Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-04-05 / 232. szám
© EURÓPA-NAP 1997. október 4-5., szombat-vasárnap Leleplezték a Harruckern-szobrot. A szarvasi Eu- rópa-napi rendezvények egyik kiemelkedő eseménye volt a város újratelepítője, báró Harruckern János György mellszobrának avatása az Árpád közben. Búzás Mihály és Sztancsik János alkotását Hermine Popeller (képünkön jobbra), az osztrák nagykövetség főtanácsosa leplezte le fotó: kovács Erzsébet Példa a természetalkotásról Magyarország Szent István óta Európához tartozik. Hazánk olyan értékekkel büszkélkedhet, amelyek a kontinens más tájain már kiveszőben vannak. Ezekkel az értékekkel gazdálkodva sok újat tudunk mutatni Európának — fogalmazott tegnap Szarvason, a Víz és környezet a Körösök völgyében című tanácskozás köszöntőjében dr. Sipos András, a szervező Tessedik Sámuel Oktatási- Kutatási Szövetség elnöke, a Szarvasi Arborétum igazgatója. A szakmai program a Haltenyésztési Kutatóintézetben folyVáljék egészségükre az új szakrendelő-intézet! Dr. Kökény Mihály népjóléti miniszter ezen jókívánság kíséretében adta át tegnap Gyoma- endrőd új egészségügyi létesítményét. A miniszter beszédében hangsúlyozta: a tárcának és a kormánynak egyaránt szándéka, hogy az erőforrásokat az egészségügy területén azoknak a térségeknek a felzárkóztatására koncentrálja, ahol a megbetegedési, halandósági viszonyok, illetve az életkörülmények rosszabbak. — Gyomaendrődön az önkormányzat és a kormány összefogásával egy lépést tettünk előre az itt élők ellátásának javítása érdekében — fogalmazott a népjóléti miniszter.- Az ünnepségen a házigazdák részéről dr. Gedei Margit városi főortatódott, ahol többek között a vízkímélő mezőgazdasági technológiákról, az árvízi tapasztalatokról, a Peresi holtág rehabilitációjáról, továbbá a Szarvasi Arborétumról hagzott el előadás. Az arborétumot, mint az emberi természetalkotás szép példáját dr. Sipos András mutatta be a hallgatóságnak. — Az arborétum létének üzenete általános érvényű és reményt keltő: az ember nemcsak a természeti értékek megőrzésére, de ilyenek alkotására és fejlesztésére is képes — fogalmazott az igazgató. Csath Róza vos mondott köszönetét mindazoknak, akik segítették a városi szakrendelő intézet létrejöttét. Dr. Dávid Imre polgármester köszöntőjében kiemelte Szöllősi Istvánná országgyűlési képviselőnek a szakrendelő létrehozásában vállalt szerepét. Mint mondotta, ez a nap egészen különleges a város életében. — Ma, amikor az egészségügy területéről gyakran hallani megszüntetésről, leépítésről, nálunk pontosan fordítva történt. Több mint 51 millió forintot áldozott a város a céltámogatásokkal együtt az egészségyügy szolgáltatásainak javítására. Három épületből egy helyre hoztuk a szakrendeléseket Az eddigi tíz helyett tizenöt szakfeladatot tud ellátni az intézet, s ezen tevékenységi kör további bővítésére is megvan a lehetőség — fogalmazott a polgármester. Cs. R. Mérföldkőhöz értek Békésszentandrás és Menyháza polgármestere írta alá tegnap a két község több éves kapcsolatát megerősítő barátsági és együttműködési szerződést a szentandrási községházán. Az ünnepi ceremónián jelen volt az Európai Unió Magyarországi irodájának két munkatársa is: Nadja Parcsami sajtó- és információs referens és Irmgard Henzel attasé, akik eleget téve a felkérésnek, ellenjegyezték a szerződést. A házigazda polgár- mester Sinka József, valamint Condea Terentie, Meny háza polgármestere egybehangzóan a két település kapcsolatában fontos mérföldkőnek nevezte a szerződés aláírását. A 1300 lelkes Menyháza legnagyobb büszkesége a településsel azonos nevű fürdőhely. A fürdőt egy-egy szezonban mintegy húszezer, főként belföldi vendég keresi fel. Az erdélyi községből érkezett delegáció mellett másik testvértelepülésük, Kishegyes küldöttségét is vendégül látták a szent- andrásiak. Az ünnepséget követően a vendégek ellátogattak a szőnyeggyárba, majd kirándultak a duzzasztóműhöz. —r— Az „éjszaka festője” Corini Margit festőművész születésének századik évfordulójára emlékeztek tegnap Gyomaendrődön a Városi Képtárban. A kolozsvári születésű Corini Margit New Yorkban tanult festészetet a Art Student Akadémián. Később Párizsba ment, ott élt és dolgozott tizenöt esztendeig. Ez a másfél évtized pályájának meghatározó szakasza lett. Kedves témái, a Montmartre szűk sikátorainak és az éjszaka magányos bolyongóinak ábrázolása nyomán kapta az éjszaka festője állandó jelzőt. Rendszeresen kiállított New Yorkban, Párizsban és Budapesten, a Nemzeti Szalonban. A művésznő 1952-től haláláig Gyomán élt teljes visszavonultságban. Életműve féltett darabjait a városnak ajándékozta. Az évfordulójára rendezett emlékkiállítást tegnap nyitották meg a képtárban. A tárlat az eddig ismert képek mellett tizennégy gyűjtőtől származót is bemutat. Az emlékkiállítást december 15-éig tekinthetik meg az érdeklődők. (r) Szakrendelőt avattak Hazánk a stabilitás szigete Három nagykövet nyilatkozik a csatlakozási esélyekről Hans Beck, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője, Christopher William Long, Nagy-Britannia és Eszak-írország Egyesült Királysága, valamint Declan Connolly, Írország nagykövete régi kedves ismerős térségünkben, legutóbb egy éve a békéscsabai Eu- rópa-napon találkoztunk. Beck urat többek között arról kérdeztem, hogy az elmúlt hetekben fagyossá vált viszony Szlovákia és Magyarország között vajon nem befolyásolja-e uniós csatlakozásunkat. — Nem hiszem, hogy a vízlépcsőrendszer, a Duna elterelése és a hágai döntés Magyarország csatlakozási esélyeit csökkentené. Az Európai Unió érdeke, hogy ne legyen vita a jövőbeli tagországok között, és ebben az irányban Magyaroszág már jelentős lépéseket tett Románia felé. Diplomatikusan úgy fejezném ki magam: kívánatos, hogy Magyarország ezt a készségét a közös megegyezésre Szlovákia felé is alkalmazza. Azt kívánom, hogy egy ilyen ország, mint Magyarország — én már hét éve is a gazdasági és politikai stabilitás szigeteként emlegettem — integrációra érettségét azzal is bizonyítsa, hogy a vitákat, a történelemben gyökeredző, a szomszédos népekkel szembeni előítéleteket legyőzi. Long úr a legutóbbi évet Magyarország csatlakozási törekvéseit tekintve eredményesnek ítélte. — A konszolidáció hosszú időszaka volt ez a tizenkét hónap. A magyar kormányzat, a minisztériumok, intézmények nagyon keményen dolgoztak, hogy a bizottság kérdőíveire választ adhassanak. Mint az júliusban nyilvánosságra került, a pályázó országok között Magyarország előkelő helyen szerepel. A konszolidáció igaz a magyar gazdaságra is, jelentősen nőtt az export az utóbbi kilenc hónapban, gyorsabban, mint az import. A lakosságot is sikerült bevonni, a polgárokkal megértetni, miért érdekük a belépés, milyen előnyökkel jár, és hogy természetesen vannak hátrányok is. A legfontosabb, hogy tisztában legyenek a céllal, az pedig az európai béke, fellendülés és biztonság megteremtése. — Magyarországon kívül és belül egyaránt azon dolgozunk, hogy előkészítsük a terepet az új tagállamok belépéséhez — mondta Declan Connolly, majd a vidék és az integráció összefüggéséről szólt. — Azért szervezzük az Európa- napokat, hogy felkeltsük az emberek érdeklődését, és ebben a vidéknek kiemelt szerep jut, hiszen a csatlakozás mindenkinek az ügye, az országrészek, régiók nélkül nincs egyesített Európa. Teljesen érthető, hogy az emberek azt kérdezik, hogyan boldogulnak a jövőben, mint uniós tagország állampolgárai. Pontosan kell tájékoztatni, felkészíteni, hogy zökkenőmentes legyen az átmenet. Niedzielsky Katalin Hans Beck Ch. W. Long D. Connolly A végén már nem mérlegelt Hans Beck is vállalt ,xfél műszakot” a sajtüzemben Miután Hans Beck megtekintette a csabacsüdi Kozsuch Mihály sertésfarmját, és ellátogatott a helyi szociális otthonba, Ör- ménykútra vezetett az útja. Számára ez nem csupán a hivatalos program egyik része volt, hiszen a nagykövet — megbízható értesülések szerint — elismert bor- és sajtszakértő. A szarvasi Mozzarella Kft. örménykúti sajtüzemében Rohony Miklós tulajdonos fogadta a vendéget. Mielőtt azonban a nagykövet bepillantott volna a sajtkészítés rejtelmeibe, ráállt az üzem elektromos mérlegére. A kérdés adta magát, és mosoly kíséretében a válasz sem késett: — Amikor 1990Tben Magyarországra érkeztem, 77 kiló volt a testsúlyom, a tavalyi év végére viszont már kihíztam a nadrágjaimat, és 88 kilogrammot is mutatott a mérleg. Rádöbbentem: bármennyire is ízletes a magyar koszt, ez így nem mehet tovább. Sikerült is leadnom azóta tíz kilót. Most azonban többet már nem mérlegelek, inkább megkóstolom a moz- zarellát. Ny. L. Megkérdeztük a kistelepülések pavilonfelelőseit: Milyen „batyuval” bocsátották útjukra az otthoniak? Soczóné Farkasinszki Ildikó, hunyai jegyző: — A település mezőgazdasági jellegét igyekeztünk kidomborítani sátrunkban. így négy agrártevékenységet végző és egy háziipari cég termékeit hoztuk el. Számunkra az Európa- nap nemcsak a külföldnek, hanem a megyének való bemutatkozást is jelenti, ugyanis eléggé megközelíthetetlen, elszigetelt a településünk. Éppen ezért a nyitást számunkra az is jelenthetné, hogy több irányból .lehessen megközelíteni megfelelő úton a falut. Lábát Ildikó, az örménykúti sajtüzem dolgozója: — Nálunk a régi mezőgazda- sági nagyüzemek átalakulásával sokan munka nélkül maradtak. Ennek ellenére a többség továbbra is ebből az ágazatból próbálja a megélhetését biztosítani, valamint többen a helyi sajtüzemben helyezkedtek el. A munkanélküliség miatt sokan elzarándokoltak a településről, így a lakosság jórésze nyugdíjas. így nem véletlen: minden követ megmozgatunk, hogy az általános iskolánk megmaradjon, és minél többen itt maradjanak. Ambrus Gyuláné, a csabacsüdi polgármesteri hivatal főelőadója: — A lakosság örömmel fogadta, hogy bemutatkozunk az Európa-napon. Nálunk ugyanakkor ennek a rendezvénynek előzménye is volt, hiszen egy héttel korábban szlovák napot tartottunk Csabacsüdön 16 település 400 résztvevőjének fogadásával, fellépésével. Büszkék vagyunk tehetségeinkre is, így pavilonunkban a megjelentek láthatták Szakács Aliz bőrdíszműves, valamint Varga László fafaragó népi iparművész és unokája alkotásait is. Benedek Erika, a békésszent- andrási művelődési ház vezetője: — Településünk ismert és elismert a szőnyegszövésről, így ezt helyeztük a középpontba. Emellett Lázár Julianna mézeskalács-készítő és tojásfestő, valamint Klimaj János fafaragó munkáit is elhoztuk. Öröm számunkra az is, hogy a Szarvas és Békésszentandrás között elkészült kerékpárúton sokan két keréken is megközelíthették otthonról a rendezvényt. A jövőben szeretnénk fellendíteni a falusi turizmust, horgásztanya és skanzen létesítését is tervezzük. Kasnyik Magdolna, a kondorosi Faluszépítő Baráti Kör vezetője: — Nagyon sok helyi vállalkozó és cég segített abban, hogy megjelenhessünk. A különleges kukoricafüzérre minden második látogató árajánlatot tett, de mi más szálakra fűztük fel elképzeléseinket. Jó lenne, ha bekapcsolódhatnánk Európa vérkeringésébe, és adni, valamint kapni is tudnánk. Egy idős bácsi fogalmazott úgy, amíg nem lesz elég kövesút a faluban, addig nem jönnek a külföldi beruházók. Szerintem azonban ez rajtunk is múlik. Pljesovszki Tamásné, kardosi önkormányzati képviselő: — Kardoson az utóbbi hetekben a polgármester-választás és a képviselő-testület irányvonalának kidolgozása kötötte le a lakosság figyelmét. Ez azonban nem gátolt bennünket abban, hogy eljöjjünk és bemutatkozzunk. Nálunk is, mint a legtöbb környező településen, a munkanélküliség jelenti a legnagyobb gondot, így munkahelyteremtő beruházásokban reménykedünk. Bízunk abban, ha egyre több helyen forog Kardos neve és fel-felbukkanunk, majdcsak „ránk találnak”. (c)
