Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-30 / 253. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1997. október 30., csütörtök HÍREK Csurka Szeghalmon, (i) A magyarság sorskérdéseiről tart fórumot a Magyar Igazság és Élet Pártjának Szeghalmi Szervezete november 7-én 19 órától a helyi Sebes György Általános Iskola nagytermében. A rendezvényen jelen lesz Csurka István, a MIÉP országos elnöke, Szabó Lukács, a MIÉP országos alelnöke, Kapronczy Mihály, a MIÉP Kisgazda Tagozatának elnöke, ifjú Hegedűs Lóránt, a MIÉP Országos Elnökségének tagja és Győri Béla, a párt szóvivője. Vésztői Újság, (i) Megjelent a vésztői önkormányzat lapjának, a Vésztői Újságnak az októberi száma. A lap hosszabb terjedelemben számol be a Sinka-centenárium eseményeiről. Az újság azt is hírül adja, hogy a Kis Bálint Elemi Református Iskola második, harmadik és negyedik osztályos diákjai október 6-ára egy debreceni kirándulással emlékeztek. Az „Ismert ismeretlen” rovat most Szabó Bélánét, a községi könyvtár vezetőjét mutatja be. Hagyományőrzés, (b) A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége Békés Megyei Képviselete megyei hagyományőrző együttest alapít és próbát tart november 1-jén 15 órakor Békéscsabán, az ifiházban. A kultúrcsoportnak egyaránt feladata a megyénkben lévő cigányfolklór feltérképezése, ápolása és a hagyományőrzés is. Decemberre kész. (i) A Vésztői Kalendárium Baráti Kör idén ismét kiadja a Vésztői kalendáriumot. A sorrendben immár hetedik szám várhatóan december elejére készül el. Összefogás megyénk fiatal értelmiségéért Franciaországba utaznak a békéscsabai főiskolások A Körösi Csorna Sándor Főiskola a térség egyik legsikeresebb értelmiségi központja, amit számos nemzetközi, országos és területi rendezvény bizonyít. Most újra nagy lehetőség előtt áll a békéscsabai intézmény — erről tájékoztatta lapunkat Lindenbergerné Kardos Erzsébet, a művészeti tanszék adjunktusa, kulturális koordinátor. — Főiskolánk 1995 óta tart szakmai-pedagógiai kapcsolatot a franciaországi Le Mans- ban működő I. U. F. M. főiskolával. Első lépés volt a két intézmény közötti pedagóguscsere, amely jelentős segítséget nyújtott a régióban működő főiskolák integrációs törekvéseihez. Ez év őszére, pontosabban október 20-ra terveztük főiskolánk amatőr művészeti együtteseinek egyhetes delegálását. Sajnálatos módon tervünk meghiúsult, mert a rendelkezésünkre álló pályázati összeg nem fedezte a 17 fős csoport kiutazási költségeit. Mintegy 60 felkérő levelet küldtünk a megye nagy múltú intézményeinek, vállalatainak, részvénytársaságainak és vállalkozóinak. A felajánlott szerény összegű támogatásért cserébe vállaltuk a régió értékeinek, termékeinek bemutatását, valamint turisztikai lehetőségeinek ismertetését. Felhívásunkra azonban csak néhányan reagáltak, így delegációnk lemondott franciaországi útjáról. — Októberi kiutazásuk meghiúsult, de november 16—23- áig mégis mennek Franciaországba. Hogyan sikerült támogatókat találniuk? — Ebben a „vészhelyzetben” nagy segítségünkre volt a Magyar—Francia Ifjúsági Alapítvány elnöke, ifj. Fasang Árpád zongoraművész és az alapítvány főtitkára, Szabó Magda, valamint a Francia Nagykövetség munkatársa, M. Patrick Prevost, akik jelentős összegekkel támogatták a diákdelegáció kiutazását. A régió vállalkozói, képzőművészei és néhány intézmény felajánlása lehetőséget nyújt a kiutazáshoz, most már „csak” 60 000 Ft hiányzik. (A főiskola számlaszáma: Magyar Államkincstár 1002600501496620-00000000, franciadiákcsere megjelöléssel.) — Milyen programokat szerveznek önöknek francia' kollégáik? — Az ötnapos látogatás elsősorban pedagógiai és művészeti tapasztalatcserére nyújt lehetőséget. Megismerjük a francia pedagógusjelöltek munkáját főiskolájukon és gyakorló intézményeikben. Három alkalommal adunk koncertet Le Mans- ban és Nautes-ban, végül egy étel-ital kóstolóval és a régió értékeinek bemutatásával, ún. „Magyar est”-tel búcsúzunk francia vendéglátóinktól. — Jó utazást és sikeres bemutatkozást Franciaországban! — Művészeti csoportunk nevében szeretném megköszönni a megyei önkormányzat, a hallgatói önkormányzat, a Gallicoop Rt., a Hűtőipari Rt., a Csabahús Kft., a Márky Kft., a Sárréti Tej Rt., az Agrimill Rt., a Háziipari és Népművész Szövetkezet, valamint a Húsműves Kft. segítségét. N. K. Három intézmény — összevonás után Tótkomlóson három közművelődési intézmény (művelődési központ, könyvtár, mozi) közös igazgatás alá került 1996. február elsejétől. Az eltelt idő tapasztalatairól, intézkedéseiről számolt be a képviselő-testület előtt Dohányos Jánosné. Az igazgatónő elmondta, hogy a mozi üzemeltetését március elseje óta vállalkozó végzi. Az összevonás után is azonban megmaradt az intézmények szakmai önállósága, a kezdeti nehézségek után a helyzet konszolidálódott. A gazdálkodás kapcsán a hallgatóság azt is megtudta, hogy tavaly 13 millió 744 ezer, míg az idén 13 millió 387 ezer forintos költségvetésből oldották meg problémáikat. (Ezek az összegek az önkormányzati támogatásból, saját bevételből és pályázatok útján nyert pénzekből jöttek össze.) A művelődési központ csoportjai közül az idén a nyugdíjasok számára sok programot szerveztek, de nagy volt az érdeklődés az ópusztaszeri kirándulások, fővárosba indított utak iránt. A Rozmaring Pávakör és Citerazenekar az idén Pro Űrbe díjat kapott, Sarkadon pedig kivívták maguknak az együttes tagjai az ezüst minősítést. Az igazgató szólt gyermekzenekarukról és a mazsorettekről is, valamint azokról a képzőművészeti kiállításokról, amiket a házban rendeztek meg. Cs. I. A legjobb magyar figaró orosházi Leírva nem sokat mondanak ezek a kifejezések: üzleti, klasszikus, kreatív. Ha még azt is hozzátesszük, hogy a fodrászat világában használatosak, akkor szerencsésebb lenne a dolgokat szemléltetni. Erre most a legkevesebb esélyünk van (volt), hiszen Párizsba nem tudtuk elkísérni Cseh István mesterfodrászt, a magyar férfi fodrászválogatott tagját, hogy lencsevégre kapjuk, amint megalkotja modelljének hajából az üzleti divatfrizurát, a kreatív hullámost és a klasszikus hajvágást. Meg kellett vámunk, míg hazaérkezik. A minap azonban találkoztunk az orosházi figaróval, aki fáradhatatlan. — Egyik tanulómat készítem fel egy versenyre, azért vagyok hétvégén is az üzletben — szabadkozott a mester, aki a legeredményesebb magyarként szerepelt az idei Európa kupán a francia fővárosban. — A válogatott keret tagjaként hárman utaztunk Párizsba, ahol 60 indulója volt a versenynek. Ez a megmérettetés egyébként a világbajnokság előtti pontszerző verseny is volt. Vidiczky György volt a modellem, akivel all. helyet sikerült megszereznünk. A három kategória közül úgy érzem, a klasszikus haj vágás sikerült a legjobban — mesélte élményeit a hétszeres magyar bajnok, a világbajnoki 7. helyezett fodrász. A franciáknál szerzett új módit azonban szeretné az orosházi közönséggel is megosztani Cseh István — A tavalyi sikeres frizura- show mintájára az idén november 22-én a Petőfi Művelődési Központban is rendezek egy nagyszabású frizura- és divatbemutatót, ahol szeretném a kint szerzett szín- és formavilágot megosztani a hazai közönséggel. Remélem, elnyeri majd mindenki tetszését. Csete Ilona Még egymillió a templom felújítására Körösnagyharsányban az idei év legnagyobb beruházását az 1802-ben épült műemlék jellegű templom felújítása jelenti. Egy kormányhatározat alapján a Műemlékfelügyeleten keresztül a Körösnagyharsányi Refor- máus Egyházközség 4 millió 300 ezer forintot kapott a templom felújítására. Ebből a pénzből az 1866-ban falakra került toronysüveget cserélték le. A látványos munkálatok során a torony vörösrézlemez-borítást kapott. Ez a megoldás nemcsak szép, hanem nagyon tartós is. Ám templom restaurációja nem csupán a toronysüveg cseréjéből áll, hanem a templomhajó horgonyzott acélszerkezetét és néhány gerendáját is ki kell cserélni. Utóbbi munkálatok jelenleg is folynak. C.Y. Kiss Andor, Körösnagyharsány lelkipásztora elmondta: ahhoz, hogy a templomhajó felújítási munkálatait befejezhessék még mintegy egymillió forintra lenne szükségük. Sajnos a harsányi gyülekezet elöregedett. Az egyházhoz ragaszkodó emberek szinte mind kisnyugdíjasok, így nekik nincs lehetőségük arra, hogy ezt a pénzt összeadják. Ezért lapunk nyilvánosságán keresztül szeretnék felkérni a Harsányból elszármazottakat, valamint minden egyházpártoló személyt, hogy lehetőségeikhez mérten adakozzanak a harsányi templom felújítására. Az adományokat a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet Körösnagyharsányi Kirendeltségén vezetett, a Református Műemlékek Felújításáért Alapítvány 54000100— 10000—245-ös számlaszámún várják. Magyart Barna Kazinczy-érmes szarvasi diák Háromból kettő — nem rossz arány. Különösen akkor nem, ha egy tanulmányi verseny országos döntőjének eredményéről van szó. Három tanuló képviselte Békés megyét Sátoraljaújhelyen a 25., jubileumi — Édes anyanyelvűnk nyelvhasználati verseny országos döntőjében, s közülük ketten tértek haza díjakkal. Ez a verseny sokoldalú. Nyelvtani, stilisztikai, nyelvhelyességi ismereteket követel meg a feladatlap megoldása; nyitottságot, a világ dolgai iránti figyelmet és érzékenységet, kitűnő helyzetfelismerést és előadókészséget a verseny szóbeli része. Hogy’ hat rám a reklám? — szólt az egyik — formájával a majakovszkiji „lépcsős” verset idéző, játékos választható cím. E témát kellett a versenyzőknek három percen át fejtegetni a jelenlévők előtt. Ezt választotta Hürkecz Márta, a szarvasi Vajda Péter Gimnázium negyedik osztályos tanulója (tanára: dr. Kutas Ferenc). Fejtegetése még a zsűriben is derűt fakasztott. Idézte a bugyuta reklámszövegeket, beszélt a reklámfilmekben megjelenő, csodaszép és irigyelt nők és férfiak csábító hatásáról, s bevallotta, hogy ő sem tud ellenállni „varázsuknak”. Idézett néhány remekbe sikerült reklámot is. Végül arra a következtetésre jutott, hogy a jó reklámokra szükség van. A zsűri — több, mint száz versenyző közül tizedmagával — Kazinczy-éremmel jutalmazta teljesítményét. Ugyanezt a témát választotta a békéscsabai Kós Károly Szakképző Iskola tanulója, Prorok Annamária is (tanára: Petri Miklós). O könyvjutalmat kapott előadásáért. (t) Megkérdeztük olvasóinkat Elmegy-e a novemberi ügydöntő népszavazásra? Varga Zsolt, 21 éves, a békési Torony Rádió műsorvezetője: — Természetesen elmegyek szavazni, azt is tudom, hogy hogyan voksolok majd. Nagyon fontosnak tartom, hogy véleményem döntsön az ügyben vagy ügyekben. Szerintem csak az szólhat bele a közügyekbe, az ország dolgába, aki szavazatával a döntéseket is vállalja, ez esetben legyen az igen vagy nem. A NÁTO kérdését különösen fontosnak tartom, mert szerintem nem csak a saját, hanem gyermekeink, sőt unokáink sorsát is érinti. Wagner Mihály, 40 éves, kamud rokkantnyugdíjas: — Nem megyek el szavazni, nem pazarolom rá az időmet, mert szerintem teljesen fölösleges: NA- TO-kérdésben a kormány tagjai már eldöntötték, hogy mit akarnak, a mi beleszólásunkat a minimális szintre szorították le. Valamelyik párt azt hangoztatja: aki nem megy el szavazni, az hazaáruló. Erre én azt mondom: a hazát már régen elárulták azok, akik mindenféle nációt válogatás nélkül befogadtak, letelepedésüket anyagilag is támogatták, s akik évtizedeken át itt dolgoztak becsülettel, azokat a sárba tiporták. Papp Sándor, 56 éves, muronyi munkanélküli: — Biztosan elmegyek szavazni, mert úgy érzem, hogy az ország sorsát illetően ott a helyem. Azt is tudom már, hogy mire voksolok, de azt nem árulom el. Szerintem ennek a szavazásnak már nem túl sok jelentősége van, mert szerintem a kormány részéről eldöntött tény a NATO-tagság kérdése. Én mégis arra biztatok mindenkit, hogy menjen el szavazni, azért, hogy az ország vezetése ismerje meg az emberek véleményét. Herpai Andrásné, 57 éves, 'mezőmegyeri vállalkozó: — Természetesen, megyek szavazni, mert fontosnak tartom, noha még nem tisztázódott. Azt hiszem minden ember valameny- nyi kérdésben a legjobbat szeretné. A NATO-tagság kérdése roppant bonyolult: ’90-ben attól visszhangzott az ország, hogy idegen csapatok ne legyenek hazánk területén. Kimentek a szovjetek, helyükre bejöttek az amerikaiak... Most is azt vallom, mint annak idején: nem kell nekünk idegen hadsereg, hagyjanak végre békében élni bennünket. —sz— FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A gyomaendrődi szakrendelőről A Békés Megyei Hírlap 1997. október 3-ai, pénteki számában, „Európa-híd" mellékletben a 15. oldalon jelent meg Csath Róza tudósítása Gyomaendrődről „ Harmincezer ember ellátására” címmel, egy egészségügyi intézmény átadásáról. A tudósítás elején szó esik az intézményt magába foglaló épületről: , A századelőn emelt patinás épületben 1945 óta szülőotthon működött.” Ez így téves információ, nyilván, aki vagy akik informálták a tudósítót nem voltak gyomaiak vagy túl fiatalok voltak. Ebből a mondatból (az idézetből!) az vehető ki, hogy ez az épület már eleve közintézmény volt, s most csak minőségi és némi mennyiségi átalakulás történt vele. Figyelmetlenség is lehet ez az adatközlés, mert az épület — nagyjából—keleti homlokzatán egy vakolatdísz keretben a következő felirat található: ,,Építtette G. Nagy László. Tervezte Szántay Endre 1928." (cca.: 120x80 cm-es méret). Ha már tavaly G. Nagy Lászlót posztumus kitüntette a városi önkormányzat „GYOMAENDRODÉRT” emlékplakettel, talán lehetett volna arról említést tenni, hogy ez az épület az övé volt (ő építtette!) egészen 1951 októberéig, amikor is megjelentek nála az akkori „elöljárók" és felszólították, hogy családjával együtt 24 óra alatti!) hagyja el az épületet, ellenkező esetben rendőri segédlettel távolítják el stb.! Az ünnepélyes átadásra való tekintettel biztosan politikusabb, elegánsabb volt ezen a „kellemetlen emléken" átsiklani. Azt csak már mellékesen jegyzem meg, hogy a mai ,Na és!?...” Magyarországon stílusban egységes épületeket is tönkre lehet tenni (számtalan példát lehetne felsorolni!). Így járt a gyomai G. Nagy-ház is, amikor az udvari belső teraszát egyszerűen befalazták és valamiféle fiatetővel kicirkalmazták. Cs. Szabó István, Békéscsaba Nyugdíjas-találkozó az Agroker Rt.-nél Október 20-án ismét találkozott az Agroker Rt. közel száz nyugdíjasa a vezetőkkel. A boldog találkozást az tette szebbé, hogy az rt. a nehéz piaci helyzet ellenére is kimagasló eredményt ért1 el. A nyugdíjasok büszkék arra, hogy a volt vállalatuk a Tiszántúl legnagyobb agrárkereskedelmi szervezetévé nőtte ki magát. Dr. Balogh József vezérigazgató beszámolt a hosszú távú célkitűzési terveikről. A bensőséges vendéglátás után sokáig ünnepeltük az együttlétet. A nyugdíjasok hálásan köszönték az együvé tartozás nagyszerű megnyilvánulását és kívántak további sikeres, eredményes munkál. Az Agroker Rt. nyugdíjasainak nevében: Duda Benedek
