Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-01-02 / 255. szám
Tisztelgés a hősök emléke előtt Hősi halált halt katonákra emlékeztek Békéscsabán a város, a politikai pártok és a fegyveres testületek képviselői. (3. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Patyi Antalné nyugdíjából nem telik paraff^ t bolaantennára, úgy érzi, a műholdas megoldással sok emberrel kitoltak. (6. oldal) 3S*i 1997. NOVEMBER 1-2., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LII. ÉVFOLYAM 255. SZÁM OREL. ■©• KŐRÖS AUTÓCENTRUM Kamato csökkentés az Opel Banknál! 5600 BÉKÉSCSABA Szarvasi út 66. Tel.: 66/451-655, Fax: 66/441-287 gorenje Fogalom aháztartásbanl Gorenje márkakereskedés **• garanciális javítás ** egyéb háztartási gépek árusítása és szervizelése MS= HÁITARTÁ(ICÍP-SmVIZÉf-Ü2LÍT. Gyula, Béke sgt. 9—11. 1 Telefon: (66) 361-233. § HÍREK Megemlékezés, (z) November 2-án, vasárnap délután fét ötkor Békésen, a világháborús emlékhelyen, a Széchenyi téren az I. és II. világháborúban elesett hősökre és áldozatokra emlékeznek ökumenikus isten- tisztelet keretében. Imát mond Katona Gyula református lelkész, Nagy József római katolikus esperes és Szlovák Tibor baptista lelkész. Elismerés, (e) Az október 23-ai forradalom és szabadság- harc évfordulója alkalmából a honvédelmi miniszter a Honvédelemért kitüntető cím első fokozatát adományozta dr. Biri Istvánnak, Békés megye főjegyzőjének. A szent koronáról, (r) Őfelsége, a magyar szent korona címmel tart diavetítéses előadást Csömör Lajos művészeti író és aranyműves november 4- én 18 órától a gyomaendrődi Katona József Művelődési Központban. Megváltoznak, (a) A Csaba- kábel Kft. békéscsabai és békési hálózatán hétfőtől új helyen lesz látható a Magyar Televízió 1-es csatornája, valamint a Duna TV, ezért a televíziókészülékeket ezen a napon át kell hangolni. Egyébként a Csabakábel Kft. november havi számlájának hátoldalán nyomdai hiba miatt a békéscsabai előfizetők a békési csomagkínálatot olvashatták. Az 1990-es évek elejére sokszorosára nőtt a személy- és a teherforgalom, ami több órás várakozásba került. A tegnapi kamionterminál-átadással új fejezet kezdődik az átkelőhelyen FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Gördülékenyebben Európában Felavatták, a gyulai határátkelőhely kamionterminálját Tegnap a közel 440 kilométer hosszúságú magyar—román határszakaszon két kamionterminált is avattak: az egyiket az ártándi, a másikat a gyulai határátkelőhelyen. Mindkettő Phare-támogatással valósult meg. Míg Artándnál a forgalom már zajlott az ünnepélyes átadás előtt, Gyulánál ezt követően gördülhetett át az új helyen az első, egy német kamion Románia felé. A Magyarországon áthaladó forgalom jelentősen megnövekedett, ezért halaszthatatlanná vált a legfontosabb határállomások korszerűsítése. A magyarországi határátkelőhelyek fejlesztését a Vám- és Pénzügy- őrség Országos Parancsnoksága hivatala irányította, Phare- pénzből és magyar költségvetésből valósult meg. Az Európai Unió Phare-támogatási programjai közül az 1994. évi határátkelőhely-korszerűsítési program 2,2 millió ECU összeget irányzott elő a gyulai beruházásra és a várost elkerülő út megépítésére, majd további 0,5 millió ECU-t ítéltek meg. A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi- Minisztériummal való egyeztetések alapján a keretből 1,5 millió ECU-t használtak fel a kamionterminál megépítésére, a VPOP pedig 1,2 millió ECU- vel járult hozzá a várost elkerülő szakaszhoz. A határátkelő- hely korszerűsítésének teljes költsége a területszerzéstől a kivitelezésig, berendezésig megközelíti az 1,3 milliárd forintot. A fejlesztés első ütemében a mélyépítési létesítmények (kamionparkolók, közművek), a második ütemben a vámkezelési technológiát és a határőr-ellenőrzési feladatokat kiszolgáló létesítmények valósultak meg. Az első ütem nyertes vállalkozója a Betonútépítő Nemzetközi Rt., a másodiké a Strabag Hungária Rt lett, a mérnöki teendőket a Főber Rt. látta el. Az avatóünnepségen Cso- bánczy Péter, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, az EU-szab- ványok szerint készült létesítmény jelentős hatású a ma-gyar—román gazdasági kapcsolatok fejlődésére, sőt az európai külgazdasági kapcsolatokéra is. Alain Bothorell, az EU budapesti képviseletének helyettes vezetője elmondta, az EU 1992 óta 30 millió ECU-t fordít a magyar vámlétesítmények és határátkelőhelyek fejlesztésére. Az átkelőhelyek milyensége meghatározza két szomszédos ország kapcsolatának mélységét. A határátkelőhely-korszerűsítés további lépés az EU- kívánalmaknak megfeleléshez. A kamionforgalmat dr. Bencze József dandártábornok, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának rendészeti főigazgatója indította útjára. A kamionterminál területe 75 kamiont fogadhat be. Korszerű kezelő- és vizsgálóépületekkel felszerelt, 40 munkahelyes számítógéprendszerrel rendelkezik. A régi helyen a személyforgalom zajlik, s az itteni épület felújítását is tervezik. Szőke Margit Bologna lépett térségünk felé Legalább 25 éve kapcsolat fűzi egymáshoz Békés és Bologna megyét, emlékezzünk csak Gyula és Budrio együttműködésére. A szálak szorosabbra fűzése volt a cél, amikor legutóbb az olaszországi tartomány két éve megválasztott elnöke, Vittorio Prodi szorgalmazta a két térség közeledését. A szándékot megerősítendő a bolognai elnök csütörtökön megyénkbe látogatott, hogy vendéglátóival áttekintse az együttműködés lehetséges területeit. Visszautazása előtt Prodi elnök sajtótájékoztatón vont mérleget az itt tapasztaltakról. (Folytatás a 3. oldalon) Prodi elnök szerint Magyar- ország a híd szerepét tölti be FOTO: SUCH TAMÁS Melyik cukorgyár a következő halálra ítélt? Mezőhegyes: senki nem tud semmit Mezőhegyes és a dél-békési cukorrépa-termesztők szomorú kilátásairól írt tegnapi számában egyik országos napilapunk. (Piacot vett az Agrana, nem gyárat — A következő halálra ítélt Mezőhegyes lenne?) A cukorgyár dolgozói, a városi önkormányzat illetékesei, valamint a környék répatermesztői attól tartanak, hogy a címben megfogalmazott kérdés már eldőlt. Biztosat senki sem tud, bár meglehetősen kedvezőtlen jelnek tűnik, hogy az egyébként is rövidre tervezett kampány jó néhány nappal megrövidül, ugyanis a feldolgozandó répa egy részét átszállítják Sarkadra. A Magyar Cukor Rt.-ben (állítólag) egyedül Fischer Béla vezérigazgató rendelkezik nyilatkozattételi joggal, ám őt pénteken nem tudtuk elérni. A cukorgyár szakszervezeti titkára, Demeterné Pristyák Róza is a vezérigazgatóhoz irányít Budapestre. Megjegyzi, hogy Fischer Béla a közeljövőben Mezőhegyesre látogat. — Addig egyszerűen nem érdekes az, amit én mondhatnék a sajtónak. A gyár sorsára vonatkozó kérdésemre ekkor szeretnék választ kapni. Egyébként is: a kollektív szerződés hatálya alá tartozó dolgozó nem nyilatkozhat. Tehát ön nagy kárt okozna azzal, ha bármelyik dolgozónkat nyilatkozattételre bírná. Bihari László gyárigazgató szavai is igazolják a szakszervezeti tisztségviselő által mondottakat: — Nekem a termelés irányítása a feladatom. Másra nincs felhatalmazásom — közli sajnálkozva. A város polgármesterétől, Kassai Bélától annyit sikerül megtudnunk, hogy november 14-én őt is felkeresi a vezér- igazgató. — Semmiféle előzetes ismeretem nincs arról, hogy miről kíván tájékoztatni. Mindenesetre, ha három szívem lenne, mindhárom a gyárért dobogna. Jómagam is szorongva várom a fejleményeket, hiszen a 230 dolgozó túlnyomó többsége mezőhegyesi — mondja elkomorult arccal. M. Gy. Földtulajdonosok, tormelók, FIGYELEM! A Stabák Agro Line Kft. kukoricafelvásárlást hirdet. Megfelelő területnagyság esetén betakarítást és szállítást is vállalunk. Telephelyre történő beszállítás esetén kombájnnyers kukorica irányára bruttó 13 500 Ft/tonna májusi morzsoltra visszaszámolva (13%-ra szárítva, 98%-ra tisztítva). Betakarítás esetén levonva az aratás és beszállítás költS^ytaBák\ sege. ÉRDEKLŐDNI: személyesen a Stabák Agro Line Kft. telephelyén (halászlaki major). Telefon: 06(66)312-974, 06 (30) 351-875, st 06 (30) 384-991. „Sírjukon mécs, szemünkben könny...” Falevél-szőnyeget terített talpunk alá a hideg szél, fázósan topogunk szelíd emlékű nagyapám sírja körül a nagybán- hegyesi temetőben. Magas, idős férfi tesz-vesz, kapál, gyomlál a szomszédban, egy idő után halkan köhintve közelebb lép: „A Tóth bácsi családja?” — szólítja meg édesapámat. — Ismertem ám, a közelükben laktunk, mikor áttelepítettek. Több, mint ötven éve annak! A fél falu úgy került ide, itt éltük le az életünket, de elfogyunk, lassan mind kikerülünk ide. Megpihenünk.” Nyolcvan fölött jár Csizmadia Ambrus, s úgy beszél sorsról, elmúlásról, mint a szélről, napsütésről. A közösség, amelyhez tartozik, egy életen át a megtartó erő, ez a szép kis temető pedig, ahová gyakran kijárnak a falubéliek, a lélek hídja a múlt és a jelen, az élők és elveszített szeretteik között. S kapocs —- immár az egyetlen — valamennyiünk számára az emlékezés a fejfák előtt, ahol az eltávozottakra gondolunk.. * Szeretteinkre mindenekelőtt, de eltűnődünk nagy elődeink, egy nemzet jeleseinek emlékén, megállunk, s fejet hajtunk ismeretlen ismerősök síremlékeinél. Ha hagyunk magunknak időt egy kis sétára, nézelődésre, felfedezhetjük például a csabai vasúti temetőben Zsilinszky Endre síremlékét, a Kastély úti evangélikus temetőben Haán Lajos sírját, s a felvégi temetőben nyugszanak a Szeberényiek, közöttük a nagytudású evangélikus főesperes, dr. Szeberényi Lajos Zsigmond, aki 1859-ben született Békéscsabán. S tud- juk-e, például, hogy Kondoroson őrzik síremlékét Petőfi Istvánnak? Temetőink — ha fel nem számolják — múltunkat őrzik, minden sírkert a történelem egy-egy lapja, minden fejfa felkiáltójel egy mondat végén, s intelem is: halandók vagyunk, s „ahogyan ha- lottainkat tiszteljük, úgy viselkedünk az élőkkel is.” Ma: Mindenszentek, holnap: Halottak napja. Amint Tompa Mihály írja a Halottak emlékezetére: „Hogy sírjukon mécs, szemünkben könny ég: Legyen ez a nap az övék... az övék...!” Tóth Ibolya mely nélkül a nap nem indulhat!