Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-11 / 263. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1997. november 11., kedd Rendkívüli ülés. (m) Ma délután rendkívüli testületi ülést tartanak a sarkadi elöljárók. A városi kábeltévés hálózat kiépítése mellett szó esik a Démász- részvények értékesítési ajánlatáról és a gimnáziumi számító- géppark bővítéséhez szükséges önerőről. Komédia, (ö) Gyulán, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban ma 19 órától a Vidám Színpad Marc Camo- letti: Szex a lelke mindennek című komédiáját mutatja be. A józanság jegyében, (k) Mezőhegyesen helyi szervezetet alakítottak a Magyar Demokrata Néppárt tagjai. Elnökükké dr. Guti Pált, alelnökük- ké dr. Cséke Gábomét választották. A szervezet a józan ellenzéki politizálást tűzte „zászlajára”, s a megye és a térség fejlődése érdekében munkálkodó valamennyi politikai erő összefogását tartja megvalósítandó feladatnak — tudtuk meg Csajányi Melindától, az MDNP megyei elnökétől. Útlezárás, (m) A Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. tájékoztatja a közlekedőket, hogy a 47-es főúton, Orosháza belterületén a Vásárhelyi úton lévő vasúti átjárót — karbantartási munkák miatt — ma 19 órától holnap 5 óra 30-ig, illetve 12-én 20 órától 13-án 4 óráig teljes szélességben lezárják. Angol szakosoknak, (m) A Békés megyei közép- és általános iskolai angoltanárok számára mától továbbképző tanfolyam indul a békéscsabai Áchim L. András Általános Iskolában. Balesetek, (m) Békéscsabán, a Szent István téren tegnap délelőtt két személygépkocsi ütközött, egy személy könnyebben megsérült. Ugyanekkor Békéscsaba és Csanád- apáca között egy személykocsi és egy kisteherautó ütközött, egy személy súlyosan sérült. Lapzártakor egy gyulai balesetet helyszínelt a rendó'rség. „AKI VET ÁLNOKSÁGOT, ARAT NYOMORÚSÁGOT...” (Otestamentum, példabeszédek) A szeretet fénye égjen Márton-napi lampionos felvonulás Több éve, hogy Gyulán, a Németvárosi Óvoda november 11-én, Márton napján lampionos felvonulással emlékezik hagyományó'rzésük részeként és azzal a szándékkal is, hogy közelebb hozzák egymáshoz a Németvároson élőket. Az óvoda vezetője, Szilágyiné Solymosi Mária elmondta: Németvároson egykor kiterjedt szőlőskertek voltak, október 15-e, Teréz-nap táján a családok egymást segítve szüretelték a termést. Az óvoda feleleveníti a szőlőskerti hagyományokat: a gyermekek szőlőt hoznak, a fajtaelemzés után préselnek, ilyenkor sütnek kenyeret is és babgulyást főznek. A szokás szerint Márton napján kóstolják meg az új bort, ez esetben a mustot, a forró teát. Eyenkor emlékeznek meg Szent Mártonról, aki 316-ban született Sabariában (ma Szombathely). Apja nyomdokait követve katonatiszt lett, bejárta a római tartományokat Egy este kilovagolva meglátott egy mezítelen koldust. Lobogó széles köpenyét lekapva a válláról kettészakította kardjával, a felét a szegény öreg koldusnak adta és köszönetét sem várva elvágtatott. Álmában éjszaka megjelent Krisztus a kettészelt köpenybe burkolózva. A koldus alakjában tette próbára Mártont, aki ekkortól nem akart katona lenni, a szegények megsegítésére tette fel életét. 371-ban püspökké avatták a franciaországi Tours városában, azonban továbbra is nagy szegénységben, remeteként élt. Súja mellé építették a tours-i dómot Nevéhez népszokások fűződnek: Márton napján kezdődik a téli időszámítás, a régi hiedelmek s/erint tilos volt mosni ezen a napon, ekkor kóstolták meg az új bort és vágtak ludat. Szent Márton nagylelkűségére 1886-tól emlékeznek sokfelé a világon november 11-én, ünnepük őt lampionos körménettel és édes süteményekkel ajándékozzák meg egymást az emberek. Németvároson az óvodások Szent Márton történetének leírását, énekszövegeket, a meghívót a megemlékezésre minden házba bedobják. A lampionokat a szülők együtt készítik a gyermekekkel, két héttel korábban megkezdve a felkészülést. Sütnek édes süteményt is az óvodában a gyermekek, a felnőttek, s ezzel és forralt borral kínálják a szülőket ezen a napon, délután négy és öt óra között. Három éve, hogy az Implom József Általános Iskola nemzetiségi osztályainak diákjai is édes süteménnyel kínálják a szülőket. Az óvodások, az iskolások énekelve haladnak kis lampionokkal az Apor térre, a templomhoz öt órakor. Ebben az évben ott lesz a Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola is. A téren megemlékező beszédet mond Hevesi József nemzetiségi főtanácsos, majd 6 órától a templomban a Karácsonyi János Gimnázium énekkarának műsorával egybekötött szentmise lesz. Ezt megelőzően a téren egyszerre elfújják a kis lángokat, hogy a szívekben a szeretet fénye a következő évi gyújtásig égjen. Sz. M. Hogyan lépett be a Mu-Lat—Milkway? (Folytatás a: 1. oldalról) igényelte a 20 milliót, igaz, a pályázathoz a Mu-Lat—Milkway társasági szerződését mellékelték.) Dr. Domokos Jenő tegnap arra is utalt, hogy azon a július 22- ei napon két kölcsönszerződés is született a Milkway és a Mu- Lat—Milkway között. Továbbra sincs válasz azonban arra, hogy ha a Milkway igényelte a 20 milliós intervenciós hitelt, a szerződésben e cég számlaszámát tüntették fel, miért a Mu-Lat—Milkway számlájára utalták a kölcsönt? S ezt a 20 milliót miért adta kölcsön a Mu-Lat—Milkway az eredetileg pályázó Milkwaynek? Az ügyész, dr. Fazekas Géza is ezt a szálat gombolyította tovább, megjegyezve többek között, hogy a 20 milliós megállapodást Cs. a Mu-lat—Milkway ügyvezetőjeként írta alá, ennek a cégnek a neve szerepel a szerződés fejrészében, bélyegzője a dokumentum végén. A minisztérium szintén a Mu-Lat—Milkwayt kérte fel beszámolásra a 20 millió felhasználásáról, később az IKM két levélben szólította fel a társaságot a megállapodással kapcsolatos kiegészítés megtételére. A Mu-Lat—Milkway ellen indított csődeljárás során is itt jelentkezett a minisztérium 27 milliós követelése a 20 milliós hitel alapján. Az ellentmondást nem sikerült feloldani, hiszen a vádlott azt válaszolta, hogy csak a Milkwaynek kérték a 20 milliót, amikor a minisztériumot felkeresték. A 20 milliót a Milkway Kft. kapta, mégis, hogyan lépett a képbe a Mu-Lat—Milkway? Cs. L. válaszai jobbára arra terjedtek ki, hogy a két cég ügyletei összefolytak, a céljuk pedig mindvégig az volt, hogy a takarmánytermeléstől a sajtgyártásig a teljes vertikumot átfogja a vállalkozásuk. Dr. Számfira György kérdésére a vádlott elmondta, hogy a hitelt a Milkway kérte, kapta, de a Mu-Lat—Milkway céljainak megvalósítására vették fel. L. E. Új vezetőség az agrárkamaránál Tisztújító küldöttgyűlést tartott tegnap a Békés Megyei Agrárkamara. A békéscsabai ifiházban késő délutánba nyúló rendezvényen a gazdasági kamarákról szóló XVI. számú 1994. évi törvénynek megfelelően új elnökséget, etikai és ellenőrző bizottságot, valamint a megyei kamarát a Magyar Agrárkamarában képviselő, húsztagú küldöttséget is megválasztották. Horváth Mihály, a Békés Megyei Agrárkamara leköszönő elnöke a választási ciklus alatt végzett munkáról tájékoztatta az egybegyűlteket. A jelölőbizottság által összeállított listára a helyszínen több személyt javasoltak a jelenlévő küldöttek. Hosszas és nehézkes szavazatszámlálás után született meg az eredmény. A hatályos kamarai törvény értelmében a következő ötéves ciklusra a Békés Megyei Agrárkamara elnökének dr. Szántosi Antalt, alel- nökének Barabás Bélát választották a küldöttek. Lapzártakor a bizottságok elnökeinek megválasztása még tartott. —Both— A hatásköri megerősítésért A hazai megyék jelenét vizsgáló, s a jövő útjait kutató konferenciát 1991 óta hetedik alkalommal rendezték meg november 6—7-én Pécsett. A találkozó neve mára némileg változott, s ma már nem kérdés: „Európába megy a megye”. Dr. Biri István, Békés megye főjegyzője tegnap arról tájékoztatott, hogy két zárónyilatkozatot is elfogadtak a hétvégi tanácskozáson. Egyértelműen állítható, hogy a megye helyének, szerepének megnyugtató rendezése nem állt érdekében a poütikai pártoknak, s igazából a közigazgatás korszerűsítéséért felelőssé tett kormányzati szerveknek sem—fogalmaz a megyei önkormányzatok aktuáüs kérdéseit összegző dokumentum, majd így folytatja: a megyék körüli hallgatás bizonyára nem ok és cél nélküli, magában rejti a megyei középszint lassú elhalásra ítélésének szándékát. Azoknak azonban, akik felelősen gondolkodnak a magyar közigazgatás jövőjéről, komolyan veszik az Európai Unióhoz, illetve a Régiók Európájához való csatlakozást, fel kell vállalniuk a megyei önkormányzatok hatásköri megerősítésének penzumát is. A magyar regionális politikát és az EU-tagságot érintő zárónyilatkozat többek között kijelenti: a megyék érdeke a területfejlesztési intézményrendszer összehangolt és professzionális működése. A társulások és területfejlesztési tanácsok legfontosabb feladata az EU-konform fejlesztési programok elkészítése, amelyekre majd a pályázatok épülnek. (e) Uniós pénzek több csatornából A szociális ügyek és az oktatás területén szereztek tapasztalatokat a résztvevők a békési Béthel alapítvány által szervezett angliai tanulmányút során november 1-je és 8-a között. A részletekről tegnap sajtótájékoztatón számolt be dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyegyűlés alel- nöke, aki az alapítvány meghívására az utazó csoport tagja volt. Londonban a szociális ügyekkel foglalkozó minisztériumban fogadták a vendégeket, majd az ottani megyei önkormányzat szakemberei, illetve civil szervezetek képviselői is tájékoztatták a magyarokat a helyi gyakorlatról. Áz angol partnerek többször hangsúlyozták, hogy újabb és újabb projektekre kívánnak pályázatot benyújtani — főleg oktatási, foglalkoztatási és szociális témakörben — az Európai Unió pénzalapjaira a magyarokkal. Témaként felmerült a fiatalkorú bűnözők visszavezetése a társadalomba. Látható volt egyébként, hogy néhány angliai példa nem alkalmazható Magyarországon, ott például főiskolára, egyetemre úgy juthatnak be a fiatalok, ha egy évig valamely szociális intézményben dolgoztak. — A látogatás meggyőzött arról, hogy érdemes volna közösen pályázni, hiszen most, ahogy közeledünk az Európai Unióhoz, egyre több csatorna nyílik meg számunkra — fogalmazott összegzésképpen az al- elnök. (e) Gyula eladja Démász-részvényeit Egyetlen napirendje volt tegnap a gyulai képviselő-testület ülésének: eladják-e az önkormányzat tulajdonában lévő Démász-részvényeket? Le- benszky Attila polgármester emlékeztetett: legutóbb úgy döntött a testület, akkor nem határoznak az eladásról, hanem árajánlatokat szereznek be és tárgyalnak a Démásszal. Csütörtökön érkezett meg a megyei önkormányzati hivataltól az energiabizottság ajánlata: az OTP Értékpapír Rt. megvásárolná a megye önkormányzatainak Démász-törzsrészvé- nyeit névértéken. Az ülés előtt a pénzügyi és a gazdasági bizottság az ajánlat elfogadása, a részvények eladása mellett foglalt állást. Javasolták, a mintegy 110 millió forint felhasználásáról decemberben döntsenek. Bor Gábor képviselő emlékeztetett: megint sürgősen kell dönteniük, úgy, hogy más ajánlatokat nem ismernek, mint a Dégáz- részvényéknél, melyekről utóbb kiderült, 105 százalékon eladhatták volna. A testület Havas Péter képviselő módosító indítványával fogadta el a határozati javaslatot: a részvényeket eladják, befektetik, hozadékát az önkormányzati alaptevékenység fejlesztésére fordítják. (ö) Móga Sándor összevonja szemöldökét Civil kapcsolat Wittenberggel A napokban háromtagú békéscsabai delegáció járt Németországban, közelebbről a Lipcsétől mintegy száz kilométerre lévő Witten- bergben. Képviseletükben dr. Megyeri Zsoltné elmondta: egy, a tavasszal, az önkormányzat közvetítésével alakult civil szerveződést képviseltek és igen gyümölcsöző látogatáson vettek részt. A harminchárom taggal életre hívott Békéscsaba—Wittenberg Magyar—Német Baráti Egyesület küldöttsége afféle ismerkedési program részese volt, s mint kiderült, a 35 ezer lakosú német városban is igen élénken érdeklődnek a fokozatosan erősödő kapcsolat iránt. A csabaiak minden hónap utolsó csütörtökén 16 órától tartják összejövetelüket a megyei könyvtárban, ahol szívesen befogadták őket. Az elképzelések szerint a „beszélgető” nyelvtanulás mellett oda-vissza levelezések és családi látogatások segítenék a tartalmasabb programot. A békéscsabai egyesület — amelynek tagjai között nyugdíjasok, munkanélküüek, értelmiségiek, mi több, a megyeszékhelyen dolgozó németek is találhatók — bárkit szívesen lát tagjai között. F. I. (Folytatás az 1. oldalról) — Csak példálóznék. A várnak eredetileg csupán egy kapuja volt — a felvonóhidas toronykapu. A Kerecsényi kapu csak úgynevezett „szervizkapuként” létezett. Ez azt jelenti, hogy üzemszerűen be volt falazva, s csak nagy tömegű építőanyag behordásának szükségessége esetén bontották ki. Aztán visszafalazták. —Azt mondja, most olyan ajtónyílásokat akarnak vágni a vár honvédtiszti emlékhelyre nézőfalába, melyek sosem léteztek? — „Természetes”, hogy új ajtókat kell vágni a várfalon, hiszen tűz, bombariadó, baleset, s az ezeket szinte törvényszerűen követő pánik esetén nehezen várható el, hogy négy-ötszáz néző békésen és türelemmel kivárja azt a negyedórát, mire szinte egyesével kijut a szűk toronykapun. S akkor még nem is számoltunk a pánik miatti torlódással, egymás letaposásával. „Természetesen” a tizenötödik században épült pillércsonkokat is el kell bontani, hiszen az új kijáratokhoz nem lehet akadályverseny közbeiktatásával elindítani a nézőket. S bizony az is „belátható”, hogy a pilléreket feledtető fakonzolokat is fel kell erősíteni a falra valamivel. Ehhez legalább százötven helyen, ötven-hatvan centiméter mélyen meg kell fúrni az eredeti téglafalakat: ide helyeznék be a vastag tőcsavarokat. „Szükség van” új lépcsőházra is,' mert az emeleti múzeumot — az új elképzelések miatt — nem lehet az udvarról megközelíteni, hiszen ott a színházi tér uralkodik. Egy négy-ötszáz férőhelyes, kiszolgáló helyiségekkel ellátott színházhoz komoly épületgépészetet kell biztosítani. Víz, elektromos áram, csatornázás, biztonság- és színpadtechnika és még sok minden más ugyancsak szükségeltetik. Elképzelhető, milyen rombolással jár mindennek a kivitelezése — a gótikus téglafalakban. A kazánházról s várbeli kéményéről inkább már nem is beszélek. Ezek a „megoldások” az erőszakolt, át nem gondolt és eluralkodó ■ funkció „természetes” következményei. — Ha már megszületett róluk a megegyezés, akkor nyilván annak is alapja van. — Meggyőződésem, hogy a — korántsem a teljesség igényével — felvázoltak közönséges műemlékrombolásnak minősülnek. S mint ilyen eljárás, ellentétben állnak a műemléki törvénnyel is. Mégis azt kell mondjam, értem a megegyezés szándékát. Az egyik oldalon a súlyosan veszteséges színház egyesek számára pótolhatatlan egzisztenciát jelent. Másoknak busásan jövedelmező haknihely. Az előbbiek nyilván — és érzékelhetően —jó helyi kapcsolatokkal, valamint érdekeltségekkel rendelkeznek, az utóbbiak pedig ■— láthatjuk — bejáratosak a legfelső politikai körökbe is. így valamennyien maximáüsan érvényesíteni képesek saját érdekeiket. A másik oldal a hivatalos műemlékvédőké, akik belefásulva az érthetetlen évtizedes küzdelembe, már csak arra vigyáznak, hogy rájuk ne „dőljön” ez a vár... A két oldal mostani megegyezését valósnak gondolom. A török nem rombolta le, az idő nem emésztette el ezt a páratlan műemlékünket — de meglehet, hogy a KULTÚRA)?) most megteszi. Már csak annyi reményünk lehet, hogy a városukat valóban szerető gyulaiak, a közvélemény nem engedi meg mindezt, s megmenti nagyszerű örökségünket, a gyulai várat. Kiss A. János Móga Sándor tetőt tett a gyulai várra, de betetőzni már nem tudja a felújítást
