Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-03 / 231. szám
Jó a hírnevünk Európában Horn Gyula: „Szarvason nagy a szellemi kapacitás, fogjanak össze, rakjanak le konkrét fejlesztési terveket!” (3. oldal) História bukásról, virágzásról fw v*» \ *1,1 ékr Szarvas történetében kiemelkedő' szerepet töltöttek be a Bolzák, akik kastélyokat emeltek a Körös partján. (9. oldal) A HAJÓ PROGRAMJAI A szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet tevékenységében a nemzetközi kapcsolódásnak mindig nagy jelentó'sége volt. (19. oldal) 1997. október 3., péntek Szerkesztette: Csath Róza, Laczi Zoltán, László Erzsébet hiD A Békés Megyei Hírlap, az Uj Néplap és a Szentesi Elet melléklete a Szarvas-térségi Európa-nap tiszteletére Életet ad, összeköt, (e) A Békés, Csongrád, Szolnok megyében élő emberek életét évezredek óta alakítja, meghatározza a folyóvíz. Gyarapítja a termést, összeköti a falvakat, városokat, országokat. A szarvasi térség Európa-napját több, Körös menti település szervezte. Felvételünkön a Kettős- és a Sebes-Körös a Hármas-Köröst táplálja vizével fotó: lehoczky Péter Fejlődésünk záloga a csatlakozás ________ Eu rópa a legőszintébb világ A szarvasi Európa-nap fővédnökével, Göncz Árpád köztársasági elnökkel háromnapos svájci útja végén, a repülőn váltottunk néhány szót az Unióról, kisvárosokról, nagyvárosokról, a szarvasi rendezvény fontosságáról: — Kisvárosok és nagyvárosok között nincs különbség, sőt egy kisvárosban az Unióról beszélni még fontosabb, mint máshol. Vidéken csak ritkán fordul elő, hogy a helyi lapban az európai csatlakozás kérdése elsőbbséget élvezhessen. Egy- egy ilyen rendezvény alkalmas arra, hogy beszélhessünk arról: kinek miért lehet fontos Európához tartozni, találkozhatunk politikusokkal, nagykövetekkel, akik felhívhatják a figyelmünket a sorsdöntő kérdések apró részleteire is. Máskor egy kisváros lakóinak e kérdéseket nincs módjuk feltenni. Ilyenkor tudatosulhat bennünk az is: a NATO számunkra a térség biztonságának a záloga lehet. Az Unióhoz való csatlakozás pedig fejlődésünk záloga, nem zavarja identitásunkat. Az ország nemzeti jellege ettől nem változik, csak megnyílik számunkra Göncz Árpádnak eddig minden Európa-nap nyújtott maradandó élményt a világ, a határok. Számomra Európa a legőszintébb világ, ahol élni lehet. Eddig minden Európa-nap nyújtott maradandó élményt: valahol a művelődési vetélkedők tetszettek, s nagyon sok helyen tanultam például a diákságtól. Nem tudom, eljutok-e Szarvasra, ha nem, akkor üdvözlöm az Európa-nap résztvevőit, és azt kívánom, hogy ezen a napon nagyon sok olyan kérdésre kapjanak választ, ami eddig esetleg kétségeket ébresztett bennük. Antal Gyöngyi _______Jövőre még tisztább lesz a Körös-víz_______ A GONDOSKODÁS NEM APADHAT A tudósok a legfőbb megmondhatói, hogy Szarvas — az ország egykori mértani középpontja — vízgazdálkodási szempontból különlegesen érdekes terület. Tudniillik hazánk egyik legaridabb területe, ami azt jelenti, hogy nyáron a felmelegedés következtében sokkal több víz tudna elpárologni, mint amennyi csapadék leesik. Ez a sivatagosodás mérőszámát rejti egyben... — Valóban féltenünk kell a kiszáradástól ezt a gyönyörű vízi vidéket? — kérdeztük dr. Goda Pétert, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetőjét. — Semmiképpen, ami köszönhető az itt élők szorgalmának, Tessedik Sámuel első Alföld-programjának, valamint a területet szolgáló, évszázadok óta tartó, jótékony vízügyi beavatkozásoknak. Egykor a város határában volt a Körösök legelfajultabb szakasza. Az „egyesült” Körös ugyanis már nem tudta fenntartani a medrét, a saját hordalék és a természetes akadályok alapos kacskaringókra kényszerítették. A holtágon Anna-ligetnél már 1836- ban „könnyítettek” a folyón, és végrehajtották a Tisza-völgy első átmetszését. Gondoljunk csak bele! Széchenyi híres tiszadobi akciójára csak tíz évvel később került sor. — A mai holtág már messze nem hordoz annyi pangó vizet, egészségügyi ártalmat, mint 1943-ig, amikor még öntözni is alig lehetett belőle... — Ez szerencsére már tényleg a múlté. Nem csak kömye- zetformáló erő lett, hanem a sajátos klíma következtében két világhírű kutatóintézet is nagyon „jól érzi” itt magát, de említhetném a híres Pepi-kertet is. Megkockáztatom, Szarvas általános fejlődést segítő szerepén túl siettette az „öntözésügy” előmozdítását is a Körösvidék. A parlament hatvan évvel ezelőtt már törvényt hozott, és előfutára volt a nyugati társadalmak tervtörvényeinek is! Ennek az intézkedésnek a nyomán jött létre az Országos Öntözésügyi Hivatal, amely azonnal megkezdte a békésszentandrási duzzasztómű építését. Ez a műtárgy megteremtette a gazdasági elmozdulás alapját a közép-békési régióban, hiszen általa a Tiszából nyaranta nagy átvezető csatornák segítségével jelentős vízutánpótlást kap. Gyakran előfordul, hogy a Békés, Gyoma- endrőd, Körösladány, Mezőtúr térségében a szentandrási duzzasztó által kialakított „bögében” a felhasznált víz (Folytatás a 3. oldalon) VIZEK HATAN AZ UNIÓBA Mezőtúr Öcsöd Cserkeszölő Kunszentmárton Szentes Térképünkön az Európa-napot rendező települések és környezetük látható az esemény hivatalos emblémájával, jelmondatával ILLUSZTRÁCIÓ: KIRÁLY TAMÁS
