Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-31 / 254. szám
UTAZÁS 1997. október 31., péntek o Példa nélküli ötlet a külföldiek eredményes meghódítására Prágában már tudják, hol van Gyula zésére is: a dobozokból képek, prospektusok, árajánlatok, videoanyagok keltek életre. Az országpropagandáról Veres úr gondoskodott. Mire a vendégsereg megérkezett, az őket váró hölgyek és urak jól öltözötten, széles mosollyal és őszinte érdeklődéssel várták rohamukat. Ez sem maradt el. Az emeletre érkezők egy-egy sorszámot húzhattak: külön-külön tálból a szakmabeliek, az újságírók, a nagyközönség képviselői. Ezekkel gyulai utazásokat lehetett nyerni. Emellett egy pohár pezsgő is került mindenki kezébe. Az előadótermi program előtt nagy prospektusvadászat szemtanúi lehettünk. Közben megtudhattunk néhány lényeges alapadatot is: a csehek átlagbére havi hatvanezer forintnak, a legkisebb nyugdíj összege tizennyolcezer forintnak felel meg. Az árak nagyjából a mienkhez hasonlóak. Ez pedig már alighanem fizetőképes kereslet. Csak tudják, hogy merre induljanak... A teremben viszont már arról esett szó, mit találnak Gyulán, ha egyszer odaértek. Veres István ékes cseh nyelven, s nem kevés humorral adta elő, mi fán terem az a Gyula. Nagyné Rokszin Anna, a Várfürdő igazgatója kapott először szót. A fürdőt ajánlotta adatokkal alátámasztva, s ami még a gyulaiak egy részét is meglephette, a gyógyvízből készült termékeiket. Petrovszki Pálné, az egyesület alelnöke, a kis csapat vezetője a városról igyekezett képet adni. (Veres úr a város vonattal történő jó megközelíthetőségét említette közbevetésként: nyolc vonatpárral érhető el a város. A csehek számára ez vonzó lehetőség. Csak a MÁV is állja a szavát: visszaadja Gyulának azt a lehetőséget, melyet a közelmúltban elvett tőle. Lelkesen ajánlotta a gyulai kolbászt, melyet később meg is kóstolhattak a vendégek. Bár — úgy hallani — a húskombinát nem igazán ismerte fel az útban rejlő reklámlehetőséget...) Seres Zoltán, az Agro és az Aqua Hotel igazgatója — másokkal együtt — azt hangsúlyozta: a gyulai szállodák többsége a fürdőtől méterekben mérhető távolságra fekszik. Tarcsainé Szabó Erika, a Park Szálló igazgatója sem feledkezett meg szolgáltatásaik részletes ismertetéséről. Veres úr nem mulasztotta el hozzátenni: ehhez képest az árak meglepően alacsonyak. Hogy mennyire, arról majd a gyulaiak részletes választ adnak az előadás után... Lovas Istvánná az Erkel Gyógyszálló képviseletében mutatta be páratlan lehetőségeiket. Veres úr ekkor látta elérkezettnek a pillanatot, hogy szóljon a Százéves cukrászdához fűződő érzelmeiről. Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója azt hangsúlyozta, hogy programjaik jelentős része a magyarul nem beszélőknek is élményt jelenthet. Magára vállalta, hogy beszámoljon a város más kulturális értékeiről, programjairól, a sportolási lehetőségekről, a horgászat, a vadászat paradicsomi állapotairól, a tanyamúzeumról, az ottani lovaglási lehetőségekről. Neki jutott eszébe csehül megköszönni a lehetőséget. Le is aratta az ezért járó sikert. A házigazda közbevetése most a romániai kirándulás eshetőségét vetette fel. BéPrágába érdemes kirándulni. De nem azért mentünk. A Gyulai Idegenforgalmi Egyesület — egyszerűbben úgy is mondhatnánk: Ide — kis küldöttsége október közepén városát „eladni” ment a cseh fűvárosba. Az ötlet a magyar idegenforgalomban páratlan Volt, s mint kiderült, az eredmény is az lett. A szakmai út részeként megtekintettük a Kösik, a Karl-Inn és a Meteor nevű szállodákat, de csak azért, hogy nyugtázzuk: a csaknem minden szervezés nélkül Prágára zúduló külföldi turistaáradat százszázalékos szállodai kihasználtságot tesz lehetővé számúkra — noha az összevethető szállodák színvonala alighanem alatta marad a gyulaiaknak. Nem üres kézzel érkeztek a fürdővárosiak. Létező valamennyi reklámfegyverükkel felszerelkezve készültek arra a így is tett. Minden prágai szervezési feladatot magára vállalt, s a dolgok állásáról — az utazás előtt is — folyama,,kirajzáson”. Ráadásul nem túl jó tapasztalatokat szereztek ez irányú kalandozásaik során: az idei idegenforgalmi szezonban (nem tévedés) kétszázezer cseh maradt otthon, illetve külföldön — részvételi díját részben vagy egészében elvesztve —, mert az ottani utazásszervezők nem álltak helyzetük magaslatán. Ezért a csehek — s pénztárcájukra tekintettel is — előtérbe helyezték a viszonylag közeli, saját gépkocsival is elérhető úticélokat. Veres István azért is örült a gyulai érdeklődésnek, mert kirendeltsége a jövő évi marketingtervében éppen a gyógyfürdők népszerűsítését jelölte meg fő tenniPetrovszki Pálné az ötletgazda, s Veres István, a „vevő” döntő — majdnem azt mondtam: ütközetre — találkozóra, melyre a Magyar Kultúra Házában került sor. A program előkészítésében és megvalósításában a Magyar Turizmus Rt. prágai irodájának vezetője, Veres István döntő szerepet vállalt. Csodát tett. Gyula — és a Gyulatourist — régi isme- rőjeként nem titkoltan értékelte, hogy a gyulaiak a „segíts magadon, az Isten is megsegít” elve alapján közvetlen piackutatásba kezdtek. — Ilyen még nem volt — állította Veres István. — Otthonról állandóan azt kérik tőlem az utazási irodák, szállodák, hogy küldjék nekik csoportokat. De hát ez képtelenség! Ám ha egy város eljön Prágába, s be akar mutatkozni, ajánlatait első kézből első kézbe akarja adni, abban már komolyan tudok segíteni. tosan beszámolt. Cseh és magyar nyelvű kiadványt szerkesztett „Gyula bemutatkozik” címmel. Egy péntek délelőttre — mely áthúzódott a délutáni órákra is — lekötötte a Magyar Kultúra Házának előadótermét, előterét és büféjét, s gondoskodott arról, hogy legyen kinek bemutatkoznia Gyulának. A cseh utazási irodák, a sajtó képviselői mellett a lehetséges utazók némelyikét is meghívta a találkozóra. A tavasszal Csehországban felmérte, hogy Magyarországból mire kíváncsiak az emberek. A megkérdezettek — 1500 személy — harmadát a magyar gyógyfürdők érdekelték. A gyulaiakat a megérkezésük utáni (éjjeli) órákban arról tájékoztatta, hogy nem hiú ábránd a csehek „megcélzása”: mára túlvannak a nagy nyugati valóként. A „Gyula bemutatkozik” program közönségét tudatosan választották meg: az utazóközönség, az utazási irodák és a sajtó szoros összefüggésben állnak egymással. A meghívás, a megjelenési szándék visszajelzése alapján előre kimutatta: úgy hatvan komoly, érdeklődését eljövetelével is megerősítő cég, személy, újság várható. Tipp- je telitalálatnak bizonyult. A gyulaiak szálláshelyén véglegesen tisztázódott: ki, miről, mennyi ideig kíván beszélni, milyen sorrendben szólaljanak meg. Természetesen tolmácsot is biztosított az iroda, noha Veres István szinte anyanyelvi szinten beszél csehül. A bemutatkozás napján a gyulaiak úgy érkeztek a Magyar Kultúra Házába, hogy jusson idő propagandaanyagaik megfelelő elhelyezi Magyar Kultúra Háza adott otthont Prágában a gyulaiaknak. A diszkrét hangulatú előadóteremben az érdeklődők „élő adást” hallgathattak, láthattak a (gyógy fürdővárosról Gótikus székesegyház a száztornyú, arany Prágában. A gyulai vár valamivel később épült... késcsabát is ajánlotta, s megígérte, az autóval útnak indulók jó utakon tehetik meg a nekik rendelt nyolcszáz kilométert. Szikszói Sándorné, az Ibusz gyulai irodájának vezetője a fizetővendég-szolgálat létezését ajánlotta a csehek figyelmébe, végül Petrovszki Pálné ezúttal saját utazási irodája, a Gyulatourist ki-be utaztatási ajánlataira, programszervezésére, a Békéscsaba melletti repülőtérre hívta fel a figyelmet. Követték, amit mondott, mert amikor megemlítette, hogy jó tíz éve éppen e repülőtéren egy cseh pilóta nyert világbajnokságot, a helyiek kórusban említették a műrepülő nevét. Klinkovics Márta, a Tourinform Gyulán székelő Békés megyei irodájának vezetője első mondatát csehül olvasta fel — a taps elültével Veres István megjegyezte: ha sok prágai, brnói meg egyéb vendég fordul meg Gyulán, a város lakói majd ennél is jobban megtanulnak csehül... Sorsolás következett: hárman nyerhettek egy-egy kétszemélyes gyulai utat. Az Agro Hotelbe egy kislányával kíváncsiskodó, Magyarországon még sosem járt érdeklődő hölgy jön élete párjával (s a jelenlevő kislánnyal — egészítette ki ajánlatát a szálloda igazgatója). Sőt, a kislánynak egy egész napos gyermekprogramot is szerveznek, hogy legyen „szabadnapjuk” a szülőknek. A Park Hotel egy utazási iroda fiatal női alkalmazottját látja vendégül másodmagával, míg az Erkelbe egy prágai lap újságírója költözik be feleségestől. Az Agro Hotel és a Gyulatourist egy hosszú hétvégére meghívta a gyulaiak prágai útját istápoló Hallo Oily iroda igazgatóját is. Az újságírók sajtóanyagot kaptak, majd Gyula városa nevében a résztvevőket egy kis déli frissítőre, kóstolóra — s akkor még senki sem gondolta —, több órás beszélgetésre invitálták. A gyulaiak újságíró vendége, a Csehországszerte népszerű prágai Profit című lap szerkesztője, Igor Pírek legott meginterjúvolta a Várfürdő igazgatónőjét. A gyulaiak számára a sok-sok kérdés már valóságos cse(h)megé- nek számított... Kiss A. János Az Ufleku étteremben századeleji kabaréhangulat uralkodik: nemzetközileg is értékelhető kuplékat énekelnek a kis színpadon, aztán költözik a társulat a másik terembe. Ezt mi is meg tudnánk csinálni...
