Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-16 / 242. szám

1997. október 16., csütörtök HAZAI TÜKÖR Szöllősiné a költségvetésről Nem rossz a jövő évi költségve­tés, de még jobb is lehetett vol­na, ha az egyén, az ember állt volna minden alkalommal olyan fontos helyen a szempontok kö­zött, mint a közgazdasági muta­tók — mondta parlamenti fel­szólalásában Szöllősi Istvánná (MSZP). Olyan eseteket sorolt fel, amelyekben a kormány mi­nőségi többletteljesítményt vár el — elsősorban az Európai Uni­óhoz és a NATO-hoz történő csatlakozásunk érdekében — a közszolgálat munkavállalóitól, de sem minőségi alapbérrel, sem minőségi pótlékrendszerrel, sem minőségi differenciálásra alkal­mas, elkülönített forrással nem kívánja azt honorálni. A pedagó­gusoktól például a Nemzeti Alaptanterv bevezetését és fegyelmezett végrehajtását vár­ják el jövőre, miközben még el sem készült a minőségi munkát elismerő bérrendszer. Szöllősiné utalt arra, hogy az Európai Unió is elmarasztalt bennünket a pe­dagógusok bérhelyzete miatt, mégsincs változás. Legalábbis nem találta meg a költségvetés­ben a „pluszmunkáért pluszjut­tatás” elvének tükröződését. Megállapította, hogy az önkor­mányzati közoktatási normatívák reálértékben csökkennek, főképp a kistelepüléseken. Úgy vélte, hogy a társulások minden áron való erőltetése csupán számszaki eredményeket hoz, de senki nem vizsgálta, hogy a struktúraváltás hogyan hat vissza az oktatás szín­vonalára és a tanulók személyisé­gének fejlődésére. Beszédének második felében a képviselő asszony foglalkozott néhány, megyénkkel kapcsola­tos témával is. Kérte, hogy a fel­zárkóztatási program listájára Borsod, Nógrád és Szabolcs me­gyék mellé ismét kerüljön föl Békés is. Példaértékűnek nevez­te a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium erőfeszí­téseit, amellyel a dél-alföldi ár­víz-, belvíz- és szennyvíz-prob­lémáknak igyekszik elébe vágni. Örömét fejezte ki, hogy a holt­ágak megmentésére irányuló kezdeményezését a parlament környezetvédelmi bizottsága, majd később a kormány is felka­rolta, s a tárgyalt költségvetés­ben már szerepel is 100 millió forint a munkák megindítására. Ugyanakkor az Alföld legendá­san rossz közútjainak javítását, új utak építését sürgette, nyil­vánvalóan a központi költségve­tés, az útalap, a PHARE-segély és az önkormányzatok pénzfor­rásainak összeadásából. S. A. Feloldaná a megyehatárokat A közelmúltban megtartott Körös­völgye térségi Európa-nap tizen­három házigazda településének polgármesterei találkoztak tegnap a szarvasi városházán, hogy érté­keljék a rendezvényt, illetve szót váltsanak a további térségi együtt­működés lehetőségeiről. A találkozón dr. Demeter László Szarvas polgármestere is­mertette a nagykövetek, illetve Hans Beck, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője köszönőlevelét. Hans Beck levelé­ben külön hangsúlyozta, hogy a térségi együttműködés e szép pél­dáját az unió üdvözli és ösztönzi. A tegnapi eszmecserén dr. De­meter László indítványozta, hogy a 13 település alakítsa meg a Kö­rös-völgye Településszövetséget. A javaslat támogatást kapott. A je­lenlévők abban maradtak, hogy valamennyi önkormányzat megvi­tatja ezt, s még idén megtörténhet a szövetség megalakítása. Csong- rád városa máris jelezte, tizenne­gyedikként szívesen csatlakozna a szövetséghez. A Körös-völgye Te­lepülésszövetség három megye — Csongrád, Szolnok és Békés — határát oldaná fel, s igazi regioná­lis együttműködést teremtene. Cs. R. Munkavédelem, tűzbiztonság A megyei tűzoltó-parancsnokság, valamint a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség munkatár­sai tartottak továbbképzést a Mű­szaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetsége szervezésében tegnap Békéscsabán. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat alkalmazá­sa, valamint a Munkavédelmi Tör­vény változásai, és gyakorlati érvé­nyesülése szerepeltek az előadások témái között. — Az európai uniós csatlakozás egyik feltétele az uniós normák be­vezetése — válaszolta kérdésünkre Zacharidesz János, a Békés Megyei Munkaügyi Központ Munkabizton­sági és Munkaügyi Felügyelőség ve­zetője. — A munkavédelemről szóló törvény tervezett változásai is az eu­rópai jogharmonizációt szolgálják. Lényeges változás lesz, hogy — szakértői értékelés alapján — a munkáltató maga dönt, milyen be­ruházásokkal, intézkedésekkel te­remti meg a biztonságos munkavég­zés optimális feltételeit. A megyei helyzetre jellemző, hogy munkavé­delmi ellenőrzéseik során mindig észlelnek hibákat a felügyelet mun­katársai. A munkavállalók szem­pontjából hátrány, hogy a dolgozók érdekeit érvényesítő munkavédelmi képviselet a megyében csak a Vízmű Rt.-nél és a MAV-nál működik. Nyeste Lajos, megyei tűzoltópa­rancsnok elmondta, a tűzvédelmi előírások értelmében minden vállal­kozásnak meg kellett alkotnia saját tűzvédelmi szabályzatát. Tapaszta­lataik szerint ezek a legtöbbször ál­talános szabályok, nem veszik figye­lembe a helyi viszonyokat. Ezért is érzik szükségesnek minél több fóru­mon felhívni a gazdálkodó szervek figyelmét feladataikra. K. A. Az Alkotmánybíróság ma vitatja meg a kormány kérdését Borotvaélen a népszavazás ügye Együtt vagy külön? Vagyis no­vember 16- án csak ha­zánk NATO-csatlakozásáról vagy a földtulajdonlásról is voksoljanak a népszavazás részvevői? Erről folyt kedd este késhegyig menő politi­kai csatározás a parlament­ben. Az ellenzék kinyilvánította: ragaszkodik az együttes nép­szavazáshoz. A koalíció pedig bejelentette, alkotmánybíró­sági véleményt kér arról, meg- tartható-e a már elfogadott or­szággyűlési határozat szerint november 16-án a népszava­zás a NATO-csatlakozásról. Gyors válasz várható Tegnap megérkezett az Al­kotmánybírósághoz a kor­mány kérdése - jelentette be a taláros testület. Tudatta azt is, hogy .csütörtökön e kérdés ügyében teljes ülést tart. A fe­lelet tehát minden bizonnyal még ma megfogalmazódik és ismeretessé válik. Tartalmát illetően a neves alkotmánybíró, Kilényi Géza tegnap közzétett terjedelmes nyilatkozata azt vetíti előre, hogy a válasz igenlő lesz. Volt-e konzultáció? Kilényi professzor cáfolta, hogy a bíróság hétfői döntését nagy viták előzték volna meg, illetve hogy a kabinet soroza­tos konzultációt folytatott volna a testülettel vagy egyes tagjaival. Csupán az történt, hogy egyik alkotmánybíró egy „nagyon fontos” közjogi mél­tósággal - ez utóbbi kezdemé­nyezésére - arról folytatott eszmecserét, hogy mi nem tárgya a folyamatban levő al­kotmánybírósági eljárásnak. Nincs jogi akadály Kilényi kifejtette: megítélése szerint NATO-ügyben az al­kotmánybírósági döntés nem akadálya a november 16-i népszavazásnak - ebben az ügyben ugyanis nincs két ver­sengő kezdeményezés. Ugyanakkor a korábban meg­hozott országgyűlési határozat mindenképp felülvizsgálatra szorul, mert ha egymást ke­resztező népszavazási kezde­ményezések vannak, a 200 ezer polgár által támogatottat elsőbbségben kell részesíteni. Az alkotmánybíró kitért arra a sokat vitatott kérdésre is: köteles-e a Ház automati­kusan elrendelni a népszava­zást az ellenzék által megfo­galmazott, 200 ezernél több aláírással támogatott kérdés alapján - vagy azt bizonyos kontrollnak kell alávetnie? Ki­lényi rámutatott: a jelenleg ha­tályos törvény ilyen kontroli- lehetőségeket nem ismer. Ám az összegyűjtött aláírások száma önmagában még nem döntő abban, hogy kötelező-e elrendelni a népszavazást vagy sem. Ebben az esetben ugyanis az Országgyűlésnek meg kell vizsgálnia, hogy a megfogalmazott kérdések nem ütköznek-e az alkotmányban felsorolt tilalmi lista valame­lyik pontjába. Állásfoglalások A tegnapi nap krónikájához tartozik: az MDF nyilatkozat­ban utasította vissza a vádat, hogy ez ellenzék nem támo­gatja hazánk NATO-csatlako- zásának ügyét. Szerintük a koalíció politikája idézett elő olyan helyzetet, amely az in­tegrációs törekvések eredmé­nyességét veszélyezteti. Zwack Péter fiiggetlen kép­viselő levélben fordult vala­mennyi képviselőtársához, s kifejtette: elfogadhatatlan, hogy a két kérdés további ösz- szekapcsolásához ragasz­kodva a november 16-i nép­szavazás lehetőségét gátolják. Az ország jövője nem áldoz­ható föl választási pártérdekek oltárán - írja Zwack Péter. Horn-Solana-párbeszéd A miniszterelnök tegnap telefonbeszélgetést folytatott Javier Solana NATO-főtitkárral. Hóm kifejtette: a népszavazásról zajló országgyűlési viták nem a csatlakozás ellen irányulnak; nincs törés Magyarország csatlakozási felkészülésében, s a kormány mindent megtesz azért, hogy a népszavazásra a ter­vezett időben sor kerüljön. Solana hangoztatta: a NATO veze­tése számára nem kétséges a magyar kormány eltökéltsége, s a népszavazás körül kialakult helyzetet magyar belpolitikai ügyként kezeli. A parlamentben arról nem volt vita, hogy megindult a gazdasági növekedés Tárgyalások a családi pótlék emeléséről Az Országgyűlés jövő évi költségvetési vitájában tegnap a pártok gazdaságpolitikusai elemezték a tervezetet, elsősor­ban abból a szempontból, hogy az mennyire szigorú, vagy éppen engedékeny egy esetleges „közérzetjavítás” kedvéért. Gaál Gyula (SZDSZ) szerint a javaslatból az olvasható ki, hogy a kormány nem kívánja feláldozni a stabilizáció kín­jaival elért eredményeket. A gazdaság egyensúlyi állapota és a megtermelt jövedelem, il­letve annak folyamatos gyara­podása viszont már lehetővé teszi a belföldi fogyasztás bi­zonyos bővülését. Burány Sándor (MSZP) a további gazdasági növekedés évének nevezte 1998-at. Varga Mihály (Fidesz) is nyugtázta a gazdasági élénkü- * lést. Mint mondta, a növeke­dés az idén várhatóan 3, jö­vőre 4 százalékos lesz, mindez azonban nem a kormány mun­kájának következménye. El­lenkezőleg: 13 százalékos nö­vekedés lehetőségét vesztette el az ország a kormány téves gazdaságpolitikája miatt. Tor- gyán József (FKGP) szerint a 2800 milliárd forint tervezett elköltése nem a gazdaság reá­lis igényeit, hanem a külön­böző csoportok érdekérvénye­sítő képességét tükrözi. Kádár Béla (MDF) „köz­hangulat-javító tatarozásnak” minősítette a költségvetést, ami csak az MSZP-SZDSZ kormány rövid távú politikai túlélését szolgálja. Emlékezte­tett arra, hogy jövőre némileg javul ugyan az állampolgárok helyzete, de a bérek 10 száza­lékkal, a nyugdíjak 15 száza­lékkal még így is elmaradnak az 1994. évi szint mögött. Bogár László (MDNP) arra mutatott rá, hogy az elmúlt években tőkeátcsoportosítás zajlott le a családok rovására - a vállalkozói szféra irányába. Valamennyi felszólaló egyetértett azzal, hogy a csa­ládi pótlékot az előirányzott­nál nagyobb mértékben kell emelni; ez ügyben a koalíciós képviselők tárgyalásokat foly­tatnak majd a kormánnyal. Meglett a honát millió? Hamarosan befejezi munkáját a parlament Kalasnyikov-albi- zottsága. Póda Jenő (MDF), az albizottság elnöke szerint egyre világosabb, hogy mi lett a sorsa annak az 1 millió dollárnak, amelyet még 1990-ben fizettek a horvátok egy utóbb nem telje­sített fegyverszállítmányért. Ellenszavazó kormánypárt. Az SZDSZ parlamenti frak­ciója általános vitára alkalmat­lannak tartja a magyar állam és az Apostoli Szentszék között ez év június 20-án aláírt megálla­podás megerősítéséről szóló or­szággyűlési határozati javasla­tot - jelentette ki Horn Gábor (SZDSZ) az Országgyűlés ok­tatási bizottságának ülésén. Zavar a Nyírfa-Agy körül. Alkotmánybírósági eljárást kezdeményez a Nyírfa-ügyben ítélkező hadbíró, miután az ál­tala vezetett tanács a bírósági eljárást felfüggesztő végzést hozott - közölte dr. Hildenb­rand Róbert hadbíró ezredes. Többség az ÉT-ben. A mini­málbér 17 000 forintról 19 500 forintra emelkedik. Erről álla­podtak meg a szociális partne­rek az Érdekegyeztető Tanács szerdai plenáris ülésén. Egyez­ség született arról is, hogy or­szágosan 13,5-16 százalékos béremelési mértéket ajánlanak jövőre a versenyszférának. A munkavállalói oldalon a több­ség hagyta jóvá a megállapo­dást, a kisebbség ennél maga­sabb mértéket tartott csak elfo­gadhatónak. Összefogás az újságírókért. A Magyar Újságírók Közös­sége, a Magyar Katolikus Új­ságírók Szövetsége, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége és a Sajtószakszervezet elvárja, hogy az Új Magyarország új tu­lajdonosa tartsa tiszteletben az ott dolgozó munkatársak alap­vető törvényes jogait. Minder­ről a lap munkatársainak rész­vételével tartott megbeszélésen volt szó, ahol kifogásolták a tu­lajdonosváltást kísérő méltatlan körülményeket is. Új kárpótlás. A kárpótlási hi­vatal legfrissebb adatai szerint eddig 250 ezer igénylés érke­zett be az életüktől vagy sza­badságuktól politikai, vallási, faji okból megfosztottak kár­pótlásáról szóló törvény ez évi módosítása alapján. A kárpót­lási hivatalban elmondták, hogy csak az október 7-én éjfélig fel­adott és az erre a célra rendsze­resített nyomtatványon benyúj­tott igényléseket fogadják el. Nem lesz olcsóbb bor. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szerdai ülésén nem támogatta azt a javaslatot, amely megszüntetné a bor fo­gyasztási adóját. A közvélemény-kutatók szeptemberi felmérése a keleti országrészben: Az MSZP vezet a Fidesz és az FKGP előtt Gyógyszertájékoztató Lezárult a jövő évi gyógy­szerárakról folytatott tárgya­lások első fordulója - jelen­tette be tegnap Kökény Mi­hály népjóléti miniszter. 3790 készítményről foly­tattak egyeztető megbeszé­lést és mindössze 900 árá­ban nem sikerült megálla­podni a gyártókkal. A mi­niszter nem tudott választ adni ana a kérdésre, hogy ez a 900 gyógyszer a forgalom hány százalékát teszi ki, de elismerte, hogy olyan élet- fontosságú készítmény is szerepel közöttük, mint ami­lyen az inzulin. A tárcánál a közelmúlt­ban anól is döntöttek, hogy összesen 60 millió forinttal segítik a drogambulanciákat és a kábítószeresekkel fog­lalkozó rehabilitációs in­tézményeket. Három párt korábbi holtver­senye szeptemberben a Ma­gyar Szocialista Párt javára billent. A pártok országos népszerűségi listáján az MSZP 1 százalékkal növelte előnyét, s így 18 százalékkal első volt. A Fidesz-Magyar Polgári Párt 14 százalékos, a Független Kisgazdapárt 13 százalékos szimpátiamutatója nem változott. A keleti országrészben szep­temberben az MSZP támoga­tottsága 18 százalékos volt, a Fideszé és a Kisgazdapárté 14- 14 százalékos. A Szabad De­mokraták Szövetségének nép­szerűsége 4 százalékos. A Ma­gyar Demokrata Fórum 3, a Ke­reszténydemokrata Néppárt 2 százalékot ért el. Ha most vasárnap kerülne sor a parlamenti választásra, a múlt havinál kevesebben ven­nének rajta részt. A keleti ré­gióban csak a választópolgárok fele menne biztosan el. 40 szá­zalékuk úgy nyilatkozott, hogy nem szavazna, vagy még bi­zonytalan a részvételt illetően. A biztos szavazók háromne­gyede tudta megmondani, me­lyik parlamenti, vagy parlamen­ten kívüli pártra adná a szava­zatát. A most vasárnapi választá­son a biztos szavazók köréből az MSZP országosan 34, Kelet- Magyarországon 32 százalékot szerezne, míg koalíciós part­nere, az SZDSZ a szavazatok 7 százalékát nyerné el. A Kisgaz­dapárt 25, a Fidesz pedig 19 százalékkal végezne. Az MDF 6, a KDNP 4 százaléknyi sza­vazatot szerezne. Változást hozott szeptember hónap az ellenszenvarányok te­kintetében: a parlamenti pártok közül mind országosan, mind pedig a keleti régióban a Kis­gazdapárt került az első helyre. Nem sokkal marad le mögötte az MSZP. Ferenczy Europress A kérdezés ideje: 1997. szep­tember 12-30. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves felmérés. Az alapsokaság min­den felnőtt, állandó kelet-ma­gyarországi lakóhellyel rendel­kező magyar állampolgár. A minta: 1937 fő. A minta és az alapsokaság az életkor, a nem és a lakóhely típusa szerint azonosnak tekinthető. 11*-» mnet vncárnan IpnniíníiL •» rvirlman ti váhcvHcnk ön mplvit mirtr*.l w/‘i v*.i/ri országos adatok: a keleti országrész adatai: 1PS0S KDNP 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents