Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. október 30., csütörtök HÍREK Csurka Szeghalmon, (i) A magyarság sorskérdéseiről tart fórumot a Magyar Igazság és Élet Pártjának Szeghalmi Szervezete november 7-én 19 órától a helyi Sebes György Ál­talános Iskola nagytermében. A rendezvényen jelen lesz Csurka István, a MIÉP országos elnö­ke, Szabó Lukács, a MIÉP or­szágos alelnöke, Kapronczy Mi­hály, a MIÉP Kisgazda Tagoza­tának elnöke, ifjú Hegedűs Ló­ránt, a MIÉP Országos Elnök­ségének tagja és Győri Béla, a párt szóvivője. Vésztői Újság, (i) Megje­lent a vésztői önkormányzat lapjának, a Vésztői Újságnak az októberi száma. A lap hosszabb terjedelemben számol be a Sinka-centenárium eseményei­ről. Az újság azt is hírül adja, hogy a Kis Bálint Elemi Refor­mátus Iskola második, harma­dik és negyedik osztályos diák­jai október 6-ára egy debreceni kirándulással emlékeztek. Az „Ismert ismeretlen” rovat most Szabó Bélánét, a községi könyvtár vezetőjét mutatja be. Hagyományőrzés, (b) A Magyarországi Cigányok De­mokratikus Szövetsége Békés Megyei Képviselete megyei ha­gyományőrző együttest alapít és próbát tart november 1-jén 15 órakor Békéscsabán, az ifiházban. A kultúrcsoportnak egyaránt feladata a megyénk­ben lévő cigányfolklór feltérké­pezése, ápolása és a hagyo­mányőrzés is. Decemberre kész. (i) A Vésztői Kalendárium Baráti Kör idén ismét kiadja a Vésztői kalendáriumot. A sorrendben immár hetedik szám várhatóan december elejére készül el. Összefogás megyénk fiatal értelmiségéért Franciaországba utaznak a békéscsabai főiskolások A Körösi Csorna Sándor Főiskola a térség egyik legsikeresebb értelmiségi központja, amit számos nemzetközi, országos és te­rületi rendezvény bizonyít. Most újra nagy lehetőség előtt áll a békéscsabai intézmény — erről tájékoztatta lapunkat Lindenbergerné Kardos Erzsébet, a művészeti tanszék adjunk­tusa, kulturális koordinátor. — Főiskolánk 1995 óta tart szakmai-pedagógiai kapcsola­tot a franciaországi Le Mans- ban működő I. U. F. M. főisko­lával. Első lépés volt a két in­tézmény közötti pedagóguscse­re, amely jelentős segítséget nyújtott a régióban működő fő­iskolák integrációs törekvései­hez. Ez év őszére, pontosabban október 20-ra terveztük főisko­lánk amatőr művészeti együtte­seinek egyhetes delegálását. Sajnálatos módon tervünk meg­hiúsult, mert a rendelkezésünk­re álló pályázati összeg nem fe­dezte a 17 fős csoport kiutazási költségeit. Mintegy 60 felkérő levelet küldtünk a megye nagy múltú intézményeinek, vállala­tainak, részvénytársaságainak és vállalkozóinak. A felajánlott szerény összegű támogatásért cserébe vállaltuk a régió értéke­inek, termékeinek bemutatását, valamint turisztikai lehetősége­inek ismertetését. Felhívásunk­ra azonban csak néhányan rea­gáltak, így delegációnk lemon­dott franciaországi útjáról. — Októberi kiutazásuk meg­hiúsult, de november 16—23- áig mégis mennek Franciaor­szágba. Hogyan sikerült támo­gatókat találniuk? — Ebben a „vészhelyzetben” nagy segítségünkre volt a Ma­gyar—Francia Ifjúsági Alapít­vány elnöke, ifj. Fasang Árpád zongoraművész és az alapít­vány főtitkára, Szabó Magda, valamint a Francia Nagykövet­ség munkatársa, M. Patrick Prevost, akik jelentős összegek­kel támogatták a diákdelegáció kiutazását. A régió vállalkozói, képzőművészei és néhány in­tézmény felajánlása lehetőséget nyújt a kiutazáshoz, most már „csak” 60 000 Ft hiányzik. (A főiskola számlaszáma: Magyar Államkincstár 10026005­01496620-00000000, francia­diákcsere megjelöléssel.) — Milyen programokat szer­veznek önöknek francia' kollé­gáik? — Az ötnapos látogatás első­sorban pedagógiai és művészeti tapasztalatcserére nyújt lehető­séget. Megismerjük a francia pedagógusjelöltek munkáját fő­iskolájukon és gyakorló intéz­ményeikben. Három alkalom­mal adunk koncertet Le Mans- ban és Nautes-ban, végül egy étel-ital kóstolóval és a régió ér­tékeinek bemutatásával, ún. „Magyar est”-tel búcsúzunk francia vendéglátóinktól. — Jó utazást és sikeres be­mutatkozást Franciaországban! — Művészeti csoportunk ne­vében szeretném megköszönni a megyei önkormányzat, a hall­gatói önkormányzat, a Gallicoop Rt., a Hűtőipari Rt., a Csabahús Kft., a Márky Kft., a Sárréti Tej Rt., az Agrimill Rt., a Háziipari és Népművész Szö­vetkezet, valamint a Húsműves Kft. segítségét. N. K. Három intézmény — összevonás után Tótkomlóson három közműve­lődési intézmény (művelődési központ, könyvtár, mozi) közös igazgatás alá került 1996. feb­ruár elsejétől. Az eltelt idő ta­pasztalatairól, intézkedéseiről számolt be a képviselő-testület előtt Dohányos Jánosné. Az igazgatónő elmondta, hogy a mozi üzemeltetését március el­seje óta vállalkozó végzi. Az összevonás után is azonban megmaradt az intézmények szakmai önállósága, a kezdeti nehézségek után a helyzet kon­szolidálódott. A gazdálkodás kapcsán a hallgatóság azt is megtudta, hogy tavaly 13 millió 744 ezer, míg az idén 13 millió 387 ezer forintos költségvetés­ből oldották meg problémáikat. (Ezek az összegek az önkor­mányzati támogatásból, saját bevételből és pályázatok útján nyert pénzekből jöttek össze.) A művelődési központ cso­portjai közül az idén a nyugdí­jasok számára sok programot szerveztek, de nagy volt az ér­deklődés az ópusztaszeri kirán­dulások, fővárosba indított utak iránt. A Rozmaring Pávakör és Citerazenekar az idén Pro Űrbe díjat kapott, Sarkadon pedig ki­vívták maguknak az együttes tagjai az ezüst minősítést. Az igazgató szólt gyermekzeneka­rukról és a mazsorettekről is, valamint azokról a képzőművé­szeti kiállításokról, amiket a házban rendeztek meg. Cs. I. A legjobb magyar figaró orosházi Leírva nem sokat mondanak ezek a kifejezések: üzleti, klasszikus, kreatív. Ha még azt is hozzátesszük, hogy a fodrászat világában használatosak, akkor szerencsésebb lenne a dolgokat szemléltetni. Erre most a legke­vesebb esélyünk van (volt), hi­szen Párizsba nem tudtuk elkí­sérni Cseh István mesterfodrászt, a magyar férfi fodrászválogatott tagját, hogy lencsevégre kapjuk, amint megalkotja modelljének hajából az üzleti divatfrizurát, a kreatív hullámost és a klasszikus hajvágást. Meg kellett vámunk, míg hazaérkezik. A minap azon­ban találkoztunk az orosházi fi­garóval, aki fáradhatatlan. — Egyik tanulómat készítem fel egy versenyre, azért vagyok hétvégén is az üzletben — sza­badkozott a mester, aki a leg­eredményesebb magyarként sze­repelt az idei Európa kupán a francia fővárosban. — A válogatott keret tagja­ként hárman utaztunk Párizsba, ahol 60 indulója volt a verseny­nek. Ez a megmérettetés egyéb­ként a világbajnokság előtti pont­szerző verseny is volt. Vidiczky György volt a modellem, akivel all. helyet sikerült megszerez­nünk. A három kategória közül úgy érzem, a klasszikus haj vágás sikerült a legjobban — mesélte élményeit a hétszeres magyar bajnok, a világbajnoki 7. helye­zett fodrász. A franciáknál szer­zett új módit azonban szeretné az orosházi közönséggel is megosz­tani Cseh István — A tavalyi sikeres frizura- show mintájára az idén novem­ber 22-én a Petőfi Művelődési Központban is rendezek egy nagyszabású frizura- és divatbe­mutatót, ahol szeretném a kint szerzett szín- és formavilágot megosztani a hazai közönséggel. Remélem, elnyeri majd minden­ki tetszését. Csete Ilona Még egymillió a templom felújítására Körösnagyharsányban az idei év legnagyobb beruházását az 1802-ben épült műemlék jellegű templom felújítása jelenti. Egy kormányhatározat alapján a Műemlékfelügyeleten keresztül a Körösnagyharsányi Refor- máus Egyházközség 4 millió 300 ezer forintot kapott a temp­lom felújítására. Ebből a pénz­ből az 1866-ban falakra került toronysüveget cserélték le. A látványos munkálatok során a torony vörösrézlemez-borítást kapott. Ez a megoldás nemcsak szép, hanem nagyon tartós is. Ám templom restaurációja nem csupán a toronysüveg cse­réjéből áll, hanem a templomha­jó horgonyzott acélszerkezetét és néhány gerendáját is ki kell cserélni. Utóbbi munkálatok je­lenleg is folynak. C.Y. Kiss Andor, Körösnagy­harsány lelkipásztora elmondta: ahhoz, hogy a templomhajó fel­újítási munkálatait befejezhessék még mintegy egymillió forintra lenne szükségük. Sajnos a harsányi gyülekezet elöregedett. Az egyházhoz ragaszkodó embe­rek szinte mind kisnyugdíjasok, így nekik nincs lehetőségük arra, hogy ezt a pénzt összeadják. Ezért lapunk nyilvánosságán ke­resztül szeretnék felkérni a Har­sányból elszármazottakat, vala­mint minden egyházpártoló sze­mélyt, hogy lehetőségeikhez mérten adakozzanak a harsányi templom felújítására. Az adomá­nyokat a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet Körösnagy­harsányi Kirendeltségén vezetett, a Református Műemlékek Felújí­tásáért Alapítvány 54000100— 10000—245-ös számlaszámún várják. Magyart Barna Kazinczy-érmes szarvasi diák Háromból kettő — nem rossz arány. Különösen akkor nem, ha egy tanulmányi verseny or­szágos döntőjének eredményé­ről van szó. Három tanuló kép­viselte Békés megyét Sátoralja­újhelyen a 25., jubileumi — Édes anyanyelvűnk nyelvhasz­nálati verseny országos döntő­jében, s közülük ketten tértek haza díjakkal. Ez a verseny sokoldalú. Nyelvtani, stilisztikai, nyelvhe­lyességi ismereteket követel meg a feladatlap megoldása; nyitottságot, a világ dolgai irán­ti figyelmet és érzékenységet, kitűnő helyzetfelismerést és előadókészséget a verseny szó­beli része. Hogy’ hat rám a reklám? — szólt az egyik — formájával a majakovszkiji „lépcsős” verset idéző, játékos választható cím. E témát kellett a versenyzőknek három percen át fejtegetni a je­lenlévők előtt. Ezt választotta Hürkecz Márta, a szarvasi Vaj­da Péter Gimnázium negyedik osztályos tanulója (tanára: dr. Kutas Ferenc). Fejtegetése még a zsűriben is derűt fakasztott. Idézte a bugyuta reklámszöve­geket, beszélt a reklámfilmek­ben megjelenő, csodaszép és irigyelt nők és férfiak csábító hatásáról, s bevallotta, hogy ő sem tud ellenállni „varázsuk­nak”. Idézett néhány remekbe sikerült reklámot is. Végül arra a következtetésre jutott, hogy a jó reklámokra szükség van. A zsűri — több, mint száz versenyző közül tizedmagával — Kazinczy-éremmel jutal­mazta teljesítményét. Ugyanezt a témát választotta a békéscsa­bai Kós Károly Szakképző Is­kola tanulója, Prorok Annamá­ria is (tanára: Petri Miklós). O könyvjutalmat kapott előadásá­ért. (t) Megkérdeztük olvasóinkat Elmegy-e a novemberi ügydöntő népszavazásra? Varga Zsolt, 21 éves, a békési Torony Rádió műsorvezetője: — Természetesen elmegyek szavazni, azt is tudom, hogy hogyan voksolok majd. Na­gyon fontosnak tartom, hogy véleményem döntsön az ügy­ben vagy ügyekben. Szerintem csak az szólhat bele a köz­ügyekbe, az ország dolgába, aki szavazatával a döntéseket is vállalja, ez esetben legyen az igen vagy nem. A NÁTO kérdését különösen fontosnak tartom, mert szerintem nem csak a saját, hanem gyermeke­ink, sőt unokáink sorsát is érinti. Wagner Mihály, 40 éves, kamud rokkantnyugdíjas: — Nem megyek el szavazni, nem pazarolom rá az időmet, mert szerintem teljesen fölösleges: NA- TO-kérdésben a kormány tagjai már eldöntötték, hogy mit akar­nak, a mi beleszólásunkat a mini­mális szintre szorították le. Vala­melyik párt azt hangoztatja: aki nem megy el szavazni, az haza­áruló. Erre én azt mondom: a ha­zát már régen elárulták azok, akik mindenféle nációt válogatás nél­kül befogadtak, letelepedésüket anyagilag is támogatták, s akik év­tizedeken át itt dolgoztak becsület­tel, azokat a sárba tiporták. Papp Sándor, 56 éves, muronyi munkanélküli: — Biztosan elmegyek sza­vazni, mert úgy érzem, hogy az ország sorsát illetően ott a he­lyem. Azt is tudom már, hogy mire voksolok, de azt nem áru­lom el. Szerintem ennek a sza­vazásnak már nem túl sok je­lentősége van, mert szerintem a kormány részéről eldöntött tény a NATO-tagság kérdése. Én mégis arra biztatok minden­kit, hogy menjen el szavazni, azért, hogy az ország vezetése ismerje meg az emberek véle­ményét. Herpai Andrásné, 57 éves, 'mezőmegyeri vállalkozó: — Természetesen, megyek szavazni, mert fontosnak tartom, noha még nem tisztázódott. Azt hiszem minden ember valameny- nyi kérdésben a legjobbat szeret­né. A NATO-tagság kérdése rop­pant bonyolult: ’90-ben attól visszhangzott az ország, hogy idegen csapatok ne legyenek ha­zánk területén. Kimentek a szov­jetek, helyükre bejöttek az ameri­kaiak... Most is azt vallom, mint annak idején: nem kell nekünk idegen hadsereg, hagyjanak végre békében élni bennünket. —sz— FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Olvasóink írják Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesz­tőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. A gyomaendrődi szakrendelőről A Békés Megyei Hírlap 1997. október 3-ai, pénteki számában, „Európa-híd" mellékletben a 15. oldalon jelent meg Csath Róza tu­dósítása Gyomaendrődről „ Harmincezer ember ellátására” címmel, egy egészségügyi intézmény átadásáról. A tudósítás elején szó esik az intézményt magába foglaló épületről: , A századelőn emelt patinás épületben 1945 óta szülőotthon működött.” Ez így téves információ, nyilván, aki vagy akik informálták a tudósítót nem voltak gyomaiak vagy túl fiatalok voltak. Ebből a mondatból (az idézetből!) az vehető ki, hogy ez az épület már eleve közintézmény volt, s most csak minő­ségi és némi mennyiségi átalakulás történt vele. Figyelmetlenség is lehet ez az adatközlés, mert az épület — nagyjából—keleti homlok­zatán egy vakolatdísz keretben a következő felirat található: ,,Építtette G. Nagy László. Tervezte Szántay Endre 1928." (cca.: 120x80 cm-es méret). Ha már tavaly G. Nagy Lászlót posztumus ki­tüntette a városi önkormányzat „GYOMAENDRODÉRT” emlékpla­kettel, talán lehetett volna arról említést tenni, hogy ez az épület az övé volt (ő építtette!) egészen 1951 októberéig, amikor is megjelen­tek nála az akkori „elöljárók" és felszólították, hogy családjával együtt 24 óra alatti!) hagyja el az épületet, ellenkező esetben rendőri segédlettel távolítják el stb.! Az ünnepélyes átadásra való tekintettel biztosan politikusabb, elegánsabb volt ezen a „kellemetlen emléken" átsiklani. Azt csak már mellékesen jegyzem meg, hogy a mai ,Na és!?...” Magyarországon stílusban egységes épületeket is tönkre le­het tenni (számtalan példát lehetne felsorolni!). Így járt a gyomai G. Nagy-ház is, amikor az udvari belső teraszát egyszerűen befalazták és valamiféle fiatetővel kicirkalmazták. Cs. Szabó István, Békéscsaba Nyugdíjas-találkozó az Agroker Rt.-nél Október 20-án ismét találkozott az Agroker Rt. közel száz nyugdí­jasa a vezetőkkel. A boldog találkozást az tette szebbé, hogy az rt. a nehéz piaci helyzet ellenére is kimagasló eredményt ért1 el. A nyugdíjasok büszkék arra, hogy a volt vállalatuk a Tiszántúl legna­gyobb agrárkereskedelmi szervezetévé nőtte ki magát. Dr. Balogh József vezérigazgató beszámolt a hosszú távú célki­tűzési terveikről. A bensőséges vendéglátás után sokáig ünnepeltük az együttlétet. A nyugdíjasok hálásan köszönték az együvé tartozás nagyszerű megnyilvánulását és kívántak további sikeres, eredmé­nyes munkál. Az Agroker Rt. nyugdíjasainak nevében: Duda Benedek

Next

/
Thumbnails
Contents