Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-21 / 246. szám
1997. október 21., kedd KÖRKÉP Victor Ciorbea katonai tiszteletadással fogadta a magyar vendéget FOTÓ: FEB/REUTER A közös érdekek szolgálatában Horn Gyula látogatása Bukarestben és Székely földön Népes küldöttség élén Bukarestben tárgyal Horn Gyula miniszterelnök, aki Victor Ciorbea román kormányfő márciusi magyarországi látogatását viszonozza. Több évtizede a Ciorbea-kor- mány az első, amely végig akarja vinni a változásokat és a reformokat Romániában — hangsúlyozta a hivatalos program kezdetén Horn Gyula. A két miniszterelnök szűk körű találkozója után kezdődött meg a küldöttségek hivatalos tárgyalása. A román kormányfő kijelentette, hogy a magyar miniszter- elnök bukaresti látogatása nagyon fontos állomás a két ország kapcsolatainak folyamatában, amely a történelem folyamán most először szolgálja igazán a két nép közös érdekeit. Horn Gyula válaszában elmondta: szeretné, hogy az ilyen találkozók valóban gyakorlattá váljanak, mert nemcsak a tapasztalatainkat adhatjuk át, hanem a magyarok is sokat tanulhatnak Romániától. A plenáris tárgyalás után a két illetékes miniszter, Faza- kas Szabolcs és Birtalan Ákos aláírta a két ország turisztikai megállapodását, amely az idegenforgalom kölcsönös ösztönzésére szolgáló intézkedéseket tartalmaz, és elősegíti a romániai idegenforgalmi intézmények privatizálásában való magyar részvételt is. Hóm Gyula délután Bukarestből Sepsiszentgyörgyre, Kovászna megye székhelyére utazott. A helikopter lépcsőjénél Orbán Árpád, Kovászna megye tanácsának elnöke és Gheorghe Tatu prefektus magyar, illetve román nyelven köszöntötte Hóm Gyulát és a kíséretében lévő hivatalos személyeket. A magyar kormányfő tanácskozott a megyei prefektúra vezetőivel, majd a két nép nemzeti lobogóival feldíszített főtéren a vendégek fogadására egybesereglett több száz ember tapsától kísérve üdvözlő beszédet mondott. Székelyföldi programjának végén Horn Gyula a Székely Mikó Kollégiumba is ellátogatott. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke hétfőn az alábbi nyilatkozatot tette: „Külföldről hazajövet értesültem Sólyom László úrnak, az Alkotmánybíróság elnökének arról a nyilatkozatáról, amelyben engem is az Alkotmánybírósággal szembeni nyomásgyakorlással vádolt meg. A kijelentés minden alapot nélkülöz, s ezért visz- szautasítom. Sajnálatosnak tartom, hogy az egyébként is feszült politikai légkört az Alkotmány- bíróság elnöke alaptalan kijelentésével tovább élezi.” Szociális Charta. Demszky Gábor főpolgármester kezdeményezésére Magyarországi Szociális Charta készül. A dokumentumban törvény által nem előírt szociális feladatokat fogalmaznának meg. A felhíváshoz csatlakozott Göncz Árpád köztársasági elnök és Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa is. Iskolajelentés. A kisebbségi iskolaügy helyzetét föltárni igyekvő országos vizsgálat során eddig Budapesten és Pécsett járt az Országgyűlés kisebbségi jogi biztosa. Most Békéscsabán vizsgálódik, majd az ezután sorra kerülő miskolci nyílt napokat követően év végére várható a tapasztalatokat összegző jelentés — közölte Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Nyugdíjasügyek. A nyugdíjasok a rendszerváltás vesztesei. Biztató viszont az idősek számára, hogy az új nyugdíjtörvényben garantálják a nyugdíjak reálértékét. Mindezt Kuncze Gábor belügyminiszter mondta hétfőn a Pallas Páholyban, ahol az idős emberek sorsára kiható, az önkormányzattal és a közbiztonsággal kapcsolatos kérdésekre válaszolt. A kísérletező kedvű francia fizikus megúszta lábficammal Kétszáz éves az ejtőernyő Szokatlan látvány tárult- azok elé, akik 1797. október 22-én Párizsban az égre néztek. Egy 400 méter magasságban lebegő hőlégballonról levált valami, és leereszkedett a földre. André-Jacques Garnerin francia "fizikus a légáramtól lefékezett, ponyvára erősített köteleken csüngött, és lelkesen ló- bálta a nemzeti zászlót. Ez volt a történelem első sikeres ejtőernyős ugrása. Bár korábban is folytak kísérletek Leonardo da Vinci elmélete — „a zuhanást gátló mechanizmusok” — alapján, csak a kétszáz évvel ezelőtti ugrás tekinthető igazoltnak. A nagy nap emlékére több mint hat tucatnyi ejtőernyős ugrik ki Párizsban szerdán 4500 méterről egy katonai szállítógép gyomrából. Annak idején Gamerint hőlégballon emelte a levegőbe; a 28 éves férfi elvágta az őt rögzítő kötelet, s miközben a léghajó egyedül folytatta útját, ő földet ért. Kificamította ugyan a lábát, de ez semmiségnek számított ahhoz képest, amitől a nézők tartottak. A fizikus már 14 évesen kísérletezett ugrásokkal, majd a 200 évvel ezelőtti sikeres próba után mutatványok egész sora következett Londonban, Frankfurtban és Szentpéterváron. Két évvel később feleségével együtt ejtette ámulatba honfitársait. Az ejtőernyőzés úttörőjét a földön érte utol a balszerencse: 1823-ban rázuhant egy fagerenda, és halálosan megsebezte. Garnerin követői jó ideig semmit sem változtattak a veszélyes találmányon: sokan az életükkel, vagy kéz- és lábtöréssel fizettek bátorságukért. Csak évtizedekkel később tökéletesítették annyira az ejtőernyőket, hogy sportolásra is alkalmazni lehessen. Francia- országban tavaly például mintegy félmillió ugrást hajtottak végre. (toronyi) Ha igaz, régészeti szenzáció Kerék segítségével épültek a piramisok? Az egyiptomi piramisok egyik legnagyobb - mondhatnánk: alapvető - rejtélyére, az építésük módjára akar egy brit mérnök fényt deríteni. Meggyőződése: a hatalmas, faragott kőtömböket, kváderokat fából készült keretekre rakták, és egyszerűen fölgurították a piramis lejtőjén. Dick Parry, a Cambridge-i Egyetem talaj- és földmunkaszakértője a minap egy előadásán kifejtette: idejét múlta az eddigi elmélet, amely szerint a négy és fél ezer esztendős gizehi nagy piramis 2,3 millió, átlagosan egyenként két és fél tonnás kőtömbjét fa csúszópályán húzták volna a magasba. Az ily módon végzett munka ugyanis, amely egy- egy piramis esetében legalább húsz évig is eltartott, sokkalta több munkaerőt kívánt, mint amennyit a fa felhajtó, a rámpa elbírt volna. Dick Parry teóriája szerint az Egyiptomban feltalált faszerkezet magyarázatot adhat a piramisépítés módjára, körülményeire. Ez a konstrukció az egyik oldalán a hintaszékhez hasonló ívelésű csúszótalp, a másikon viszont sima, egyenes volt. Minden bizonynyal négy ilyen, kerékre szerkesztett keretet használtak egy-egy kőtömb továbbításához. A terhet, egyszerre akár több kőtömböt is, a meredek rámpán, feljárón álló 16-20 férfi viszonylag könnyen, kötelekkel húzta fölfelé. Ha csúszdán kellett volna följuttatni az átlagosan negyed vagon nagyságú kőtömböket, legalább 60-80 ember ereje kellett volna hozzá, és az építkezéssel sem végeztek volna az eddig feltételezett húsz esztendő alatt. A cambridge-i egyetemi szakember Tokióban próbálta ki az elméletét, amikor bemutatta a gyakorlatban. Technikájával három férfi egy perc alatt húzta föl a kőtömböt a piramis szögének megfelelően, 15 méter magasba. FEB A koalíció szerint fölösleges a Fidesz javaslata Marad az egy kérdés? Újabb javaslattal állt elő a Fidesz a hét végén, annak érdekében, hogy ne csupán hazánk NATO-csatlakozásáról, hanem a termőfölddel kapcsolatban is legyen népszavazás november 16-án. — A koalíció feleslegesnek tartja a Fidesz javaslatát, hiszen a NATO-népszavazás a házszabálytól való eltérés nélkül is kellő időben megtartható — jelentette ki a házbizottság tegnapi rendkívüli ülését követően Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: a termőföld kérdésében a házszabályszerű eljárás valószínűleg nem teszi lehetővé, hogy ugyanazon a napon tartsák meg mindkét ügyben a referendumot. Pokorni Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője újságíróknak elmondta: azt javasolták a kormánypártoknak, hogy az alkotmányügyi bizottság hétfő délutáni ülésén foglaljon állást az ellenzék kérdésével kapcsolatban. Keddre a Fidesz újabb rendkívüli házbizottsági ülést hív össze, hogy az alkotmány- ügyi bizottság hétfői állásfoglalása fényében vizsgálják meg, lehetséges-e, hogy még ma határozzon a Ház a földkérdésről. — Ha erre nincs mód — esetleges alkotmányossági aggályok miatt —, akkor az Alkotmánybírósághoz kell fordulni, ahhoz a szervhez, amelynek Magyarországon egyedül van joga dönteni abban a kérdésben, hogy alkotmányos-é egy népszavazásra szánt kérdés, vagy sem — mondta Pokorni Zoltán. Hozzáfűzte: a Fidesz javaslatának lényege az, hogy mindez minél hamarabb, időhúzás nélkül történjen meg. A javaslat szerinti házszabálytól való eltérés lehetővé tenné, hogy az Országgyűlés már ma döntsön a NATO-ra vonatkozó kérdést tartalmazó javaslatról. Négy nap helyett így egy hónap állna a pártok rendelkezésére ahhoz, hogy meggyőzzék az állampolgárokat a csatlakozásról. A frakcióvezető nem látta akadályát annak, hogy a NATO-ról és a termőföldről egyaránt november 16-án legyen népszavazás. Szerinte felelőtlen az a kormányzati magatartás, amely pusztán presztízs- szempontokat tart szem előtt. Pokorni megerősítette: javaslatukat az ellenzéki pártok egységesen támogatják.- A Fidesz javaslatában nagyon sok „ha” van — mondta megelőzően Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke egy rádiónyilatkozatban. Hozzátette: a taláros testület és személy szerint ő is kész mindent megtenni a továbbiakban, hogy rajtuk ne múljon e folyamatnak a késleltetése vagy a gyorsítása. A Magyar Demokrata Néppárt parlamenti képviselőcsoportja politikai nyilatkozattervezetet nyújtott be a MATO- hoz történő csatlakozás ügyében. Megítélésük szerint az, hogy a NATO-csatlakozásról történő népszavazás a belpolitikai csatározások témája lett, sokakat elbizonytalanított itthon és külföldön egyaránt, ezért szükséges, hogy az Országgyűlés pártjai és független képviselői egyértelműen kinyilvánítsák a csatlakozási szándékot. A Munkáspárt álláspontja szerint mindenképpen meg kell tartani a novemberre tervezett népszavazást, ám azon csak egyetlen - az ország NATO- tagságával kapcsolatos - kérdést lenne szabad feltenni a polgároknak, közölte tegnap Thürmer Gyula pártelnök. A kommandósoknak, az autós járőröknek alapfelszerelés a golyóálló Akik nagy mellénnyel járnak Két hónappal ezelőtt lejárt a rendőrségi golyóálló mellények ötéves szavatossága. Életüket kockára téve teljesítenek most szolgálatot azok a rendőrök, akiket megillet a „páncéling”? - kérdeztük Dézsi Mihálytól, az ORFK megbízott szóvivőjétől.- A golyóálló mellényekre kiszabott ötéves garancia az anyag minőségi mutatóira vonatkozik. A szavatossági idő lejárta tehát azt jelenti, hogy a mellény már nem olyan biztonságos, mint korábban — mondja Dézsi.- Akik most ezt a „ruhadarabot" viselik, védtelenek - mondjuk - a revolvergolyóval szemben?-Nem, mert a mellényeket fokozatosan vonjuk ki a forgalomból, zömük még megfelel a követelményeknek. Mindenesetre a kimondottan veszélyes munkakörben dolgozók — köztük elsősorban a kommandósok - olyan golyóállóban teljesítenek szolgálatot, amely teljes értékű védelmet nyújt. A kevésbé kockázatos helyeken posztolók a régebbi darabokat kapják, amelyek kisebb biztonságot jelentenek, de például a késszúrást felfogják. Jó hír viszont, hogy már megérkeztek az új mellények, a napokban kiosztásukra sor kerül. — Miben különböznek az újak a régiektől? — Ez utóbbiak a legkorszerűbb anyagokból készültek; a gyártó külföldi cég szigorú feltételekkel kiírt pályázaton nyerte el a tendert. Lényeges előnyük, hogy öt év helyett tíz év a garanciális idejük; 2007-ig tehát nincs gond pótlásukkal. Anyagukat, illetve speciális bélésüket, az úgynevezett kevlár- betétet nem viszik át a nagy erejű lövedékek sem. A rendőrségnek egyébként összesen 2000 mellénye van. Ma már a járőrautókban is ott van a biztonsági ruhadarab, akárcsak a követségek előtt posztoló rendőröknél. A nyomozók csak akkor öltik magukra, ha az előzetes információk szerint akciójuk során fegyveres bűnözőkkel kerülhetnek szembe. Csernyánszki Judit Szabó Magda kitüntetése. A köztársasági elnök Szabó Magdának irodalmi életműve elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal (polgári tagozata) kitüntetést adományozta. Az elismerést a 80. születésnapját ünneplő Kossuth-díjas írónőnek Göncz Árpád tegnap a Parlamentben nyújtotta át. fotó: feb/kallus györgy
