Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-03 / 231. szám

1997. október 3., péntek Európa-híD 7 Szarvas, az iskolaváros Szarvas a Hár- mas-Körös szarvas—békés- szentandrási holtágának partján, a 44. számú főút mentén fekszik. A város mezőgazdasági jelle­gű. Művelhető területe 16 157 hektár, nagyobb része szántó. Védett területe 294 hektár. Ma a földek nagyobb részét egyéni és társas vállalkozások bérlik és művelik. Az állattartásban a szarvasmarha-tenyésztés vezet. Több vállalkozás nagyüzemi méretekben foglalkozik tejter­meléssel — tudtuk meg dr. De­meter László polgármestertől. A mezőgazdasági termékek fel­dolgozására a városban barom­fi- és vetőmag-feldolgozó üzem épült. Az elmúlt években ugrás­szerűen megnőtt a vállalkozá­sok száma. A városban öt pénz­intézet működik. A közel 19 ezer lakosú Szarvason többség­ben — 60-70 százalékban — szlovák származásúak élnek. Szarvas iskolaváros. Egy böl­csődéje, hét tagóvodája, négy általános iskolája, két középis­kolája, továbbá művészeti alap­iskolája, alapítványi iskolája és két főiskolája van. Két világ­szerte ismert intézete a Halte­nyésztési és az Öntözési Kuta­tóintézet. A város legnagyobb vonzereje a Holt-Körös és az arborétum. A szarvasi—békés- szentandrási holtág 30 kilomé­ter hosszú, vízcseréje folyama­tos, ezért gazdasági jelentősége mellett sportolásra, üdülésre és vízi turizmusra egyaránt alkal­mas. Az arborétum öt fás gyűj­teményt gondoz 82 hektár terü­leten. A gyűjtemény közel 1600 fa- és cserjefajtát, illetve fajta­változatot tartalmaz. Mintegy száz madárfaj él a területén. A mezőgazdasági jelleg ked­vez az újabb élelmiszer-feldol­gozó üzemek telepítésének, to­vábbá lehetőség van az ipari kis- és középüzemek létesítésé­re. Ezekhez* az önkormányzat közművesített, illetve közmű- vesíthető telkeket tud biztosíta­ni az ipari övezetben, s adóked­vezményt ad. További lehetősé­geket rejt az idegenforgalom. A közelmúltban nyílt meg a Tourinform Iroda, amely ezt szervezi. Szarvas számára további lehetőségeket ad az idegenforga­lom FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A MEZŐGAZDASÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSÁRÓL Ami hiányzik: hit, pénz, közigazgatási felkészültség, pontosság Ha európai uniós csatlakozás, akkor mezőgazdaság. Mi vár majd ránk a fejlett államok közösségében? Hogyan találja fel magát kister­melő és nagyvállalkozó, feldolgozó és exportőr? S legfőképp, milyen lesz az odáig elvezető út? Sötétben, rögökön bukdácsoló, vagy ki­egyensúlyozott, információkkal kikövezett? Az alábbiakban döntés­hozók és érdekvédő nyilatkoznak arról, az ágazaton belül melyek a legsürgetőbb teendők, amiket még el kell végezni ahhoz, hogy simáb­ban menjen a csatlakozás. Régiókban gondolkodnak A Európai Unió eddigi értékelé­sei szerint a magyar mezőgaz­daság struktúrája, szervezeti rendszere olyan, hogy a belé­pésnek különösebb akadályai nincsenek. Az országról készí­Nagy Frigyes: „Javítani kell a regionális politikát” tett tanulmány szerint a mező- gazdaság nem tartozik a problé­más területek közé — válaszol­ta kérdésünkre dr. Nagy Fri­gyes földművelésügyi minisz­ter. Hozzátette, örvendetes, hogy a tanulmány így ítéli meg, ám ő mégis a problémás terüle­tek közé sorolja a mezőgazda­ságot. Mindenekelőtt javítani kell a regionális politikát. — Azt tudjuk, hogy az Euró­pai Unióban nem megyékben gondolkodnak, hanem régiók­ban, s aszerint szervezik az egész gazdasági életet. Ezen a területen előre kell lépni. A vi­dékfejlesztési minisztérium, a területfejlesztési tanácsok és a Földművelésügyi Minisztérium együttműködésével már elkez­dődött az ezzel kapcsolatos ösz- szehangoló munka. A másik problémakör, hogy van néhány termék, amelynek az európai vi­szonyok közé adaptálása nem lesz könnyű. Itt elsősorban a cu­korra és a tejre gondolok, ame­lyek a nehezen kezelhető és sza­bályozható termékek közé tar­toznak. Nagy vita lesz azon is, hogy milyen kvótákat kap Ma­gyarország az egyes termékek-» bői és milyen bázisra épüljenek ezek a kvóták. Ezen kívül na­gyon fontos az emberek gondo­lati felkészítése a rendkívül pre­cíz nyilvántartásra, mert min­denféle juttatás, amely az Euró­pai Unióból érkezhet, csak na­gyon pontosan adminisztrált kö­rülmények közt várható el. Több önbizalom kéne! A magyar mezőgazdaság szem­pontjából a legfontosabb behoz- nivaló az önbecsülés és az önbi­zalom területén van. El kellene végre hinniük a magyar gazdál­kodóknak, hogy nem ostobáb­bak, nem ügyetlenebbek, nem kevésbé rátermettek a mezőgaz­dasági termelésre, mint az Euró­pai Unióban bent lévő sorstársa­ik. Egyszerűen arról van szó, hogy az a történelmi szituáció, ami őket ott kedvező helyzetbe hozta, nem áll annyira rendelke­zésünkre — hallottuk dr. Orosz Sándortól, az Országgyűlés Me­zőgazdasági Bizottságának el­nökétől. Az elnök úgy véli, nem félni kellene az Európai Unió­tól, hanem nagyon határozottan az előnyeire építve kihasználni a lehetőségeket. — Azt hiszem, a magyar gazdálkodók és a mező- gazdasági vállalkozók példát fognak mutatni az EU-nak, hogy ez kérem az igazi és minő­ségi termelés. Természetesen vannak ledolgozni valók a mi­nőségi áruelőállítás területén is, ami már a gazdákon és az álla­mon egyaránt múlik. A pótlóla­gos forrásokat az államnak min­den eszközzel és lehetőséget ki­használva rendelkezésre kell bocsátani. Úgy gondolom, az Európai Unióhoz való csatlako­zásunk, de az ország modernizá­ciója is csak akkor lehet sikeres, hogy ha az agrárgazdaság is a Orosz Sándor: „A magyar gazdálkodók és mezőgazda- sági vállalkozók példát fog­nak mutatni az EU-nak” vidék modernizációján alapul. Ehhez a feltételeket a minden­kori hatalomnak pártpolitikától függetlenül biztosítania kell. Magasabb szintű támogatást! Magyarországon 1989 és 1995 között a termelésben felhasznált műtrágya4 növényvédő szer, gázolaj és alkatrész ára 5,3-sze- resére növekedett, ellenben az eladott mezőgazdasági termé­kek ára 3,3-szeresére. E problé­mák, illetve a kevés támogatás együttesen vezetnek oda, hogy nagyon kicsi a mezőgazdaság mozgástere, rendkívül szerény jövedelem képződik az ágazat­ban — hallottuk Horváth Ká­rolyiéi, a Békés Megyei Agrár­kamara elnökétől, aki úgy látja, a mezőgazdaság problémája megyénkben, lévén Békés agrár megye, sokkal erőteljesebben jelentkezik. — A térségben a Horváth Károly: „A legfonto­sabb az ágazat egyensúlyá­nak megteremtése” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER mezőgazdaságban foglalkozta­tottak aránya jóval magasabb az országos átlagnál. A lakosság negyven százaléka falvakban, mezőgazdaságból él. Ezért is ér­demes szólni a bérekről. Ha­zánkban a nemzetgazdaság egé­széhez viszonyítva az 1980-as években a mezőgazdasági bérek havi bruttó átlaga 2000 forinttal volt kevesebb, ma ez a különb­ség 9000 forint. A kamarai elnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy Békésben van a hazai szántóte­rületek 9,3 százaléka. E szántó- terület minősége hektáronként 29,7 aranykorona, amely jóval fölülmúlja az országos átlagot. Horváth Károly a legsürge­tőbbnek a bevezetőben leírt ag­rárolló évenként érzékelhető fo­lyamatos zárását tartja. Ezt az élelmiszerárak emelésével le­hetne elérni, vagy azzal, hogy kisebb mértékben emelik az ipa­ri termékek árát. A támogatást pedig az uniós tagországok szintjére kéne emelni. A kívána­tos támogatási összeg a GDP 2,5 százaléka lenne. Horváth Károly elmondta, Magyarország adottságait te­kintve az uniós tagországokkal állja a versenyt. Ehhez érdekes adatokkal is szolgált. A világon az összes terület 9 százaléka szántó. Az uniós tagországok összes területének 23 százaléka, Magyarország területének 51 százaléka szántó. Hazánk talaj­minősége igen jó, a napfényes órák száma magas, s az éghajlat is kedvező. Horváth Károly szerint leg­fontosabb az agrárágazaton be­lüli egyensúly megteremtése. Csak így lehet az ágazat ver­senyképes az Európai Unióban. Felkészületlenül A magyar mezőgazdaság már je­lenlegi állapotában is nagyjából megfelel a2 Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeinek — nyilatkozta kérdésünkre Glattfelder Béla, a Fidesz- MPP országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságában működő európai uniós csatlakozási és külkeres­kedelmi albizottság elnöke. Vé­leménye szerint a felkészületlen­ség legnagyobb mértékben a magyar államigazgatásban érhe­tő tetten. — A magyar mezőgazdaság sikeres alkalmazkodásának a legfontosabb feltétele az — foly­tatta —, hogy a mezőgazdasági államigazgatás jelentős mérték­ben fejlődjön. Ezzel a fejletlen államigazgatással előfordulhat, hogy hazánk az Európai Unió tagjaként nem lesz képes igény­be venni mindazokat a támoga­tásokat, amelyekre egyébként uniós tagként jogosult lenne — jelentette ki Glattfelder Béla. Csath Róza Glattfelder Béla: rrA felkészü­letlenség az államigazgatás­ban érhető tetten” RÁBUKKANTAK A SPORTÁG EGYIK HAZAI CSISZOLATLAN GYÉMÁNTJÁRA „Szívesen kajakba csábítanám a nagyköveteket” Ha akad közéleti vezető', aki egyben ízig-vérig sportember is, akkor joggal juthat eszünkbe Sinka József, Békésszentandrás polgármestere. Azt mondja, nagy örömmel venné, ha az idelá­togató vendégek, akár a hazánkban akkreditált nagykövetek is elfogadnák invitálását, és kajakba szállnának vele a Körösö­kön. Megtudhatnák, milyen csodálatos vízi világ övezi a kör­nyéket. Es mert a személyes tapasztalás a legigazibb, bizonyára otthon még inkább sokfelé elmondanák... A polgármesterről sokan tud­ják, ha végez a hivatalban, útja gyakran vezet a vízi telepre. Egykor' versenyzője, mostan­ság „kisegítő” edzője a Hunya­di Sportegyesület kajak-kenu szakosztályának. És persze mecénása is, vigyázva arra: ne a vízbe szórják a szerény anya­giakat... Az 1961-ben alakult szakosztályban jó néhány, nemzetközi porondon is elis­mert versenyző bontogatta szárnyait, hozott dicsőséget szőkébb pátriájának. Most há­rom dologra különösen büszke Sinka József: ,,Az idén is tud­tunk annyi pontot szerezni az országos ifjúsági bajnokságon, mint tavaly, sok nagyobb egye­sületet megelőzve, második al­kalommal nyertük a hagyomá­nyos, 26 évre visszatekintő Simon-Fiala János emlékver­senyt, a harmadik pedig, hogy Szító Ákos olyan tehetség, aki ott lehet a 2004. évi athéni olimpián is. A korosztályos ob-n Nuver Góbival ezüstérmet nyertek a K-2 500 méteren! Már jeleztük is a Magyar Olimpiai Bizottságnak, hogy a világhírű magyar kajak-kenu sport egyik csiszolatlan gyé­mántjára bukkantunk. Amúgy Ákos még csak nyolcadikos ál­talános iskolás, és a jövőben tudományos alapon is segítik fejlődését a Testnevelési Egye­temről. O is itt tanult meg a Holt-Körösön kajakozni. Szarvast is beleértve, olyan 18 kilométeres szakasz található itt, amely a legmagasabb szin­ten képes kielégíteni a vízi­sportokban a versenysport és kedvtelésből evezők igényeit. Ha pedig valakinek kevés, Sze­gedig leevezhet a Hármas-Kö­rösön, mint olykor magam is. Mondhatom, kiváló túraút! De az árral szemben is elindulhat a vendég egy másik 60 kilomé­terre, mondjuk a Fekete- és a Fehér-Körös találkozásáig, Szanazugig.” De evezzünk vissza a kajak­kenu sporthoz! Amely immár a szomszédos Gyomaendrődön is talajra ta­lált, ott, ahol az Európa-nap je­gyében nemrégiben népszerűsí­tő versenyt rendeztünk, kétszáz indulóval. Talán regénybe illő, de igaz: a gyomaendrődiek ép­pen annak apropóján vették fel a kapcsolatot a nyáron velünk, amikor eldőlt a mostani nem­zetközi rendezvény program­ja... Egyszer talán még az Euró- pa-napok történetének is része íesz ez a kis epizód. (fábián) Szlovák hagyományőrzés Csabacsüdön — Kutatják az elődök múltját Együtt a népszokások, dalok, VERSEK GYŰJTEMÉNYE A közelmúltban Csabacsüd adott otthont a Békés megyé­ben élő szlovákok anyanyelvi és kulturális napjának. E ren­dezvény kapcsán beszélget­tünk Frankó Jánossal, a házi­gazda település polgármeste­rével, szlovák elektorral, ho­gyan látja ő községükben a szlovákság helyzetét. — Csabacsüdön a lakosság nagy része beszéli a szlovák nyelvet, ám a statisztika sze­rint kevesen vallják magukat szlovák nemzetiségűnek. Ha korosztály szerint vesszük, a fiatalok körében ritka a szlo­vák nyelvhasználat. Ezért is tartjuk fontosnak az elődök múltjának felkutatását és a hajdanán megteremtett kultu­rális értékek feltárását. Csabacsüdről több fiatal a szarvasi szlovák iskolában ta­nul, ez is oka lehet annak, hogy a községi iskolában nem tanítják önálló tantárgyként a szlovák nyelvet, csak nyelvi fakultáció keretében — mon­dotta Frankó János. A nyugdí­jasklubban hagyományőrző csoport működik. Szklenár Andrásnak és Oláh Miklós- nénak köszönhető, hogy együtt a csabacsüdi népszo­kások, dalok és versek gyűjte­ménye. — A szeptember végi szlo­vák anyanyelvi és kulturális napon tizenhat település vett rész. A nemzetiség helyzeté­nek és kultúrájának szempont­jából egyaránt nagy jelentősé­gűnek tartottuk ezt a rendez­vényt — hangsúlyozta. Hoz­zátette: igaz, a községben nincs kisebbségi önkormány­zat, viszont Csabacsüd Ör- ménykúttal és Kardossal együtt tagja a Szarvasi Szlo­vákok Kulturális Körének, szlovákul Vernost-nak. Hogy pontosan mivel is foglalkozik ez a szervezet, arról Mótyán Tibort, a szarvasi szlovák ön- kormányzat elnökét kérdez­tük — A Vemost bejegyzett egyesület, a hagyományőrzést tűzte ki célul. Idén nyáron sa­ját klubházat is avattunk. A klubház nevezetes eseménye lesz október 3-án a szilvanap, amelynek fő látványossága a lekvárfőzés. A másik üstben birkát- főzünk majd, amely csak látszólag lóg ki a szilva­napi programból, hiszen ahol szilvapálinkát kóstolnak, ott a birkapörköltnek is helye-van. Ugyanezen a napon a szlovák kör Szarvas Város Baráti Kö­rével közösen eszmecserén lát vendégül több civil szerveze­tet, köztük a szarvasi szlovák és a cigány önkormányzat képviselőit. (r)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents