Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-03 / 231. szám
1997. október 3., péntek Sarkad vároS iii _____________________________________Sarkad álma: kicserélni a hegyek és a tengerek kincseit_____________________________________ Együtt hogyan tudjuk összeadni magunkat? A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány és a sarkadi önkormányzat az elmúlt héten Vállalkozói Napot szervezett a helyi vállalkozók számára. Az alapítvány egy éve működó' alirodája a rendezvényre meghívta szervezetük Békés megyei vezetőit, az Agrárkamara, a Kézműveskamara valamint a Kereskedelmi és Iparkamara képviselőit. Megjelent a tanácskozáson Tóth Imre sarkadi polgármester és Tódor Albert nagyszalontai polgármester is. A romániai településvezetővel egy vállalkozókból álló delegáció is érkezett Sarkadra. A vállalkozói nap előadói (balról jobbra) Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere, Tóth Imre sarkadi polgármester, Nemes Jánosné, az alapítvány sarkadi alirodájának vezetője, Csík András, az alapítvány megyei igazgatója; Gábel István az Agrárkamara, Tóth Zsolt, a Kereskedelmi és Iparkamara, valamint Vass György, a Kézműves kamara képviseletében FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Elsőként Tóth Imre köszöntötte az egybegyűlteket, majd bevezetőjében a térség jellegzetes paramétereiről szólt. Mint mondta, e megyének, így Sarkad térségének is az a legnagyobb gondja, hogy elkerüli a tőke. Sarkad térsége folyamatosan próbál jobb lehetőségeket teremteni az errefelé kacsintgató vállalkozóknak, ám ezidáig csak féleredményekről beszélhetnek. Megépült a Méhkeréki határátkelő, ám még mindig nem sikerült elintézni a súlykorlátozott teherforgalom elindítását. Sarkad keményen küzd ezért annak ellenére, hogy éppen ezt a várost terhelné leginkább az átvonuló teherjárművek forgalma. És mint a polgármester elmondta, belátható időn belül még csak reményük sincs az elkerülő útra. A súlykorlátozott teherforgalommal kapcsolatban csupán az utóbbi hetekben csillant fel a remény, hogy talán ez év végén valami megmozdul az ügyben. Emellett Sarkad küzd a valamikori Alföld-Fiume vasútvonal visszaállításáért, amely annak idején a tengerek és a hegyek kincseit segített kicserélni. A polgármester aggodalmát fejezte ki a cukoripar külföldi kézre kerülése miatt. Mint mondta, félő, hogy a répaárak a különböző üzeleti érdekeknek megfelelően olyannyira lezuhannak, hogy nem lesz érdemes annak termelésével foglalkozni. Arról nem is beszélve, ha esetleg egyszer becsukódnának a sarkadi gyár kapui. így is mérhetetlenül sok feladat hárul a szociális ágazatra, s a növekvő munkanélküliség csak még nagyobb terheket ró az önkormányzatok népjóléti osztályaira. Mint mondta, megdöbbenve hallotta, hogy a területfejlesztési célelőirányzat keretére ebben az évben 107, elsősorban vállalkozók által benyújtott pályázat érkezett, ám a vállalkozói pályázatoknak mindössze a tíz százaléka felelt meg a formai előírásoknak. Ebből a polgár- mester arra következtetett, hogy a vállalkozóknak szükségük van a vállalkozásfejlesztési alapítvány és a kamarák segítségére. Mint mondta, mindenkinek arra a kérdésre kellene keresni a választ: Együtt hogyan lehetne összeadni magunkat? A polgár- mester szerint a sarkadi vállalkozók meghálálják a segítséget, ami abból is látszik, hogy számos vállalkozó támogatja a civil szerveződéseket, és a gondok ellenére tisztességesen fizetik az adót a városi büdzsébe. Ezek után a román-magyar határmenti együttműködés lehetőségeiről szólt Tódor Albert, Nagyszalonta polgármestere. Elmondta, hogy Sarkad és Nagyszalonta között már évek óta testvérvárosi kapcsolat működik. Mint aláhúzta, az együttműködési megállapodás szövege tartalmazza a vállalkozók támogatását, azt, hogy a városok vezetése lehetőséget teremt a román-magyar vállalkozók kapcsolatteremtésére. Állítása szerint a 22 ezres Szalontán az utóbbi két-három esztendő alatt több mint 500 vállalkozás született. Nagyon fontosnak tartotta a kölcsönös információ árámlást, amelyért a magyar vállalkozás- fejlesztési alapítvány tudja a legtöbbet tenni. Hangsúlyozta: Aki profitot akar, annak információ kell. Akinek először van információja, annak lépéselőnye van. A romániai vállalkozók bemutatkozása után a kamarákat képviselő vezetők szólaltak fel. Miután a vállalkozók részéről igen ellenséges hangnem alakult ki a vállalkozókra kényszerített kamarák iránt, a kamarák képviselői arra biztatták a megjelenteket, próbálják megismerni tevékenységüket, próbáljanak meg munkát adni a kamaráknak, hogy azokat magukénak érezhessék. Tóth Zsolt, a Kereskedelmi és Iparkamara megyei ügyvezetője a következőképpen fejezte ki ugyanezt a gondolatot: „Szeretnénk elérni, hogy a tagoknak legyen egy kamarájuk, ne nekünk legyenek tagjaink.” Dr. Vass György, a Kézműveskamara megyei ügyvezető igazgatója pedig azt mondta, aki nem akar boldog lenni, azt nem lehet boldoggá tenni, következésképpen ha a kamarák nem ismerik a vállalkozók problémáit, akkor nem tudnak az ügyük mellett szólni. Véleménye szerint a kamaráktól kiküldött levelek sokszor a papírkosárban landolnak, s a vállalkozók már ezzel elveszítik a párbeszéd lehetőségét... Magyar Mária Cigány gyermekeket segítenek A Sarkadi Cigány Kisebbségi Önkormányzat az elmúlt héten tartotta soron következő ülését. A téma ezúttal a cigánygyermekek felzárkóztatása volt a külön normatíva tükrében, majd a továbbtanuló gyermekek támogatását bírálták el. Először Ungor Margit, az óvodák intézményvezetője szólt az idei tanév indulásáról. Mint elmondta, szeptember 1-jétől 95 cigánygyermek jár Sarkad óvodáiba, ebből 62 az 5-ös Számú Óvoda kicsinye. Az étkeztetéssel kapcsolatban elhangzott, hogy a legtöbb cigányóvodás három vagy többgyermekes családból származik, így számukra mindenütt biztosították a térítési díj 50 százalékát. (Vagyis a szülőknek fele annyiba kerül az étkeztetés, mint a kislétszámú családoknak.) Az ülésen kiderült, az 5-ös Számú Óvoda ebben az évben ünnepli fennállásának 15. jubileumát. Juhász Károlyné, az 5-ös óvoda vezetője úgy ítélte meg, a szülők hozzáállása pozitív, a gyermekek tisztán, ápoltan járnak ide. Egyetlen gondjuk, hogy a cigány hagyományok ápolásához szükségük lenne egy magnóra. Ennek segítségével cigány népmeséket, dalokat hallgathatnának a kicsinyek. Az önkormányzati tagok úgy döntöttek, ha az év végi számvetés után marad pénzük, megajándékozzák az óvodát egy magnetofonnal. Addig is felajánlottak az intézménynek néhány korábban beszerzett könyvet, amelyek a cigányság történetéről, a hiedelemvilágáról, mese- és mondavilágáról szólnak. Az 1-es Számú Általános Iskola igazgatónője, Boros Ibolya arról számolt be, hogy iskolájukban hét cigánytanulónak nem vásárolták meg a tanfelszerelését. A létszámot pontosan még nem tudják, ez az októberi statisztika készítésekor válik ismeretessé. Ami eddig biztos: 128 napközis közül 47 cigány tanuló, csak ebédes öt cigány tanuló kért. A tanévkezdés a nevelők számára sok nehézséggel járt, őzért még nem indították el a felzárkóztatást. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan ez október elejétől kezdődik el. A Sarkadi Cigány Kisebbségi Önkormányzat úgy határozott, hogy az 1-es számú Általános Iskolát 15 ezer forint tankönyv támogatásban részesíti. A megvásárolt könyveket kéri könyvtári állományba venni, amit a rászorult gyermekek kölcsönben kaphatnak meg. Döntés született a továbbtanuló cigánygyermekek támogatásáról is. Eszerint ebben a tanévben tíz továbbtanuló diák kap négynégyezer forint segítséget a helyi kisebbségi önkormányzattól. A kisebbségi önkormányzat képviselői végezetül 40 ezer forint támogatást szavaztak meg Farkas Andomé, Kapocs utca 1. szám alatti lakosnak, akinek leégett a háza. Ugyanakkor elhatározták, javaslatot tesznek a települési önkormányzatnak, hogy hasonlóan hozzájuk, segítsenek a bajba jutott családon. M. M. Horváth Zoltán, a kisebbségi önkormányzat elnöke (képünkön álló helyzetben) kérdéseket tesz fel a tőle jobbra ülő óvodai és iskolai vezetőknek • fotó: kovács Erzsébet Labdarúgásban gazdag hétvége volt Serdülők Sarkadi Kinizsi—Méhkerék 5—3 (3—1). 100 néző. Sarkad: Petrusán J. — Szabó, Fazekas, Bondár J„ Bondár L., Győrfi, Nagy, Cséffán, Petrusán B., Bende (Czeglédi, Tasnádi), Szűcs (Vádi). Méhkerék: Patka — Lészeg, Rúzsa, Kolozsi, Gurzó, Soós, Szucsigán, Jova J., Jova A., Orosz, Argyelán. Góllövők: Szűcs (2), Nagy, Bende, Tasnádi illetve Szucsigán, Orosz, Argyelán. Változatos mérkőzésen a sokkal több helyzetet kidolgozó hazaiak megérdemelt győzelmet arattak a szomszédvárak találkozóján. Jók: Szabó, Nagy, Szűcs, illetve Argyelán, Orosz. Megyei III. osztály Sarkadi Kinizsi II.—Mezőberény II. 4—0 (3—0). 150 néző. Vezette: Kovács Zs. Sarkad: Magyar — Simon, Somogyi, Kölüs, Nagy, Egri (Czégény), Vozár, Kesztyűs, Stók, Józsa (Farkas), Klembucz (Kovács). Mezőberény: Beinstrot — Balogh, Gál (Schaffer Zs.), Kiss, Adamik, Schaffer J., Puskás, Szabó, Zolnai (Csejtei), Bondár, Kocsor. Góllövők: Józsa 20. és 38.. Stók 30. és 63. percben. A hazaiak már az első félidőben bebiztosították győzelmüket, igaz a második félidőben a vendégek sokkal többet és veszélyesebben támadtak, de ezen a napon nem tudták bevenni a jó napot kifogó Magyar hálóját. Jók: Magyar, Somogyi, Józsa, illetve Bondár, Kocsor. Női kispályás labdarúgó mérkőzés (két sarkadi csapat között) Zöldek—Kékek (5—2) (2—0). Zöldek: Sárközi E. — Kesztyűsné Váczi E., Jánki E., Nagy K., Czirla A„ Hegedűs A. Kékek: Pribék A. — Tóth M., Csizmadia A., Bondár M., Szabó A., Jakab Zs. Góllövök: Jánki (2), Váczi E.. Nagy, Pribék (öngól), illetve Tóth M. (2). Minden kezdet nehéz, de voltak biztató jelek arra vonatkozóan, hogy a hölgyek körében is honosítani lehetne ezt a sportágat. Igény szerint a jövőben is lesznek hasonló mérkőzések. A Sarkadi Kinizsi szurkolóinak mérkőzése Kövérek—Soványak (7—3) (5—1). Kövérek: Kora, Fekete — Dr. Vass, Kölüs, Gurzó, Kovács Z„ Kocsis, Bálint, Diószegi, Váczi, Balogh, Farkas, Szekeres, Gyöngyösi, Csizmadia Soványak: Zólyomi L., Pálfi — Szabó Zs., Zólyomi N., Széplaki, Pribék, Sárközi, Kovács L., Kiss S., Szabó S., Béhr, Fazekas, Vádi, Kiss I. Góllövők: Gurzó (5), Kocsis, Diószegi, illetve Széplaki, Szabó, Kiss I. Idén harmadik alkalommal léptek pályára a csapatok, akik a mérkőzésen a már hagyományosnak mondható eredményt hozták. A Kövérek a harmadik félidőben is jeleskedtek. A délutáni rendezvény támogatói voltak: Váczi Lajos, Murok Ferenc, ifj. Csizmadia Lajos, Sárosi Gábor, Sárosi József (sírköves), Fehér István (Kifli), Varjú Ferenc, Karkus János és felesége, Bálint Imre és felesége, Képíró Zsolt, Vádi István, Murguly Tamás, Seres Zoltán, Szilágyi András és valamennyi névtelen segítő, akik nélkül nem jöhetett volna létre a rendezvény. Megyei I. osztályú mérkőzés Elek—Sarkadi Kinizsi (2—1) (0-0). Mint általában a korábbi mérkőzéseken, most sem játszott alárendelt szerepet a sarkadi csapat, de a góllövéssel továbbra is hadilábon állt csapatunk, anélkül pedig nem lehet mérkőzést nyerni. Ifjúságiak Elek—Sarkadi Kinizsi (3—3). Már nem az első olyan mérkőzés volt, hogy biztos vezetés után (1—3) nem sikerült a három pontot begyűjteni az ifiknek. Hétvégi sportesemények Október 4-én (szombat) 10 órakor Gyulai SE—Sarkadi Kinizsi serdülők mérkőzése. Október 5-én (vasárnap) 13 órakor Sarkadi Kinizsi—Nagyszénás ifjúsági mérkőzés. Délután 3 órakor Csárdaszállás—Sarkadi Kinizsi II. megyei III. osztályú mérkőzés, valamint Sarkadi Kinizsi—Nagyszénás felnőtt megyei I. osztályú mérkőzés. Összeállította: D. I. Emlékezzünk Juhász Károlyra Van akinek hosszabb, van akinek rövidebb út adatott meg, egyszer mégis valamennyien a végére érünk. Elment megint valaki közülünk, pedig biztos sok mindent szeretett volna még megtenni, magvalósítani életében. Tragikus hirtelenséggel jött érte a halál. Felkészülni sem tudott rá. Felkészülni? Hiszen születésünk óta a halálra készülünk. Görcsösen ragaszkodunk egyszeri életünkhöz, igyekszünk, hogy valami fennmaradjon belőlünk az utókornak: egy jel, egy emléktárgy, egy mozdulat, egy pillanat... Reméljük, hogy tovább élünk gyermekeinkben, unokáinkban, s ha valami maradandót alkottunk, akkor a köztudatban is. Ám egy idő után úgyis minden az emlékképek ködébe hull. Tartsuk meg jó emlékezetünkben Juhász Károlyt, a Sarkadi Horgász Egyesület elnökét, a horgásztársat, az embert, akit 1997. szeptember 24-én helyeztünk végső nyugalomba. Ki tudja, talán majd az égi horgászvizeken újra találkozunk... A horgászegycsület nevében: Diószegi Imre
