Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-14 / 266. szám

1997. november 14., péntek Sarkad vároS iii Tájékoztató Sarkad Város Önkormányzatának 1997-ben végzett munkájáróe Tisztelt Sarkadi Polgárok! Az év során több alkalommal jelentettünk meg tájékoztató írást lapunk hasábjain városunk ak­tuális fejlesztési lehetőségeiről. Az önkormány­zatiság hetedik évében már mindannyian tud­juk, hogy így év vége felé az évközi tájékozta­tások mellett az önkormányzati törvény vonat­kozó szabályozása alapján az önkormányzat egy mérleget készít tevékenységéről, s azt be­mutatja a lakosságnak egy átfogó írás mentén, ezzel előkészítve és vitaanyagát adva a köz­meghallgatásnak. Év közben az önkormányzat által szervezett programokon, a képviselő- testületi üléseken, a választókörzeti képviselői tájékoztatókon szépszámmal megjelenik a la­kosság egy-egy érintett csoportja, különösen nagy az érdeklődés a különböző utcai fejleszté­sek, társulások szervezésének idejében. Pl.: te­lefonfejlesztés, úttársulás, szennyvíztársulás, járdaépítések stb. A közmeghallgatásokon ta­pasztaljuk, hogy nem jelennek meg tömegek, ellenben a lakosság érdeklődik közügyeink felől. Ezért azok számára, akik a közmeghallga­táson nem tudnak megjelenni, a városi lap e kü­lön számában kívánok a teljesség igénye nélkül tájékoztatást adni a közmeghallgatási meghívó­ban jelzett témakörökről. Az önkormányzatok létfeltételeit, életesé­lyeit, működésük minőségét a környezeti ha­tások erősen befolyásolják, pályáját meghatá­rozzák. Alapvetően a helyi gazdaság megtartó képessége az egyik legfontosabb körülmény, továbbá az állami szabályozás és támogatás mértéke. Az utóbbi esetében sajnálatos ten­dencia a továbbiakban is az, hogy jelentős fel­adatok kerülnek át az önkormányzathoz, és azok működtetési feltételeinek csak egy része kerül biztosításra. A helyi gazdaság tendenci­ája, folyamatai ez évben sajnálattal nem ja­vultak, a cukorgyár, mint legnagyobb gazda­sági egységünk, jövője bizonytalansággal töl­tött el mindenkit. 'Nein hivatalos információk alapján valószínű, hogy újabb tulajdonosvál­tás megy végbe a cukorgyárban. Számunkra ezen túl a legfontosabb a gyár megmaradása. Tapasztalataink alapján a helyi gazdaság egé­sze alapvetően nem tudott tőkebefektetést vonzani a térségbe, városunkba. A Gyulake­nyér Szalontai úti kenyérüzemét bezárta. A francia többségi tulajdonú Démász Rt. több kirendeltségét megszüntetni tervezi, így töb­bek között a sarkadit is. Több helyi kisebb-na- gyobb munkahely jelentős létszámcsökken­tést tett. Új munkahelyek telepítése ebben az évben sem volt jelentősebb mértékben jellemző. E paraméterek mentén kialakult fizetőképesség nem ad könnyű feltételt az ön- kormányzati munkához sem. A jelentős energiaár-emelés, a 17—20% között megálló infláció, és a munkanélküliségi ráta 17— 20%-os ténye a megfelelő önkormányzati munkatervezést jelentősen nehezíti, és olykor kockáztatja a talponmaradást. Az önkormány­zat intézményeivel, azok működtetésével közelítően 500 családnak ad kenyérkereseti lehetőséget. Mindezen nehézségek ellenére önkormányzatunk a megye településeinek azon kisebb százalékához tartozik, melyeknek működése kiegyensúlyozott. AZ 1997. ÉVI LEJLESZTÉSEK, S AZ 1998. ÉVRE ÁTHÚZÓDÓ BERUHÁZÁSOK Telefonhálózat­fejlesztés Városunk tárgyévi legnagyobb fejlesztése a távközlés fejleszté­se volt. Beruházó az amerikai ér­dekeltségű Hungarotel Rt., kivitelező a Fázis Rt. A beruhá­zás értéke mintegy 352 millió forint. Kivitelezés kezdete: ápri­lis 1., befejezése: június 30. Tehát az összkivitelezés 3 hónapot vett igénybe. A tele­fonhálózat-fejlesztés kivitelezé­se során: — lefektetett földkábel hosz- sza 32 km, — oszlopos légkábel hossz a 48 km. A nyilvános távbeszélő állo­mások telepítése folyamatban van, eddig 5 új nyilvános távbeszélő pont került elhelyezés­re az alábbi telepítési helyeken: — Ady Endre utca—Vasút utca—Sánc utca kereszteződés, — Nagykert utca—Orgona utca kereszteződés, — Diófás utca—Úttörő utca kereszteződés, — Gyár utca—Jókai utca kereszteződés, — Kossuth utca, polgármes­teri hivatallal szemben. A kivitelezés tavaszi-nyári időszakban zajlott, a beruházó, a kivitelező és az önkormányzat, a lakosság között jó kapcsolat ala­kult ki, a fejlesztés a város egé­szét érintette, így bármely utca legutolsó háza is bekapcsolható a rendszerbe. Év végéig a lefe­dési százalék mintegy 50% lesz, ez azt jelenti, hogy minden má­sodik lakásban telefon működik. (A közép-európai lefedettségi arány sem éri el az 50%-ot.) Kossuth utcai kerékpárút­fejlesztés A kerékpárút II. üteme a Kossuth utca—Árpád utcai keresztező­déstől a Szent István téri csomó­pontig tart. E szakasz megépíté­sével folytattuk a kerékpárutak fejlesztését azzal a céllal, hogy 1998-ban az Anti úti, a Gyulai úti, a Sarkadkeresztúri úti, vala­mint a Kossuth utcai szakaszokat kerékpárút-hálózattá tudjuk ösz- szekötni. Ezzel biztonságosabbá téve a közúti forgalmat. A kivite­lezést a sarkadi székhelyű Podeszt Kft. végezte. Építés kezdete: március 16., befejezése: június 30. A kerék­párút műszaki adatai: hossza: 779 m, szélessége 1,8 m. A kerékpárút építésével pár­huzamosan 390 fm zárt csapa­dékvíz-csatorna és 235 fm járda épült. A fenti összberuházás költsége: 13 millió forint. (Folytatás a IV. oldalon) Három hónap alatt valósult meg a telefonhálózat fejlesztése városunkban Gazdálkodás, vagyoni helyzetünk Az önkormányzat gazdálkodása 1997-ben is stabil volt. Hitel felvételére nem került sor, s ezt a jövőben is szeretnénk elkerülni. Az 1997. évi költségvetés várható bevétele év végére eléri a 900 millió — 1 miliiárd forintot. Szeptember 30- áig az önkormányzat az összes kiadásának 83,3%- át működésre, 16,7%-át fejlesztésre fordította. Ebből az arányból két következtetés levonható: a) Az önkormányzat alapvető kötelező felada­tait kell hogy intézményeinek működtetésével el­lássa, ennek a feladatnak eleget tudtunk tenni ez évben. b) A fejlesztések lehetősége csökkenő tenden­ciát mutat, miután az állam a saját feladataiból is egyre többet ró a települési önkormányzatokra, azok költségvetésére, s ehhez a feltételt központi alapból nem biztosítja a szükséges mértékig. Ä tájékoztató időpontjáig az önkormányzatnak a bevételei kedvezően alakultak. Adóbevételek is több mint egyéves késéssel kerültek hozzánk az önkormányzatot megillető bevételi elemek. Van olyan ÁPV Rt.-vel szembeni követelésünk, amely csak hosszabb peres úton érvényesíthető. A képviselő-testület döntése alapján a részvények értékesítéséből származó bevétel egyetlen forint­ját sem fordítjuk működésre, mert ezzel a vagyont fölélnénk. A városnak ezt a tőkéjét kizárólag köz­célú, közérdekű fejlesztések önerejére fordítot­tuk, s így a különböző nemzeti és nemzetközi pá­lyázatok önerejét biztosítjuk e forrásból. Ezzel saját tőkénket megtöbbszörözhetjük, s a lakosság ftedig ellenőrizni tudja a közcélú fejlesztéseket (szennyvízépítés, utak építése, Éden-tó rehabilitá­ció, intézmények átépítése, fejlesztése, bővítése stb.). Az önkormányzatnak nincs adóssága, nem tar­tozik egyetlen partnerének sem. Fizetési kötele­zettségeinket rendre teljesítjük, likviditási gon­dokkal az év során nem küzdöttünk. Az önkormányzat irányában fennálló tartozások: Adó megnevezése: Magánszemélyek kommunális adója Helyi iparűzési adó Gépjárműadó Terv. éves bevétel 10 millió Ft 30 millió Ft 5 millió Ft Teljesít. szepL 30. 12 millió Ft 33 millió Ft 3,9 millió Ft Az év végére realizálható adóbevételek össze­sen kb. 50 millió forint. Városunkban az adófize­tési morál továbbra is jónak mondható, bár ta­pasztalható az életszínvonal romlásával együtt­járó fizetésképtelenség is. Folytatódni látszik az a tendencia, hogy az ál­lam az önkormányzatok pénzellátásában a köz­ponti források helyett egyre nagyobb szerepet szán a helyi adóbevételeknek. Pályázati bevételek Fontos bevételi forrásnak tekintjük a pályázati bevételeket, ezért az önkormányzat intézményei­nek vezetői pályázatok írására kötelezettek. A pá­lyázatok kedvező elbírálása esetén a helyi forrá­sokhoz 30—70%-os mértékű külső forrást tudunk megcélozni, nyerni. A tárgyévben az önkormány­zat és intézményei részéről benyújtott pályázatok száma: 51. Eddig a benyújtott és elbírált pályáza­tokból 19 pályázattal nyert városunk. A pályáza­tokból évvégéig realizálható összbevétel kb. 70- 80 millió forint. Adójellegű: — magánszemélyek, vállalkozók 2 267 000,- Ft — jogi személyek 2 603 000,- Ft — egyéb kintlévőségek 2 271 000,- Ft A kintlévőségek behajtása érdekében a szüksé­ges intézkedések folyamatban vannak. Elengedhetetlenül fontos az éves gazdálkodás során, hogy az önkormányzat és annak intézmé­nyei a takarékos és szabályos gazdálkodási gya­korlatot folytassák. Az intézményvezetőket egy­személyi felelősség terheli a gazdálkodásért. A további években már nem várható központi for­rásból vagyonjuttatás az önkormányzatoknak, így városunknak sem. Ezért fontos az eddig megka­pott vagyonrészekből származó bevételek ésszerű fejlesztésre való felhasználása. Az 1998. évi költségvetés alapadatai még nem állnak rendelkezésünkre, csak a költségvetési irányelvek és a költségvetési törvényjavaslat. Azonban már ebből is biztosan látszik, hogy a központi források nominal értékének növekedése messze nem tart lépést a várható és kalkulált jövő évi inflációval. Tehát jobb pénzügyi lehetőségei az önkormányzatoknak a következő évben sem lesznek. Fontos, hogy az önkormányzat idegen tőkét is vonzzon a településre, akár saját fejlesztéseihez, akár helyi vállalkozók, lakosok fejlesztéseihez. Néhány példa a nagyobbak közül az 1997., illet­ve 1998. évet érintően: Az önkormányzat tulajdonában lévő részvények értékesítése, annak kamatai és az ÁPV Rt. földérték kü­lönbözet megfizetéséből származó bevételek A címben szereplő forrásokból az év végével be­zárólag az önkormányzatnak mintegy 100-130 milliós nagyságrendű bevétele realizálható. Áz ÁPV Rt.-s botrányok közismertek, városunknak is pereskednie kellett az ÁPV Rt.-vel szemben, hogy jogos követeléseinket be tudjuk hajtani, így — Városi telefonfejlesztés amerikai befektetői tőkéből (1997) — Kábeltévé-hálózat városi szintű kiépítése belföldi vállalkozói tőkéből (1997—1998) — Szent István téri forgalmi csomópont átépítése állami tőkerész (1998) Összesen: 352 millió Ft 100—120 millió Ft 50 millió Ft 522 millió Ft Tehát az önkormányzat a maga szervező és „diplomáciai” munkája eredményeként az 1997—98-as évben csak három nagyobb tételt ki­emelve, félmilliárdot meghaladó idegen tőkét „kalauzolt” a településre. Á szóban forgó tőkéből megvalósult és megvalósuló műszaki fejlesztések jelentős mértékben gazdagítják a települést. A Kossuth utcai kerékpárút átadása

Next

/
Thumbnails
Contents