Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-09 / 236. szám

A népszavazást az elnök írja ki y~~T KÖRÖS-VIDÉKI T~ ~T Zsaru A népszavazás további sorsa a köztársasági elnök kezében van, hiszen neki kell kihirdetnie a vokso­lás időpontját. (4. oldal) melléklet I-IV. oldal A fiatalítás kezdeti buktatói A két győzelmet hozó orosházi váló­gatott asztalitenisz-mérkőzés után mindenki azt várta, hogy megszületik a harmadik magyar siker. (8. oldal) 1997. OKTÓBER 9., CSÜTÖRTÖK ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LII. ÉVFOLYAM 236. SZÁM dísikeriek kivitelezése garanciával. új árukészlettel, kiváló minőséggel, ' szolid árakkal várjuk kedves vásárlóinkat, megrendelőinket. TELEPHELY: Békés, Csabai út (47-es«íút»onai)p Telefon: 06 (60) 474-901. | Diszkréten becsorogtak a városba, és „leverték” a bandát Orosházán egy ideig béke lesz A budapesti kommandósok feszülten koncentráltak az orosházi üzlet belső ajtajára, amely mögött a felek a pénzátadásra készültek Kommandósok közt akcióban részt venni? Megér egy korai kelést! Annál is inkább, mert kérésünknek, hogy a szerve­zett bűnözés elleni hadjárat egyik vonulatában részt ve­hessünk, eleget tettek a rend- ó'rök. Csöng is a telefon 5 óra­kor — hajszál pontosan —, s tíz perc múlva már Kuzma Mihály alezredesnek, a me­gyei főkapitányság bűnügyi igazgatósága szervezett bűnö­zés elleni osztálya vezetőjének a szobájában gyülekezünk az induláshoz. A Nyilasnak „elrendelt” napi horoszkóp tökéletes: ébernek kell lennie és villámgyorsan döntenie. Legyen önálló, és bíz­zon magában. Mi kell még eh­hez a csapatfőnöknek, aki egy­szerre szimultánozik a telefo­nokkal, kéri a kábítószeres és fegyveres kutyást, majd kiadja a parancsot: Orosházára diszk­réten behúzni, és lekaszálni a csapatot. Szól a fináncoknak is (vámnyomozóknak), s aztán in­dulás egy találkára, meg kell beszélni a sértettel a taktikát. Egyszer az életben érdemes közel merészkedni a profi kom­mandósokhoz, amikor talpig fe­ketében, csuklyában, fegyve­restől bevetik magukat, s az ember annyit sem nyikkanhat a karmaikban, mint egér a macs­ka szájában. Kérdés ezek után, hogy civilként a 2 méteresnél magasabb fiatal urak hogyan tudnak olyan finoman kezet fogni, mosolyogni, mint tegnap hajnalban, az izzó narancsban pompázó felkelő Nap fényé­ben? Ne vágjunk azonban a törté­nések közepébe. A taktikai megbeszélés elhúzódik, az ere­deti terv módosul. Nem akarják, hogy a zsarolás nyomán szüle­tendő pénzátadásos jelenet, majd az azt követő lerohanás kudarcba fulladjon. Az idő ha­lad, ebből már nem lesz táma­Határrendről, határőrizetről Aradon Az Orosházi Határőr Igazgató­ság és a Temesvári Határőr Bri­gád vezető tisztjei, Dankó Ist­ván és Vasile Totorcea ezrede­sek vezetésével a múlt hét végén tartották ez évi egyeztető ta­nácskozásukat Aradon. A ma­gyar és román határőrök áttekin­tették a közös határszakasz el­múlt évi eseményeit, értékelték a közös feladatok végrehajtását, meghatározták az együttműkö­désből adódó új tennivalókat. A két parancsnokság vezetői megállapították: az információk cseréje, a határesemények ki­vizsgálása felgyorsult az utób­bi időszakban. Az egyre gyü­mölcsözőbb együttműködésnek köszönhető például az is, hogy a minimálisra sikerült vissza­szorítani a lopott gépjárművek külföldre vitelét. M. Gy. dás reggel 7-kor. Aztán mégis megszületik a döntés, és indu­lunk az akció városában Oroshá­zára. A rendőrkapitányságon egy­más után gyűrjük le a félórákat, tétlenül. Várjuk a hírt, jön is végre, hogy a sértett megállapo­dott emberével. Találkoznak egy üzletben, a pénz — 350 ezer forint — nejlon szatyor­ban, átadás után megolvasható. Aztán újabb, hosszas várako­zás. Kuzma alezredes rossz hírt kap. Lehet, eltaktikázták a dol­got. Omlanak össze a fejekben épített várak, remegés a han­gokban, az ujjakban, mozdula­tokban. Az idegességtől rob­banni tudna a levegő. Eltakti­kázták? Vagy mégsem??! Csör- ren a telefon, s viharként röp­pen a csapat az autókhoz: bent van, számolja a pénzt! Túl az első benyomásokon, fogadja meg a gyanútlan járó­kelő az intést: ha csak teheti, ne közeledjen akciózó kommandó­sok közelébe, mert könnyen hasra fekve találja magát, kicsa­vart kezekkel. (Folytatás a 3. oldalon) HÍREK Iroda- és klubavatás, (z) A mezőberényi szlovák ki­sebbségi önkormányzat és a Mezőberényi Szlovákok Szervezete a Tessedik téren közösen alakította ki a szlo­vák irodát és klubot, mely­nek ünnepélyes avatására október 18-án délután négy órakor kerül sor. A rendez­vényen részt vesz, s az iro­dát, valamint a klubot Tabajdi Csaba, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai ál­lamtitkára adja át. Emlékkiállítás, (n) Engel Tevan István grafi­kusművész emlékkiállítá­sát október 10-én, pénte­ken 15 órakor nyitja meg Miklósi Imre tipográfus, főiskolai tanár és dr. Cs. Tóth János, a Móra Fe­renc Könyvkiadó főigaz­gatója a békéscsabai Munkácsy Mihály Múze­umban. Engel Tevan tár­lata december 31-éig lá­togatható. Kalendárium, (p) November végén jelenik meg a Békés Megyei Hírlap kalendáriuma, egész évre olvasnivalót kínálva a családnak. A 256 oldalas kötetet 280 forintos áron vásárolhatják meg az érdeklő­dők, de azok, akik januárra is előfi­zetőink lesznek, a szerkesztőség és a kiadó karácsonyi ajándékaként kapják meg. A kalendáriumról la­punk 3. oldalán olvashatnak. A kő, a munka meg a pénz Évszázadokkal ezelőtt egy bölcs szerzetes sziklakertet épített Kiotóban. A tizenöt kőből rendezett mű a japán város fő nevezetessége lett. A kert lényege: a szemlélődő bárhogy helyezkedik, csak ti­zennégy követ tud megszá­molni. Minden kandi tekintet a tizenötödiket keresi. De hiá­ba, azt az egyet mindig elta­karja a többi. A szerzetes uta­sítás nélkül hagyta ránk a munkát, szabad utat engedve a különféle értelmezéseknek. Ahogy a rejtőzködő egy után nyújtogatjuk a nyakunkat, eszünkbe juthat az is, hogy mindig az a legfontosabb, aminek a hiányától szenve­dünk. S jóllehet, ha lenne, nem ott lenne a helye, de mert nincs, most pimaszul előreto­lakszik. Ilyen „kő” a munka és a pénz. — Van-e aki önként vissza­vonul jövedelempótló támoga­tásra? — koppan a jegyző kér­dése. Kínos csönd a válasz. Huszonhatójukat szerződtette 3 hónapos közmunkára az önkor­mányzat. Jön a tél, elkezdődött az iskola, kell a plusz pénz. Az első havi járandóságot meg sem kapták még, amikor kide­rült, a munkaügy csak egy hó­napot támogat. Ki lesz az a ti- zenegynéhány ember, aki befe­jezi az elkezdett munkát? S ki mond le önként a jövedelem- pótló támogatás kétszeresét ígérő bérről? Ha mind marad­nak, az önkormányzat pénze bánja. S az is az ő pénzük. Én vállalom! — emelkedik az első kéz a magasba. Én is! Én is! — mondja a többi. A végén valaki még egy poént is megereszt. Kényszeredetten nevetünk. A zsebekben való turkálás- ból az államot sem hagyhatjuk ki. Egyébként is az övében a hírek szerint jövőre több pénz lapul. Az önkormányzatok tá­mogatása ‘98-ban emelkedik, olvashatjuk, s azt is, hogy idén csupán hét önkormányzat került csődhelyzetbe. A többi­ek túlélték. Hogy milyen áron, arról sokat elmond az egyik polgármester nyilatkozata: „Az ezredfordulóra szeret­nénk a művelődési és kulturá­lis életet felfejleszteni a tíz év­vel ezelőtti szintre.” íme, egy kistelepülés merész terve a XX. század végi Magyaror­szágon. Ajánljuk a döntésho­zók figyelmébe. Csath Róza Állással és képzéssel a foglalkoztatottságért Szűknek bizonyult tegnap Gyulán a Békés Megyei Munkaügyi Központ gyulai kirendeltsége. A pályakezdő fiatalokat, a mun­káltatókat hívták állás- és képzésbörzére. A belépőt zene fogad­ta, szendvics és üdítő a támogató cégek jóvoltából. A börzét dr. Garzó Lilla, a Mun­kaügyi Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg. El­mondta, a legnagyobb probléma nálunk is, mint bárhol a világon a tartós munkanélküliek és a pá­lyakezdő munkanélküliek hely­zete. A tartós munkanélküliek általában már rendelkeztek ál­lással, amelyet elvesztettek, ki­alakultak az életkeretek, a kész­ségek, ezek felmorzsolódóban vannak, szakképzettségük el­avult. A feladat: a munkaerőpia­con tartani őket. A pályakezdő fiatalok képzettsége, szakkép­zettsége friss és többnyire jó. Náluk a pályára állítás a feladat egy olyan gazdaságban, amely évekig stagnált, s nem keletkez­tek új munkahelyek. (Folytatás a 3. oldalon) Hiú ábránd, hogy idetelepüljenek a nagy ipari cégek Hármas Széles-tanács a megyének Békés megye azzal jár a legjob­ban, ha a realitásokból indul ki — tanácsolta „kívülállóként” Széles Gábor, a Gyáriparosok Országos Szövetségének (GYOSZ) elnöke a tegnapi, békéscsabai gazdasági fórumon, ahol a területfejlesztés szerepelt napirenden. A GYOSZ- elnök hangsúlyozta: a megyének, Békéscsabának nem ipari park­ban kell gondolkoznia, hiszen hiú ábránd, hogy idetelepüljenek az ágazat multinacionális cégei. A Dunántúlon jobb az infrastruktú­ra, nagyobb városok találhatók, és inkább hagyománya van az iparnak. Ugyanakkor Széles Gá­bor egyetértett azokkal a vélemé­nyekkel: lépni kell, hogy a nyu­gati és a keieti országrész közötti fejlettségi szakadék nem nőjön tovább. Az elnök kitért arra, hogy az infrastruktúra, és többek között a tiszaugi híd kérdésében kor­mányzati segítség is szükségelte­tik, de szerinte három önálló kitö­rési pontja — akár GYOSZ- támogatással is — lehet a megyé­nek. Mégpedig az integrált agrár­szerkezet kialakítása a föld ki­használásától egészen a feldolgo­zásig, értékesítésig. Az idegen- forgalom fejlesztése, hasznosítva a meglévő területi adottságokat, például a gyógyvizeket. Harma­dikként: a kis- és középvállalko­zások számának növelése a tőke „ideirányításával”. Széles Gábor szólt arról is: a megye, a város nagyvállalati ve­zetőinek, gazdasági főszereplői­nek, a kamarák, önkormányzatok képviselőinek többször kellene a tegnapihoz hasonló körben tár­gyalni, és kapcsolódási pontokat találni. A Gyáriparosok Országos Szövetsége „vevő” az eredmény­nyel kecsegtető projektekre, és ezekhez hajlandó forrásokat sze­rezni. Széles Gábor ilyen jó ötlet­nek tartja a közép-békési vállal­kozói centrum létrehozására irá­nyuló törekvéseket is. Dr. Bodzás Julianna, a Békés Megyei Gyáriparosok Szövet­ségének elnöke arró beszélt, hogy a térségben jelentős ter­melési visszaesés tapasztalható régen nagy bázissal rendelkező iparágaknál, például a textíliák, ruházati termékek gyártásában. Ezen folyamat megállítása, visszafordítása is cél kell, hogy legyen. A megyei elnök is azt tartotta a legfontosabbnak, hogy olyan területekre irányul­jon a tőke, ahol belátható időn belül eredmény érhető el. Ny. L. ' >LESKER Finomliszt (Mi Családunk), 1 kg „Lakoma” csigatészta, 200 g Milli joghurt gyümölcsdarabokkal, 150 Cukrozott, sűrített tej (tubusos), 200 g Kölyök Milli tubusos sajt, 100 g Félzsíros tehéntúró, 250 g Kölyök Milli dobozos sajt, 200 g Leila Light csészés margarin, 250 g Completa utántöltő, 200 g Szobi kékszőlő-ital, 1,5 1 Maxi Mix, 125 g Félix mogyoró, „dobozos”, 200 g Persil mosópor, Új!, 3,6 kg g Jó(ij)ár 52.00 Ft 55.00 Ft 45.00 Ft 85.00 Ft 09.00 Ft 119.00 Ft ■ 89,00 Ft 79.00 Ft 259.00 Ft 99.00 Ft 145.00 Ft 169.00 Ft 1160,00 Ft ...ah&l jé uáiíu'úlnil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents