Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-10 / 262. szám

1997. november 10., hétfő KÖRKÉP Apor Vilmos képe a lateráni bazilikában FOTÓ: FEB/REUTERS Boldoggá avatták Apor Vilmost (Folytatás az 7. oldalról) szentírási olvasmányok, köztük magyar nyelven részlet Szent Pál apostolnak a korintusiakhoz írt első leveléből. A pápa szentbeszédét a temp­lomok anyjaként emlegetett Lateráni Keresztelő Szent János bazilika, az első római keresz­tény templom ünnepének szen­telte. “Krisztusra építette Isten ma boldoggá avatott három szol­gája is életének templomát” — hangsúlyozta a pápa, aki magyar nyelven hosszasan szólt Apor Vilmos példájáról. A szegények plébánosa volt ő, e szolgálatát folytatta püspöksége alatt a má­sodik világháború sötét évei fo­lyamán is, mint a szükséget szenvedők bőkezű jótevője és az üldözöttek védelmezője. Nem félt felemelni hangját, hogy az evangéliumi elvek nevében megbélyegezze mindazt az igaz­ságtalanságot és erőszaktételt, amelyet a kisebbségek ellen, kü­lönösen pedig a zsidó közössé­gek ellen követtek el. A jó pásztor mintájára, aki életét adja juhaiért, az újonnan avatott boldog személy szerint megélte a húsvéti misztériumot, egészen életének végső feláldo­zásáig. Éppen Nagypéntek nap­ján érte a halálos golyó, nyáját védte, amikor halálra sebeztetett — így élte meg a vértanúság ál­tal saját személyes húsvétját. Hősies módon tanúságot tett a Krisztus iránti szeretetről és a felebarát iránti szolidaritásról, így a dicsőség koronája jutott neki osztályrészül, a hű szolgák módjára. „Vilmos püspök hősi­es tanúságtétele becsületére vá­lik a magyar nemzet nemes tör­ténelmének, s a mai naptól fog­va az egész egyház csodálattal tekint fel rá” — mondta II. Já­nos Pál. A szentmise során a felaján­lás keretében átadták a háromposztuláció ajándékát: magyar részről egy erre az alka­lomra készült kelyhet ajánlottak, ezt követően mutatták be a relik­viákat, köztük Apor Vilmos egyik vérrel átitatott ruhadarab­ját. A pápa miséjén magyar rész­ről Paskai László bíboros, Esz- tergom-Budapest egyházmegye érseke, Pápai Lajos győri püs­pök, Seregély István egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, Gyulay Endre szeged- csanádi püspök, Takács Nándor székesfehérvári püspök, Temyák Csaba püspök és Bóna László, a győri egyházmegye helynöke koncelebrált. Atlanti krónika A tagság elviselhető terhekkel jár Az európai biztonsági építmény még nem kerül tető alá a NATO most esedékes bővítésével, de hazánk, valamint Cseh- és Lengyelország meghívása a védelmi szervezetbe hozzá­járul az egész földrész stabilitásához - jelentette ki Somogyi Ferenc a Ferenczy Europress számára adott interjújában. Hírháttér Tartós „olvadás” A jelek szerint a kínai-amerikai kapcsolatok rendeződésével pár­huzamosan megnyílt a lehetőség arra, hogy a nagyhatalmi három­szög Moszkva—Peking-szárát is az egyenjogú viszony jellemezze. Hírek szerint a stratégiai partnerség keresése jegyében zajlik a legújabb — Jelcin elnöki hivatali időszaka alatt az ötödik - orosz-kínai csúcstalálkozó. A hétfői pekingi tárgyalásokon fontos bejelentések várhatóak mind a két ország közti határmegállapodás véglegesítése, mind a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bőví­tésének tárgykörében. Ismerve a két hatalmas területű és népes­ségű állam politikai súlyát, illetve kapcsolatrendszerük hullámzá­sát az elmúlt évtizedekben, nem lehet eléggé kiemelni a mostani, immár tartósnak látszó „olvadás" jelentőségét. A két ázsiai óriás viszonyát persze ma is számos probléma ter­heli. Peking a több milliárd dollárosra dagadt kereskedelmi deficit miatt neheztel, Moszkva viszont azt fájlalja, hogy az orosz beszállí­tási ajánlatok rendre háttérbe szorulnak a kiugró ütemben fejlődő kínai gazdaság korszerűsítésében a nyugati cégek ajánlata mögött. Legalább ennyire fontos a két ország rendezett politikai viszo­nya is. A hatvanas években fegyveres összetűzések is előfordultak, mostanra viszont eljutottak a határkijelölés befejezéséhez. Be­árnyékolhatja azonban a tárgyalásokat, hogy a pekingi csúcson ki­emelten szerepelnek a jövedelmező fegyverkereskedelem kérdései is a napirendi pontok között. Szondy Gábor A kancellár fejet hajtott Nem felejthetok a történelem eseményei Nyílt levélben fordult a Roma Jogok Európai Központja nevű szervezet Györgyi Kálmán leg­főbb ügyészhez. Aláírói vizsgá­latot sürgetnek roma személye­ket sértő magyarországi hivata­los intézkedésekkel kapcsolat­ban. Az európai roma jogvédő szervezet tudomása szerint biz­tonsági őrök is többször zaklat­ták és megfélemlítették a ro­mákat Magyarországon. Százezrek emlékeztek Tel- Avivban Jichak Rabin volt iz­raeli miniszterelnök két évvel ezelőtti meggyilkolására. A tér, ahol Rabint egy szélsőjobbol­dali fiatal, Yigal Amir 1995. november 4-én meggyilkolta, azóta az egykori kormányfő nevét viseli. A résztvevők fel­vételről ismét meghallgathatták Rabin utolsó, a békefolyamat továbbvitelét sürgető beszédét. Nem az Iszlám radikálisokat terheli a felelősség a két évvel ezelőtti, nyolc halálos áldozatot követelő párizsi merénylete­kért, mert az algériai titkos- szolgálatok követték el azokat - állítja e szervezetek egyik ko­rábbi munkatársa, aki politikai menedékjogot kért Londonban. Kuba folytatja irányvonalát, hiszen a forradalom olyan alap­elvekre épül, amelyek nem el- adóak - biztosította hallgatósá­gát Castro kubai vezető a latin­amerikai országok, Portugália és Spanyolország venezuelai ta­lálkozóján. Újabb tömegmészárlásról számolt be a vasárnapi algériai sajtó. Értesülések szerint egy fegyveres csoport 22 embert ölt meg szombatra virradóra Tlem- szen tartományban. Az 1992 óta tartó erőszakhullám már több mint 65 ezer halálos áldo­zatot követelt az országban. Utcai összecsapások dúlták fel Brüsszel nyugalmát a hét végén. A zavargásokat az vál­totta ki, hogy a belga főváros egyik bevándorlók lakta kör­nyékén a rendőrök lelőttek egy kábítószerrel kereskedő ma­rokkói fiatalembert. Újfasisztákat tartóztatott le a német rendőrség. A neonácik Hitler 1923. november 8-ai si­kertelen puccskísérletére kíván­tak emlékezni. A tüntetés betil­tását figyelmen kívül hagyó csoportokat már útközben fel­tartóztatták, aki mégis eljutott a helyszínre, azt őrizetbe vették. Le Pen, a francia szélsőjobbol­dali Nemzeti Front pártvezére meglepő módon mérsékletre szólította fel elvbarátait Buka­restben a Nagy-Románia Párt kongresszusán. A politikus bí­rálta Funar módszereit, ame­lyek szerinte nem vezethetnek eredményre. A Külügyminisztérium integ­rációs államtitkára megnyug­tatónak nevezte a most lezá­rult brüsszeli csatlakozási tár­gyalásokat. Somogyi Ferenc szerint a NATO a leendő szö­vetségesekre bízza mind a haderőreform ütemét, mind a katonaság civil ellenőrzésének kiépítését. Az atlanti szervezet még a védelmi célok meghatá­rozását és a katonai költségve­tés arányait sem akarja ráeről­tetni az érintett országokra. Léteznek természetesen a NATO-tagságból fakadó kö­zös védelmi feladatok, ám túl­zottak azok az aggodalmak, hogy hazánkra aránytalanul nagy terhek várnak. 1999-től a kollektív védelmi és például a békefenntartó funkciók ellátá­sára Magyarországnak egy zászlóaljat, illetve egy dandárt kell kiállítania. Ez nem ha­ladja meg a honvédség teher­bíró képességét. 2001 -re hazánk a tervek szerint a nemzeti össztermék (GDP) 1,85 százalékát fordítja védelmi célokra, beleértve a NATO-tagsággal kapcsolatos és szükséges katonai eszközök előteremtését, az infrastruktu­rális fejlesztéseket is. A külügyi államtitkár alap­talannak tartja azokat az aggá­lyokat, miszerint tartósan ide­gen csapatok időznek majd az országban. „Állandó, nagy lét­számú harci egységet a NATO nem állomásoztat majd Ma­gyarországon” — jelentette ki, de elismerte: a nukleáris vé­delmi ernyő kiterjesztése ké­sőbb esetleg felvetheti bizo­nyos alakulatok jelenlétének szükségességét, de erről - az adott helyzet ismeretében - az akkori parlamentnek, kor­mánynak kell majd döntenie. Arra a kérdésre válaszolva: vajon nem hátrányos-e szá­munkra, hogy nincs közös ha­tárunk egyetlen NATO-or- szággal sem, kifejtette: kato­napolitikai szempontból ké­zenfekvő volna Ausztria, il­letve Szlovénia felvétele. „Támadás esetén Magyaror­szág szigetországként is szá­míthat majd az atlanti szerve­zet védelmére.” (toronyi) Komoly érdekeltségei vannak Európában az USA-nak, a NATO-ban betöltött vezető szerepe pedig a földrész békés fejlődésének biztosítéka — mondta Donald Blinken Deb­recenben, a NATO-tagsá- gunkról rendezett hétvégi kon­ferencián. Az USA budapesti nagykövete felhívta a figyel­met: a vasárnapi népszavazás eredménye hatással lehet arra is, hogy az amerikai szenátus ratifikálja-e az Észak-atlanti Szerződés kibővítését vagy sem. Vajnai Attila, a Munkáspárt alelnöke cáfolta, hogy szá­munkra fontos lenne a NATO­tagság. Felhívást intézett a kormányfőhöz, hogy kezde­ményezzen alkotmánymódosí­tást, amely kizárná külföldi katonák magyarországi állo- másoztatását, nukleáris eszkö­zök telepítését, és magyar ka­tonák külföldre vezénylését. A debreceni tanácskozás résztvevői a vita végén „házi” próbaszavazást rendeztek. Eszerint a résztvevők 93 szá­zaléka támogatta hazánk belé­pését a NATO-ba. (csak) * „NATO-íesztivált” tartottak Szegeden is, amelynek fő szó­noka, a miniszterelnök volt. Kijelentette: Magyarország felemelkedésének történelmi esélye most érkezett el, ame­lyet nem szabad elmulasztani. Belépésünk az atlanti védelmi szervezetbe nemhogy többlet- teherrel, megtakarítással jár, hangsúlyozta Horn Gyula. Példaként említette, hogy a magyar légtér védelmének biztosításához, ha nem csatla­kozunk, 155 harci repülőgép kellene, a szövetség tagjaként csak 30-50 gépre lesz szüksé­günk. A kormányfő kérte az ország lakosságát, vegyen részt a szavazáson és voksol­jon igennel. Kovács László egy fővárosi rendezvényen tartott előadá­sában rámutatott: a népszava­záson félre kell tenni az előíté­leteket, a politikai ellentéteket az ország jövője érdekében. A külügyminiszter elmondta: a NATO-ból ki is lehet lépni, ha az ország jövendő vezetői egy későbbi időpontban esetleg így gondolnák helyesnek. Az osztrák kancellár felszólí­totta honfitársait a gyűlölet terjedésének megakadályozá­sára és a toleranciára. Viktor Kiima nyilatkozatban emlékezett meg 1938. novem­ber 9-ről, a zsidó lakosság el­leni vérfürdő 59. évfordulójá­ról. Az osztrák politikus szerint nem merülhetnek a feledés ho­mályába a Kristályéjszaka em­bertelen eseményei, amelyektől később egyenes út vezetett a halál táborokig. A kancellár úgy véli: a rég­múlt eseményei arra figyelmez­tetik a jelenkort, „mire lehetnek képesek emberek bizonyos po­litikai és gazdasági körülmé­nyek között”. Ausztriában vasárnap több A légikatasztrófák egyik típu­sánál elsősorban a földbe csapódás ereje, az ütközés követel sok áldozatot. Amerikai kutatók több mint kétezerötszáz olyan áldozat adatait elemezték, akik 1980 és 1990 között repülőgép-szeren­csétlenségben veszítették éle­tüket. Bár az általános bizton­sági szigorítások hatására 1990-ben már lényegesen ke­vesebb volt a halálos baleset, a sérülések jellege gyakorlatilag változatlan maradt: főleg fej-, mellkasi és medencetáji ütések okozták a végzetet. A tapasztalati tények legfris­sebb összegzése alapján a kuta­rendezvényen is megemlékez­tek a Kristályéjszakáról. A Bé­csi Színházban a mauthauseni koncentrációs tábor öt egykori lakója számolt be a lágerélet szörnyű hétköznapjairól. A nyilvános vallomások a szerve­zők szerint arra szolgálnak, hogy az emberek soha ne feled­jék: mik történtek ezekben a tá­borokban, hiszen a Linzhez kö­zeli Mauthausenben is 1938 és a második világháború vége között több mint százezer em­ber lelte halálát. A vasárnapi nyilvános elő­adáson az is kiderült, hogy a he­lyi lakosság annak idején pon­tosan tudta, mi történik a tábor­ban. Sok olyan épület ma is áll, amelyet a tábor lakói kény­szermunkában építettek. tók most arra hajlanak, hogy a légi katasztrófát leginkább egy hatalmas erejű frontális autós ütközéshez hasonlítsák. Szerintük megfontolandó, nem kellene-e a gépjárművek­ben már kötelező biztonsági felszereléseket átvenni. Az au­tók hárompontos biztonsági övei 24 százalékkal csökkentet­ték a közúti halálesetek számát. Ezzel szemben a repülőgépe­ken csak egy vékony és laza övpánt tartja az ülésben az uta­sokat. A szakértők javaslata egy­szerű: a repülőgépeket is szerel­jék fel modem biztonsági övékkel és az ülések háttámlá­jába épített légzsákokkal. Légzsákot a repülőgépre! Az utasok nagyobb biztonsága a cél Bagdadi akadályozza az ellenőrzést. Míg az utcákon az USA ellen tüntet a tömeg, az iraki hatóságok gátolják a tömegpusztító fegyverek megsemmisítését ellenőrző ENSZ- bizottság munkáját. Kritikussá vált a feszültség a térségben. fotó: feb/reuter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents