Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-10 / 262. szám

1997. november 10., hétfő HAZAI TÜKÖR «MEGYEI HÍRLAP Jelöltjük dr. Tóth Imréné Csutka István, a Magyar Igaz­ság és Élet Pártjának országos elnöke tartott sajtótájékoztatót Szeghalmon pénteken este. A pártelnök elmondta: a jövő évi parlamenti választásokon mind a hét Békés megyei választó- körzetben önálló jelöltet indít a MIÉP. Öt jelöltjük már meg­van, két körzetben viszont még keresik a legalkalmasabb sze­mélyt. Csurka a nyilvánosság előtt erősítette meg azt a hírt, amit a sárréti városban már he­tek óta beszéltek, hogy a szeg­halmi régióban a MIEP jelöltje­ként dr. Tóth Imréné — aki je­lenleg városi képviselő — veszi majd fel a küzdelmet a parla­menti választásokon. A MIÉP és a METÉSZ vi­szonyát illetően a pártelnök úgy fogalmazott, hogy ez a kapcso­lat kétarcú. Van, ahol jól együtt tudnak működni — Békés és Csongrád, valamint egyes nyu­gat-magyarországi megyékben ők is támogatták a METÉSZ november 3-ai demonstrációját —, máshol viszont ez nem sike­rül. A budapesti tüntetést a MIÉP elhamarkodottnak találja. Csurka szerint az az akció provokáció volt: az országos sajtó felhergelte a tömeget, az ezt követően történt durvaság viszont méltatlan a magyar rendőrséghez. A MIÉP viszont nem ment bele ebbe a csapdába. Csurka István végezetül megemlítette: nem lenne sze­rencsés, ha a METÉSZ és Maczó Agnes létrehozná az úgynevezett „két M pártot”. Ezt a MIÉP sémiképpen nem támo­gatná. A sajtótájékoztatót követően a pártelnök fórum keretében ta­lálkozott a MIÉP sárréti szim­patizánsaival. (Magyari) A zsadányi Cigányhangulat jó hangulatot varázsolt FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Cigány kulturális nap tizennegyedszer A hagyományápolás a nemzeti önazonosságtudat megőrzésé­nek alappilére. A tehetséges Békés megyei cigányifjaknak nincs szégyellnivalójuk, van kitől tanulniuk, hisz megyénk­ben a cigányság körében még élnek az etnikum hagyomá­nyai. Ápolni kell a néphagyo­mányt, s erre igen jó lehetőség adódik az immár tizennegyed­szer megrendezett Békés Me­gyei Cigánylakosok Kulturális Napján is — mondta Varga Zoltán, a megyei közgyűlés nemrégiben választott elnöke szombaton Békéscsabán, a Tégla Közösségi Házban lebo­nyolított rendezvényen. A megjelenteket Hankó András, a városi közgyűlés külkapcsolati érdekegyeztető és kisebbségi bizottságának al­elnöke köszöntötte, majd Zsig- mond Károly, a Békés Megyei Cigánylakosok Egyesülete, és Kovács Erzsébet, a házigazda Békéscsabai Cigány Kisebbsé­gi Önkormányzat elnöke mél­tatta a rendezvényt. A cigány népművészetet is bemutató kismesterségek kiállítását dr. Pap István, a Megyei Művelő­dési Központ igazgatója nyi­totta meg, ezt a megyénkben élő cigánylakosok amatőr ha­gyományőrző csoportjainak bemutatkozása követte. A Füzesgyarmati Cigány Kisebbségi Önkormányzat Te­hetséges fiatalok csoportját, a szintén füzesgyarmati Fekete Gyöngyszem követte, majd a zsadányi Cigányhangulat, a mezőberényiek, az eleki ha­gyományőrző csoport, a szar­vasi Gilinyi együttes, és a vég­egyházi Rozmaring műsora kápráztatta el a közönséget. Délután az Arad megyei ven­dégcsoport után, a Magyaror­szági Cigányok Demokratikus Szövetsége Békés Megyei Szervezete által alapított Vad­rózsák együttes, az újkígyósi csoport és az angliai turnéjáról nemrég hazatért szeghalmi Gyémántgyűrű szórakoztatta a publikumot. A kulturális prog­ramokkal egyidejűleg, az ön- kormányzatok képviselői az aktuális oktatási feladatok kér­déseivel foglalkozó fórumon tanácskoztak, a gyerekek szá­mára játszóház, videofilm vetí­tés is volt. Délután a művészeti csoportvezetők munkamegbe­szélésén Gyalog László kore­ográfus is részt vett. —Both— Egyedül nem megy Gál Zoltán a NATO-ról Gál Zoltán, az országgyűlés elnöke, az MSZP országos el­nökségének tagja pénteki egész napos látogatásának vé­gén Békéscsabán az MSZP klubházában tartott lakossági fórumán elsősorban a NATO- hoz való csatlakozás fontossá­gáról beszélt: — A november 16-i nép­szavazást történelmi jelentő­ségűnek tartom és azt gondo­lom, ezúttal nem csak arról döntünk, hogy tagja leszünk- e egy katonai politikai szö­vetségnek, hanem hogy fel­zárkózunk-e egy fejlettebb közösséghez, Európához. An­nak idején a biztonságot az garantálta, hogy a két nagy­hatalom képes volt egymást megsemmisíteni, ma a globá­lis háború veszélye nem fe­nyeget. Sokan teszik fel azt a kérdést is, miért nem lehe­tünk semlegesek. De mihez képest lehetünk semlegesek? A semlegességet ugyanis csak a nagyhatalmak garanci­ája biztosíthatja, ma pedig nincs olyan nagyhatalom, aki ezt garantálná. Ráadásul a semlegesség azt is jelentené, hogy a saját biztonságunkat saját eszközökkel kellene biz­tosítani, ez pedig egyedül nem megy. Azokat a fejlesz­téseket, melyeket a honvéde­lem terén el kell végezni, azt mindenképpen meg kell csi­nálni, így igazán a magas költségekről szóló érvek sem igazak. A. Gy. Spielberg és az orosházi zsidóság 4 kilogramm szalonnával mentette meg életét Az orosházi evangélikusok Ausztráliából kaptak levelet, amelyben Frisch Miklós Mel- boume-i lakos — aki régi oros­háziként — arról tájékoztatta a gyülekezet tagjait, hogy Fürst Ervin lelkész emlékét megörö­kítették az Amerikában élő Steven Spielberg által létreho­zott Surviors of the Shoah Visval History Founation jóvol­tából. Spielberg, a világhírű film­rendező ugyanis biztosította, hogy a deportálásból vissza­tért zsidók elmondhassák él­ményeiket, szenvedéseiket. Az Ausztráliában élő egykori orosházi lakos megörökítette vallomásában — amit video­szalagra rögzítettek — Fürst Ervin lelkészt, aki saját sza­badságát veszélyeztetve meg­mentette az elhurcolt zsidó lakosság Tóráit és kegytár­gyait, amiket később vissza­juttatott a zsidóknak. Héjjas János volt gazdálkodóról is megemlékezett a szalagon, aki a gettóba kényszerített Frisch Miklós életét 4 kilo­gramm súlyú szalonnával mentette meg. A szalonna Orosházától Strasshofig 6 ember éhségét csillapította. cs. i. Vállalkozók sikeres találkozója Szeghalmon A II. Sárréti Vállalkozói Napok rendezvényei szombaton dél­után a Sárréti Termékgálával folytatódtak. A szeghalmi Se­bes György Általános Iskolában hat nagyobb vállalkozás állítot­ta ki termékeit. Az ezt követő előadásokra a művelődési központban került sor. Csík András, a Békés Me­gyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezető igazga­tója hangsúlyozta: az alapít­vány indulását követő első idő­szakban a kezdő kis- és közép- vállalkozásokat támogatták. Az utóbbi másfél évben vi­szont az az elsődleges céljuk, hogy a már meglévők kapjanak prioritást. Az alapítvány igaz­gatója fontosnak tartja a dán tí­pusú beszerző, értékesítő szö­vetkezetek létrejöttét. Mint mondotta: Zsadányban már működik ilyen, s még ebben az évben nyolc újabbat terveznek a megyében. Elképzeléseik kö­zött szerepel egy élelmiszer- ipari inkubátorház létrehozása is. Hódsági Tamás, a Békés Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara elnöke elmondta: a há­rom éve működő kamara fő fel­adata a vállalkozók segítése. Akik megkeresik őket^ rengeteg információt kapnak. Ok nem a közvetlen pézszerzéssel, hanem közvetve juttatják haszonhoz a vállalkozókat. A szünetet követően Farkasinszki Klára főelőadó adott átfogó tájékoztatást a’jövő év várható adóváltozásairól. Ezt követően dr. Tóth Miklós, ki­adónk igazgatója a vállalkozók és a reklám kapcsolatáról szólt. Ma már egyetlen vállalkozás sem nélkülözheti a reklámot. Kiemelte, hogy nem könnyű megvásárolni a reklámot, de a választási lehetőségek adottak a vállalkozók előtt. Fontosnak ítélte megalapozott hirdetési terv elkészítését, mert a jó üzle­ti gyakorlathoz ez is hozzátarto­zik. Végül Danes László újságíró a sajtó és a vállalkozók közötti kapcsolat forttosságáról, egy­másra utaltságáról, az együtt­működés feltételeiről szólt. M. B. Átok ül az orosházi vásárcsarnokon? Ha babonás lennék, azt feltéte­lezném, hogy átok ül az oroshá­zi vásárcsarnokon. Már az építés kezdetén voltak nehézségek, idegenek akartak vállalkozni, tő­két ígértek, azután beletört a bicskájuk a dologba. Akkor az önkormányzat lépett és a Piac Kft. 100 százalékos tulajdonlá­sával a dolgok megoldódni lát­szottak. Az árak hallatán, a ter­vek láttán az orosházi kereske­dők kissé ódzkodtak, ám az üz­lethelyiségek — a földszinten — lassan vevőre találtak. (Mivel nem volt igény az emeleti részre, ezért a galériát nem is építették be, de a bővítés lehetősége adott a jövőben.) A szeptemberi át­adáskor mindenki úgy fogalma­zott: több évtizedes vágya vált valóra az Orosházáiknak, amikor -megnyitotta kapuit az eladók és a vásárlók számára kulturált kör­nyezetet biztosító létesítmény. A 120 millió forintos beruházás re­kord idő alatt készült el, a 30 üz­let és a 60 asztal mindenki meg­elégedésére szolgál azóta is. Vagy mégsem? A jól értesültek úgy fogal­maznak, a Piac Kft. körüli men­demondákból az év orosházi botránya kerekedik majd ki. Visszaélésekről, csúszópénzek­ről, megvesztegetésekről, sógor- koma-jóbarát összefonódásokról néhol suttognak, máshol hango­san véleményt nyilvánítanak az érintettek. De kik is az érintet­tek? A beruházáskor lehetőséget kapott vállalkozók, majd a csar­nok működtetésében részt válla­lók, akik szóbeli megállapodá­sok útján végezték mindaddig kifizetődőnek látszó tevékenysé­güket, amíg az érdekeik is egyeztek a megbízó elképzelése­ivel. A Piac Kft. ügyvezető igaz­gatója azonban állítólag a jövő­ben már nem tartott igényt mun­kájukra. Kiszolgáltatottnak vélt helyezetük miatt ekkor borítot­ták ki azt a bizonyosat a vállal­kozók. (Arról már cikkeztünk, hogy Kocsis L. János ügyvezető az el­múlt héten lemondott meg­bízatásáról.) Orosházán az utca embere vajmi keveset érzékel a vásár­csarnok körüli hercehurcából. A hét végén például voltak, akik e cikk írójától hallottak először a történtekről. Mások viszont csak legyintettek, mondván, ilyen vi­lágot élünk, miért éppen Oroshá­za lenne ez alól kivétel. Valaki fenyegető levélről is beszélt, amit a csarnok őrző-védő vállal­kozója kapott a minap. Az egyik árus így fogalmazott: —- Én nem látok, nem hallok semmit, végzem a dolgomat, de az biztos, ahol pénz van, ott van a kutya elásva... Értesüléseink szerint a szerdai testületi ülésen napirendre kerül a Piac Kft. ügye. Németh Béla önkormányzati képviselő java­solja majd annak az ad hoc bi­zottságnak az életre keltését, ami már dolgozott annak idején a vá­sárcsarnok körüli gondok orvos­lásában. Most ugyanez lenne a dolga: kezdeményezzen vizsgá­latot, bogozza ki az ügyvezető igazgatóval kapcsolatban felme­rült visszásságokat. Cs. I. Bővebb információért érdeklődjön a Ford márkakereskedőknél Magyarországi .Ford márkakereskedők Mások előtt vezet. www.ford.hu

Next

/
Thumbnails
Contents