Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-03 / 231. szám
Európa-híD 19 1997. október 3., péntek Angol—görög—moldav—magyar kutatási program uniós tamogatassal A HAKI EURÓPAI VIZEKEN EVEZ A magasból szemet gyönyörködtető képet rajzolnak a halastavak fotó: lehoczky Péter A vízrendszerek és a vízi élőlények nem ismernek határokat — a nemzetközi együttműködés a halászati, tágabb értelemben a vízi erőforrás kutatásában alapvető fontosságú. A kutatás természeténél fogva egyetemes jellegű. Ez a tény, továbbá a világviszonylatban is szűkülő kutatási források egyre inkább szükségessé teszik az együttműködést. A szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet (HAKI) tevékenységében a nemzetközi kapcsolódásnak mindig nagy szerepe volt. Az intézet az édesvízi akvakultúra-kutatás, fejlesztés és oktatás nemzetközileg elismert európai központjává fejlődött. A HAKI Európa más intézményeivel közös kutatási programjairól kérdeztük Váradi László igazgatót. Az intézet a rendszeres információcsere szintjén kapcsolatban áll minden fontosabb európai kutató intézménnyel, közülük többel közös kutatási programban vesz részt — kezdte a válaszát Váradi László, a HAKI igazgatója, aki mindjárt példákat is említett. — Az Európai Unió finanszírozza az olaszországi Potenza Egyetemmel közösen végzett kutatást, amelyiknek az a célja, hogy a halak takarmányába C-vita- mint keverve növekedjen azok betegségekkel szembeni ellenálló képessége, és így csökkenthető legyen a gyógyszerfelhasználás, a vízi környezet káros terhelése. Ugyancsak az EU támogatásával kezdődik egy közös angol—görög— moldáv és magyar kutatási program, amely a halhúsnak mint egészséges tápláléknak a vizsgálatára, illetve minőségbiztosítására irányul. A hároméves program támogatási keretéből a HAKI részesedése 78 000 ECU. Kormányközi együttműködések keretében, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tudományos és technológiai programjának támogatásával angol, izraeli és német kutatóintézetekkel végzünk közös munkát. Angol intézmény, nevezetesen a Leichester Egyetem a partnerünk abban a programban, amelynek keretében az európai ártéri erdők nitrát-eltávolítását vizsgáljuk. Célunk, hogy tudományos alapokat adjunk a vízi környezet állapotának javítását szolgáló beavatkozásokhoz. Az izraeli Technion Intézettel víztakarékos haltermelési módszerek fejlesztésén dolgozunk, hiszen mindkét országban nagy érték a víz. A potsdami Belvízi Halászati Intézettel a halastavak és a környezet kapcsolatát vizsgáljuk. A halastó ugyanis nemcsak termelő létesítmény, de előnyös hatással van a régió vízháztartására, élőhelyet biztosít vízi és vízparti élőlények számára, ugyanakkor rekreációs és esztétikai értéke sem elhanyagolható. — A kutatási eredményeket hol tudják hasznosítani? — Egyrészt itthon, másrészt külföldön, a különböző nemzetközi halászatfejlesztési programok keretében. Ezek közül kiemelkedik és nemzetközi viszonylatban is egyedülálló a kétmillió dolláros akvakultúra-fejlesztési program, amelynek a HAKI a végrehajtója Vietnamban, a Mekong-deltában. A projekt a holland kormány támogatásával valósul meg, s az eddigi sikerekre alapozva előkészítés alatt állnak hasonló nyugat— kelet—dél típusú programok. Ezek nyugat- és kelet-európai intézmények és szervezetek együttműködésével fejlődő országokban segítik a haltermelés fejlesztését. Az intézet aktív résztvevője az EU által finanszírozott Tempus oktatási együttműködé snek: —A Haltenyésztési Kutatóintézet az európai szerezetek munkájában is aktív részt vállal. — A FAO Európai Belvízi Halászati Tanácsadó Testületének vízierőforrás-gazdálko- dási és takarmányozási munkacsoportjában a HAKI szakemberei vezető tisztséget töltenek be. Több sikeres nemzetközi tanácskozást is rendeztünk az elmúlt években. A HAKI a kelet- és nyugat-európai halászati kapcsolatok fejlesztésének elismert élharcosa. Ennek jegyében szerveztük az Európai Akvakultúra Társasággal közösen azt a maga nemében egyedülálló konferenciát tavaly Budapesten, amely a kelet—nyugati halászati kapcsolatok fejlődése területén mérföldkőnek is tekinthető. Ennek egyik eredménye, hogy az Európai Unió halászati tanácsadóinak ez évi konferenciájára meghívták á HAKI-t. Csath Róza Afrikai harcsa termelése intenzív rendszerben a HAKI recirkulációs üzemében Megtartani a község önállóságát és az intézményeket A falu határában hajdanán volt egy nagy ásott kút. A monda szerint örmény kereskedők útja vezetett erre. Itt elidőztek, pihentek, megitatták az állatokat. A kutat már betemették, ám á monda ma is él — a feltételezés szerint a községünk neve is innen eredeztethető — idézte fel a múltat Ör- ménykúton Bohrát Sándor polgármester (kis képünkön) és Szebegyinszki Jánosné, az általános iskola igazgatója. A 600 lelkes, részben szlovákok lakta település Szarvastól 17 kilométerre, a 44-es főút közelében található. Az első iskoláját 1854-ben hozták létre, ez lett az oktatási, kulturális és egyházi élet központja. Ma a községnek nyolcosztályos általános iskolája van, ám a korábban felsorolt," összetett szerepéből ma sem veszített. Emellett a községben óvoda és könyvtár működik, továbbá a szépen kialakított rendelőintézetben egészségügyi alapellátás. A községet artézi kút látja el jó minőségű ivóvízzel, az ingatlanok kilencven százaléka vezetékes gázzal ellátott. A település jó minőségű termőföldje kedvez a mezőgazdasági tevékenységnek. Az ágazat jelentős helyi szereplői: a Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet, a Szarvasi Agrár Rt. tehenészeti telepe, valamint az rt. csabacsüdi kerületének növénytermesztéssel foglalkozó örménykúti üzemrésze, ahol a tehenészet takarmányszükségletét termelik meg. A községi önkormányzat számára a jövő feladatai közül a járdaépítés, illetve a kommunális szennyvíz és a szilárd hulladék elhelyezésének megoldása a legsürgetőbb. A település továbbra is szeretné- megtartani az önállóságát és az intézményeit. Szívesen fogadnának kisebb, környezetbarát ipari vagy feldolgozó üzemet, amely női munkaerőt is foglalkoztatna. Ehhez néhány közművesített telket felajánl az önkormányzat. (r) A község orvosi rendelője Érdekek és lehetőségek A Haltermelők Országos Szövetsége az idén 57 taggal ünnepelte fennállása negyvenedik évfordulóját. A szövetség 1957-ben megalakult jogelődjének először csak halászati szövetkezet lehetett tagja, majd halászati termelőszövetkezet is. Idővel a halastóval rendelkező mezőgazdasági szövetkezetét, halászati szakiskolát, állami halászati vállalatot is tagjai körébe fogadta. Később érdekvédelme alá vonta a magánszemélyeket, a magán- személyek közösségeit, továbbá a kisszövetkezeteket, betéti társaságokat, kft.-ket és részvény- társaságokat — tájékoztatott dr. Csorna' Antal, a Haltermelők Országos Szövetségének elnöke. A szövetség érdekvédelmi munkájában kiemelten kezeli a haltermelés csökkenő tendenciájának megállítását. Ennek érdekében fontos, hogy megteremtsék a biztonságos, ismert származású tenyészanyag- bázist. Törekednek a technológiai fegyelemre és az ágazat egészét felölelő fejlesztési terv kidolgozására. Előtérbe helyezik az ágazat és a tagszervezetek európai uniós csatlakozásra való felkészítését. A haltermelés az utóbbi nyolc évben jelentősen csökkent. Ennek okát dr. Csorna Antal abban látja, hogy a privatizáció kapcsán nem a szakmai befektetők kerültek előtérbe, hanem a kívülállók, akiknek nem a haltermelés fejlesztése volt az elsődleges céljuk. Biztató, hogy az utóbbi időben ismét homloktérbe lépnek a szakmai befektetők. Örömteli változás az is, hogy a halászat támogatása bekerült a mezőgazdasági támogatások körébe. Az elnök elmondta, a szövetségnek sok munkájába tellett, amíg meggyőzték a döntéshozókat a hal mezőgazdasági ágazatban, illetve az egészséges táplálkozásban betöltött szerepéről, s arról, hogy ne elsősorban importból kelljen a halat a fogyasztó elé vinni. Jelenleg a haltermelés éves szinten elmarad a hazai igénytől, s az őszi lehalászás időszakától eltekintve a keresleti piac a jellemző. A piac egyenletes ellátása termelőnek és fogyasztónak egyaránt érdeke. Erre szolgál az idén a kormány által meghirdetett ötvenmilliárd forintos kedvezményes kamatozású forgóalap-feltöltő hitel. Ebből a hitelből fedezve az őszi kiadásokat, a termelő megteheti, hogy lehalássza a halat és tárolótóba teszi, vagy a lehalászással vár tavaszig. Cs. R. Hoki meg a busa húsa Jól nézzék meg sporttársak! Ő az, aki a busából olyan ételt főz, amely emberi fogyasztásra alkalmas! — a keszthelyi halfőző verseny zsűrielnöke ezen szavakkal nyújtotta át Kovács Lászlónak az első díjat. A gyomaendrődi versenyző, becenevén Hoki szerint ennél dicsérőbb szavakat el sem lehet képzelni. Hiszen még mindig tartja magát az az általános vélekedés, miszerint a busa rossz hal. O azonban a fanyalgók ellenére makacsul kitart a busa mellett, s egyre „hökisebb” ételeket varázsol belőle a halfőző versenyek zsűrije elé. Hogyan születnek a receptötletek? — kérdeztük a gyomaendrődi halfőző mestert. — Nem kell hozzá más, csak jó társaság! Születésnapokon, névnapokon, baráti összejöveteleken csak úgy röpködnek az ötletek. Neked könnyű, meg tudod csinálni! — biztatnak. A múltkor könnyű savanykás levest kívántak a vendégek. így született a pikáns gyomai busaleves receptje. Az országos halfőző versenyek is az új keresésére ösztönöznek. Presztízskérdés, hogy addig nem látott, eredeti étellel álljak elő. A halfőző versenyek kategóriái közül mindig az egyéb kategóriában indulok, mert itt szárnyalhat igazán a fantázia. Vegyük például az egyik specialitásomat: töltött amur fehér borban párolva, rántva, kapormártással tálaL va. Konyhában, tűzhely mellett talán nem nagy kunszt elkészíteni, de bográcsban, a szabad ég alatt, az már tudomány! — Minden versenyen busát főz. Annyiféle hal van, miért ragaszkodik ehhez az egyhez? — A busának több előnye van: olcsó, könnyen elkészíthető, és koleszterinszegény. Kezdő versenyzőként négy-öt évig harcsát főztem, s azután döntöttem el. hogy busára váltok. Egyik barátom javasolta, főzzek belőle to- kányt. Ehhez a hasaalja szálkamentes húsát használtam fel. A bőrös részből lett ragu, a bőr alatti vékony húsrétegből pedig tavaszi haltekercs. Ezzel már össze is állt az ételsor, amely bármely vendéglátóhelyen megállja a helyét. —- Honnan kapta a becenevét? —- Gyermekkoromban ragadt rám, oly annyira, hogy később volt olyan munkatársam, aki húsz év után sem tudta az eredeti nevem. Előfordul, hogy megyek az utcán és a gyerekek rám köszönnek: helló, Hoki bácsi! Én ebből sosem csinálok problémát, mert ez a népszerűség és a szeretet jele. — Jövőre Győrben rendezik az országos halfőző versenyt. Visz valami újat a tarsolyában? — Száz százalék. A busa fel- dolgozási lehetőségei korlátlanok. S ha egyszer majd nem jut új étel az eszembe, még mindig ott lesznek a fűszerek, majd azokat variálom. (r) Hoki, azaz Kovács László előbb megkóstolja, majd ajánlja legújabb specialitását FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ
