Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-09 / 236. szám

1997. október 9., csütörtök KÖRKÉP Új jegyzői pályázat Szarvason Szarvas város önkormányzata módosított feltételekkel, új pá­lyázatot ír ki a jegyzői állás be­töltésére — így döntött tegnap a képviselő-testület, azok után, hogy a zárt ülésen szavazáskor az utóbbi pályázatra jelentkező egyetlen személy nem kapta meg a minősített többséget. Az új pályázat, amely ezúttal nem köt ki életkori feltételt, be­nyújtási határideje október 30. lesz. A képviselő-testület további témája volt a város és a DATE szarvasi főiskolai kara több szempontból kifogásolt kapcso­lata. Dr. Demeter László pol­gármester észrevételeit koráb­ban levélben tudatta a tanintézet főigazgatójával. Többek között szóvá tette, hogy a tanintézet oktatói körében túl nagy a sze­mélyi változás. A tanintézet képviseletében tegnap dr. Izsáki Zoltán olvasta fel a főigazgató válaszát. Ebből kiderült az is, hogy a személyi változások ré­szint az elvándorlásból erednek, továbbá abból, hogy a főiskola felkészültségben is más kívá­nalmakat támaszt az oktatókkal szemben. A polgármester meg­jegyezte, arra a kérdésre, misze­rint a város polgármestere miért nem tagja a főiskolai kari ta­nácsnak tanácskozási joggal, nem kapott választ. A hozzá­szóló képviselők hangsúlyoz­ták, a városnak fontos, hogy za­vartalan legyen a kapcsolata a DATE főiskolai karával. Mind a testület, mind Izsáki Zoltán egyetértett abban, hogy a város, illetve a tanintézet vezetőjének mielőbb tárgyalást kellene kez­deni a problémás kérdések megoldására. A parlament, illetve a kormány „leelőzte” a népi kezdeményezést A népszavazást az elnök írja ki Az Országgyűlés kedden hosszas vita után ügy döntött, hogy a NATO-csatlakozásróI, illetve a külföldiek földtulajdon­szerzéséről november 16-án kíván népszavazást tartani. A népszavazás további sorsa a köztársasági elnök kezében van, hiszen neki kell kihirdetnie a voksolás időpontját. Dr. Petrétey József alkotmány- jogászt, a Janus Pannonius Tudományegyetem tanárát ar­ról kérdeztük, milyen alterna­tívák előtt áll az elnök, illetve ezáltal a szavazópolgár.-Hallani olyan véleményt is, hogy megkérdőjelezhető a köztársasági elnök döntési joga ez ügyben.- Ennek alighanem az az alapja, hogy az alkotmány és a hatályos népszavazásról szóló törvény másként rendelkezik a kihirdető szervről. Az alkot­mány egyértelműen a köztár­sasági elnök hatáskörébe utalja a népszavazás kiírását. Ezzel szemben a népszavazás­ról szóló törvény idevonat­kozó passzusa a parlamentre ruházza ezt a jogot. Mivel azonban az alkotmány a leg­főbb törvény, ezért az abban megfogalmazottak érvénye­sek. Ez esetben tehát egyér­telműen a köztársasági elnök dönt a végleges időpontról.- A Ház döntése mennyiben köti öt?- Annyiban, hogy az adott naptól - vagyis október 7-től - számítva 3 hónapon belüli időpontban kell kitűzni és megtartani a népszavazást az adott kérdésekről. Az alkot­mány tehát jelentős mozgáste­ret ad az elnöknek ebben az ügyben, bár némi időbeli kor­látok között.- Ha nem november 16-át, hanem más időpontot állapít meg az államfő, kell-e indo­kolnia döntését?-Nem kell semmivel sem indokolnia, de megteheti.-Milyen lehetőségek közül választhat most az elnök?-Jóváhagyhatja a novem­ber 16-i időpontot, kitűzhet másikat, s húzhatja az időt, de csak a már említett 3 hónapon belül. Ugyanakkor olyan idő­pontot kell megjelölnie a nép­szavazás lefolytatására, ami­kor ennek minden, törvényben foglalt feltétele adott, vagyis egyebek között elkészült a névjegyzék. Amennyiben a köztársaság elnöke nem látja biztosítottnak, hogy a javasolt időpontban meg lehet tartani a szavazást, akkor választhat másik dátumot is.-Ismeretes, hogy az om­budsman kérésére az Alkot­mánybíróság vizsgálja a par­lament eljárásának jogszerű­ségét. Az ő döntésük befolyá- solhatja-e az eseményeket?- Amennyiben alkotmány­ellenességet állapítanak meg, akkor ez a döntés vonatkozik a parlamentre. Ha az elnök nem várja meg a bíróság határoza­tát, s kitűzi a szavazás idő­pontját, ám kiderül, hogy al­kotmányba ütköző volt a Ház eljárása, akkor az elnök dön­tése is ez alapján módosul, azaz: az Alkotmánybíróság döntése a mérvadó. Ebben az esetben a parlament újra napi­rendre tűzi a népszavazás ügyét, tehát kezdődik minden elölről.- Van-e összefüggés az alá­írásgyűjtések hitelesítése és a Ház döntése között?- A téma ugyanaz, ám jogi­lag két különböző ügyről van szó. Magyarul: jelen esetben a parlament, illetve a kormány „leelőzte” a népi kezdemé­nyezést. Kedden a honatyák arról döntöttek, hogy a kor­mány népszavazási javaslatát fogadják el. Sz. E. A parlament által elfogadott kérdések: 1. Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság a NATO-hoz csatlakozva biztosítsa az ország védettségét? 2. Egyetért-e azzal, hogy hazai szövetkezet és más bel­földi gazdálkodó szervezet termőföldtulajdont szerezhes­sen, ha tartósan mezőgazdasági tevékenységet folytat? 3. Egyetért-e azzal, hogy külföldi természetes és jogi személy továbbra se szerezhessen földtulajdont mindad­dig, amíg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról népszavazás nem dönt? Kézfogás a megye és az Axa Golónia között Békéscsabán járt tegnap dr. Csurgó Ottó, az Axa Colónia Biztosító vezérigazgatója, aki ezekben a napokban az ország összes nagyvárosában meglá­togatja legnagyobb ügyfeleit. Megyénkben a legrégibb'és legkomolyabb kapcsolat a me­gyei önkormányzattal alakult ki, így a tegnapi megbeszélé­sen annak pénzügyi vezetői is részt vettek, így Kovács Mi­hály irodavezető és Markó Ist­ván, a pénzügyi bizottság el­nöke. Dr Csurgó Ottó a biztosítót ismertetve elmondta: A leg­fontosabb változás életünk­ben a név megváltoztatása, amely egyben azt is jelentet­te, hogy cégünk anyavállala­ta az elmúlt év végén egye­sült az Axa nevű francia biz­tosítóval, ezzel Európa leg­nagyobb, a világ második legnagyobb biztosítási cége lettünk. Alapelveink szerint a legnagyobb hasznot az üzlet­feleink megelégedettsége hozza, ezért egyik legna­gyobb előnyünk a napi kap­csolattartás, az ügyfélre sza­bott biztosítási formák, az egyedi kezelési mód — melynek a mai találkozó is része. Kovács Mihály szerint az önkormányzatok életében a rendszerváltáskor egy új do­loggal kellett megismerkedni, hiszen régen a biztosítást ma­ga az állami költségvetés je­lentette. Ma már ez másként van, és kétszeri versenyeztetés után is megyénkben a Colónia lett a nyertes. A. Gy. Audi „megfelezett” tartályokkal Battonyán és Lökösházán az elmúlt héten 28 ezer 600 utas lépte át az államhatárt. A vá­mosok egy gázolaj- és egy ci­garettacsempészt lepleztek le, vámot 46 esetben szabtak ki összesen 180 ezer Ft érték­ben. Korábban hírt adtunk egy Battonyánál lefülelt tiszta- szesz-csempész esetéről. Mint megírtuk, a Szeged kör­nyékén élő férfi gépkocsijá­nak üzemanyagtartályában alakított ki rejtekhelyét az al­koholnak. A lefoglalt Audi azonban vegyes üzemű volt, azaz gázzal is működött. Igen, jól tetszenek gondolni! A gépkocsi utólagos vizsgá­latakor kiderült, hogy a gáz- tartályt is kettéosztották: egyik részében volt a meghaj­tó gáz, a másik részében pe­dig az olcsó szesz, melynek mennyisége elérte a 60 litert! A vámhivatal parancsnoka, Kiss László százados az eset kapcsán elmondta: valószínű­leg sikerült semlegesíteniük az illegális szeszipar egyik igen jelentős beszállítóját, aki napi két fordulóval mintegy 300 liter tiszta szesz „importjára” volt képes. A vámnyomozók jelenleg a megbízók, illetőleg a feldol­gozói háttér felderítésén dol­goznak. M. Gy. Munkáspárti igen a független Magyarországra és a megyegyűlés elnökére Az Országgyűlés tegnap előtti, népszavazással kapcsolatos dönté­sét frissen értékelte tegnap a Mun­káspárt megyei koordinációs bi­zottságának elnöke, Bánhegyi Jó­zsef és Tanai Ferenc szóvivő. A délutáni sajtótájékoztatón elmond­ták, nem értik a parlamenti ellenzé­ki pártok magatartását, az üléste­remből való kivonulást csak azért, mert nem kapott kellő hangsúlyt a 250 ezer aláírásuk. Emlékeztettek: 1995-ben arra a kérdésre, mely sze­rint „Akarja-e, hogy Magyarország a NATO tagja legyen?”, 142 ezer hiteles aláírást szereztek, melyet a parlamenti ellenzékiek ugyanúgy figyelmen kívül hagytak, mint most a többség az ő kezdeménye­zésüket. Véleményük szerint az lett volna tisztességes, hogy a NATO­csatlakozásról és a földről szóló kérdést nem vonják össze. A külföldiek földvásárlásával kapcsolatos kérdésről a munkás­pártiak megfogalmazták, az a szö­vetkezet vagy magyar vállalkozó kaphasson földvásárlási jogot, aki a megművelést is vállalja. Nem he­lyeslik ugyanakkor, hogy külföldi állampolgár vagy társaság magyar földet vásárolhasson, sem most, sem az uniós csatlakozás után. Ar­ról, hogy a külföldiek és magyarok alkotta társaságok vehessenek-e földet, október 19-én foglal állást a párt központi bizottsága. A Mun­káspárt továbbra is ösztönzi tagjait, szimpatizánsait, hogy a polgárok menjenek el szavazni, és határozott nemmel voksoljanak a NATO- csatlakozásra, mert ezzel igent mondanak a semleges, független, demokratikus Magyarországra. Békés megyei témára váltva, a pártemberek kifejtették: minden más híreszteléssel szemben a me­gyegyűlés elnökének kérdésében a véleményük változatlan, kitartanak a közgyűlés vezetésének folyama­tossága mellett. A megyegyűlés el­nökét egy teljes ciklusra választot­ták, és nem merült fel olyan ok, amely a lemondást indokolhatná, annál inkább pártvillongást sejte­nek az ügy hátterében. Az az érzé­sük, hogy dr. Simon Imre kény­szer hatása alatt készül a lemon­dásra. Végül határozottan kije­lentették, a megyei közgyűlés elnökét 40 képviselő választotta meg, senki más. (e) Kiírhatnák a táblára: állat- és fóliamentes övezet Felfüggesztik az ellenőrzéseket Gyulán? Gyulán a városvezetés, a pol­gármesteri hivatal hatósága, a Gyulai Termelők és Állattartók Érdekvédelmi Egyesülete kép­viselői tegnap megbeszélést folytattak a helyi állattartásról és hajtatásos növénytermesztés­ről nemrégiben hozott helyi rendelet módosításáról. Áz egyesület képviselői változatla­nul hangoztatták, az önkor­mányzati rendelet szigorú, az előírt tartási körülményeknek egyáltalán nem tudnak eleget tenni a helybeliek. Nem megol­dott a városban a nagyállattar­tásból élők sorsa sem. Mindez azért is van, mert a városházán mezőgazdász nem dolgozik... A hivatal kisebb változásokat ja­vasolt, melyeket a képviselő- testület elé terjesztenek, ám ezek a rendelet lényegét nem érintik — ez az egyesületi véle­mény. A hivatal továbbra is ki­tartott amellett, hogy a helyi rendelet az országos jogszabá­lyokat betartva készült. Kifej­tették azt is, az EU-hoz csatla­kozással a feltételek csak szigo­rodnak, ha engedményeket tesznek, a termelői beruházások feleslegessé válhatnak. Az egyesület viszont úgy látja: ez­zel a rendelettel kiírhatnák a vá­ros határát jelző táblára, hogy állat- és fóliamentes övezet. Sőt, ha valóban szigorúbb felté­teleket szab az EU, akkor az or­szághatárra, hogy Magyaror­szág mezőgazdaság-mentes. Ez pedig nem érdek. A városházi megbeszélés pozitívuma, hogy egy időre talán felfüggesztik az önkormányzati rendeletet. Lebenszky Attila polgármes­ter lapunknak megerősítette: az október 20-ai soros képviselő- testületi ülés elé viszik újra a rendeletet, azokat a kompro­misszumokat, melyek ezen a tárgyaláson úgy tűnik, az egye­sület tetszését is elnyerték. A módosítási javaslatok között a legfontosabb, hogy 1998. már­cius 31-éig türelmi időt adnak az állattartónak, aki a rendelet szabályaival ellentétes tevé­kenységet folytat. A meglévő rendelet szerint folytatott ellen­őrzések, eljárások felfüggeszté­sét is javasolják addig. Tovább vizsgálják a nagyállattartás le­hetőségeit, melyből mintegy 150 család él Gyulán. Meg­egyeztek abban, hogy tisztázni kell az állattartás körülményeit. Nem kívánják előírni például, hogy betonból készült trágyalé- tároló épüljön, más zárt tároló is megtenné. Az ivóvízvezeték­től való előírt távolságot is sze­retnék feloldani. A döntést a rendeletalkotó testület hozza meg. Sz. M. NTER RAR SPAR ALMALE, SZŐLŐLÉ 15%-os, 1 liter SPAR SZÁRAZTÉSZTÁK 500 g

Next

/
Thumbnails
Contents