Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-11-12 / 238. szám

A HÉT TÉMÁJA

1997. október 11-12., szombat-vasárnap

Kilencvenéves küzdelem az embert sorvasztó tbc ellen

Jubilál, tervez, felderít, gyógyít a gyulai tüdőkórház közössége

1882-től kezdődően emberek százezrei pusztultak el világszerte a tüdővészben még a fejlett ipari országokban is, de hazánkban különösen sokan lettek áldozatai. Nem véletlenül nevezték morbus hungaricusnak (magyar betegségnek) a tbc-t, hiszen a századforduló nagy Magyarországában 400 ezer tbc-s volt, évente 60—70 ezer halottal. Korányi Frigyes 1896-ban A tüdővész szanatóriumi gyógyítása címmel írt művében rámutatott, hogy az alföldi nép, a szegényparasztság szenved a legsúlyosabban ettől a kórtól. Belügyminiszteri körlevél mozgósított, orvosi hadjárat, társadalmi összefogás kezdődött a tüdővész elleni védekezésre.

az egyik legjobban szervezett gyógyászati, gondozói ellátás, a tüdőgyógyászaté?

— Sajnálatosan ismert, hogy nő a tbc-sek száma, ez szociális, életmódbeli kérdés. Az új egészségügyi törvény remélhetően segít nekünk, kötelezővé teszi a röntgenszűréseket, a megelőző vizsgálatokat és talán szankcionálni is szándékoznak az ettől való távolmaradást. A tbc terjedésének ugyanis a legfőbb módszere, a megelőzés. Másjellegű pulmonológiai betegségek is egyre gyakrabban fordulnak elő, gondolok itt az allergiákra, az akut hörgőbetegségekre, a bronchitiszre, ezeknek a kiszűrése, gyógyítása is feladatunk. Hosszútávú terveink sikere, hogy a megyei asztmaambulancián hosszabb rendelési időt támogat a társadalombiztosítás. Létrehozhatjuk majd a megyei bronchológiai ambulanciát is heti hat órában január 1-től.

— Tudjuk, hogy a helytelen életmód és a környezeti szeny- nyeződés, netán öröklött hajlam is lehet a legfőbb oka az asztmatikus és bronchitiszes betegségek

szaporodásának. Hétköznapi gyógyítómunkájuk egyre magasabb elvárásokat támaszt, a fekvőbetegellátásról a hangsúly a járóbetegek gyógyítására helyeződik, de ez is az Önök feladata. Adottak a feltételek a széleskörű munkához?

— Májusban fejeződött be a tüdőkórház felújításának első szakasza, szeretnénk összeszedni, megszerezni a pénzt a második ütemhez és a gyulai szűrőállomás felújításának, bővítésének befejezéséhez, a konyha- élelmezési részleg rendbehozatalához. A jövő? Szeretnénk bekapcsolódni a Dél-alföldi Regionális Egészségügyi Fejlesztési konzorcium munkájába. Várható, hogy választ kapunk a pályázatra, amelyet a PHARE- Világbank-Népjóléti Minisztérium részére küldtünk be mi is. Ha választ kapunk, netán kedvezőt, majdnem teljessé tehetjük a megyei tüdőgyógyászati és pulmonológiai ellátást a felderítéstől a gyógyításon át egy 20 ágyas légzésrehabilitációs részleg kialakításáig.

Bede Zsóka

206-ot regisztráltunk) állt az élére a mozgalomnak. Fővédnöknek József főherceget nyerte meg. Megindult az adakozási mozgalom. N. Szabados József, a 830 ezer koronára becsült bekerülési költség helyett 400 ezer koronáért vállalva nekifogott a szanatórium építésének. Egy éven belül állt a három pavilon, 1907. október 12-én volt a hivatalos avatás.

Aradszky Pál nyugdíjas gimnáziumi tanár és dr. Kási Gyula a tűdőkórház akkori főigazgatója a 75. évforduló kapcsán 1982-ben kiadott egy kicsiny, de tartalmas könyvet A József Szanatórium Alapításának és építésének története címmel. Az összeállítás anyagait a megyei levéltárból, a Mogyoróssy Városi és Erkel Gimnáziumi könyvtárban őrzött gyulai Békés című hetilapból és a Tuberáldozatkész ajánlatából öt hely közül lehetett választani, Csorvás, Gyoma, Mezőberény, Orosháza ajánlott pormentes, tiszta levegőjű, fertőzetlen talajú, napos és gazdag növényzetű, víz környezetében telket. A választás hosszas mérlegelés után a gyulaiak javaslata mellett döntött, a Fekete-Körös balpartján, a Lugos erdőben lesz a szanatórium. Első igazgatója, dr. Geszti József.

— Lukács György mondotta az ünnepi köszöntőt — folytatja Vincze főorvos, — majd Geszti igazgató beszélt. A szanatórium nevét a József főherceg iránti tisztelet határozta meg. Az első és második világháború idején rövid ideig hadikórházként is működött a szanatórium, de mindig újraépítették a házat és eredeti feladatát kellett ellátnia. Rengeteg váltoJózsef Attila Tüdőgyógyintézetté változtatták. Mindaddig ez maradt, amíg nem vontak össze a megyei kórházzal. Ez nevezetes és szomorú év volt, függetlenségünk elvesztésével párosítva. Ekkor a Békés Megyei tanács Kórház-Rendelőintézet Tüdőgyógyászati Osztályai lettünk 1989-ig. Új profillal, a tőlünk teljesen idegen addiktológiával (szenvedélybetegek, elsősorban alkoholisták gyógyítása) bővítettek bennünket a hozzánk kapcsolható és várt kardiológiai rehabilitáció (szívbetegek utókezelése) helyett. Ekkor lettünk a Békés Megyei Önkormányzat Pulmonológiai és Rehabilitációs Szakkórháza 1995 őszéig. Sikerült a megye egészségügyi, társadalmi vezetését és a biztosítót meggyőznünk, hogy egy- profilúvá legyünk, igaz

Régmúlt idők betegei, tanúi: „Kedves Pancsa néném, sógorom.' Ez a pár sor írásom a legjobb egészségben találja magukat. Én hála istennek, elég jól vaggok. Csak bizong ez elég szomorú élet. Sokszor csókolom mindnyájukat.” (1913. Korabeli képeslap)

záson ment keresztül az intézmény az évtizedek során, tulajdonosok, formák, igazgatók és nevek követték egymást. A József Szanatórium nevet a második világháború befejezéséig viselte, majd egy frappáns húzással a József nevet megőrizve

A gyulai tüdőkórház igazgatójával, dr. Vincze Árpáddal beszéltünk a szanatórium múltjáról, 90 éves történelméről, napjainkról, a betegségek mibenlétéről és ünnepükről, amelyet éppen a mai napon tartanak.

— 1899-ben már Jókai Mór is Fölhívás a magyar emberiséghez címmel intézett levelet a magyar közönséghez és ebben a szegény sorsú tüdőbetegek szanatóriumához szükséges összeg összehozatalára szólítja fel honfitársait — emlékezik az igazgató főorvos. — És, hogy ne csak lelkesítő szavakkal segítse az ügyet, ezer koronával járult hozzá a „szent cél eléréséhez”. Az így terjedő mozgalom, a szanatóriumi egyesület munkája nyomán épült fel az első a budai hegyek szélvédte völgyében, az Erzsébet Szanatórium. A mienk volt a második, három nevet kell kiemelnem ezzel kapcsolatosan. Idős Korányi Frigyesben merült fel a gondolat, hogy a beteget ott kell gyógyítani, ahol él, lakik. Megyénkben dr. Lukács György, a vármegye főispánja (ezen a vidéken 7200 beteg volt akkor, ma az országban 7000 új beteg van évente, Békésben pedig

kulózis című szaklap meglévő másolataiból gyűjtötte Aradszky Pál. Az 1901. december 16-án alakult József Szanatórium Egyesület választmányának névjegyzékében többek között olyan nevek szerepelnek, mint a kétegyházi Almássy Dénes gróf, özvegy Almássy Kálmánná grófnő, a főispán feleségéé; Perényi Magdolna bárónőé, a kígyósi gróf Wenckheim Frigyesné, vármegyei tiszti főorvos, főjegyző, főügyész, városi, járási főorvosoké, kórház- igazgatóké és sok más befolyásos és áldozatkész emberé.

A tőkegyűjtés során , József főherczeg O császári és királyi fensége” magánkihallgatáson fogadta az egyesület képviselőit és magánpénztárából 10 000 korona ágyalapítványt tett a megyei szanatórium javára. Magánemberek, nőegyletek adományoztak, szanatóriumi jótékonysági bálát rendeztek elsőként a vármegye dísztermében, majd megyeszerte, itt járt és fellépett a híres Fedák Zsazsa művésznő, a Margitszigeten rózsaünnepen gyűjtést rendeztek a tüdőbajosok gyulai szanatóriuma javára. A szanatórium építéséhez a községek

A lap írójától: „íme elkerültem ide, hogy javulásomat itt keressem. Elég jó élet van itt, különösen azok után, miken, mint katonának volt alkalmam rövid kórházaskodásom alatt is átmenni. Itt három hónapig leszek. Különben a katonaságtól egy évre vagyok szabadságon mint rokkant, így jövő júliusig nyugodt vagyok. ” Feltételezhetően e sorok a hadikórházi időszakban a második világháború idején íródtak (19)4. Korabeli képeslap)

Az igazgató; dr. Vincze Árpád véleménye szerint ma sem szabad kevésbé ébernek lennie a tüdőgyógyászoknak, a tbc újra támad fotó: kovács Erzsébet

ágyszámcsökkentéssel, a 305 ágyas kórház 200 ágy működtetésére kapott lehetőséget. 1997. január 1-től ismét egy- profilú kórház lettünk gyulai tüdőkórházként.

— A változás létszámcsökkentést, átcsoportosítást vont maga után? Ón mióta dolgozik ebben a kórházban, mikor lett igazgató?

— Változások voltak és lesznek, de talán nem olyan fájdalmasak, mint máshol. A dolgozói létszámot korengedményes nyugdíjjal is csökkentettük, folyamatban van néhány dolgozónk végkielégítéssel való elküldése. Régóta, 1971. október 1 -je óta dolgozom itt, tavaly a munkábaállásqm 25 éves jubileumát is megünnepelhettem, igazgató 1995. szeptember 1- jén lettem. Amikor erre a posztra kerültem, ragaszkodtam ahhoz, hogy az osztályos, gyógyító munkát is végezhessem. Az új feladat kihozta belőlem a rejtett tartalékokat is, az intézetért, a betegekért kellett vitáznom. Az addiktológia nem tartozik már hozzánk, a Pándy Kórház pszichiátriai osztályának része lett.

— Ismét fenyeget a tbc, hogyan veheti fel a harcot ellene

A gonosz fehér pestis, a gümőkór

A gümőkór, (tuberkulózis) évszázadokon át veszélyeztette az emberiséget. A jellegzetes elváltozásokat okozó (bacillus) tuberkulózisbaktériumot Európában már az újabb kőkorszakból származó csontvázakban, Egyiptomban az időszámításunk előtti 3700-ból származó múmiákban megtalálták. A tüdőtuberkulózist—tüdőleprát— már Hip- pokratész is ismerte.

Az 1882. évi járvány idején Robert Koch, az autodidakta porosz bakteriológus elkülönítette és azonosította a tbc baktériumát, ezzel a betegség fertőző jellegét is bebizonyította. Kidolgozta a tuberkulinpróbát, ez a bőrpróba tette lehetővé a fertőzés felismerését. Ezzel kezdődött a gümőkór megszelídítése. Röntgen 1895-ben felfedezte a róla elnevezett sugárzást, amely fontos betegségmegállapító módszer, ez is segített a járványt bizonyos mértékben visszaszorítani. Ebben az időben a kezelés egyetlen módszere a hosszú időn át tartó szanatóriumi elhelyezés volt. Agynyugalom, tápláló étrend, higiénia és friss levegő. A tuberkulózis lefolyása, a sorvadás, jellemző tünetei: láz, éjszakai verejtékezés és a finom sápadt arc (ezt a művészetben gyakran hatásos kifejezőeszközként alkalmazták). Ezután jelentkezett a vérköpés, lesoványodás, a betegek hozzátartozóik szeme láttára sorvadtak el.

Két francia kutató, Albert Calmette és Camille Guérin 1906-tól dolgozott a szarvasmarhákat megbetegítő gümőkór alapján nyert vakcinájukon a BCG-n. Hatása ellenére sem volt megfelelő gyógyszer a tuberkulózisra, amíg a megfelelő gyógyszer a sztreptomicin forgalomba nem került a negyvenes évek vége felé. Ennek az antibiotikus hatású anyagnak a kutatásával a biológus Selmán Waksman és munkacsoportja a Rutgers Egyetemen dolgozott vasszorgalommal. Azóta számos gyógyszert, terápiás lehetőséget, műszeres vizsgálati módszert fejlesztettek ki. Egy ideig a tbc szinte eltűnt az emberiség koréból, napjainkban azonban (talán az óvatosság múltán) újra támad. Magyarországon az immunitást kialakító BCG-védőoltás kötelező.

Forrásmunka: Nancy Duin-dr. Jenny Sutcliffe: Az orvoslás története