Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-07 / 234. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. október 7., kedd Elismerés, (e) A bel­ügyminiszter javaslatára Göncz Árpád köztársasági elnök a Köztársasági Arany­érem Keresztjének polgári tagozatát adományozta dr. Szeberényi Andornak, a Bé­kés megyei vagyonátadó bi­zottság elnökének e tisztsé­gében kifejtett tevékenysé­géért. Téli Százéves, (ö) Gyulán a Százéves cukrász­da hamarosan áttér a téli nyitvatartási rendjére. Októ­ber 13-tól — hétfő kivételé­vel — január 31 -ig 11 és 18 óra között kereshetik fel a népszerű helyet a vendégek. Februárban zárva tartanak, ekkor végzik el az időszerű karbantartási munkálatokat. Versmondó siker, (z) Budapesten, a Pest Megyei Közgyűlés dísztermében rendezték meg az elmúlt hé­ten az országos Petőfi Sán­dor versmondó verseny dön­tőjét. A Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az évek­nek” Országos Szövetsége rendezésében mintegy hat­száz nyugdíjas és fiatal vett részt a regionális döntőkben. A legfiatalabb versenyző 14 éves, a legidősebb 89 éves volt. A 24-es országos dön­tőbe Békésből ketten jutot­tak be. Túri István békési nyugdíjas egy kötelező és egy szabadon választott — Szeptember végén és A jó tanító — Petőfi-vers előadá­sával a harmadik helyet sze­rezte meg. Kerékpáros baleset, (t) Békéscsaba belterületén teg­nap egy kerékpáros gyalo­gost ütött el, aki könnyeb­ben megsérült. Öngyulladás, (t) Bé­késszentandrásra riasztották tegnap a tűzoltókat: kora délután a Bocskai utcában, egy lakóház portáján égett két szénakazal és 20 bála szalma. A tüzet öngyulladás okozta. „...TEKINTS SZÍVEDBE, S OTT LELED A TER­MÉSZETTŐL VETT TU­DOMÁNYT, MELY SZE­RELMEDET EGY HÁZ­NÉPHEZ S ENNEK KÖ­RÉN TÚL EGY HAZÁ­HOZ LÁNCOLJA.” (Kölcsey Ferenc) Megyegyűlés A megyegyűlés első félévi költségvetésének teljesítésé­ről hangzik el beszámoló a testület október 10-ei, 9 óra­kor kezdődő ülésén, a megye­házán. A képviselők megis­merhetik a megyei illetékhi­vatal tevékenységéről szóló összegzést. Szó lesz a Békés Megyéért kitüntető díjak oda­ítéléséről, majd döntenek a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatás elvégzésére kiírt pályázatra beérkezett munkákról, illetve az 1998. évi közszolgáltatási díjak megállapításáról. A testület várhatóan módosítja a megyei képviselők tiszteletdíjáról, juttatásáról és költségtérítésé­ről szóló rendeletet. A me­gyegyűlés előtt minden bi­zonnyal felvetődik a magán­nyugdíj-pénztár alapításának kérdése is. (e) Meg fogjuk érteni egymást! (Folytatás az 1. oldalról) kormány nemzeti kisebbségi miniszterének ünnepi beszéde után az emlékművet elborítot­ták a kegyelet Magyarország­ról, Romániából és Jugoszlávi­ából hozott virágai. (Honvé­delmi miniszterünk ekkor má­sodszor is elhelyezte koszo­rúját az obeliszken.) A mintegy 5-6 ezer fős tö­megben egyetlen résztvevő lengetett zászlókat: egy ma­gyar és egy romám trikolórt. — Weber Péter 24 éves ko­lozsvári történészhallgató va­gyok Kürtösről. Az édesanyám magyar, apám félig román, fé­lig német. Odahaza románul beszélünk, a magyart a tévéből tanultam meg. Úgy gondoltam, szükséges ezen a megemléke­zésen felmutatni a magyar és a román zászlót, mert valaho­gyan szimbolizálni kell, hogy a két nép végre egymásra talált. Az „egyeztetési nehézsé­gekre” is szerettünk volna vá­laszt kapni. A kérdésre Tokay György nemzeti kisebbségi miniszter adta a „legkaraká­nabb” választ. — Én az eredetileg meghir­detett program sikeréért szur­Keleti György az emlékműnél a másodszori koszorúzás Után FOTÓ: LEHOCZKY PÉ­koltam. Fogalmam sincs ar­ról, hol, hogyan „térítették el” Keleti György miniszter urat. Úgy gondolom, hogy az ő je­lenléte az október 6-ai meg­emlékezésen kifejezi a ma­gyar kormány álláspontját. Az aradi magyarság, amelyhez jómagam is tartozom, ezt a je­lenlétet pozitívan, jóleső ér­zéssel nyugtázta. A miniszter urat megtapsolták, s én abban reménykedem, hogy az elkö­vetkező években az ilyen részvétel egyre természete­sebb lesz. Ha jól vagyok in­formálva, ez a látogatás szo­rosan kapcsolódik a közös román—magyar katonai egy­ség létrehozásához. Ez azt je­lenti, hogy a két ország kato­nái jól megértik egymást, s én őszintén remélem, hogy a két ország polgárai is jól meg fogják érteni egymást. Vár­juk, hogy sűrűsödjenek az ilyen látogatások, s ezek ne csak szimbolikusak, hanem — ha szabad azt mondanom — mindennapiak legyenek — mondotta a román kormány magyar nemzetiségű minisz­tere. Ménesi György A Magyar Golgota gyulai stációjánál Az emlékezés, a tisztelgés pillanatai a Golgotánál FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Gyulán, az 1848—49-es Hon­védtiszti Emlékhelyen a Buda­pesti 32. Őrezred díszszázadá­nak felvonulásával, a díszsza­kasz tisztelgésével kezdődött tegnap a Honvédelmi Miniszté­rium és Gyula Város Önkor­mányzata országos megemléke­zése az aradi vértanúkról. Dr. Holló József vezérőrnagy, a Honvéd vezérkar humán főcso­port főnöke beszédében emlé­keztetett, olyan férfiak voltak, akik úgy gondolták, ha az ural­kodó parancsára letették az es­küt a magyar alkotmányra, ak­kor védeniük kell az uralkodó­val szemben is. A Kossuth által Magyar Golgotának nevezett Arad a történelem viharai foly­tán az ország határain kívülre került. A Romániában végbe­ment demokratikus átalakulá­sok egyik kedvező következmé­nyeként a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere most Aradra vihette a magyar nép ke­gyeletét kifejező koszorút. Gyula városa a Golgotára veze­tő út egyik stációja volt, ahol a világosi fegyverletétel után az oroszok a honvédtiszteket ösz- szegyűjtötték, majd augusztus 22-én lefegyverezték és 24-én átadták őket a császári—királyi hadseregnek. — A nemzet megmutatta, hogy a polgári át­alakulást és a nemzeti önrendel­kezést olyan vívmányoknak te­kinti, amelyekért kész fegyvert is fogni. Ézzel erkölcsi tőkét halmozott fel, amelyből a jövő­ben is meríthetünk — mondta. Beszéde után Füredi Ferenc, a Gyulai Hadigondozottak Ér­dekvédelmi Egyesületének el­nöke Lebenszky Attila polgár­mesternek átadta a több mint ezer nevet tartalmazó névsort, amely azon gyulaiak kilétét rögzíti, akik a XX. században a világháborúk, a malenkij robot, a holocaust áldozatai és hősei voltak, akik a honért adták éle­tüket. Gyulán emlékművet állí­tanak nekik. A megemlékezést koszorú­zás, az Erkel Vegyeskar 48-as dalai, a díszszázad tisztelgő me­nete zárta a debreceni helyőrség zenekarának kíséretében. Sz. M. Deutsch Tamás a csabai megemlékezésen A polgári Magyarország megte­remtéséért áldozták életüket Aradon 1849. október 6-án azok a honvédtábornokok, akiknek emlékét idézi azóta év­ről évre a magyarság, akiknek vértanúsága a negyvennyolcas hagyomány része lett — mon­dotta hétfőn Békéscsabán, a Körös-parton nyolc éve az Er­délyi Kör által létesített aradi emlékhely kopjafakertjében Deutsch Tamás, a Fidesz alel- nöke. A nemzeti polgárság kép­viselőit múltbanézéssel vádo- lóknak válaszolva a politikus — Antall Józsefet idézve — arról beszélt, milyen fontos egy nép­nek, hogy tudja, mit jelent szá­mára elődeinek küzdelme, hogy értsék a már elhunytak, az élők s az ezután születendők közti szövetség jelentőségét. Míg a rómaiak tisztában voltak azzal, hogy a történelem a nép tanító- mestere, a kommunisták vég­képp el akarták törölni a múltat; mi a múltat nem eltörölni akar­juk, a múlt tanulságainak az észbentartására törekszünk — mondotta a politikus. Ezek kö­zül a szónok elsőként említette, hogy a szomszéd népek csak együtt boldogulhatnak. 1990-ben talán végleg meg­kaptuk a szabad Magyarország megteremtésének a lehetősé­gét. Idegen hatalmak gyilkos szálláscsinálói évtizedeken át vezethették ezt az országot, s ma bírói ítéletek ellenére kiok­tathatnak bennünket demokrá­ciáról, polgári szemléletről — mondotta Deutsch Tamás. 1867-ben, 1945-ben s 1956- ban is hozzáfogtunk a polgári Magyarország megteremtésé­hez, de mindenkorra építsük föl a szabad és polgári Magya­rországot. Ehhez azonban arra van szükség, hogy hazánknak újra polgári kormánya legyen, amely nem fogadja el az or­szág mind gazdagabbakra s re­ménytelenül elszegényedőkre szakadását — mondotta a poli­tikus. Gyorsul a cégbejegyzés Az MDF azt szerette volna, ha a cégnyilvántartásról szóló jogi szabályozást olyan formán vál­toztatta volna meg az ország- gyűlés, hogy ez az aktus inkább legyen adatrögzítés, semmint bírák által végzett engedélye­zés — kezdte parlamenti fel­szólalását Varga István Békés megyei képviselő. De ha mégis marad az eddigi elv, akkor üd- vözlik a cégbejegyzés mai — kaotikus állapotokat eredmé­nyező — rendszerének egysze­rűsítését, gyorsítását. Üdvözlik a kamarák bevonását és a meg­célzott, úgynevezett egyabla­kos rendszert. Ez utóbbi azt je­lenti, hogy egy cég bejegyzésé­vel kapcsolatos minden teendő egyszerre, egy ablaknál intéz­hető el. Az általános megjegyzések után képviselőnk több kisebb kifogást tett, pontatlanságokra, jogi ellentmondásokra, infor­mációk hiányára hívta fel a fi­gyelmet, s megígérte, hogy kép­viselőcsoportjuk módosító in­dítványokkal próbálja majd se­gíteni a minél jobb törvény megszületését. Reményét fejez­te ki, hogy a törvényben meg­szabott 30 napos bejegyzési ha­táridő valóban tartható lesz. S. Á. Útfejlesztésre 260 milliós támogatás A Közlekedéstudományi Egyesület jövőbeni rendezvé­nyeiről esett szó mindenek­előtt a szervezet tegnapi sajtó- tájékoztatóján, Békéscsabán, a MTESZ székházában. Az egyesület nevében Dobókői György elmondta, hogy októ­ber 17-én a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság által in­dított speciális vezetéstechni­kai, elméleti és gyakorlati be­mutatót tartanak a gyulai rend­őrkapitányságon. November 11-én Békéscsabán, a megyei önkormányzat földszinti ta­nácskozótermében a Közleke­dési Főfelügyelet előadói tájé­koztatják az iskolavezetőket, szakoktatókat, a témát az adja, hogy megjelent a 48/1997-es BM-rendelet a közúti közleke­dési rendőrhatósági igazgatás­ról. Indokolt, hogy a járműve­zető-képzést átfogó rendeletet is összehangolják az említett jogszabállyal, illetve az euró­pai szabályozással. A megye belterületi önkor­mányzati útjainak kiépítettsége az országos átlagot nem éri el, 51,4 százalékos — folytatta Do­bókői György. — Ismert azon­ban, hogy a területfejlesztési ta­nácstól is lehet útépítésre, fej­lesztésre pályázni. Á területki­egyenlítésre szolgáló 432 millió •forintos keretből az idén Békés megyében 260 milliót szavaztak meg út-, híd- és járdaépítés, kor­szerűsítés, felújítás támogatásá­ra. Összesen 64 pályázat nyert, melyek közül 44 az említett körben kapott támogatást, 32 új út építésére, a többi korszerű­sítésre, felújításra. Ezzel 36 településen valósítanak meg közlekedési infrastrukturális beruházást megyénkben. (A sajtótájékoztató további témáira visszatérünk la­punkban.) L. E. A KDNP megyei elnöksége a népszavazásról A Kereszténydemokrata Nép­párt Békés megyei elnöksége — mint azt az október 3-ai ülésén született állásfoglalásá­ban hangsúlyozza — a NATO- hoz való csatlakozásról, a ma­gyar termőföld belföldi gazda­sági társaságok és külföldiek részére történő tulajdonba adá­sáról kiírt népszavazás módjá­val kapcsolatban megdöbbe­néssel figyeli a kormány arro­gáns, diktatórikus magatartá­sát, amely a népszavazás tar­talmával kapcsolatban meg­nyilvánul. A demokrácia al­kotmányellenes megcsúfolásá­nak tekinti azt, hogy miután a kormány tudomást szerzett ar­ról, hogy az ellenzéki erők összefogásával sikeresen ösz- szegyűlik az adott kérdések­ben a kellő számú aláírás, ha­talmi erővel kívánja keresztül­vinni e kérdésekben a saját akaratát. Hogyan akarja e kor­mány Magyarországot az Eu­rópai Unióba „vinni”, miköz­ben alapvető európai normákat nem tart be. A KDNP szolidaritást vállal a mezőgazdasági termelésből élőkkel! Megrökönyödéssel tapasztalja, hogy a magyar pa­rasztságot milyen alaposan ki­tervelt, megalázó módon zsák­mányolják ki, teszik lehetet­lenné munkájukat, kényszerí­tik őket (most már nem a ’60- as évekbeli téeszesítés eszkö­zeivel, hanem) gazdasági nyo­mással arra, hogy termőföldje­iktől „önként” megszabadulja­nak. A KDNP arra biztatja a magyar választópolgárokat, hogy a következő parlamenti választáson ne adjanak tovább lehetőséget a magyar nemzet történelmét megcsúfoló kor­mány működésére. Az asszonyt verik, a lovakat lopják Nem egészen rendeltetésének megfelelően használta a kala­pácsot az a körösújfalui férfi, aki a közelmúltban feleségét dobálta meg vele. A rendha­gyó esetről Kucsera Lajos rendőr őrnagy, a szeghalmi ka­pitányság bűnügyi osztályve­zetője tájékoztatta lapunkat. A körösújfalui férfit az al­kohol hozta olyan állapotba, hogy a hirtelen felgyülemlett feszültségét asszonyveréssel vezesse le. Az ittas férfi előbb bántalmazta feleségét, majd a kalapáccsal megdobálta. Sze­rencsére élete párja csak köny- nyű sérüléseket szenvedett. Az ügyben súlyos testi sértés ala­pos gyanúja miatt folyik eljá­rás. Pontosan félmillió kárt oko­zott az a lólopás, amelyet teg­napra virradóan egy körös- ladányi gazda sérelmére kö­vettek el. A tulajdonos vasár­nap este a nagyközség külterü­letén kötötte ki két lovát, ám reggel azoknak csak hűlt he­lyét találta. Az egyik igavonó egy négyéves, világos szürke kanca. Nyakába balról a 93 BS, jobbról a 94 12 felirat van besütve. A másik ló szintén négyéves, kávészínű, heréit. Nyakában bal oldalt itt is a 93 BS, jobb oldalt pedig a 02 840 írás olvasható. A rendőrség kéri, hogy aki a lólopással kapcsolatban bármi­lyen információval rendelke­zik, hívja a 371-555-ös vagy a 07-es rendőrségi telefonszá­mot. A bejelentéseket bizal­masan kezelik. M. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents