Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-03 / 231. szám
1997. október 3., péntek Európa-híD 3 Oktatás és kihívások Az európai csatlakozási . kérdőív alapján az Európa Tanács az oktatást, s ezen belül a felső- oktatást Magyarország egyik olyan sikerágazatának nevezte, ahol a csatlakozással kapcsolatban nem merülnek fel gondok. Elismerték oktatásunk magas színvonalát, a kiváló eredményeket. Felsoroltak azonban néhány pontot, amelyekre érdemes figyelmet fordítani már most, a csatlakozásra való előkészületnél. Az egyik problémát az alacsony tanári fizetések jelentik, amelyek már-már a minimálbérektől is elmaradnak — hallottuk dr. Dinya Lászlótól, a közoktatási minisztérium helyettes államtitkárától, aki másik kritikus pontként a szűkülő forrásokat említette. — Magam is úgy látom, hogy az oktatás eredményei Magyarországon európai, vagy ha úgy tetszik világszínvonalúak — folytatta dr. Dinya László. — Csakhogy különbséget kell tenni az eredményesség és a hatékonyság között. Az eredményesség az, hogy elérünk egy kitűzött célt vagy egy színvonalat. A hatékonyság pedig azt jelenti, hogy milyen úton, mekkora, ráfordítással érjük el. S azt kell mondanom: míg az eredményeink európai színvonalúak, addig az út, amilyen módon azt elérjük, kelet-európai. Az oktatás számára kihívást jelent az államháztartási reform, azaz, hogy a költségvetési források folyamatosan csökkenni fognak. Kihívás lesz az európai intézményrendszer is, amelyhez majd hasonlónak kell lennünk. A harmadik nagy kihívás a munkaerőpiac gyors változása. Ha az intézmények nem rugalmasak, akkor nem tudnak reagálni tisztességes időben a szakképzési kínálattal. Negyedikként említeném az időkényszert. Gyorsan, megalapozottan kell dönteni, mert az idő átlép fölöttünk. Máris sok olyan feszültség van az oktatási szférában — az elmaradt bérek, a késlekedő fejlesztések —, amely annak a következménye, hogy öt-hat éven keresztül csak tépe- lődtünk: merre kéne haladni. El kell indulni, és akkor ezek a feszültségek folyamatosan felszámolódnak. Magyarán szólva, egyszerre kell tűzoltó munkát végezni, és előre dolgozni. Cs. R. „Be kell bizonyítani: az Unió is nyer a csatlakozásunkkal” JÓ A HÍRNEVÜNK EURÓPÁBAN A közelmúltban Szarvasra látogatott Horn Gyula miniszterelnök. A kormányfőt lapunk arról kérdezte, térségünknek, illetve Kelet-Magyaror- szágnak mit jelenthet az európai uniós csatlakozás? — A térség és Kelet-Magyarország is csak az országgal együtt tud boldogulni. Nos, az ország boldogulása többek közt attól is függ, hogy miként és mikorra tudunk felzárkózni a fejlett államok közösségéhez. Én soha nem tudtam elfogadni azt a nézetet, hogy a Dunántúl rovására kellene az elmaradottabb vidékeket fejleszteni. A Dunántúlnak is megvannak a maga gondjai, bajai. Ismert, Közép-Kelet-Európában Magyarországon a legnagyobb a külföldi tőkebefektetések aránya. Nos, ide kell terelni a külföldi tőkét — kezdte válaszát Hóm Gyula. A miniszterelnök nem titkolta, ehhez konkrét fejlesztési programokra van szükség. — Készül az ország 2002-ig szóló fejlesztési programja, amely pontosan meghatározza, hogy mely területeken mit kell fejleszteni: utat, vasutat, telefonhálózatot. Ezek nélkül sem a külföldi tőke, sem a vállalkozás nem virágozhat. A másik: többek között a magyar külpolitika és diplomácia szívós felvetései alapján született az a döntés Brüsszelben, amelyet véglegesen decemberben hagynak jóvá. Az új tagállamok — így Magyarország, amely az elsők között kerül be az Európai Unióba, erre minden esélyünk és lehetőségünk megvan — igen jelentős térítés nélküli támogatásban részesülnek. Ez azt jelenti, hogy 2000-2001-től kezdődően évente mintegy 600-700 milliárd forintnyi befektetésre nyílik lehetőség. Olyan támogatásra, amely az infrastruktúrára és más fejlesztési területekre irányul. Ez gyakorlatilag azoknak a felzárkózási esélyeknek és lehetőségeknek a megteremtését jelenti, amelyek Magyarországot végérvényesen a fejlett országokhoz csatolják. Erről szólnak majd ’98 januárjában a Brüsszelben megkezdődő tárgyalások. Vannak vitáink, lesznek is az EU- tagállamokkal. Be kell bizonyítanunk, hogy az EU is nyer a csatlakozásunkkal. Meg kell mondanom, nagyon jó hírneve van Magyarországnak, a magyar alkalmazottaknak és munkásoknak. Amit én ajánlok Szarvas városa, illetve a megye vezetésének: rendkívüli lehetőségek vannak támogatások elnyerésére, ha készülnek konkrét programok. Az EU által támogatott Phare-ra, illetve fejlesztési hitelekre és támogatásokra gondolok. A városban nagy a szellemi kapacitás, fogjanak össze, rakjanak le konkrét fejlesztési terveket, programokat, az már a mi dolgunk, gondunk, hogy ezek lobbyzása érdekében erőfeszítéseket tegyünk. Van lehetőség, élni kell vele — válaszolta a kormányfő. Csath Róza Horn Gyula: „A térség csak az országgal együtt tud boldogulni” fotó: fazekas László Kifelé a fájdalom völgyéből Széchy Tamás: „Csatlakozni, de nem valaki csatlósaként” Békés megyének számos, világhírnévig jutott szülötte van, akik közül korunk leghíresebbje, Széchy’Tamás úszóedző semmiképpen sem maradhat ki. Páratlanul sikeres pályafutás az övé, 1970 óta szállítja az olimpiai, világ- és Európa-baj- noki címeket hazánk dicsőségére. Hatvankilenc érem a világversenyeken, közüle 38 arany. A legfényesebb. Ilyet még senki nem tudott „összetrénerkedni” a világon. Neki aztán igazán nem kell tervezgetnie, hogyan is lépdeljen fiaival a kontinens elitebbiknek mondott felébe. Már réges-régen a világ leg- közepébe tartozik, amit Széchy mester tud. Nem mi találtuk ki róla: az úszás pápájaVéleménye itt-ott kissé meglepő lehet az olvasónak, de van miért tisztelnünk öntörvényű gondolatait: — Idejöttünk keletről, lehet, hogy a háromszázas években, mert a hunok között is voltak magyarok. Az avarok is nagyon közeli rokonaink lehettek. Végül megérkeztünk a nyolcszázas években mi, hogy Árpád megalapítsa honunkat. Azóta egyfolytában az volt a Széchy: „Példátlan ajánlat előtt állunk ” fotó: such tamás vágyunk, hogy csatlakozhassunk Európához, persze nem valaki csatlósaként. Azt hiszem, igaza volt Illyés Gyulának, aki azt mondta, most vagyunk szélárnyékban. Olyan ajánlat előtt állunk, ami példátlan. Eddig minden kísérletünk azon bukott meg, hogy mindig valamely érdekcsoport közé estünk, és utólag szemlesütve hallgathattuk a franciák, az angolok rosszallását. És azóta ott van Németország is az EU-ban, s minden bizonnyal ott lesz Oroszország is. Eredetileg a győztes Antant-hatalmaktól kaptuk a lehetőséget, és nem hiszem, hogy lenne olyan bornírt alak, aki azt mondja, mégse menjünk... Mondok még valamit! Én nagyon meg vagyok elégedve azzal a mostani iránnyal, ami vezet kifelé bennünket a fájdalom völgyéből. Nézem a falvakat, a temetőket, igenis van gyarapodás. Akik dolgoznak, egyre többet tudnak keresni. Jó lenne, ha mindenki felzárkózna a haladási irányba. Nem ellene dolgozna, nem lemaradna, nem kritizálna csupán, hanem nagy nemzeti összerővel nekifognánk, hogy csináljunk valamit, mondjuk tíz esztendő alatt. A sportban is nagy váltás küszöbén állunk. Tudomásul kell venni, hogy privatizált rendszerben nincs helye az állami sportegyesületeknek. Ha megnézi, a magyar sport legnagyobb sikereit mindig kis műhelyekben teremtették meg. Azt tartanám tehát európainak eközben, hogy az állam a diáksportra adja, amit a kluboknak akar. Azokat segítse kedvező adókkal és jobb feltételrendszer megteremtésével. F. I. _____________________Jövőre még tisztább lesz a Körös-víz_____________________ A GONDOSKODÁS NEM APADHAT (Folytatás az 1. oldalról) kilencven százaléka Tiszalökről és Kisköréről ered. Ha ez nem így lenne, sokkal kevesebb, a természetvédelmet, jóléti vízhasználókat, halasítást, öntözést, vízisportokat egyaránt szolgáló friss víz lenne a Körösök völgyében. Egyszóval, nem túlzás: a Körös-vidék, kö- zelebből Szarvas és környéke a magyar vízgazdálkodás egyik központja. Á folyók, holtágak „kezelése” azonban egy percet sem pihenhet... 1990-ben az EU is felismerte ennek jelentőségét, Goda Péter: „Hamarosan felújítják, kicserélik az összes, Holt-Körösön lévő, átemelő szivornyát fotó: lehoczky Péter és a Phare-program keretében az első, 1 millió ECU-s támogatást éppen a holtág további rehabilitációjára kapta Békés megye. Néhány napja pedig egy közös pályázat járt sikerrel: a megyei területfejlesztési tanács úgy találta, hogy a Kövizig, Szarvas, Békésszentandrás 3— 3 milliójához hozzátesz még 30-at és ebből az összes, Holt- Körösön lévő átemelő szivornyát felújítják, kicserélik. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy jövő nyáron érzékelhetően még tisztább lesz a Kőrösvíz ezen a páratlan szépségű vidéken. (fábián) A MEGYE KAPUJA A 44-ESEN: BÉKÉSSZENTANDRÁS Legnagyobb kincse a szépsége Békésszentandrás a 44-es főúton Békés megye kapuja. Szentandrás és környéke már évezredek óta lakott település. Vonzóvá a Körös tette, amely menedéket és megélhetést adott a letelepülőknek. Sinka József polgármestertől megtudtuk, az ipar annak idején valószínűleg a vasút hiánya miatt elkerülte a települést. Ekképpen a környék megmaradt jelenlegi formájában, amely kiváló lehetőséget nyújt az idegenforgalom fejlesztésére. A községtől északra, a Hármas-Körösön 1942-ben megépült duzzasztómű a helységet átszelő szeszélyes folyót megszelídítette, vizét sportolásra és pihenésre alkalmassá tette. A 4258 lelkes településen a mezőgazdaság a jellemző, de itt készül a világhíres, kézi csomó- zású perzsaszőnyeg is. A kilenc békésszentandrási üdülőterületen összesen 760 hétvégi ház található, így nyáron, az itt üdülőket is számítva, Sinka József: „Nagy tervünk az elhagyott bányagödrök és környékük tájrendezése" másfélszer annyian élnek a községben, mint az esztendő egyéb időszakaiban. Ez kedvez a vállalkozásoknak s az önkormányzatnak is, hiszen a kereskedők és a szolgáltatók iparűzési adót fizetnek. A polgármester a település legfőbb kincsének természeti környezetét tartja. A Hármas- Körös ártere, Magyarország legnagyobb kunhalma, a Gödény-halom, valamint a duzzasztómű kerékpáron, vízen vagy gyalogosan kiváló kirándulási célpont. A horgászat és a vízisportok szerelmesei sem csalódnak a községben. A település százszázalékos kiépítettségű gázhálózattal, kiváló ivóvízminőséggel, korszerű szennyvíztisztító művel, hulladékelhelyező teleppel és fejlett telefonhálózattal dicsekedhet. » A békésszentandrási önkormányzat nagy terve az elhagyott bányagödrök és környékük tájrendezése. Még az idén elkezdődik a hetvenmillió forintos beruházás, amely nyomán a környéket csúfító illegális szeméttelep eltűnik, s a helyén pihenőparkot, vályogvető skanzent és horgásztavat alakítanak ki. (r) Nyáron, az üdülőket is beszámítva másfélszer annyian élnek a községben, mint az esztendő más időszakaiban fotók: lehoczky Péter
