Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-14 / 266. szám

1997. november 14., péntek Sarkad vároS v AZ ÖNKORMÁNYZATI INTÉZMÉNYEK FELADATVÉGZÉSE Egészségügyi, szociális ágazat A felnőtt háziorvosi 5 körzet mellett további 6 körzet került kialakításra, a 2 gyermekorvosi körzet mellett pedig egy 3. gyermekorvosi körzet. Tehát a társadalombiztosítás 2 orvos beállítását vállalta bővítés­képpen finanszírozni. E státu­szok betöltése folyamatban van, s reményeink szerint javítja a helyi egészségügyi ellátás szín­vonalát. Az alapellátású laboratórium megszüntetését célozta meg a társadalombiztosítás, mondván, hogy hiába fejlesztette a város az elmúlt években dinamikusan e szolgáltatást, ők nem kívánják tovább finanszírozni. Párhuza­mosan az országban több tele­pülésen is ezt az eljárást kíván­ták követni. Több mint féléves vita és egyeztetési tortúra ered­ményeként azon kevés kislabor- tulajdonosok közé kerültünk, melynek finanszírozását koráb­bi döntésével ellentétben a tb mégis finanszírozza, így e helyi szolgáltatás megmaradhatott, s javítja az egészségügyi ellátás komfortját. Az előző években tett intéz­kedéseiket is alapul véve 1997- tel bezárólag jelentősen javul­tak a város, a lakosság egészsé­ges életfeltételei: — egészségügyi intézmé­nyek gép-műszer ellátottság korszerűsítése, — szociális intézményháló­zat teljes kiépítése (a születéstől a halálig tud gondoskodni a rá­szorulókon a város), — szennyvízhálózat tovább­építése, — rendszeres szúnyog- és rágcsálómentesítés, — belterületi élővizek (Gye­pes, Kopolya vízfrissítése) — ingyenes szemétszállítás biztosítása a város egész terüle­tén, — a lakosság egészséges életmódra történő nevelése az egészségügyi szakemberek, az ANTSZ, a Vöröskereszt segít­ségével, —- az általános iskolákban folyik az egészségnevelés, ezen belül a DADA-program, mely­nek nagy szerepe van abban, hogy a felnövekvő nemzedék drog-, kábítószermentes élet­módot folytasson, — a kábítószerélvezet elter­jedésének megakadályozására helyi munkacsoport alakult és működik stb. Népjóléti és szociális feladatok 1997. november 1-jétől lépett életbe az új gyermekvédelmi törvény. Ennek mentén váro­sunkban is létre kellett hozni a gyermekjóléti szolgálatot, ezen túl pedig a Gyámhiva­talt, mely városunk mellett to­vábbi 9 településen gyakorol­ja a gyámhivatali hatáskört. (Biharugra, Körösnagy- harsány, Zsadány, Geszt, Mezőgyán, Sarkadkeresztúr, Kötegyán, Méhkerék, Újsza- lonta). Komoly feszültséget jelent jelenleg és a jövőben, hogy az újabb feladathoz az állam a személyi és tárgyi fel­tételek biztosítására elegendő anyagi fedezetet központilag nem biztosított. A gyermekvédelmi törvény életbe lépésével lehetővé vá­lik a gyermekeknek a rend­szeres anyagi támogatása, az érintett család jövedelemvi­szonyának függvényében. A gyermekes családok máris tö­megesen adják be kérelmüket. A településünkre jellemző munkanélküliségi ráta átlag­ban 17 és 20% között mozog. Jelenleg közel 300 fo részesül jövedelempótló támogatás­ban. A nyár folyamán az al­kalmi munkalehetőségek mér­séklik a kérelmek beadását, év végére viszont jelentősen megnövekszik a benyújtott kérelmek száma. A társada­lombiztosítás az új nyugdíj- törvény bevezetésével foko­zatosan adja át a szociális jel­legű feladatokat a helyi ön- kormányzatoknak. Ilyen pl.: az 1998. január 1-jén életbe lépő „Időskorúak járadéka”. Az oktatásban részt vevő , gyermekek tanszervásárlása ez évben is támogatásra ke­rült, s a tanulók 80%-a része­sült abban. A középiskolások 2500,- Ft, az általános iskolá­sok 1100,- Ft/fő összegben ré­szesültek. A szociális otthon telt házzal (61 fő) üzemel, s igen figyelemreméltó, hogy a várakozók száma, akik az ott­honba szeretnének bejutni, to­vábbi 60 fő! Az idősek napkö­zi otthonában elhelyezettek száma: 50 fő. Házigon­dozásban részesül: 60 fő. Szo­ciális étkeztetésben részesül: 41 fő. Oktatási-nevelési­közművelődési ágazat A Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár a helyi új­ság működtetését is ellátta folyó év szeptemberéig. Október 1- től az újság új formában került kiadásra a Békés Megyei Nép­újság Kft. közreműködésével. A művelődési központ rekonst­rukciójának részeleme az épület gimnázium felőli tetőszerkeze­tének a teljes átépítése oly mó­don, hogy annak egy II. ütem­ben való padlástér beépítésével az emeleti részre új funkció telepíthető, tételesen itt később nagyobb ráfordítás, új épület építése nélkül a városi könyvtár is elhelyezhetővé válik. Ez azért is indokolt lesz, mert a könyvtár egy régi, erősen le­romlott állagú épületben műkö­dik évtizedek óta. Városunk oktatási-nevelési intézményeit 6 óvoda, 2 általá­nos iskola és 1 középiskola ad­ja. Folyó év szeptember 1-től: — nevelési-oktatási intézményeinkben tanulók száma: 2209 fő — az oktatási-nevelési intézményeink­ben dolgozók létszáma: 226 fő — az oktatási-nevelési intézmények éves ossz költségvetése: 216 millió Ft — az érintett intézmények állami normatívája: 165 millió Ft Az ossz költségvetési szám és az állami normatíva össze­vetéséből látható, hogy az állam nem biztosítja gyermekeink ok­tatási-nevelési intézményi ellá­tásának feltételét, a helyi önkor­mányzat 51 millióval kell ki­egészítse éves szinten az állami normatívát ahhoz, hogy szerény keretek között, de működjenek ezek az intézmények. A tanuló- és dolgozói állo­mányból látható, hogy összes­ségében egy „nagyüzeminek mondható ez az ágazat. Az év során az Ady Endre és Bay Zoltán Gimnázium egyesí­tése jelentős lépés volt, hiszen a középiskolánk beiskolázási gondokkal küzdött. Amennyi­ben Sarkad nem lett volna fogadókész erre a lehetőségre, úgy jelenleg az Ady gimnázium 220 tanulóval működne. Az új iskola nappali tagozatos tanuló­inak száma ezzel szemben 496 fő. Komoly gondot jelentett az, hogy Gyula városa az állami normatívát kérésünk ellenére nem adta át, így saját tartalék- alapból közelítően mintegy 15 millió forintot biztosítottunk az iskola számára. Jelentős kihívás jelenleg is, hogy az informati­kai oktatás segítéséhez a lehető legjobb számítástechnikai, szá­mítógépes feltételeket biztosít­suk. Az önkormányzat a közép­iskolának áz anyagi feltételeket ehhez biztosította, több pályá­zaton is részt vettünk, s így év végére 100 db korszerű számí­tógép fogja segíteni az oktatást, a korábbi 25 db géppel szem­ben. A középiskolai feltételek egyik leggyengébb pontja a megfelelő kollégium biztosítá­sa. A kollégiumok régi, elaggott épületben működnek. Ezért rövid távon nem lehet eltekinte­ni attól, hogy új kollégium épí­tését kell célul tűznünk. Ehhez kínálkozó lehetőség a középis­kola épülete mellett lévő volt malom épület kollégiummá va­ló átépítése. Az érintett ingatlan és a hozzá tartozó terület az ön- kormányzat tulajdonában van. A malom épülete előtti terüle­ten a régi lakásépületek elbon­tása után egy lakóhelyi és diák­park lenne zöldövezetként ki­alakítható, egybekapcsolva a szomszédos Kossuth-kerttel. Ezt a programot a város költ­ségvetése csak állami cél vagy címzett támogatási pályázat mellett képes megvalósítani. Középiskolánk egy gyulai telephellyel üzemel, ahol 2 év­folyamon 60 fővel gazdasági informatikus szakképzés fo­lyik. Ide a 4 éves képzésből kikerülők jelentkezhetnek. Fontos, hogy ezt a képzést an­nak megfelelő helyet biztosít­va, mielőbb városunkba hoz­zuk. A VÁROS KÖZÉLETÉNEK FONTOSABB ESEMÉNYEIRŐL, AZ ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATAIRÓL Kistérségi és határon túli kapcsolatok Tárgyévben sikerült elérni azt, hogy Sarkad kistérsége állami­lag is elismert statisztikai kis­térségként működik, melynek központi települése városunk. A térség települései Északkelet- Békés Megyei Kistérség­fejlesztő Társulást alakítottak, mely korábban 12 településből állt. Ez évben 2 további telepü­lés látta ésszerűnek, ha Sarkad kistérségéhez csatlakozik, ezek Tarhos és Doboz települések, így a kistérség 14 településen működik. Ennek kapcsán a Me­gyei Területfejlesztési Tanács­ba az érintett térség Sarkad pol­gármesterét delegálta. A Me­gyei Területfejlesztési Tanács által ez évben felosztott állami alapokból térségünk mintegy 60 millió Ft fejlesztési lehetőség­ben részesült. A határmenti kistérségi kap­csolatok megfelelő jogi keret­ben való működtetése érdeké­ben indítványoztuk egy keret­megállapodás közös aláírását Sarkad kistérsége és a román határ túloldalán lévő Nagysza­lonta kistérsége települései kö­zött. Ezt a törekvésünket 3 év­vel ezelőtt a román kormányzat megakadályozta. Most remény van arra, hogy év végével bezá­rólag e keretmegállapodás alá­írásra kerülhet. Az érintett települések képviselő-testületei az alapdoku­mentumot elfogadták. Amennyi­ben ez létrejön, nemzetközi pá­lyázati pénzek kinyerhetősége érdekében „tükörprogramokkal” a két térség együtt is pályázhat. A város tárgyévi fontosabb programjaiból Január: — önkormányzati fogadás vá­rosunk vállalkozói tiszteletére, — megjelent a „Magyarország városai 1996.” című kiadvány, amelyben városunk 4 oldalon kerül bemutatásra. Február: — Zilahy Alapítvány adomá­nyozási ünnepsége. Március 15. — Vendégünk, ünnepi szónok Lezsák Sándor, az MDF elnöke, — Együttműködési megállapo­dás aláírása a hódmezővásár­helyi 62. sz. Bercsényi Miklós Lövészdandár és az Önkor­mányzat között — Kónya Sándor-emlékszoba és a városi képtár átadása Április: — Sarkadról elszármazott szí­nészek találkozója. Május 1. — Az Édenkert-tó és Gyepes szakasz átadása — Országos meghívásos kettes fogathajtó verseny — Megyei rendőrnap —Teleki gyógyszertár átadása — Pedagógusnap Június: —Torockó-napok — Semmelweis-nap Augusztus: — Testvérvárosi találkozó Október: — Emléktábla-avatás a volt polgári iskola megalakulásá­nak 120. évfordulója alkalmá­ból. — Városunk vendégei voltak: Balczó András öttusázó világ­bajnok; Lezsák Sándor MDF- elnök; Sarkadról elszármazott színészek: Juhász Rózsa, Vas­vári Emese, Vasvári Csaba, Gyebnár Ildikó, Kiss János; Greminger János, az OTSH el­nökhelyettese; dr. Grétsy Lász­ló nyelvész; dr. Hajós Béla KHVM helyettes államtitkára; dr. Bánfi Ferenc rendőr dandár­tábornok, ORFK; dr. Bíró Bol­dizsár, a Népjóléti Minisztéri­um főosztályvezetője stb. Kitüntetettek • Sarkad város díszolgára: dr. Jakucs László geológus, bar­langkutató; dr. Jakucs Pál Szé- chenyi-díjas biológus, ökológus, testvérek, akik Sarkad szülöttei. „SARKADÉRT”: dr. Sipos La­jos jegyző, dr. Szabó László al­polgármester, a Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete. Sarkad Város Egészségügyéért: Rigó Istvánná védőnő. Sarkad Város Oktatásáért: Fo­dor Pálné tanítónő, 1. sz. Álta­lános Iskola; Hadabás Piroska tanárnő, 2.sz. Általános Iskola; Kolarovszki János tanár, közép­iskola. Sarkad Város Sportjáért: Mol­nár Tibor, a Tenisz SE elnöke. Sarkadi Talentum: Kiss Lajos (Sarkad, Munkás u. 6.)— Somogyi Margit tanárnő; Ko­vács Gábor (Sarkad, Szőlő u. 6.)—Kiss András tanár; Kovács Péter (Sarkad, Gárdonyi u. 3.)—Babits Csaba tanár. Kapcsolattartás városi szervezetekkel Az önkormányzat kapcsolattar­tása a civil szervezetekkel rend­szeres, azok meghívásra kerül­nek, és tájékoztatót adnak a képviselő-testület bizottsági vagy testületi ülésein. Az egy­házak közreműködnek a lakos­ság szociális gondozásában, az oktatásban. Az egyházak és a civil szervezetek ez évben az önkormányzattól mintegy 4,5 millió forint támogatásban ré­szesültek. A település munkahelyei, vállalkozói az önkormányzat programjaira rendszeresen meghívást kapnak, illetve a na­gyobb munkahelyek testületi ülésen tájékoztatást adnak. A városi képtár Az Újteleki gyógyszertár épülete

Next

/
Thumbnails
Contents