Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-13 / 239. szám

Netanjahu koszorúzott. A Jom Kipuri-i háború áldozataira emlékezve a zsidó halot­tak napja alkalmából az izraeli kormányfő terrorizmusellenes összefogásra szólított fel. Jú­lius óta a Hamász akciói során 21 izraeli vesztette életét Jeruzsálemben. fotó: feb/reuter Ernesto Che Guevara ravatala. Pénteken helyezik örök nyugalomra Kubában a forradalmár földi maradványait. A koporsónál díszőrséget állt Fidel Castro is, akit a kommu­nista párt ötödik kongresszusa minden tisztségében megerősített. fotó: feb/reuter Teltházas sváb bál Teltházas, szünet nélküli sváb bálnak adott otthont szombaton este a gyulai Erkel Ferenc Általá­nos Művelődési Központ. A helybelieken kívül eleki, mezőberényi, békéscsabai részt­vevői is voltak a bálnak, sőt Né­metországból és Svédországból ugyancsak érkeztek vendégek. A sváb bál előkészítésében, lebo­nyolításában a gyulai németváro­si óvoda óvónői, az odajáró gyer­mekek szülei jeleskedtek. A ren­dezvényt több, mint 50-en támo­gatták, a teljes bevételt a rende­zők az óvoda építésére fordítják. A Baranya megyei Gódi György és fúvószenekara ráaadással kö­szönte meg a hálás közönségnek muzsikájuk fogadtatását, a rövid szünetben az Eleki Német Egye­sület felnőtt és gyermek tánccso­portjai mutattak be nagy sikerrel a báli hagyományokról jelenete­ket. —ö— Szüreti mulatság Okányban a hétvégén tartották az idei látványos szüreti mulat­ságot. Kiss Béla, a művelődési ház igazgatója elmondta: a ren­dezvénynek komoly hagyomá­nya van a községben. Az első ilyen szórakoztató szüreti ren­dezvényt még a harmincas években tartották, s azóta kevés' kivételtől eltekintve szinte min­den esztendőben rendeztek ha­sonló mulatságot Okányban. A mostani szüreti ünnepség szombaton délben kezdődött. Ä szórakozni vágyók tizenkét óra­kor a helyi termelőszövetkezet előtt gyülekeztek. A lovasok és lovaskocsik által vezetett menet innen indult, s vonult végig a községen, több helyen megálltak. A hangos és jó hangulatú felvo­nulás a Vándor csárdánál zárult. Este hét órától bálon feledtették a hétköznapi gondokat a község la­kói, akik közül sokan vasárnap haj­nalig ropták a táncot. M.B. A száguldás ellen Gyorshajtók ellen mozgósítják a társadalmat a német gyere­kek. Mozgalmuknak divatosan nem német nevet (PRO Kids) adtak, viszont anyanyelvükön megmagyarázzák, mi a lényeg: aki a közutakon száguldozik, az a gyerekek életét teszi kockára. Egyetért ezzel a gyermekmoz­galom fővédnöke, Hannelore Kohl, a kancellár felesége is. Október 15. és november 12. között országszerte a rendőr­séggel közösen iskolások jár- őröznek a tanintézetek közelé­ben. A közlekedési ellenőrzé­sek alkalmával tetten ért gyors- hajtókat nem büntetik meg, ha­nem arra szorítják rá őket, hogy meghallgassák a gyerekek ké­rését, érvelését a „sportossal” szemben, a körültekintő, óvatos vezetés mellett. 1997. október 13., hétfő „Meg kell védenünk szülőföldünket...” G. Nagyné dr. Maczó Ágnes Békésen A független kisgazda párt 1930- ban meghirdetett békési prog­ramjának hatvanhetedik évfor­dulójáról ünnepi nagygyűlésen emlékeztek meg a városban. A művelődési központban rende­zett megemlékezésen a párt tag­jain kívül szép számmal voltak szimpatizánsok is. A jelenlévő­ket Pallag László, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Pol­gári Párt megyei elnöke, or­szággyűlési képviselő köszön­tötte, s emlékeztetett október történelmi évfordulóira. Ezután G. Nagyné dr. Maczó Ágnest, a parlament alelnökét, a nagy­gyűlés szónoka emelkedett szó­lásra, akit vastaps köszöntött. A parlament alelnöke beve­zetőjében elmondta: amikor er­re a rendezvényre meghívták, s a felkérést kapta, más helyzet­ben volt. Beszédében megemlé­kezett az 1908-ban megalakult — a történelemben Nagyatádi­féle pártként ismert — kisgazda párt programjáról, s néhány programpontot párhuzamba ál­lított napjaink sokat vitatott kér­déseivel. A személye körül ki­alakult helyzettel kapcsolatban leszögezte: ő komolyan gondol­ja, hogy a haza nem eladó, amit szombaton Kiskőrösön, a Metész közgyűlésén rögzítettek is. Ezzel kapcsolatban, s az ott vállalt szerepéért — a sztrájk- bizottság elnökét — máris tá­madások érték. — Egy demokráciában a sztrájkhoz való jog demokrati­kus jog. Az alkotmány előírja, hogy a haza védelme minden polgár kötelessége. Ezzel kap­csolatban én azt mondom: a ha­za maga a föld, s akkor a föld védelme is mindannyiunk köte­lessége. A hazára nem csak fegyverrel támadhatnak, hanem pénzzel is. Fel akarják vásárolni a szülőföldet. Ez ellen is meg kell védeni a szülőföldünket, a hazánkat, ezt a maradék kis or­szágot. Erre mondom azt: alkot­mányos kötelességünket telje­sítjük, amikor ellenállunk, a ha­za nem eladó — hangoztatta G. Nagyné dr. Maczó Ágnes. —szekeres— Egymást segítve célt érünk Autós ügyességi versenyen, KRESZ-teszt kitöltésével, vé­gül bohókás feladatokkal tűz­delt kerékpáros akadálypályán mérték össze tudásukat, ügyes­ségüket tegnap a szarvasi Petőfi Sándor Általános Iskolában a „Közlekedik a család” verseny második városi elődöntőjének helybéli és orosházi indulói. Áz elődöntő szervezője és házigazdája a Szarvasi Rendőr- kapitányság volt. Kárpáti Béla rendőr alezredestől, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság balesetmegelőzőzési csoportve­zetőjétől megtudtuk, az Orszá­gos Balesetmegelőzési Bizott­ság meghirdette Közlekedik a család vetélkedőre Békés me­gyében összesen 82 család je­lentkezett. Kárpáti Béla a jó hangulatú szarvasi rendezvényt követően hangsúlyozta, meggyőződése, hogy ha a versenyzők egy dél­előttöt ismerkedéssel, szurko­lással töltenek, a közúti közle­kedésben sem ellenfélként, ha­nem segítő partnerként vesznek részt. A játékos délelőtt arra is ráébreszti a versenyzőket, hogy a segítő, együttműködő maga­tartás megkönnyíti az uticél el­érését, ellenben a tülekedés és a szabályok felrúgása csak meg­nehezíti. A tegnapi városi elődöntőről a szarvasi indulók közül Petruska László és családja, az orosháziak közül Héjjas Béla és családja jutott tovább a novem­ber 8-i megyei döntőbe. Továbbképzésen a cigány önkormányzatok Mától háromnapos továbbkép­zést szerveznek a Nógrád me­gyei Salgótarjánban a cigány kisebbségi önkormányzatok ve­zető tisztségviselői számára. Békés megyéből húszán utaz­nak el az említett továbbképzés­re. Mennek Békésről, Doboz­ról, Elekről, Füzesgyarmatról, Gesztről, Gyomaendrődről, Mezőberénybőí, Sarkadról és Szarvasról. Az utazás költsége­ihez a Nemzeti Etnikai Kisebb­ségi Hivatal is hozzájárul. A programok között — me­lyek ma délután kezdődnek — szó esik többek között a cigány kisebbségi önkormányzatok Békés megyei működésének gyakorlatáról és tapasztalatairól is. A vacsora után a megjelen­tek kötetlen beszélgetést foly­tathatnak dr. Pelcsinszki Boleszlávval, a Békés megyei közgyűlés alelnökével. Másnap a pályázatok készítésének gya­korlatával ismerkedhetnek meg a résztvevők, míg harmadnap tapasztalatcsere útra mennek Szlovákiába, ahol a füleki ci­gánylakossággal találkozhat­nak. — ria Erősíteni kell az európai szövetséget Atlanti krónika A héten „Németország és Magyarország a NATO-bővítés előtt” címmel tartott vitaestet a Friedrich Ebert Alapítvány. A német álláspontot Günter Verheugen, a Bundestag szo­ciáldemokrata képviselője ismertette az érdeklődőkkel. A NATO-bővítés a jelenlegi tagországok érdeke is. Az elő­adó hangsúlyozta: az öreg kontinens szégyene, hogy a délszláv konfliktust csak ame­rikai beavatkozással tudta megoldani. Ez is arra mutat, hogy a szervezetet ki kell bő­víteni az új tagjelöltekkel. Dr. Mustó Istvánt, a parla­ment európai integrációs ügyekért felelős bizottságának elnökét arról kérdeztük: me­lyek hazánk NATO-csatlako- zásának legfőbb indokai?- A csatlakozás ellenzői hangosabbak és élénkebbek, mint azok, akik átlátják ennek a lépésnek a lényegét. Ma­gyarország nem lehet semle­ges, hiszen ennek nincsenek meg a történelmi hagyomá­nyai. Nem is tudnánk magun­kat egyedül megvédeni egy esetleges fenyegetés esetén.- Németországtól milyen jellegű segítség várható? — Hazánk NATO-tagságát maximálisan támogatják, de ennél sokkal fontosabb, hogy mivel a NATO-hoz való csat­lakozás az Európai Unióba történő belépést is elősegíti, ezért a német tőke fokozottab­ban áramlik majd Magyaror­szágra. Ez a gazdasági háttér szükséges a felzárkózáshoz.-A német előadó meglehe­tősen sarkosan fogalmazott a délszláv válsággal kapcsolat­ban, amikor Európa szégyené­ről beszélt... — A NATO-n belül egyre inkább érvényesül az a nézet, hogy erősíteni kell az európai szövetséget. Be kell látnunk, hogy a kontinens gondjait alapvetően magának a konti­nensnek kell megoldania, a fő szerep a konfliktusok megelő­zéséé. Ebben pedig Magyaror­szág partner kíván és tud lenni. Szalóky Eszter KÖRKÉP Pozsgay szerint az MSZMP belső rombolása volt a rendszerváltás kulcsa Súlyos politikai megtorlás követte Az 1956-os forradalom és szabadságharcról rendezett kétna­pos szimpóziumot a Konrad Adenauer Alapítvány, a Szent László Akadémia és az 1956-os Alapítvány. Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Szent László Akadémia rektora vállalta a nyitóelőadást, amely­ben rámutatott: Kádár János a forradalmi események után „diktátorként és kényúrként” viselkedett, ügyes taktikával el­fogadtatta a szocializmus vív­mányainak igenlését a politika szereplőivel. Az 1956-os ese­ményeket ellenforradalomnak nevezve legitimálta a szovjet beavatkozást, mondván, a népet meg akarták fosztani a szocia­lizmus vívmányaitól és pers­pektívájától. Véleménye szerint szemben a Rákosi-féle ellenségkereső politikával Kádár egyfajta kire­kesztő taktikával szerezte meg a tömegek együttműködési készségét. A politológus kifej­tette, hogy a volt pártfőtitkár személyes uralmának megdön­tésére csak 1986-ban érett meg a helyzet, s ezt követően már meg lehetett változtatni 1956 korábbi értelmezését is. „Kádár távozása és az átérté­kelés elengedhetetlen feltétele volt, hogy meg lehessen béní­tani az uralmon lévő és közha­talmat gyakorló MSZMP-t. A párt belső rombolását úgy kel­lett elérni, hogy ne tudjon a rendszerváltással szemben pol­gárháborús ellenállást szer­vezni” - hangoztatta Pozsgay." Horváth Miklós hadtörténész előadásában korabeli dokumen­tumok segítségével idézte fel az 56-os és az azt megelőző ese­ményeket, kiemelve Nagy Imre szerepét. Kahler Frigyes jogász szerint az 1956 utáni retorzió a magyar történelem legnagyobb politikai megtorlása volt. Állí­tása igazolásaként elmondta: a forradalom leverését követően 23 761 állampolgárt ítéltek el, közülük személyes számításai szerint mintegy 380 elítéltet végeztek ki. A szimpóziumon szóltak Mindszenty József hercegprí­más és más egyházi személyi­ségek forradalomban betöltött szerepéről is. A sikeres népszavazáshoz a választók felének részvétele kell Egyik lehet érvényes, a másik nem A november 16-i népszavazás sikeressége most már kizáró­lag a választópolgárokon múlik, azt követően, hogy a kor­mány által javasolt és a koalíciós parlamenti többség által el­fogadott kérdésekről szóló referendumot a köztársasági el­nök kiírta. De hogyan zajlik majd le a szavazás? Az alkotmány, illetve a válasz­tójogi törvény módosítása na­pirenden van, a tervezeteket azonban csak most tárgyalja a Ház, így a novemberi szava­zásra még nem várható sem­milyen változás. A jelenlegi alkotmány ér­telmében, a választásra jogo­sultak legalább 50 százaléká­nak az urnák elé kell járulnia ahhoz, hogy érvényes legyen a referendum. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy november 16-án leg­alább 3,5 millió állampolgár­nak kell megjelennie a szava­zóhelyiségekben. Ezt a viszonylag magas arányt jelenleg mind a politi­kusok, mind a választási szak­emberek vitatják. Olyannyira, hogy a jogalkotók fel is vetet­ték: a jövőben le kellene szál­lítani az érvényességi küszö­böt 25 százalékra. Ám a no­vemberi szavazáson még az 50 százalékos küszöb lesz ér­vényben. A feltett kérdések eldöntéséhez egyszerű több­ség kell, minden másban ugyanazok a szabályok érvé­nyesek, mint a képviselővá­lasztások idején. Felmerülhet, hogy a válasz­tók egy része esetleg csak az egyik vagy másik kérdésben kíván véleményt nyilvánítani. Történetesen például csak a NATO-ra vonatkozó cédulát tölti ki, vagy éppen a földkér­désben foglal állást. A jogá­szok szerint erre mód van: a két kérdéskörben leadott sza­vazatok eredményét egymás­tól függetlenül vizsgálják. Amennyiben például a föld- tulajdonlásról szóló kérdőívet nem töltené ki elégséges sza­vazásra jogosult, de a NATO- tagságra vonatkozót igen, ak­kor az előbbire szóló referen­dum érvénytelen lesz, az utóbbi érvényes. (szalóky)

Next

/
Thumbnails
Contents