.Gy. V \0 V V V w \0 V w V V V % Gyakorlati \ gépbemutató t 1997. november 18-án 9 órakor ^ MEZŐTÚRON * a Törökszentmiklósi út (46-os főút) 23. km-énél, az AGROSZOLÉRT £ KFT. telephelyén. I ^ Pénz áll a Házhoz? Akár egy kezdő szakács, olyan óvatos néhány honatyánk a következő adag gombóccal. Igaz, hogy a rendszeresen nehéz falatokhoz szokott választópolgári gyomor hovatovább mindent képes megemészteni, de a politikai elit fizetésemelése már végképp próbára teszi az emésztőszerv befogadóképességét. Azt is tudják, ez a viselkedés távolról sem hasonlít a közönségesen csak sárga irigységnek nevezett jelenséghez, amikor az egyszeri melósnak rugdoshatnékja támad a szomszéd gyárbeli béremelés hallatán. Világos a képlet, ezért kínozzák a szorongások a képviselőket a miniszterek fizetése, ezzel szoros összefüggésben a saját tiszteletdíjuk emelése miatt. Nem a pénz ellenségei ők, csak egynémelyikük belátja^ hogy a 411 ezer forintos kormányfői bruttó, a 327 ezres tárcavezetői javadalom, s a képviselők 114 ezres alapilletménye — amelynek kétszeresét kapja a bizottsági elnök, 120 százalékát a frakcióvezető, s ekkor még nem beszéltünk a különféle költségtérítésekről — a három műszakban ösz- szerobotolt 22 ezerhez, vagy a jövedelempótló támogatáshoz képest tényleg emészthetetlen. Ezt a lépést valószínűleg méla undorral utasítja el a köznép, s lehet, hogy ez a legártatlanabb reagálás, ami az emberek eszköztárában fellelhető. Annál is inkább hajlik erre a társadalom, mert — maga a házelnök jelentette ki — a honi politika színvonalát hajlamos a valóságoshoz képest is leértékelni. Külön vitatéma természetesen, hol helyezkedik a minőség skáláján a politika, olykor azonban érthető a leértékelők magatartása is. A képviselői bizonytalanság forrása tehát az, hogy nem akarják kivívni a nép haragját még ezzel a fizetésemelési üggyel is. Félelemből, lelkiismereti vagy egyéb okokból. Azt sem árt mérlegelni végül, hogy a politikai elit saját magával szembeni esetleges bőkezűsége felejthetetlenül közel van a jövő évi parlamenti választásokhoz. László Erzsébet Ínyencestek a gyulai Erkelben Már edzenek a szakácsok Gyulán. A menüsor is összeállt: gyulai vegyes ízelítő, viharsarki hús- gombócleves, jaminai göngyölt hátszín öt fuszermártásban, szűz sült hálóban, alföldi vegyes köret, tanyavidéki saláta, Erzsébet-torta. Ezt kell végigenniük azoknak, akik beneveznek a gyulai Erkel Hotel és A Vendég című gasztronómiai szaklap exkluzív vacsoraestjére. Az „ínyenc vacsoraestek A Vendéggel” rendezvénysorozat első, november 21-én, 19 órára meghirdetett összejövetelére a város szakácsválogatottja készíti a menüt. Hagyományt szeretnének ezzel teremteni, s élesztgetni, majd ápolgatni a város, a megye gasztronómiai örökségét. A távlati cél pedig — a rendezők szerint — olyan vendéglátós közösség kialakítása, ahol a szakma maga veti ki soraiból a „vendéglátó” névre méltatlanokat. Tervezik, hogy idővel megyei gasztronómiai Oscar-díjat alapítanak a legjobb szakácsoknak és védnöki táblát adományoznak a színvonalas vendéglátó helyeknek. Az est teljesen politikamentes, a rendezők mellőznek minden protokollt. Szívesen lámák ugyan pártpolitikusokat is az asztaloknál, de az est fővédnökének mégis csak a szakma megyei képviselőjét, Tóth Zsoltot, a Békés Megyei Iparkamara elnökét kérték fel. A díszvendégek között pedig ott lesz Unger Károly, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének elnöke. Az estre meghívják termékkóstolóval egybekötött bemutatkozásra a megye nagyobb élelmiszeripari üzemeit és az ország legjobb bortermelőit. A vacsorára — amelynek menüsora háromezer forint — mintegy háromszázötven vendéget várnak. (P)
