Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-21 / 246. szám

KÖRKÉP 1997. október 21., kedd m © Megkérdeztük olvasóinkat Mennyi pénzből lehet ma megélni? Élet (és halál) a síneken Ondos László, 20 éves, nagybánhegyesi telefonszerelő: — Nagyon drága világban élünk. Szerintem egy személy­nek csak a puszta megélhetése 50 ezer forintba kerül. Tehát egy négytagú család 200 ezer forintot kellene keressen ahhoz, hogy meg tudjon élni. De hát ez ma Magyarországon szinte tel­jesen lehetetlen. Ezért aztán na­gyon sokaknak vissza kell fog­niuk magukat, tízezrek napi megélhetési gondok között ten­getik életüket. Márpedig ez így nincs jól, valahogy változtatni kellene. Papp Géza, 65 éves, szeghalmi nyugdíjas: — Szerintem az az évsza­koktól is függ, hisz nem mindig egyformán költ az ember. Nyá­ron nem kell fűteni, így akkor valamivel könnyebb. Ezért ak­kor már 25 ezer forint is elég egy személynek a megélhetés­re. Télen viszont sokkal nehe­zebb, a fűtés — történjen az bármivel — nagyon drága. Ezért télen 40 ezer forint is szükséges személyenként a megélhetéshez. Ám. ezekben az összegekben a szórakozás még benne sincs, pedig az is kellene. Tóth Mihály, 23 éves, vésztői ács-álhányozó: — Ahhoz, hogy valakinek ne kelljen szűkölködnie az alapve­tő megélhetési cikkekben leg­alább 50 ezer forintra van szük­sége. Én szerencsés helyzetben vagyok, mert ezt a pénzt meg is keresem, s egyedül vagyok. De ha házas lennék, már gondjaim támadnának. Mások viszont sokkal rosszabb helyzetben vannak nálam. A 12 ezer forin­tos nettó keresetek pedig egye­nesen nevetségesek. Énnyire elértéktelenedett volna az em­ber? Egyre inkább úgy látszik. Tukacs Barnáné, 58 éves, szeg­halmi nyugdíjas: — Sajnos ma Magyarorszá­gon az árak és a bérek-nincse­nek összhangban. Az áremelé­sek igen gyakoriak, a bérek vi­szont nem követik azt. Mi is hárman élünk, és mindössze 22 150 forintot viszek haza. Szerintem egy háromfős család­nak legalább 80 ezer forintra lenne szüksége ahhoz, hogy je­lentősebb gondok nélkül meg tudjon élni. Ám sajnos a mi jö­vedelmünk egyhamar biztosan nem lesz annyi. M. B. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Néhány hete él a szabály: la­kott területen óránkénti 30, azon kívül 40 kilométeres se­bességgel szabad áthalad­nunk a közút—vasút keresz­teződésén. A minap a Gyula és Békéscsaba közötti ke­reszteződéstől alig 8-10 mé­terre állt jól láthatóan egy rendőrségi autó, az „anyós­ülésen” pedig egy lézeres, vi­deós sebességmérő foglalt helyet. Ebből a közelségből — azt hinné az ember — nem lehet, nem érdemes a sebes­séget mérni. S vajon ponto­san tudjuk-e, hogy az adott sebességkorlátozásra a sí­nekre érve, vagy már előbb, például a vasúti keresztező­dést előjelző tábláktól kell-e sort keríteni. Egy sajtótájé­koztatón dr. Gál László rend­őr dandártábornok, Békés megyei rendőrfőkapitány és illetékes helyettese, dr. Abra- hám Béla rendőr ezredes, közbiztonsági igazgató vála­szolt. Mint elmondták, most még — némi türelmi időt engedve — csak ellenőrzik, hogy a gépkocsivezetők betartják-e a KRESZ eme új előírását, s ha nem, akkor egyelőre csu­pán figyelmeztetnek. Ám ha­marosan teljes szigorral sze­reznek érvényt a törvénynek. Ami a minapi János-zugi el­lenőrzést illeti: a láthatóság­gal demonstrálni kívánták a rendőrség ellenőrzési szándé­kát. A jogszabály követelmé­nye pedig az, hogy az emlí­tett sebességgel a síneken kell áthaladni. K. A. J. Mérleg- és számítástechnikai szaküzlet Kovácsházán Az iskolások között két hete nincs megbetegedés A Békésen halmozottan előfor­duló hepatitisz-A vírusos meg­betegedés hírének terjedésére fi­gyelt fel az Országgyűlési Biz­tosok Hivatala, ahonnan dr. Borza Beáta jogi referens láto­gatott tegnap a békési tiszti­főorvoshoz, dr. Kovács Eszter­hez. Látogatásának célja az volt, szemrevételezze, nem szenved­nek-e hátrányt a cigány kisebb­ségek lakóterületükön és nem az emberi jogok valamiféle sérülé­se vezetett a megbetegedések gyakoriságához. Megbeszélést folytatott a tisztifőorvoson kívül az alpol­gármesterrel, a jegyzővel és a cigány kisebbségi önkormány­zat vezetőivel, majd ellátogatott a cigánysághoz. A városi szoci­ális térkép ismeretében és látot­tak hatására, valamint az önkor­mányzathoz intézett kérdéseire kapott válaszok alapján készíti majd el dr. Gönczöl Katalinnak a jelentését. Meggyőződhetett arról, hogy a városnak igen nagy segítségre van szüksége az általános környezetvédelmi ál­lapotok javítására, elsősorban a szennyvízelvezetés kiépítésére. Az országgyűlési hivatal anya­giak felett nem rendelkezik, ezért erkölcsi, jogi és kapcsolat­teremtő támogatást ígért az egész város (nemcsak a hepatiti- szes területek) megsegítésére. — Mintegy két hete a gyer­mekek, iskolások körében nem tapasztaltunk újabb megbetege­déseket — mondotta lapunknak dr. Kpvács Eszter városi tisztifőorvos. — Az újabb bete­gek a fiatal felnőttek köréből ke­rültek ki. A hozzánk forduló szülőket, hozzátartozókat meg­nyugtathatjuk, a veszélyeztetet­tek mindegyike megkapta a vé­dőoltást. A betegségnek ez a faj­tája remélhetően nem terjed to­vább. A lakosságot rádióban, a médiákban, akár személyesen is rendszeresen tájékoztatjuk, fel­világosítjuk. Területünkön nincs szükség a hepatitisz-A ellen cél­Gyermekeink védelmében A segélyezés az önkormányzatokon keresztül történik Sokéves előkészítő munka után a parlament új gyermekvédelmi törvényt fogadott el, amely ez év november elsejétől lép hatályba. A Békés Megyei Gyámhivatal leendő vezetője, dr. Benedekné dr. Pénzely Erika foglalta össze lapunknak a törvény irányelvét és a változások lényegét. — Az új törvény a gyerme­kek érdekét tartja szem előtt — mondta. — Hatályba lépése mind szemléleti, mind szerveze­ti változásokat hoz magával. Lé­nyegét tekintve a törvény ki­mondja: a gyermek nevelésére elsősorban a család jogosult, és egyben köteles is. Ehhez kell az államnak minden lehetséges mó­don segítséget nyújtania. A se­gítség lehet állami vagy önkor­mányzati, szolgáltatás jellegű vagy pénzbeli, de mint már em­lítettem, a gyermek családban maradását kell szolgálnia. Végső megoldásként, csak különösen indokolt esetben képzelhető el a gyermek kiemelése a családból — mint például bűnöző életmó­dot folytató otthoni környezet —, s ilyenkor a gyermek más csa­ládban elhelyezése a cél. A szervezeti átalakulás is je­lentős. Eddig minden község­ben működött gyámhatóság, és az ügyekben a helyi jegyző járt el. Ezután a hatáskörök a me­gye 14 városához kerülnek. Vá­rosi gyámhivatalok alakulnak, és a településeket ezekhez ren­delik. Adott esetekben ez meg­nyújthatja ugyan az ügyinté­zést, de a feladatokat így kép­zett szakemberek látják el. Ter­mészetesen néhány meghatáro­zott, halasztást nem tűrő sürgős esetben a jegyző továbbra is el­járhat. A segélyezési rendszer is megújul. A rendszeres nevelési segélyt november elsejétől a rendszeres gyermekvédelmi tá­mogatás váltja fel. Eddig a se­gélyek folyósítása az önkor­mányzat feladata volt, s dönté­sük a lehetőségeiktől függött. A jövőben a segélyezés továbbra is az önkormányzótokon ke­resztül zajlik, de állami támoga­tással. A rendszeres gyermek- védelmi támogatásban csak azok részesülhetnek, akik a tör­vényi feltételeknek megfelel­nek. A támogatás mértéke mini­mum az öregségi nyugdíj 20 százaléka lesz, de előfordulhat ennél nagyobb összeg is, me­lyet nem feltétlenül készpénz­ben adnak. Az önkormányza­toknak fél év átmeneti 'időszak áll rendelkezésükre az eddigi segélyezés felülvizsgálatára, s a képviselő-testületek határozat- hozataláig természetesen a csa­ládok továbbra is kapják az ed­dig folyósított segélyeket. Az érintetteket a döntésekről idő­ben tájékoztatják majd. Kovács Ildikó zottan védőoltásra, amely 50 százalékos társadalombiztosítá­si támogatással is több ezer fo­rintba kerül. Felesleges aggo­dalmat keltenénk ezzel és arány­talanul nagy terhet vállalnának magukra a családok a valódi ve­szély hiányában. A járványügyi intézkedések rendkívül komoly szabályok és amikor igazi jár­ványveszélyt tapasztalunk, a megelőzés érdekében mindent megteszünk. — A kisgyermeket váró édes­anyákat és véradókat a komoly károsodást okozható hepatitisz- B vírus fertőzöttség miatt szűrik országszerte. Amennyiben ilyet találunk, az újszülötteket azon­nal megelőző védőoltásban ré­szesítjük, a vírushordozókat fi­gyelemmel kísérjük, a betegeket gyógyítjuk. A tervek szerint, mi­után a B-vírus főként szexuális úton terjed, jövőre a serdülők valamelyik korosztálya első lé­pésként védőoltásban részesül. Bede Zsóka Megyénkből az Audiban A németországi Ingoldstadtban lé­tesített Audi-gyárba szervez láto­gatást a Békés Megyei Kézműves Kamara járműipari osztálya és az autójavítók, -kereskedők országos szövetsége, az Ajáksz megyei szervezete — hallottuk a hírt a ka­mara járműipari osztályának veze­tőjétől, Kertész Jánostól. A mo­dem autógyártás egyik európai fel­legvárába november 11 -én indul a Békés megyeiekből álló csapat. A szakmai látogatásra az érdeklődők a mai napon még jelentkezhetnek. Érdeklődni a (66) 441-215-ös, a 447-835-ös, valamint a 441-005- ös telefonszámon lehet. (e) Nemrég nyitották meg Mező- kovácsházán a Hársfa utcá­ban levő butiksoron mérleg- és számítástechnikai szaküz­letüket Rácz László és Abordán Márton vállalko­zók, akiket az üzletről és ter­veikről kérdeztünk. — A számítástechnika te­rén igen erőteljes a fejlődés, amit az otthoni számítógépek számának növekedése is mu­tat — mondták. — Emellett az általános iskola és a gim­názium számítástechnikai fejlesztése is kialakította az igényt, hogy ne kelljen vi­dékre utazni a szükséges kel­lékekért. Javítást, szervizt, átépítést, bővítést végzünk, valamint új gépeket és tarto­zékait forgalmazzuk, amely­hez programokat és papírárut is kínálunk. Terveink között szerepel az Internethez törté­nő csatlakozás biztosítása a város lakóinak. A másik profil a mérleg- technika, amely egyfajta te­rületi képviseletet jelent és hiánypótló. Mint mondták, a békéscsabai Mérlegtechnika Kft. adja a hátteret és a bolti mérlegtől a hídmérlegig min­dennel foglalkoznak. Árusí­tás, javítás, hitelesítés és rendelésfelvétel, valamint (cseremérleg biztosításával) az elromlott mérlegek be­gyűjtése tartozik a hatáskör­ükbe. Remélik, szolgáltatá­saik a helyiek és környékbe­liek megelégedésére szolgál. H. M. A Ford Fiesta mar 1699 OOO forintért, vagy 255 OOO forint kezdőrészlettel elvihető. Mások előtt vezet. www.ford.hu Bővebb információért érdeklődjön a Ford márkakereskedőknél Érzelmek színekben és a formákban Pénteken délután nyitották meg a Horváth Zoltán amatőr fafaragó- és festőművész képeit bemutató kiállítást a mezőkovácsházi mű­velődési házban, ahol Csicsely Sámuel nyugalmazott iskola- igazgató szólt elismerő szavak­kal a művész tevékenységéről. Horváth Zoltán Nagybán- hegyesen született, de tanulmá­nyait Szegeden végezte és mun­kássága is zömmel ide köti. A gyermekkor után a szegedi vas­utas képzőművészkörben talál­kozik az életét meghatározó raj­zolással. Első önálló kiállítása 1975-ben Nagybánhegyesen volt. A kezdetek egyik állomása Mártély, ahol az országos amatőr képzőművészeti tábor alkotó kö­zössége és a környezet elszántsá­got adott a festészet iránt. 1976- tól 80-ig Szegeden a KISZÖV- bfn, a MTESZ-székházban, az orvostudományi egyetemen, a sajtóházban egyéni és kollektív tárlatokon mutatkozik be. Toll- rajzai, grafikái a Dél- magyarország folyóiratban jelen­nek meg. Munkáit Szabadkán, 1990-ben Szentesen és környé­kén is kiállítják, majd az orszá­gos amatőr kiállításon fődíjat kap. 1993-tól egyre több időt tölt szülőhelyén és 1996-ban megfa­ragja a községnek a 4 m magas életfát. Stílusa széles skálájú, mozgatja, rendezi a színeket, a formákat, és ezekkel keresi az utat a szemlélődő felé. Képei ér­zelmekről. biztos vonalvezetés­ről és a legősibb anyag, a fa sze-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents