Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-14 / 240. szám

1997. október 14., kedd

Családi magazin

A LEGNAGYOBB ÖRÖM, HA BOLDOG GYERMEKARCOKAT LÁTOK

Békés megyei nagycsaládosok a közel kétezer sümegi résztvevő között, a kép jobb szélén fehér blézerben, hátizsákkal Lánczi Jánosné, a mezőmegyeri „motor” fotó: a szerző felvétele

Lánczi Jánosnét, a Mezőmegyeri Nagycsaládosok Egyesületének elnökét kérdeztük az idei eseményekről, rendezvényeikről, terveikről.

— Februárban farsangi bálát, áprilisban anyák-apák napját rendeztünk, majd a családi napi sportrendezvények következtek. Júliusban két hetet töltött az egyesület Szilvásváradon.

— Szeptember 12-én és 13- án Marosvásárhelyen, Románia családszervezeteinek, egyesületeinek, Kolping Alapítványának első konferenciáján vettem részt. A konferenciát Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta a határon túli családi szervezetekkel való összefogás fontosságát. Borzás Jenő, a Marosvásárhelyi Szomszédság Szervezet vezetője elmondta, hogy egyre nagyobb jelentősége van az egyesületeknek az emberek, a családok életében. Both Gyula a román családmozgalmak fejlődését ismertette. Dr. Benkő Ágota, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOÉ) elnöke a NOÉ megalakulásáról, fejlődéséről szólt. Nedelen Mária a temesvári Kolping Családalapítvány szervezetét mutatta be. Luk De Smet, Belgium családegyesületének elnöke az országukban működő, közel háromszázezer taggal rendelkező családszervezetekről beszélt. Felszólalásomban részletesen ismertettem egyesületünk munkáját. A konferencia rendkívül hasznos volt, mert így lehetőség nyílt egyesületünk számára, hogy közelebbi kapcsolatot alakítsunk

ki a Romániában működő családszervezetekkel és módunk lesz egyéb nemzetközi kapcsolat kialakítására is.

— Szeptember 19—21-éig nagycsaládos hétvégén vettünk részt, mely a NOÉ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából került megrendezésre Sümegen. A NOÉ szervezésében 6500-an vettek részt a rendezvényen, ezenkívül közel kétezer látogató volt. Ez a maga nemében egyedülálló, magas színvonalú rendezvény gazdag programot kínált (folklórműsor, lovagi torna, lovasbemutató, barokk — reneszánsz koncert, szüreti bál). Felejthetetlen élmény volt.

— Milyen terveik vannak még ebben az évben?

— Október 25-én a megyében működő nagycsaládos egyesületek regionális találkozóját szervezzük Békéscsabán a NOÉ megalakulásának 10. évfordulója alkalmából. Novemberben kerül sor az új vezetőség megválasztására. Decemberben a mindenki karácsonyát együtt szeretnénk megünnepelni a mezőmegyeri

nyugdíjasklub tagjaival és a kerület lakóival. Az óévet szilveszteri bállal búcsúztatjuk hagyományaink szerint.

— Hogyan jut ideje családja és munkája mellett erre a sok szervező munkára?

— Én is nagycsaládos vagyok. A sok fáradtságért kárpótol, ha körülöttem boldog gyermekarcokat látok. A családom, a férjem, az egyesületi tagok és családtagjaik segítsége nélkül nem tudtam volna ilyen szép eredményeket elérni.

Dóczi Magdolna

LFXKI POSTA

Gyógyító szavak - Angelika rovata

____________

K

. N.-né Sz.-ról írta a következőket: „Negyedikes gimis lányomat nevelem egyedül 5 éve. 92-ben 3 ezer forint tartásdíjat állapítottak meg, és kéthetente ment a lányom az apjához, aki másik megyébe költözött. 95-ben a volt férjem levélben közölte: munkanélküli lett, csak 2 ezer forintot tud havonta fizetni, hiába írtam és üzentem a lányommal, hogy az árak felfelé mennek és nem lefelé, biztosan kapott végkielégítést, tudna rendesen fizetni. Továbbra is 2 ezret kaptam, és egyszer a gyerek útiköltségét sem fizette ki. Azóta nem engedtem a lányt hozzá. A lányom főiskolára szeretne menni, a családi pótlék is megszűnik, de ez az apját annyira nem érdekli, hogy még csak nem is válaszolt a levélre, amiben ezt közöltem, és havi legalább 5—6 ezer forint tartásdíjat kértem. Sőt, egy ismerőssel azt üzente: maradjunk magunknak, neki megvan a maga családja. Ezen úgy felbőszültem, hogy felkerestem, de cinikusan a szemembe vágta: nyugodtan indítsak pert, mint veszteséges vállalkozónak úgyis csak 2—3 ezer forintot fognak megítélni. Jelenleg idegorvos kezel, mert belebetegedek abba, hogy nem fogom tudni taníttatni a lányomat.”

Sajnos, azt kell mondjam, hogy Ön rontotta el a dolgokat akkor, amikor a lányával kezdett üzengetni a tartásdíj összege miatt. Tudom, hogy ez kegyetlenül hangzik, és hogy ilyenkor azzal vágnak vissza az anyák: „kötelessége a gyerekéről gondoskodni”, az élet pszichológiai törvényszerűségeit nem lehet struccpolitikával rendezni, igenis szembe kell nézni azzal, hogy vannak tények. Ez pedig a férfi lényege, alaptermészete: a családról való gondoskodást csak akkor tudja optimálisan megvalósítani, ha van közvetlen köze gyermekéhez. Éppen ezért van folyamatban például Németországban, hogy váláskor nem fogja a per tárgyát képezni az ún. gyermeknevelési jog, hanem ugyanannak a gyakorlatnak kell továbbmennie, mint válás előtt: apa, anya megosztva végzik a nevelést, hozzák a döntéseket. A kísérlet azt bizonyította, hogy ezzel kimarad a válásból a „gyerekekért folyó harc” fázisa, így sokkal békésebben folyik le az egész. Jelenleg egy megoldást látok: Önnek teljes egészében ki kellene maradni gyermeke és az apa közötti témából, elismerni, hogy hiba volt megmérgezni a dolgot üzengetésekkel, hagyni, hogy a gyermek és apja közötti viszonyt a természetes ösztönök, vonzalmak irányítsák. Egy-két Ön által finanszírozott útiköltség meg fogja hozni az eredményt!

Ön mennyit költ havonta autó biztosításra?

... Lehet, hogy

az Ön személyre szóló csomagja még ennél is olcsóbb!

Várjuk kérdéseit az alábbi ingyenes zöld számon:

A casco + kőtelező

autóbiztosítósi csomagia.

6.281,-«

Fiat Punto 55

06-80/200-269

♦ A csomag tartalmazza a kötelező gépjárműfelelősségI biztosítást,

♦ Assistance szolgáltatást,

♦ 10% casco önrészt.

♦ A csomag 1 millió Ft összegű balesetbiztosítást tartalmaz.

♦ A „jó kockázatú” megyékre vonatkozik.

♦ 23 év alatti gépkocsivezetőkre nem vonatkozik.

♦ Csak négy évnél fiatalabb autóra köthető!

COLONIA

BIZTOSÍTÓ

Folytatódik az egyesületi munka

Nyári szünet után kiránduláson vettek részt a Megváltozott Munkaképességűek Békés Megyei Egyesületének tagjai.

— Jártunk Egerben, Mezőkövesden, Egerszalókon — tájékoztat Králik Mátyásné, az egyesület elnöke. — A három nap alatt nemcsak arra volt lehetőségünk, hogy a gyógyfürdőzéssel elősegítsük

gyógyulásunkat, hanem arra is, hogy tagjaink emberi-baráti kapcsolatai tovább mélyüljenek. A közös programok, kötetlen beszélgetések lehetővé tették, hogy közelebbről megismerjük egymást.

— Mikor tartják klubfoglalkozásaikat?

— Október 8-ától minden második szerdán Békéscsabán, a Diáktanyán találkozunk. A Szlovák Kultúra Házában (Békéscsaba, Kossuth tér 10. szám) október 22-én 14 órakor tartunk összejövetelt. A helyiséget térítésmentesen bocsátották rendelkezésünkre, amiért köszönetét mondunk. Az összejöveteleken beszéljük meg további terveinket, feladatainkat.

D. M.

Meditáció a jó tanárról Carl Rogers segítségével

Több szerepünkben is előfordul életünk során a jó tanárság igényének megfogalmazása. Erre vágyunk gyermekként, csak ilyet kívánunk szülőként gyermekeinknek. A társadalom sorsáról felelősséggel gondolkodó állampolgárként jó tanárokra bíznánk a jövő nemzedékeinek nevelését.

Tanárként mi lehet természetesebb annál, minthogy jó tanárok szeretnénk lenni. Mindenkiben él egy pontosan olyan jó tanárkép, amely éppen neki, a saját személyiségének felel(ne) meg. Hogyan lehet ennyi elvárásnak megfelelni, hiszen nincsenek a jó tanárságnak egyértelmű, listába szedhető kritériumai.

Ha a tanár szerepünkből indulunk ki, talán akkor tudunk közelebb jutni a kérdés megválaszolásában, ha végiggondoljuk, hogy bennünk milyen kép él a jó tanárról, amilyenek szeretnénk lenni. Ez a kép a saját eddigi életünk tapasztalataiból áll össze és meghatározó benne a gyerekként, iskolásként átélt élmény. A kép azokból a válaszokból áll össze, amely feleletet ad arra:

mitől volt jó nekem a jó tanár, és mitől volt rossz á másik. Talán még pontosabban: mit éltem át a jó vagy éppen a rossz tanárok által.

Nehéz a felelet, de egyre csak az erősödik fel, hogy igen, a jó tanárral kapcsolatom volt. Tudtam róla sok mindent és hagyta, hogy ezeket tudjam róla és ő is tudott rólam minden jót, rosszat egyaránt és ezekről tudtunk egymással beszélgetni. Mertem tőle kérdezni, ő mert válaszolni és merte bevallani, ha nem tudott választ adni. Tudtam, hogy bízhatok benne és éreztem, hogy ő is számít rám.

Ezekre a meditáló gondolatokra emlékeztetnek engem Carl Rogers kérdései, melyet most a kérdésekben való el- gondolkodtatás szándékával bocsátók közre azoknak a tanároknak, akiknek fontos, hogy jó tanárok legyenek.

Beépülhetek-e a tanulók belső világába, képes vagyok- e anélkül, hogy ítélkeznék meglátni és értékelni a világot? Valós személy tudok-e maradni ezekkel a fiatalokkal szemben, képes vagyok-e vállalni annak kockázatát, hogy nyílt, kölcsönös kapcsolatot teremtek velük, amelyben mindkét félnek van mit tanulnia, merem-e magamat adni egy intenzív csoportos kapcsolatrendszerben? Tudok-e segíteni abban, hogy megőrizzék egyik legdrágább kincsüket, a mindenre kiterjedő, állandó és nyugtot nem hagyó kíváncsiságot maguk és az őket körülvevő világ iránt? El tudom-e fogadni és bábáskodni tudok-e a különös és vad impulzusok fölött, amelyek a kreatív tanulás és tevékenység előfutárai, el tudom-e fogadni a néha szokatlan és más személyiségeket?

Tudok-e segíteni nekik, hogy egy integrált személyiséggé váljanak, legyenek érzéseik, amiket átitat a gondolat és legyenek gondolataik, amelyeket átitat az érzelem.

Ha valami csoda folytán mindezekre a kérdésekre igennel tudnánk válaszolni, valódi segítő tanárai lehetnénk tanítványainknak, és talán ez közelít leginkább a jó tanárság eléréséhez.

Duray Miklósné mentálhigiénés szakképesítésű gyógypedagógiai tanár