Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08-09 / 261. szám

feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­MEGYEI KÖRKÉP 1997. november 8-9., szombat-vasárnap Megkérdeztük olvasóinkat Örülnek-e a csabai a McDonald’s-nak? Pribojszki Csaba, 18 éves, bé­késcsabai diák: — Szerintem nagyon fon­tos, hogy végre legyen egy jó hely ebben a városban a fiata­loknak is. Azt gondolom, hogy a többi étkezdében egy ideig biztosan megcsappan majd a forgalom. Igaz, hogy egy ki­csit drágább itt minden, mint a többi helyen, de finomabb, meg egyébként is: az olyan ku­riózum, hogy a „McDonald’s- ban ebédeltem”. Laurinyecz Péter, 17 éves, bé­késcsabai diák: — Biztosan jobb lesz ez a hely, mint a többi, mert hallot­tam, hogy olyan szabályok van­nak például, hogy a hamburgert 15 perc után ki kell dobni: va­gyis biztos, hogy mindig friss ételt kapok, kulturált helyen. Persze, lehet, hogy egy idő után egyeseknek unalmassá válhat ugyanaz az étel, de valahogy mégis megél minden városban a McDonald’s. Birinyi Judit, 34 éves, kecske­méti területi vezető: — Szerintem a McDonald’s egy szenzációs hely. Igaz, én elfogult vagyok, mert szinte minden nap megfordulok egy McDonald’s étteremben. Úton-útfélen ezt választom, mert gyors és megbízhatóan jó. Egy ekkora városban pe­dig, mint Békéscsaba már mindenképpen szükség volt rá. Csordás Edit, 20 éves, hódme­zővásárhelyi üzletvezető: — Nagyon irigylem a csabai­akat, hogy ebben a városban már nyílik egy ilyen étterem. Épp ideje volna nálunk is. Ez a hely pedig különösen frekven­tált, jó hely, igaz, ez tudomá­som szerint a McDonald’s-nál egyébként is előírás. Nagyon tetszenek a gyerekeknek szóló meglepetései is. A. Gy. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Vásári kavalkád tűznyelőkkel, komédiásokkal és mikulásokkal Első karácsonyi piacfesztivál Egyre több olyan jelentős rendezvény színhelye Békéscsaba, me­lyek ugyanazt a célt szolgálják: az üzleti világ szakembereinek találkozását, a város idegenforgalmának fellendítését. A Csaba Expo, a Városházi Esték és a Kolbászfesztivál után az Agóra- Csaba Rt. megrendezi az első karácsonyi piaci fesztivált és vá­sárt — tudtuk meg tegnap a cég sajtótájékoztatóján Csanálosi László ügyvezető igazgatótól és Mokrán Jánostól, a vásár sajtó- szóvivőjétől: Sarkad térsége felsorakozott Gyula mögött — Igazi múlt századbéli vásári hangulatot szeretnénk teremteni ezekben a napokban a csabai pi­acon. Lesznek vásári komédiá­sok, ősi mesterségek követői, (például egy igazi kovácsmes­ter), tűznyelők, bábosok, bohó­cok és mikulások (akikre egyéb­ként érdemes lesz odafigyelni, mert a tőlük kapott ajándékok segítségével komoly készpénzt lehet megtakarítani). A konkrét programok között említhetjük az első csabai mikulásfesztivált, kutyavásárt, babgulyásfőző-ver- senyt, megválasztjuk a város legerősebb emberét, a piac leg­jobb kofáját és persze minden programunkat egy kisbíró do­bolja ki. Természetesen az el­sődleges cél a karácsonyi aján­dékok beszerzése ebben az idő­ben, ezért a kereskedőinknek is szeretnénk mind jobb körülmé­nyeket teremteni. Acélvázas, fe­dett pavilonokban, több mint ezer négyzetméteren megerősí­tett őrzés, díszvilágítás, folya­matos takarítás mellett négyzet- méterenként 3840 forintért tu­dunk helyet biztosítani. A vásár december elsejétől 24-ig tart a piac területén, a rendezvények pedig általában a hétvégekre koncentrálódnak. Tudjuk, hogy a városban ugyanebben az idő­szakban máshol is zajlik hason­ló rendezvény, de reméljük, ez az egészséges versengés végülis csak a vásárlók érdekeit szolgál­ja majd — fejezte be mondan­dóját Csanálosi László, az Agóra-Csaba Rt. ügyvezető igazgatója. Antal Gyöngyi A megyei területfejlesztési ta­nács legutóbbi ülésén Tóth Imre sarkadi polgármester felvetette: nem szerepel a napirendi pontok között a Budapest—Bukarest autópálya nyomvonalának meg­tárgyalása, holott ez kardinális kérdés lehet a Békés megyeiek számára. Mint elmondta, Hóm Gyula bukaresti látogatása ide­jén felvetődött, hogy ezt az au­tópályát mielőbb létre kellene hozni. A sarkadi polgármester szerint Békésnek ez ügyben össze kellene fognia, s nem len­ne szabad engednie, hogy a tár­gyalások Hajdú-Bihar vagy Csongrád irányába haladjanak. Erről a veszélyről Tóth Imre szólt a héten Méhkeréken ta­nácskozó, Sarkad térségi telepü­lésvezetőknek is. Felhívta a fi­gyelmüket, hogy amennyiben a szóban forgó autópálya kikerüli Békés megyét, ez a keleti rész ismét egy léptékkel leszakad a fejlődéstől. Mint elmondta, in­formációi szerint reális veszélye van annak, hogy az autópályát Hajdú-Bihar vagy Csongrád megyében szeretnék vezetni az ártándi vagy a nagylaki határát­kelőn keresztül. Tóth Imre hangsúlyozta: ahogyan egész Békés, úgy Sarkad térségének fejlődésére is jelentős hatással lenne, ha ez az autópálya Béké­sen, s ezen belül is a gyulai ha­tárátkelőn át vezetne. Arra kérte az egybegyűlt polgármestereket, Sarkad térsége külön is lobbiz­zon ennek megvalósulásáért. A felvetéssel valamennyi telepü­lésvezető egyetértett. Emellett javaslat hangzott el arra vonat­kozóan, hogy e „harcba” vonják bele a határ túloldalán lévő bi­hari térséget is, amellyel a kö­zeljövőben amúgy is együttmű­ködési megállapodást kívánnak aláírni. — Sajnos Békés — a szom­szédos megyékhez viszonyítva — már így is fáziskéséssel indul a küzdelemben — állította Tóth Imre —, de ezúttal nem szabad hagynunk, hogy a fejlődés villa­szerűén, tőlünk északra vagy délre ismét elkerüljön bennün­ket. Sarkad térségének a gyulai verzió mögött kell felsorakoz­nia! —ria Csak ió oldala van Hirdetésszervezés: 1997. szeptember 15-től év végéig. Cím: Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. 2040 Budaörs, Baross u. 89. Telefon: (23) 504-999 Fax: (23) 504-989- A legforgatottabb szakmai telefonkönyv- 90 000 példányszámú megjelenés Békés megyében- Ingyen jut el valamennyi telefon-előfizetőhöz- Üzletági besorolás három nyelven- Alfabetikus cégmutató- Egyedülálló hirdetési lehetőségek Békés megyei szálat gombolyítottak a rendőrök Az olajmaffia milliárdos adócsalása A Békés Megyei Rendőr-főka­pitányság szervezett bűnözés elleni osztálya indított eljárást emberrablás, zsarolás bűntette és más bűncselekmények ala­pos gyanúja miatt P. Gy. békés­csabai lakos ellen 1997. au­gusztus végén. A nyomozással kapcsolatban a megyei főkapi­tányságtól kapott sajtóközle­mény a következőkről tájékoz­tatta lapunkat. Az említett ügyben tartóz­tatták le J. I. Á. mezőberényi la­kost 1997. augusztus 28-án, akit ugyancsak zsarolással, ember­rablással gyanúsít a rendőrség. Az előzetes letartóztatást a Bé­késcsabai Városi Bíróság 1997. november 28-áig hosszabbította meg, de a Békés Megyei Bíró­ság a gyanúsított védője által benyújtott orvosi igazolásban foglaltakra 1997. október 28-án J. I. A. előzetes letartóztatását megszüntette, és szabadlábra helyezte. A szabadlábra helye­zés oka a Békés Megyei Bíró­ság szerint a védők által becsa­tolt orvosi igazolások alapján az volt, hogy J. I. A. olyan beteg­ségben szenved, mely szerint állapota életveszélyes, bármi­kor meghalhat, és azonnali or­vosi ellátásra, beavatkozásra szorul. J. I. Á. ismert volt már a Bé­kés megyei rendőrség előtt, ugyanis 1990-ben sorozatos ál­latlopások miatt folytattak, elle­ne büntetőeljárást, és ebben az ügyben azt állapították meg, hogy J. I. A. gyakorlatilag sem­milyen vagyonnal nem rendel­kezett. Olyan jelzések érkeztek még az emberrablás, zsarolás miatt indult büntetőeljárás előtt, hogy a néhány éve vagyontalan J. I. Á. rövid idő alatt milliárdos lett. Ezt bizonyította, hogy a ko­rábban düledező mezőberényi házát palotává varázsolta, a 44- es út mellett egy lepusztult ta­nyát vásárolt, és abból is hirte­len kastély lett. Rövid idő alatt több, mint húsz, 5—30 millió forint közötti értékű gépkocsira tett szert, és az adócsalást bizo­nyítandó, a rendőrök már adato­kat gyűjtöttek. Igaz, hogy a megyei bíróság az emberrablás és más bűncse­lekmények miatt a már leírt in­dokokra hivatkozva megszün­tette J. I. Á. előzetes letartózta­tását, a Békés Megyei Rendőr­főkapitányság szervezett bűnö­zés elleni osztálya J. I. A.-t, amint a börtön kapuján kilépett, azonnal őrizetbe vette. A Bé­késcsabai Városi Bíróság pedig 1997. október 30-án előzetes le­tartóztatásba helyezte, mert a J. I. Á. egészségi állapotára vonat­kozó iratot kiállító orvos tanú- kihallgatása során azt állította: igaz, hogy J. I. Á. folyamatosan életveszélyben van, bármikor meghalhat, de ez a betegsége a gyanúsítottnak fennállhatott már tízéves kora óta. Mivel J. I. A. állapota az orvosi igazolás szerint válságos, 1997. novem­ber 5-én egy budapesti kliniká­ra szállíttatta a rendőrség, ahol rendőri őrizet mellett vigyáznak J. I. Á. életére, egészségére. Közben J. I. A. hirtelen meg­gazdagodására a rendőrség megtalálta a magyarázatot, ugyanis a gyanúsított úgymond olajozott, alapított egy kft.-t, három benzinkútja volt, és a le­gálisan forgalmazott gázolaj-ér­tékesítésen túl illegális olajke­reskedéssel is foglalkozott. Az eddigi adatok szerint az utóbbi három hónap alatt 46 millió fo­rint értékű olajat adott el. Ez a könyvelésben nem jelentkezett, egyébként a vállalkozás már nem is az ő nevén futott, abból kilépett, de a haszon 70 százalé­kát a lefoglalt iratok szerint J. I. A. zsebelte be. J. I. A. a lefog­lalt iratok szerint egy budapesti, ugyancsak illegális olajkereske­déssel foglalkozó kft.-től vette az olajat, és 1997. november 4- én e pesti kft.-nél jelentek meg a Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság nyomozói, de nagyon meglepődtek, mert velük egy időben érkeztek oda a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága Veszprém me­gyei nyomozóhivatalának mun­katársai. Tűzharc nem volt, mert egy pillanat alatt felismer­ték, hogy azonos ügyben érkez­tek, majd közösen házkutatást tartottak, és ez eredményesnek bizonyult. A közös munka ered­ményeként azt lehet eddig meg­állapítani, hogy mintegy 15 millió liter gázolajat adófizetés nélkül értékesítettek. Az elvont adó mértéke a két nyomozóha­tóság rendelkezésére álló szám­lák, szállítólevelek tanúsága szerint 1 milliárd 174 millió fo­rint. Az ügyben a két nyomozó hatóság abban állapodott meg, hogy közösen folytatja tovább a nyomozást, mert ez eddig is eredményesnek bizonyult. J. I. Á. 46 millió forintos olajforgalmazása olyan értéke­sítés volt, amely után semmi­lyen közteherhet nem fizetett be. Természetesen a budapesti kft. ügyvezetője őrizetbe, majd előzetes letartóztatásba került, meg kell jegyezni azonban azt is, hogy a kft. egyik tagjának anyósa volt az, akit ez év nya­rán Budapesten, egy Mazda személygépkocsi csomagtartó­jában vérbe fagyva találtak. Vasárnap: apák napja Az apák ma már sok tekintetben megosztják az örömöket és a tennivalókat is az édesanyák­kal. Az apás szülés népszerűvé válása óta ők sincsenek kire­kesztve az újszülöttek életéből. Az első pillanattól ott lehet­nek, megérinthetik a frissen vi­lágra jött babájukat, sőt már a szülésre felkészítő tanfolya­mokon együtt végezhetik az ápolási-gondozási gyakorlato­kat a kismamákkal. így, amikor hazaviszik a gyermeket a kór­házból, az nem lesz ismeretlen, megközelíthetetlen, törékeny kis lény számukra, hanem bát­ran pelenkázzák, fürösztik, daj­kálják őket. A kisbaba iránti gyengédség nemcsak anyai tulajdonság. Ma már nem számít férfiatlannak, ha az apa foglalkozik a kisbabá­val és kedveskedik neki. A pár hetes csecsemő már megismeri édesapja arcát és hangját, visz- szamosolyog rá, a hónapok mú­lásával egyre szélesebb gesztu­sokkal üdvözli, ha kiságyához közeledik. Ehhez csupán annyi szükséges, hogy az apának min­den nap legyen egy kis ideje gyermeke számára. A csecsemőknek remek kis antennáik vannak a szeretet és a törődés érzékelésére: bájos kis mosolyukkal üdvözlik a föléjük hajló ismerős arcot, s a papa ha­sán is szívesen elszundítanak. A közös szertartások, például a fürösztés, meghitt párossá ko­vácsolják apát és gyermekét. Ahhoz, hogy a gyermekek lelki fejlődése kiegyensúlyozott legyen, szükségük van teljes ér­tékű apákra is, akikből még igen gyakran hiányt szenved­nek. Ezért álljunk meg egy ki­csit ebben a rohanó világban, s gondolkodjunk el, most kéne másképp tenni... Ünnepeljünk együtt november második va­sárnapján, az apák napjám Suhajda Ágnes körzeti védőnő', Békéscsaba

Next

/
Thumbnails
Contents