Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-03 / 231. szám
1997. október 3., péntek Európa-híD 15 Nagyenyed polgármestere az integrációról A KÍNAI FALAT IS LEBONTOTTÁK... „A jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban nem lehet valaki elszigetelt. Ehhez illő történelmi példa a kínaiaké. A kínaiak elszigetelték magukat, s egyszer csak visszaesést tapasztaltak. A fal lebontása jelentette Kína elismerését a nagyvilágban” — érzékeltette az európai uniós csatlakozás jelentőségét Horatiu Mihai Jósán, Nagyenyed polgármestere. A harminchárom esztendős gépészmérnök Románia legfiatalabb polgármestere. Felesége óvónő, van egy nyolcéves kisfiúk. A nagyenyedi polgármester a közelmúltban népes delegáció élén városa testvértelepülésére, Gyoma- endrődre látogatott. Integrációról vallott nézeteit ekkor osztotta meg lapunkkal. — Úgy tudjuk ön nemcsak a legfiatalabb polgármester, de a városvezetésben is a legfiatalabb csapat veszi körül. — Valóban így van. Talán azért alakult így, mert ebben a korban a legerősebb az ember késztetése arra, hogy létrehozzon valamit. A választásoknak az volt a legszebb gondolata, hogy ifjú emberek kezébe adta a hatalmat. A régi választások előtt is részt vettem a városvezetésben. 1992-től tanácsos voltam, ’96 óta vagyok polgármester. — Gyomaendrőd és Nagyenyed ötesztendős testvérkapcsolata a két város két tanintézete, a Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskola, illetve a Bethlen Kollégium közti barátságra épül. Véleménye szerint szorosabbak-e így a szálak? — Az vallom, a barátság minden problémát megold. Ez látható Nagyenyeden, ahol a lakosság 17 százaléka magyar nemzetiségű. Hála istennek, ebben a városban sem a forradalom előtt, sem a forradalom után nem voltak etnikai problémák, román—magyar villongások, mint ahogy esetleg ilyenek előfordultak másutt. Együtt élnek jóban, rosszban románok és magyarok, együtt dolgoznak, ugyanazok a problémáik. Ezért szeretnénk kiszélesíteni a román—magyar kapcsolatokat a két város között. Az emberek, ha jobban megismerik, talán jobban megértik egymást. A nagyenyedi polgármesteri hivatalban négy fontos ünnepnapban egyeztünk meg, amelyek a barátság napjai lennének a két város között. Ezek: március 1., ami nálunk a tavasz, az újjászületés jelképe, románul Martisor, azaz Márciuska. Májusban a sör napjai, októberben a termés ünlrAz emberek ha jobban megismerik, talán jobban megértik egymást” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER nepe és decemberben a karácsony. Ezeken a különleges ünnepnapokon a testvérvárosok mindig meghívottai az enye- dieknek. — Mindkét országban sok szó esik a európai uniós csatlakozásról. Miért tartja fontosnak az Európához tartozást? — Magyarországot . már meghívták a NATO-ba, Romániát még nem. Ennek fő okát abban látom, hogy a ’90—96 közötti régi román kormány valóban nem akart egy igazi áttörést elérni. Az a demokrácia, amit meghirdettek, nem reális demokrácia volt, inkább kirakatnak szánták. Magyarország már ’56-tól megkezdte az első lépéseket. $ az sem elhanyagolható, hogy közelebb van nyugathoz, mint a mi hazánk. ’96- tól a román kormány valóságos lépéseket tesz az európai csatlakozás ügyében. Az ország gazdaságának tényleges átalakítása szintén ’96-tól történt, illetve történik. Amíg a gazdaság átalakítása véglegesen be nem következik, addig az ország nem felel meg az uniós követelményeknek. Az a véleményem, ugyanúgy, ahogy Magyarországot meghívták, hazánkat is meg fogják hívni az Európai Unióba. De elképzelhető az is, hogy a román városok, úgy mint Nagyenyed, kiépítik a maguk testvérvárosi kapcsolatait, s ez is az integrálódásnak egy módja. S hogy miért tartom fontosnak a EU-tagságot? Azért, mert a jelenlegi nemzetközi kapcsolatokban nem lehet valaki elszigetelt. Románia és Magyarország földrajzi szempontból ugyanabban a zónában vannak, tehát együtt kellene megtenni ezeket a lépéseket. Nicolae Titulescu, Románia két világháború között volt külügyminisztere úgy fogalmazott: akkor néz majd ránk a nagyvilág jó szemmel, amikor országunk fölemelkedik. Nos, a fölemelkedést az uniós csatlakozás hozná el. Csath Róza Ezer szállal kötődnek Gyomaendrőd, a világhírű könyvgyártás bölcsője mint a könnyűiparnak — cipészetnek és bútoriparnak — van hagyománya. Jelenleg 650 egyéni és 222 társas vállalkozásról tudnak a településen. A polgármester elmondta, az utóbbi időben sokat javult a lakosság életkörülménye. A telefonfejlesztéssel több mint négyezer telefon lesz a városban, és előkészítés alatt van a helyi rádió és kábeltévé kiépítése. Két hónapja működik a város korszerű szakrendelőintézete, az immár jelképes, ünnepélyes átadása október 3-án, a térségi Európa-na- pon lesz. Csárdaszállással közös ivóvízminőség-javító programba kezdett a város. Azt remélik, hogy az egészséges ivóvíz az élelmiszerfeldolgozás és az idegenforgalom fejlesztésére is lehetőséget nyújt majd. A magánvállalkozások erősödésével több lett a munkahely. Dr. Dávid Imre felhívta arra a figyelmet, hogy a városban nagy hagyományú vasas és lakatos szakmákra épülő, mintegy nyolcvan szakmunkás alkalmazására szolgáló épület jelenleg kihasználatlan a településen. Az összeépülés megkezdődött, Gyomaendrődnek de igazi városközpontja még nincs FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Gyomaendrődöt a 46-os főút szeli ketté, fővasútvonala és szabad iparvágánya van. Az önkormányzat adókedvezménnyel kívánja segíteni a kezdő, illetve a tevékenységüket komolyabban bővítő vállalkozókat. Gyomaendrőd két önálló település egyesüléséből alakult 1982-ben. Rá hét esztendőre a tizenhat és fél ezer lelkes nagyközség városi rangot kapott. Dr. Dávid Imre polgármester úgy látja, az egyesülés után sokáig a kétpólusú szerkezet volt a jellemző, s bár az összeépülés megkezdődött, igazi városközpontja még nincs Gyomaendrődnek. — Ám ez nem jelenti azt, hogy nem alkot egységet a város. A családi, baráti kapcsolatok, a munkahely, a kultúra, a szabadidős programok ezer szállal kötik össze a két településrészt. Aki itt él, itt dolgozik, az egységes városban gondolkodik — fogalmazott a polgármester. Gyomaendrőd mezőgazda- sági jellegű település, területe több mint harmincezer hektár. E mellett még a világhírű könyvgyártásnak, vala„Megnyugtató, hogy sokat javultak az életkörülmények” A NÉPISKOLÁTÓL A KORSZERŰ TANGAZDASÁGIG Az idézetet a gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Ipari Szakképző Iskolának a városi agrárszakképzés 75. évfordulójára kiadott évkönyvében olvashatjuk. Az intézetben az idei tanévben több, mint hatszáz diák tanul. Az iskola nagy hangsúlyt fektet a gyakorlati képzésre. Korszerűen kiépített és felszerelt tangazdaságának értéke meghaladja a 63 millió forintot. A mezőgazdasági tanintézet és a 617. Számú Ipari Szakmunkásképző és Cipőipari Szakközépiskola közelmúltbeli összevonása, az iskolaigazgató Gubucz József szerint új távlatokat nyit a képzésben. — A nevelés és oktatás mellett olyan gazdasági és gazdálkodási tevékenységet kell folytatni, amely biztosítja a minőségi szakoktatás tárgyi feltételeit — hangsúlyozta az igazgató, aki a tanintézet jövő évi kiemelt feladatának tartja az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés elindulását. E képzési forma beindításában a DATE hódmezővásárhelyi főiskolai kara és a GATE mezőtúri főiskolai kara lesz segítségükre. A város jelenlegi agrárképzése alapját a Gyoma Községi Mezőgazdasági Népiskola vetette meg. Az 1922-ben alapított népiskola a földműves, illetve a mezőgazdasággal kapcsolatban lévő szülők gyermekeit kívánta önálló mezőgazdasági munkavégzésre felkészíteni. Induláskor a Földművelésügyi Minisztérium 20 ezer forinttal, Gyoma község úgyszintén 20 ezer forinttal, valamint 20 hold szántófölddel segítette. A szántó mellé később gyümölcsöst, majd zöldséges területet kapott. Állatállománya országos hírű lett. Az iskola igazgatója 1922-től 1946-ig Pajor Gyula voltA tanintézet 1954-ben megszűnt, s az itt folyó képzést csak 12 esztendő múltán indították újra. A mezőgazdasági képzés ettől kezdve töretlenül fejlődött. Az iskola célja ma is változatlan: teljesítményképes tudással rendelkező, elméleti és szakmai oktatással megalapozott, biztos gyakorlati készségű szakembereket nevelni. (r) ,,Ne azon tépelődjünk, töprengjünk, / amit megváltoztatni nem tudunk, / Hanem keressük a boldogulás felé / vezető utat, ahol tudással, / erős akarattal és munkával meg is találhatjuk." (Szentannai Sámuel) A KORSZERŰ SZAKRENDELŐRE A TÉRSÉG IS SZÁMÍTHAT Harmincezer ember ellátására A térségi Európa-napon, ma Kökény Mihály népjóléti miniszter adja át Gyomaendrőd városi szakrendelőjét. Az átadás immár jelképesnek mondható, hiszen a lakosság több mint két hónapja birtokba vette a korszerű egészség- ügyi intézményt. A századelőn emelt patinás épületben 1945 óta szülőotthon működött. Tavaly év végén a város a szülőotthon megszüntetésére kényszerült, ugyanakkor „Fekvőbeteg-ellátás kiváltása járóbeteg szakellátással” címen pályázatot nyújtott be a Népjóléti Minisztériumhoz. Az így nyert tizenötmillió forintot az önkormányzat kiegészítette tízmillióval. Á hiányzó összeget pedig a városi Egészségügyi intézmény fedezte. A volt szülőotthon külső felújítása, belső átalakítása, illetve bővítése négy és fél hónap alatt készült el. Az új intézmény kialakítása összesen harmincmillió forintba került. — A városi szakrendelő Gyomaendrődről, Hunyáról, Dévaványáról és Ecsegfalváról közel harmincezer ember ellátását biztosítja a kor színvonalán, az 1996-ban előírt szakmai minimumfeltételeknek megfelelően — tájékoztatott dr. Gedei Margit városi főorvos, aki a szakrendelő kialakításának szakmai és pénzügyi hátterét felügyelte. A megújult, megszépült épületben otthonra találtak a városban eddig is működő szakrendelések: belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, onkológia, tüdő- gyógyászat, szemészet, laboratórium, röntgen, ultrahang, továbbá a tüdőgondozó. — Mivel az egyéb szakrendeléseket a betegek csak 30-50 kilométeres körzetben tudták igénybe venni, ezért felmerült a gondolat, hogy október elejétől heti négy-négy órában délutánonként beindítjuk a fül- orr-gégészeti, reumatológiai, urológiai, bőrgyógyászati, ideggyógyászati szakrendelést. Erre a népjóléti miniszertől engedélyt kaptunk. A létesítendő szakrendelések műszerbeszerzése folyamatban van. A Népjóléti Minisztériumtól e célra kapott négymillió forintot az önkormányzat kiegészíti — mondotta a főorvos asszony, aki beszámolt arról is, október végére befejeződik a Fürst Sándor utcai volt tüdőgondozó épületének átalakítása. Az alapellátási centrumhoz a NépA szakrendelő, benne a szemészettel. Kisebb képünkön dr. Gedei Margit városi főorvos vizsgálja betegét fotó: lehoczky Péter jóléti Minisztérium négymillió forinttal, az önkormányzat hétmillió forinttal járul hozzá. Két felnőtteket és egy gyermekeket gyógyító háziorvos rendel majd itt, valamint egy fogorvos. Ugyancsak ez lesz a székhelye a gyomai településrészi védőnői szolgálatnak. (Csath)
