Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

1997. október 30.', csütörtök Európa-krónikA 9 Nyugaton az igazságszolgáltatás függetlensége követelmény Dicsérték a magyar példát A közelmúltban Békés megyében járt, s Gyulán részt vett a Tizenegyedik Jogász Vándorgyűlésen dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Két előadás között kértünk néhány percet a vendégtől, s megkérdeztük, hogy az uniós csatlakozási előké­születek milyen tennivalókra irányítják a jogászok figyelmét. Melyek azok a feladatok, amelyeket az átmeneti időszak alatt meg kell oldani? A magyar igazságszolgáltatási rendszer az európai normáknak, követelményeknek megfelel — A magyar igazságszolgálta­tási rendszer és a Büntetőeljá­rási Törvény jelen állapota az európai normáknak, követel­ményeknek megfelel — vála­szolt a legfőbb ügyész. — Nem úgynevezett eurokonformitási deficit volt, ami a kodifikátor tollát mozgatta, hanem egy korszerűbb, hatékonyabb bün­tetőeljárási és igazságszolgál­tatási rendszer kialakítása, igé­nye. Azok a jogharmonizációs aktusok, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy Magyaror­szág az Európa-tanácsi tagság­ból adódó követelményeknek, tehát a Római Egyezményben és az ENSZ-egyezményben foglaltaknak megfeleljen, megtörténtek. Hogy ez meny­nyire lesz sikeres, azt a gyakor­lati alkalmazás mutatja majd meg. Rengeteg függ attól, hogy az igazságszolgáltatási szervezetek miként készülnek fel, és milyen lelkesedéssel, el­kötelezettséggel törekednek az új törvényi rendelkezések átül­tetésére. — A nyugat-európai szak­mai találkozókon milyen érté­keléseket, visszhangokat hal­lott a magyarországi igazság­szolgáltatás rendszeréről? — Június végén jártam a hollandiai Noordwijkban, egy tengerparti üdülőben. Ide a hollandok, amikor az EU- elnökséget ők töltötték be az év első hat hónapjában, össze­hívtak egy jogállami konfe­renciát, amely az igazságszol­gáltatás időszerű kérdéseivel foglalkozott. A harmadik szekció elnöklését és a vita le­vezetését rám bízták. Meghí­vottak voltak az EU-államok szakértői, valamint a társult államok képviselői. Azt ta­pasztaltam, hogy a mi megol­dásunk sok vonatkozásban el­tér az Európai Unió tagállamai többségében meghonosodott gyakorlattól, hiszen ezekben az ügyészség a kormány fel­ügyelete alatt működik. Az ügyészség részére Magyaror­szágon az Alkotmányban biz­tosított függetlenség és jogál­lás ennek ellenére nem nega­tív megítélést kapott, ellenke­zőleg. Azt lehetett látni, hogy a kormányfelügyelet alatt mű­ködő ügyészségekkel rendel­kező államok képviselői ép­pen azt bírálták a saját rend­szerükben, hogy a kormány­nak adott esetben egyedi ügy­ben is befolyása lehet az igaz­ságszolgáltatás működésére. Ez azt jelentette, hogy a politi­ka és az igazságszolgáltatás egymástól nincs hermetikusan elszigetelve. Úgy tűnik, hogy Európában az igazságszolgál­tatás függetlensége — nem­csak a bírói, hanem az ügyészi is — egyre határozottabban megfogalmazott követelmény. Nem szidták a rendszerünket, hanem sok felszólaló irigyel­te, dicsérte a példánkat. L. E. Hanhofen polgármestere is szurkol a sportcsarnokért Kondoros: a német kapcsolat Az Európához csatlakozás kez­dő lépéseihez tartozik alsóbb szinteken az is, hogy egyre több település igyekszik kapcsolatot teremteni, tartani nyugati orszá­gok helységeivel. Nincs ez másként megyénkben, így Kon­doroson sem, ahol az elmúlt év­ben terelődött a figyelem a né­metországi Hanhofen kisváros­ra. Azóta többször fordultak meg küldöttségek, csoportok mindkét helyen, és legutóbb a Szarvas-térségi Európa-nap al­kalmából látogatott Kondorosra Hanhofen polgármester asszo­nya, Friederike Ehli. Őt kérdez­tük a kapcsolatok alakulásáról. — Jelenleg főként az okta­tásban, a kultúrában, a nyelvta­nulásban és a sport területén működünk együtt — kezdte. — Közös célunk, hogy elsősorban a fiatalok, a diákok találkozza­nak minél sűrűbben, hiszen övék a jövő. Nem tisztelgő láto­gatásokban gondolkodunk, hi­szen mindkét település lakói so­kat tanulhatnak, profitálhatnak a másiktól. Reményeink szerint jövőre hivatalossá tesszük a kapcsolatot, és aláírjuk a testvértelepülési dokumentu­mot. Stílszerűen most azért szurkolunk leginkább a kon- dorosiaknak, hogy terveiknek megfelelően sikerüljön átadni 1998-ban a sportcsarnokot. Ny. L. A MÖOSZ ÁLLÁSFOGLALÁSA Karnyújtásnyi közelségben A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége október közepén állásfoglalást tett közzé a NATO-csatlakozás- ról. A dokumentumban utal­nak arra, hogy október 15— 17-e között a megyei önkor­mányzatok vezetői látogatást tettek a NATO brüsszeli köz­pontjában. A találkozón meg­győződtek arról a jószándékú várakozásról, amely Magyar- ország NATO-ba való belépé­sét övezi. Ugyanakkor érzé­keltek némi zavart és értetlen­séget is a vendéglátókban a népszavazás kérdése körül ke­letkezett váratlan bonyodal­mak miatt. A kialakult helyzetben — fogalmaz az állásfoglalás — a Megyei Önkormányzatok Or­szágos Szövetsége felelősség- teljes magatartást vár el a po­litikai erőktől, és kéri, hogy tegyenek meg mindent a sike­res népszavazás érdekében. Az ország jövője a tét! — hangoztatják. — A népszava­záson meggyőző többségű IGEN-szavazás esetén Ma­gyarország biztosan számíthat a tagfelvételre, ellenkező eset­ben évtizedekre elveszíthetjük az euroatlanti integrációhoz fűzött reményünket. Ez a népszavazás nem is­mételhető meg! — figyelmez­tetnek a dokumentum aláírói. — Látnunk kell, hogy a NA­TO és az európai uniós tagság szorosan összefügg. Karnyúj­tásnyira van a lehetőség, hogy csatlakozzunk Európa szeren­csésebb, jóléti államai közé. A NATO-tagság — azon kí­vül. hogy hosszú távon szava­tolja hazánk védelmét — köz­vetett módon hozzájárul a nemzetközi terrorizmus és bű­nözés visszaszorításához, va­lamint más kockázatok csök­kentéséhez, s növeli a befekte­tők Magyarország iránti bizal­mát. A NATO-tagság nem ró elviselhetetlen terhet a magyar nemzetgazdaságra, hiszen a költségek jelentős hányadát partnereink magukra vállal­ják, ugyanakkor garantálják hazánk teljes körű biztonságát. Az állásfoglalásban — me­lyet brüsszeli keltezésekor dr. Pelcsinszki Boleszláv, a me­gyegyűlés alelnöke is aláírt — a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége végeze­tül felkéri az ország polgárait, hogy a NATO-népszavazáson minél nagyobb számban ve­gyenek részt, és támogassák a csatlakozást. (e) Kondoros jövőre hivatalossá teszi a testvértelepülési kapcsolatot Felosztották a kis projektek támogatására szolgáló Piiare-CBC alapot Nyolc nyertes Békés megyéből Nem volt még olyan régen, hogy ne emlékezzünk rá: ok­tóber 25-én egy napra megnyi­tották a körösnagyharsányi határátkelőt, amely a brüsszeli központú Phare által támoga­tott kis projektek egyike volt. Emlékezetes, hogy az Unió ál­tal a határokon áthúzódó hatá­sú fejlesztésekre tavaly nyúj­tott 5 millió ECU-s keretből a kis projektek megvalósulásá­hoz 189 ezer 200 ECU (40 millió forint) állt rendelkezés­re. A Kis projektek Alapjának Döntőbizottsága (tagjai: a magyar—román határ mentén fekvő négy megye területfej­lesztési tanácsainak elnökei és Balogh Ottó, a Phare-CBC programigazgatója) a hónap elején ülésezett, és döntött a beérkezett 160 pályázat sorsá­ról tájékoztatta lapunkat Galovicz Mihály, a békéscsa­bai Phare-CBC iroda vezető­je. — Előzőleg valamennyi programot szakértők tanulmá­nyoztak, s véleményeik alap­ján készült' el a támogatásra javasoltakról szóló előterjesz­tés. A 160 projektből 24 ka­pott meghatározott összeget az alapból. A döntéshozatal­nál a bizottság tagjai egyetér­tettek abban, hogy a négy me­gye azonos mértékű támoga­tást élvezhessen. A következő táblázatban a Békés megyei nyertes pályázatokat közöl­jük: Pályázó neve United Way Bcs. Bcs. Atlétikai Club Körösnagyharsány—megyei önk. Bcs. Regionális Munkaerői. Közp. INFO Plus Alapítvány Békés M. Képv.-testület Csabai Szlovákok Szervezete Megyei könyvtár Összesen: Projekt címe Média a demokráciáért — sorozat a Csaba Tv-vel „Nyitott határ” szupermaratoni Körösnagyh.—Körösgyéres határnyitás Mg. „Quick-Start” program kézikönyve Erdélyi tanárok képzése az INFO ’97 konferenciái Békés és Arad m. polgármestereinek képz. Határmentén élő szlovákok együttm. Határmenti információs együttm. Teljes összeg Phare-rész Saját rész 19351 8 870 10481 35 000 10 000 25 000 6 000 5 400 600 9 800 8 820 980 í 5 550 4 700 850 1870 1683 187 1607 1445 107 7 420 6625 795 86 598 47 543 39000 Mit szól hozzá? A FOKOZATOSSÁG ELVE Mellékletünk egy-egy alkalommal meghatározott témában szó­laltat meg megyénkben szakembereket, akik az európai csatla­kozás eló'nyeiról, a felkészülés feladatairól beszélnek. Ezúttal az oktatásban dolgozók — általános, középiskolai, egyetemi igaz­gató — gondolatait kötöttük csokorba, melyek a kultúrának e meghatározó területéről nyújtanak keresztmetszetet. Összeállításunk szereplői: Szili Géza, a szeghalmi Tildy Zoltán Általános Iskola veze­tője, dr. Ligetvári Ferenc, a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi székhelyű Mezőgazdasági Víz- és Kör­nyezetgazdálkodási Karának főigazgatója, valamint Mur­vai László, a békéscsabai Széchenyi István Közgazda- sági és Külkereskedelmi Szakközépiskola igazgatója. Nyugat felé tekintenek A szeghal­mi Tildy Zoltán Ál­talános Is­kola ebben az eszten- ^ dőben lé­pett kap­csolatba az angliai Bredon Hill-i iskolával. A két oktatá­si intézmény küldöttsége már kölcsönösen meglátogatta egymást, s a találkozókon be­pillantottak a tanítási órákba is. Szili Géza úgy véli, hogy ez az együttműködés a nyelv- tanulás tökéletesítésében kap majd kiemelkedő szerepet. Emellett közvetlen felnőtt- és gyermekkapcsolatok kialaku­lásában is reménykednek. Az ötletek tárháza igen gazdag, ám a megvalósulás attól függ, hogy mire és mekkora össze­gű pályázati támogatást tud­nak szerezni. A tervek szerint tavasszal a szeghalmi iskola pedagógu­sai látogatnak Angliába, a nyáron pedig az angol peda­gógusok jönnek a sárréti vá­rosba. A Bredon Hill-i peda­gógusok szeghalmi tartózko­dásának idejére egyhetes nyelvi tábort szerveznek majd a Tildy iskola diákjai­nak. Az angoloknak már van egy német kötődésük Jéná­ban, s ebbe az együttműkö­désbe a szeghalmiak is hama­rosan belépnek. Három nem­zet iskolája könnyebben, és főleg eredményesebben tud pályázati támogatásokat sze­rezni, s a jénai „vonal” a né­met nyelvoktatásban is szere­pet kaphat. Enrópa-diplomával H Az európai uniós csatla­kozásban az oktatás a fo­kozatosság el­vét követi. Minden okta­tási intézmény egy kicsit konzervatív jelle­gű, a megkötöttségek miatt a változás lassabban történik. Megkötöttséget jelent adott esetben egy-egy tanterv meg­valósítása. E tekintetben a fő­iskolának nagyobb a szabad­sága, mint az egyetemnek. Itt hároméves a képzés, így ha­marabb lehet változtatni an­nak tartalmán, mint az egye­temen, ahol ötéves tantervek vannak — nyilatkozta dr. Li­getvári Ferenc. Hozzátette, a főiskola az öt évvel ezelőtt el­nyert Tempus programnak köszönhetően már az EU- csatlakozás folyamatában van. Általa évente 6-8 hallga­tónak adatik meg a lehetőség, hogy külföldre utazzon. A program az oktatókat is hoz­zásegíti, hogy megismerjék a nyugat-európai egyetemek oktatási feltételrendszerét, to­vábbá előmozdítja a nyelvta­nulásukat. A főigazgató kü­lön szólt a Phare-támoga- tással beindított kétéves kép­zésről. Ez nem csak oktatási formájában, hanem tartalmá­ban is új: a hulladékgazdálko­dásra fekteti a hangsúlyt. — A hulladékgazdálko­dásban lényeges előremene­tel történt a nyugat-európai országokban. Á csatlakozás idejére a felkészültségünket ezen a területen is tudjuk bi­zonyítani, s olyan szakembe­reket bocsátunk ki, akik már ennek az európai szemlélet­nek a hordozói — hangsú­lyozta a főigazgató, aki sze­rint a főiskolájuk előnyt élvez a tekintetben, hogy magáénak tudhatja a Nemzetközi Öntö­zési és Vízrendezési Szövet­ség Magyarországi Szerveze­tének a titkárságát. Ezen ke­resztül is számos olyan anyag érkezik, amely lehetőséget ad az összehasonlításra. — Az uniós csatlakozás után várhatóan Európa-diplo- ma kiadására kerül sor. Ezen a területen a főiskolánk tájé­kozott, mert részt vett a köz­oktatási minisztérium diplo­mák egyenértékűsítését vég­ző ekvivalencia bizottsága munkájában. Az Euro- diploma kiadása nyilván nem megy egyik napról a másikra, de ha következetesek va­gyunk, erre fel tudunk ké­szülni. Azok az egyetemek, amelyek ezt a célt tűzték ki, elvégeztették a nemzetközi akkreditálást. Az ő intézetü­ket, vagy egyes tanszékeket nemzetközi egyetemek mun­katársai minősítettek. A főis­kolák esetében is bekövetke­zik ez, még akkor is, ha más lesz ennek a módszere és a megítélés formája — mon­dotta dr. Ligetvári Ferenc. A szemléletváltás hétköznapjai — A szakmai tudást jelentő felkészülés mellett döntő­nek tartom azokat a szemléletbeli és viselkedési követelményeket, amelyek elengedhetetlenek bármilyen' érintkezési formában — fo­galmazott Murvai László. — Közismerten régóta nagy súlyt fektetünk a nyelvokta­tásra. Amit még. nem sikerült elérni, hogy a német és angol mellett — tanrendi követel­mények szerint — az olasz is választható nyelv legyen is­kolánkban. Sajnos nemzetkö­zi kapcsolataink nincsenek, még a kelet-európai orszá­gokkal is megszakadtak. A Nemzeti Szakképzési Intézet úgynevezett Socrates— Leonardo programja kereté­ben most viszont lehetőség nyílik olyan pályázatra jelent­kezni, amely révén, remélem, „kiléphetünk” az uniós orszá­gokba. A program a nyelvta-, nulást segíti, mi azonban sze­retnénk szakmai gyarapodás­ra is felhasználni. Akár első helyen is említhettem volna, hogy a 4+1 éves, külkereske­delmi ügyintéző képesítést is adó szakon órarendbe került, Elméleti gazdaságtan című tantárgyba már szervesen be­épül: mit is érdemes, mit kell tudni a nemzetközi gazdasági életről. Csak néhány fejezet­cím a tankönyvből: „Nem­zetközi pénzforgalom”, - „Nemzetközi munkamegosz­tás és külkereskedelem.” Csath Róza—Fábián István—Magyari Barna

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents