Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-03 / 231. szám
1997. október 3., péntek Európa-híD 17 A területfejlesztés is elősegíti európai uniós csatlakozásunkat Lehetőségek és feladatok Jász-Nagykun-Szolnok megyében A területfejlesztési törvény az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés jegyében született, európai mércével mérve is korszerű. A törvényalkotás legfőbb célja a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az elmaradott térségek felzárkóztatása és fejlődésének elősegítése, a településrendszer harmonikus fejlesztése, térségi és helyi közösségek terület- fejlesztési kezdeményezéseinek segítése, a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása. A területfejlesztés lehetőségeiről, illetve a regionális kapcsolatokról Iván- esik Imrét, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanács elnökét kérdeztük.- Új vonása a törvénynek, hogy a területfejlesztés területi intézményrendszerének kialakításával decentralizálja a döntéseket, az állami alapokból adható támogatási összegeket - kezdte Iváncsik Imre. - Ezáltal ott születnek a döntések, ahol a legtöbb információval rendelkeznek az adott terület adottságairól, lehetőségeiről. Ennek megfelelően rendelkezik a törvény a megyei területfejlesztési tanácsok létrehozásáról, azok feladatairól. A megye területfejlesztési koncepciója- A területfejlesztés törvényileg újraszabályozott közfeladatként való kezelése egyidejűleg jelent új mozgásteret és új kihívást a megyei szintű koordinálásban és integrálásban. Ezen keretek között kell megtalálni az új célkitűzéseket és feladatokat, valamint az ezekhez igazodó eszköz- és szervezeti rendszert és magatartásformákat.- Mi a fő szempont a feladatok meghatározásánál ?- Alapvetően meghatározó tényező a megye elmaradottsága és kistérségi széttagoltsága, valamint a településhálózat kialakult rendszere. A megyében 1997. augusztus 1-jétől hat kistérség van: Jászság, Közép- Tisza-vidék, Nagykunság, Szolnok és térsége, Tiszazug és Tö- rökszentmiklós és térsége. A megye 78 településéből 66 tartozik valamilyen szempontból az elmaradott települések közé. Ez is mutatja, hogy a megye terület- fejlesztési feladatai között a leghangsúlyosabb az elmaradott térségek, települések felzárkóztatása, fejlődésének elősegítése. A megyei területfejlesztési koncepció széles körű társadalmi vita során alakult, formálódott. Fontos dokumentum, hiszen hosszú távra meghatározza a megye fejlődési irányát, az egyes települések fejlesztési stratégiáját, a területfejlesztési célok sorrendjét. Területfejlesztés a mindennapokban- A területfejlesztési törvényben biztosított jogok és lehetőségek érvényesítése, a területfejlesztési koncepcióban meghatározott stratégiai célkitűzések valóra váltása a mindennapok során történik. Ennek egyik legjelentősebb állomása a megyei területfejlesztési tanács rendelkezésére álló decentralizált terület- fejlesztési alap pályázatos formában történő elosztása, az indokolt és a területfejlesztési célkitűzésekkel összhangban lévő önkormányzati és vállalkozói beruházások megvalósításának anyagi erővel történő támogatása. Ez a gyakorlat immár második éve folytatódik, s az odaítélt támogatások hozzájárultak a megye gazdasági fejlődéshez, a lakosság életkörülményeinek javításához. 1996 és 1997 évben 650 millió forint területfejlesztési célelőirányzatos, illetve 850 millió forint területi kiegyenlítést szolgáló keret állt rendelkezésre. Az érintett időszakban közel 400 pályázat érkezett be a területfejlesztési tanácshoz, ebből 193 a gazdálkodószervezetektől, míg a többi a helyi önkormányzatoktól. A beruházások teljes bekerülési értéke meghaladta a 15 milliárd forintot. A benyújtott pályázatok a területfejlesztési célok teljes körét felölelték. Ezek között is kiemelt jelentőséggel bírt a munkahelyteremtés és -megtartás, az életkörülményeket javító önkormányzati beruházás, a gazdasági fejlődést elősegítő és megalapozó infrastrukturális fejlesztés.- Milyen fontosabb támogatások születtek?- Az elmúlt két év során a területfejlesztési tanács támogatásával több mint ezer munkahely létesült, s további négyszáz embernek maradt meg hosszú távra a munkahelye. Különösen fontos megemlíteni nagyságrendileg a Lehel Hűtőgépgyár Kft., a Samsung Elektronics Magyar Kft., a Mezőgép és Vebatronic Kft. munkahelyteremtő beruházásait, melyek 365 dolgozónak biztosítanak munkahelyet, s jelentős húzóhatást fejthetnek ki a megye gazdaságára, a működőtöké nagyobb mértékű bevonáIváncsik Imre sához. Fontos kiemelni a lakosság életkörülményeit javító ön- kormányzati infrastrukturális beruházásokat, mint az egészséges ivóvízellátás biztosítását, az energiai fejlesztéseket, mellyel teljessé vált a megye gázhálózatának kiépítése. Jelentős előrelépés történt a szennyvíz- és hulladékgazdálkodás területén, szinte az egész megyében. Korszerűsödtek a településeket összekötő utak, bővült - bár még nem kielégítő mértékben - a kerékpár- út-hálózat, s javult a szilárd burkolatú utak aránya a településeken. Emellett olyan fejlesztéseket is támogatott a területfejlesztési tanács, amelyek látszólag kisebb jelentőségűek, de fontos pillérei lehetnek a további fejlődésnek. Ezek között kell megemlíteni a tiszakürti szociális otthon teljes korszerűsítését, egyes holtágak rekonstrukcióját, kisebb turisztikai beruházásokat (Mezőtúr, Abádszalók, Tiszafüred, Szolnok). Fontosnak tartotta a területfejlesztési tanács olyan programok, tanulmányok kidolgozását, amelyek konkrét célokat fogalmaznak meg, s alapul szolgálhatnak a megye fejlődésének. így például a megye iparfejlesztési koncepciója, a kunmadarasi repülőtér hasznosítási tanulmánya, a megye szennyvízgazdálkodásának koncepcionális tanulmánya. Ezek a területfejlesztési koncepcióra alapozva konkretizálják a tennivalókat, tárják fel a lehetőségeket, s vázolnak fel megoldási módokat. A területfejlesztési tanács támogatásával folytatódik a logisztikai központ kialakítása, amely regionális és nemzetközi jelentőségű lehet, elkészül a megye területrendezési terve, térinformatikai rendszere.- Ön milyennek ítéli meg a területfejlesztés eddigi eredményességét?- A decentralizált területfejlesztés rövid múltra tekinthet vissza, de a kezdeti nehézségek ellenére úgy ítéljük meg, hogy a területfejlesztési törvény, a decentralizált területfejlesztési intézményrendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket, igazolta létjogosultságát, s igényli a továbbfejlesztést, további döntési jogkörök decentralizálását, az állami alapok regionális, megyei szintű elosztását, felhasználását illetően. Ez az igény az Európai Unióhoz történő csatlakozás közeledtével még inkább hangsúlyosabbá válik. Regionális kapcsolatok- A jó színvonalú megyei területfejlesztési munka azonban csak úgy fejtheti ki hatását, ha túllép a megyei kereteken, s regionális szinten szorosan együttműködik más megyékkel, hasonló adottságú határ menti térségekkel, európai régiókkal.- Valóban. Jász-NagykunSzolnok megye regionális kapcsolatai egyrészt tradicionálisan alakultak, másrészt a közös cél alapján fejlődtek. Megyénk kezdeményezője volt az Északkelet-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács megalakulásának, mely első ilyen szervezet volt az országban. A regionális tanácsban hat megye képviselteti magát: Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Haj- dú-Bihar és Jász-Nagykun- Szolnok megyék. A regionális tanács munkabizottságaiban aktívan részt veszünk, s készül a térségre vonatkozó regionális területfejlesztési koncepció, amely - további állami források bevonásával - többek között olyan fejlesztéseket céloz meg, mint a Tisza-tó komplex fejlesztése, autóút építése, turizmus fejlesztése. Tanácskozási joggal veszünk részt a Dél-alföldi Regionális Tanácsban, amely Csongrád, Békés és Bács-Kis- kun megyéket foglalja magában. Tekintettel a közeli szomszédságra, sok közös megoldandó feladatunk van, amelyben konstruktívan működünk közre. Megyénk 1993 óta tagja a Kárpátok Európa-régiónak négy magyar- országi megyével és megye- székhellyel, kelet-szlovákiai járással, lengyelországi vajdaságokkal, három romániai megyével és négy kárpátaljai megyével együtt. Itt három munkabizottságban veszünk részt, s rendszeresen találkozunk az érintett térségek képviselőivel. Alakulóban van a Duna-Maros Európa-ré- gió, melyben három dél-alföldi megye, valamint romániai és jugoszláv (Vajdaság) régiók vesznek részt. B. Gy. Nagy beruházások megvalósítója a Szolnoki Építő Rt. Mint a Szolnoki Építő Rt. ügyvezető igazgatójától, Farkas Gergelytől megtudtuk, jelenleg is az állami, önkormányzati megrendelések teszik ki a nagy volumenű munkák jelentős részét. Ilyen volt a szolnoki Városmajor utcai 32 lakásos épület teljes rekonstrukciója, vagy a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár kialakítása. Jelenlegi munkájuk Jászapátin és Cegléden található; mindkét helyen több százmilliós beruházásról van szó. A Szolnoki Építő Rt. folyamatosan építi a jövőt - és nem A megyei könyvtár felújítása - szinte megépítése - is a Szolno- szégyen az, hogy saját magá- ki Építő Rt. munkáját dicséri nak is. Mivel már jó előre gondoskodni kell a jövőbeni feladatokról, ezért több pályázatot is a „tűzben tartanak”. Leginkább a közelgő kórházi rekonstrukciókra koncentrálnak, minthogy ez a megfelelő nagy falat számukra. A ceglédi kórház rekonstrukciója (1,2 milliárdos) esetében túl vannak az előminősítésen, és meghívták őket a „második körbe”. A szolnoki kórház felújításában (1,8 milliárdos munka) is szeretnének részt venni. A jászberényi kórház (1,2 milliárdos munka) rekonstrukciójából sem szeretnének kimaradni. Vannak tehát tervek,, és ha ezek közül megvalósul valamelyik, máris százmilliós munkákat jelent a nagy beruházásokon „felnőtt” Szolnoki Építő Rt.-nek. Kell is a munka, hiszen a megye legnagyobb építőcége 350 dolgozót foglalkoztat. (PR) Nagy munkához nagy cég kell - fordíthatnánk le azt a mondást, miszerint jó munkához idő kell. Mert lám, az élet igazolja, hogy jelentős beruházásokhoz a nagy tapasztalatú, öt kft.-t magában foglaló, együttesen évi egymilliárd forintot jóval meghaladó árbevételt produkáló Szolnoki Építő Rt.-t bízzák meg. Legújabb munkájuk Jászapátin a szakmunkásképző új, 12 tan termes épületének felépítése
